Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

Gazdasági életfinh áántö icnuczáfevé vált a fermelföcnpcg náveifóc a műszahl femes emeiketiéseneh foltozása r Szemelvények Kiss Árpád eivtaps Nyíregyházán elhangzott előadásából Mint azt már lapunk vasárna- pi számában is közöltük, az SZMT' műszaki és gazdasági bi­zottsága. valamint a TIT műsza­ki szakosztálya rendezésében szombaton elhangzott a Műszaki Szabadegyetem első előadása. A nagy számmal megjelent hallga­tóság előtt Kiss .Aj-pad elvtárs, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke £ műszaki fej­lesztés jelentőségéről beszélt. Az alábbiakban ismertetjük az előadás során elhangzott főbb problémákat: Bevezetőben az előadó han­goztatta, hogy a második ötéves terv időszakában — fő feladat­ként — az egy főre eső terme­lékenység fokozása került elő­térbe. Mindez elképzelhetetlen a műszaki fejlesztés' fokozása nél­kül. Az első ötéves terv ipar­fejlesztési arányaihoz képest a második ötéves tért7 idősza­kában már két, két és fél­szeresét fordítjuk a régi üze­mek felújítására. Ma már évente 20—30 ezer, gép mű­szaki felújítását kell elvégez­ni, ami felér egy új, nagy- műszaki beruházással. A következőkben a termelés rentabilitásáról beszélt, elmon­dotta, hogy egy-egy széria legyár­tása csak akkor lehel gazdasá­gos, ha legalább százezres tételt kell belőle készíteni. A kapita­lista államokban egy kis szériájú gyártmány megkezdése szinte he­tek alatt tönkre tehet egy gyá­rat. Ez nálunk is súlyos népgaz­dasági károkat okozhat. Az előadás során többször szó esett a műszaki fejlesztés nem­zetközi tipizálásában és a szoros együttműködésben rejlő lehetősé­gekről. A KGST keretén belül ná­lunk már kedvezően alakul az autóbuszok, speciális hű­tőkocsik sorozatgyártása, de a traktoroknál is meg kell találnunk azt a típust, amely­nél rátérhetünk a gazdasá­gos sorozatgyártásra és fel­vehetjük vele a versenyt ár­ban és minőségben a világ­piaccal is. együttműködésre nagy szükség van. Hiába szállít például olcsó szenet az erőműnek a bányászat, ha az erőművek nem tudják azt gazdaságosan felhasználni ener­giatermelésre. Az egy kilowattóra villamos- energia előállításához kétezer kalóriát felhasználó ríj üze­mek mellett ma már nem le­het megtűrni, hogy a mű­szaki fejlesztés elmaradása miatt egy-egy régi erőmű 14 ezer kalóriát használjon fel ugyanolyan mennyiségű vil­lamosenergia előállításához. A termelékenység emelése, a műszaki berendezések tökélete­sítése tehát nem ágazati feladat! A műszaki felújítások során mindenütt előtérbe kell helyezni az erkölcsá színvonal emelését. Ha egy gép fizikai felújításánál csak annyi erkölcsi felújítást al­kalmazunk, hogy a dolgozó szá­mára egy munkamű velő. et meg- könnyítünk, már akkor is előre haladtunk az ország általános műszaki színvonalának emelésé­ben. Ez az üzemek műszaki szak­embereinek fontos feladata. Ide tartoznak a különböző ésszerűsí­tések, újítások bevezetése, a komplex gépesítés egyes műve­leteinek sorbakapcsolása. auto­matizálása, a részleges automati­zálásnál az emberi beavatkozás monoton mozgásainak felcserélé­se mechanikus rendszerrel. A technika alkalmazása ma már egyre komplettebb for­mát ölt. A teljes automatizá­lás korában az elektronikus berendezések már az emberi gondolkodás egy^s mozdula­tait is képesek elvégezni. Már gyártás alatt vannak az elektronikus észlelő műsze­rek, a memóriaberendezések és a visszavezérlés készü­lékei. Az iparban és a tudományban ma már olyan munkafolyamatok — hő, sugárveszély — is előfor­dulnak. amelyből az embert 'tel­jesen mellőzni kell. A Szovjet­unióban az uránérc dúsításánál ember nincs és nem is lehat a gyárban. Itt, az üzem közben előforduló hibákat is gép javít­ja, ez cseréli ki a meghibáso­dott részeket is. Az egyes társadalmi célkitű­zések megvalósításához feltétle­nül szükségesek a racionális in­tézkedések. Egyes gyártmányok elkészítésénél meg kell határozni, hogy vajon szükséges e ahhoz a költséges kovácsolás, vagy szükséges e egyes termékek elő­állításához a hosszú mezőgazda- sági fol.yamat. Nagyobb műszaki fejlesztések-* hez időelőretartásra van szükség.* Példának elmondotta Kiss ÁrpádJ elvtárs, hogy négy évvel ezelőtt* — amikor még a félvezető tech-J nika fejletlen volt — három* gyárat akartak építeni csőgyár- J tásra, holott a tranzisztorok gyár-* tását a meglévő csőgyárban bej lehelt rendezni. * ★ A tranzisztorgyártásra való * áttérést azonban az tette le- J hetővé, hogy már 4—5 év- * vei ezelőtt megkezdődött a ★ szakemberek kiképzése az * egyetemeken és pár évvel J ezelőtt hazánkban is meg- J kezdték a kutatást a germá- * níum után. * ★ ★ A műszaki fejlesztés egyik ion-* tos kelléke tehát a szakember- képzés és a kutatás is. Az előadást követő hozzászólá­sokra és kérdésekre válaszolva Kiss Árpád elvtárs elmondotta, hogy a 25 emberből álló Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bízott-. Ságnak az a feladata, hogy szű- • kebb és bővebb körű tanácskozá-' sokon felmerült tapasztalatok • alapján igyekezzen a problémá­kat megoldani és tanulmányok­kal foglalkozzon. Példaként em­lítette meg: ennek ellenére, hogy nyugatról ma már nem exportá­lunk fáit, mégis Sopronban akar­tak egy fafeldolgozó üzemet lé­tesíteni. A vörös Katona — 1919 márciusára emlékezve — Húzta hátamat a zsák, hány mérföldet lépett lábam, mellettem társak, cimborák, osztályosok az ifjúságban. A régi-régi március nyújtózik, mint fák a napban, szívem dobog — a föld lobog porban, virágban, virradatban. Micsoda virágos menet, mégis mennyi torz gyalázat; egy összedőlt világ felett látom a régvolt katonákat, bajtársakat, kik nincsenek, por-testük Volhyniába lerakták elnyugvó szelek — lelkűk suhogó búzatábla, Évek suhantán itt vagyok; új tavaszban újra érzem másképpen virrad; tavaszok villognak ifjak fegyverében. Nem úri — proletár parancsa: szívet, lábat egy ütemre! Katonák lépnek; virradat derül fel fázó, vén szívemre. Mondom velük az ütemet, ügy vigyázok — el ne vétsem, mint tengeren feltépett habok - frissek a tavaszi szélben... Micsoda zajló virradat, szédülök benne, íze kábít; látom a végtelen hadat — sorsunk éneklő katonáit! Vasvári István Tervet dolgoznak ki az épí­tőanyagok és szerkezetek ti­pizálására is, továbbá a vas­beton és tégla arányának megváltoztatására a vasszer­kezet javára, hasonlóan az iparilag fejlettebb államok példájára. Olyan irányú kuta­tások is folynak, hogy az eddigi fából készült nyílászá­ró szerkezeteket fekete hú­zott acélból, vagy színesfém anyagból állítsák elő. A kisvárdai üzem főmérnöké­nek hozzászólására válaszolva elmondotta, hogy az elmúlt év­ben 1200 millió forint műszaki fejlesztési alap maradt felhasz­nálatlanul. Egyes üzemek nem hajtották végre a műszaki fej­lesztési tervet és most azon so­pánkodnak, hogy kevesebb lét­számmal nem bírják a kitűzött tervfeäadatokat teljesíteni. A helyiipar több résztvevőjé­nek helyeslésével találkozott az a bejelentés, hogy az Országos Tervhivatal Gazdasági Főosztá­lya a nagyüzemek által már ki­selejtezett. de még használható gépeket a tanácsi vállalatok ren­delkezésére bocsájtja. Ifjúsági szocialista brigád alakult a milotai Uj Elet-ben Milotán az ifjúsá­gi termelési mozgal­maknak már hagyo­mánya ván. 1960- ban 18 taggal ala­kult egy növényter­melő ifjúsági bri­gád, amely a kong­resszusi versenyben első helyezést ért el. Tavaly a 25 tagú if­júsági brigád máso­dik lett a járási ver­senyben. Az idén 15 fiatal már nemcsak a termelési felada­tok jobb ellátására vállalkozott, hanem a szocialista brigád cím elnyeréséért küz­denek: tanulásukban, közösségi és magán­életükben, egymás segítésében is célo­kat tűztek maguk elé. Többek között vál­lalják, hogy a bri­gád területén 15—20 százalékkal maga­sabb termésátlagokat érnek el. Nagy sze­repet vállalnak a fásításból. Vállalják, hogy egyenként 25 óra társadalmi mun­kát végeznek a köz­ségfejlesztés érdeké­ben. Mindnyájan el­végzik a 8 általános iskolát, majd beirat­koznak a mezőgaz­dasági technikumba. Politikai továbbkép­zésük érdekében új­ságot olvasnak, lá­togatják a könyvtá­rat és előadásokon vesznek részt. A' brigád tagjai részt vesznek mind­annyian a sportkör valamelyik szakosz­tályában. A brigád életét naplóban rög­zítik és a szövetke­zet tagságával időn­ként ismertetik ered­ményeiket. Mind jobban Ismerik az alapszabályt 4 premizálások 4—5 forinttal növelték a munkaegység értékét a fehérgyarmati járás tsz-eiben Ülést tartott az Országos Földművesszöveckezeti Tanács Tegnap a SZÖVOSZ székha­zában ülést tartott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Az Országos Földmüvesszövet- kezeti Tanács előző ülésén fel­hatalmazta a SZÖVOSZ igazga­tóságát a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége március 29-én összeülő ötödik kongresszusa elé kerülő, s a két kongresszus kö­zötti munkáról szóló jelentés, A Fehérgyarmati Járási Né­pi Ellenőrzési Bizottság február második felében, 26 népi ellen­őr bevonásával nyolc termelő- szövetkezetnél vizsgálatot tar­tott. Az elkészült jelentés meg­állapítja, hogy a tsz-ekben mindjobban ismerik a működé­si szabályzatot, többségükben annak szellemében intézkedik és dolgozik. Ez biztosíték további szilárdulásukra, fejlődésükre. Felhívja a jelentés a figyel­met a helyes anyagi ösztönzés fontosságára. A vizsgált terme­lőszövetkezetekben terven belül 10, terven felül 50 százalékos premizálási rendszert alkalmaz­tak az elmúlt evben. Enne« megfelelően 4—tői 5 forint kö­zött volt az egy munkaegységre jutó jövedelem-gyarapodás. Az egy tagra eső premizálási érték általában 1500—2000 forintnak felelt meg. Az eredmények mellett, ter­mészetesen még meglévő fogya­tékosságokat is állapítottak meg a vizsgálatok. Ezek főleg szer­vezeti vonatkozásúak. A népi ellenőri bizottságok konkrét megállapításaikkal Sok segítséget, hasznos tanácsot ad­tak a vizsgált termelőszövetke­zeteknek. A. B. 446 ú erógepet „ up mik a gyengébben dolgosó tsx-ek A megye gyengébben dolgo­zó termelőszövetkezeteinek megsegítésére ebben az évben 446 darab új erőgépet oszta­nak szét. Ezek között 5 db SZ —100-as, 20 db DT—54-es, vagy 414-es típusú, 50 db UTOS ro­mán gyártmányú, 40 db leg­újabb típusú csehszlovák Ze- tor 30—12-es, 135 db RS—OSuess és 196 db UR—28-as magyar gyártmányú erőgép található. Az erőgépek — amelyekkel az állam a most megalakult* vagy gyengébben álló termelő- szövetkezetek munkáját kí­vánja javítani, — több, mint 66 millió forintba kerültek I 5 K MJŰC-MAGVAKORS / A G 900 mítosszal! csővárt a M?rc? Zslumond ?<u3?tirá!is seregszemléd — 43 zene’isr, mlr^eny 140-150 éne^ar a »iäzänsid eJő?t bzaboics-Szatmar megyében 900 művészeti csoport, nevezett be a Móricz Zsigmond kulturá­lis seregszemlére. A művészeti csoportokban mintegy 15 ezer aktívan dolgozó tag vesz részt. .Negyven helyen rendeznek kör­zeti és 24 helyen járási bemu­tatókat. A seregszemlén mintegy 140— 150 ifjúsági énekkar, tíz népi együttes. 20 népi zenekar. 12 tánczenekar, 4 esztrádzenekar, több ifjúsági zenekar és 240 né- 11 ' "'ft vés- részt. Fellép még több, mint 300 színjátszó- csoport is. Nagy sikert remélnek a nyír­bátori. fehérgyarmati, mátészal­kai együttesektől, de a többi csoport játéka is maradandó emléket fog jelenteni a néző- közönségnek. A csoportok közül már nem egy a tv műso­rában is szerepeit, és most sze­retnék, ha a játékukat a tv a reiyszínen venné ieL Fontos tennivaló a műszaki fej­lesztés során az anyaghányad és az anyagköltség csökkentése, a felhasznál!, anyag helyettesítése olcsóbb anyagokkal. Ezt kell szem előtt tartani a munkamű­velet minden fázisában. Csők- i kenteni kell a ráhagyásokat az j öntödékben, és a forgácsoló üze- J «lekben sem szabad megenged- I ni, hogy a törési határon belül ' dolgozzanak. Egy traktor előállí- 1 tás ráfordítási költségnek mi­nimumra való csökkentése még nem minden. Egy gépet úgy kell előállítani, hogy munka közben is érvényesüljön ez a köliség- csökkentés. Az üzemek közi ki harmónikus valamint a földművesszövetke­zetek és a körzeti föidművesszö- vetkezetek mintaalapszabály ter­vezetének és a kongresszus eié terjesztendő határozati javaslat­nak megszövegezésére. Az ülésen dr. Tatár-Kiss La- ! jós előterjesztése alapján az Or- i szágos Földművesszövetkezeti Ta- ! nács megvitatta és elfogadta a i jelentéstervezetet és a határozati i javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents