Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-18 / 65. szám
Egy Munkásakadémia előadás margójára A NYÍREGYHÁZI Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalatnál, a Mun kásakadéarúa soronko vetkező előadását! hallgattam. Karádi Gyula igen jól felkészült előadó és igen jó előadást tartott a „Fémek világáról". Világosán látja a Munkásakadémia célját, hogy azoknak a munkásrétegeknek kell rendszeres és magasszínvonalú ismene (terjesztési lehetőséget nyújtani, akiknek a művelődési igénye már kialakult, de iskolai rendszerű oktatásban nem vesznek részt. Világosan látja a Munkásakadémia feladó.át is, hogy az adott üzem termelési gyakorlatával összefüggő természettudományos alapismereteket kell, közérthető, népszerű fokon közölni. Ezen feladat betöltéséhez nélkülözhetetlen munkatársaink az üzemekben dolgozó műszaki értelmiségiek. Természetesen nagyon sok függ a hozzáállástól. Karádi elvtárs előadói módszerei közül kiemelendő elsősorban az igen gondos, aprólékos felkészülés. Több, mint 1U egész íves beszéd vázlata azt bizonyltja, hogy meglévő tárgyi ludasán, -emlékezőtehetségén túl: a precizitásra is törekedett, figyelembe vette hallgatóinak már meglévő tárgyi tudását, aktivitását. Fő célja a korszerű műveltség iránti kedv és érdeklődés felkeltése vök. Nem olvasta fel az anyagát, mert tudta, hogy ez aj {ómra nem elég aktív. A személyes ráhatás, a személyes kapcsolat megteremtésére alkalmasabb a jegyzőiből történő: sza- badelóudás. Az ilyen előadás a hallgatók részéről nagyobb méltánylásra talál, ez a forma nagyobb biztonságot ad az előadónak. MESTER ATTILA: Négy fél-gerezd... Egy almát tagiam ketté, harsogott Friss húsa meztelen késem alatt, Szétgurult, s ott feküdt elő cm Halott-hűvösen a két féldar. b. S aztán még egyet vágtam cl, — a kés Mint penge villant, mint a gondolat. •S aztán egy percre megdöbbentem és. És csak néztem az áldozatokat. Négy fél — gerezd, turcsa, szabálylalan Formájú alma — élhetetlenek! Alert hagytátok, hogy ilyen egyszerűen Egy mozdulattal legyőzhesselek? Mért nem átitatok ellen számtalan Szúrós tövissel, kéreggel, kemény Burokkal — ennek annyi módja van. S még most is ott cirógatna a fény Az almafán, az ágon, kinn a kertbe Takarna lomb. ringatna alkonyat, Göncöl hozná az álmod, s reggelente Köll énének a l'üttyös madarak. Négy fél gerezd — úgy néztem mint vörös Csuklyás hóhér a felnégyelt halottat Ilikor felsejlik benn az ösztönös Szánalom, mit a megszokás sem ollhal Aliért nem védekeztek? és aki Kénytelen túrni, és ha valami Nagy oknál fogva el sem menekül Vághatja kés, pallós büntetlenül? Nem. — Ez a négy léi alma nem lehel Arról, hogy szétmetszett magyaiba Nem gyűjt több napfényt, ízes nedvekét Abban a késben volt csak a hiba. $ már nem tudtam tovább egyhelyben ülni A ajon érzi ezt az ki egyre öl? S szerettem volna futni, menkülni Voltimi ennivjnt nine. Irnc f‘l n I Körültekintő előkészítés előzi meg az áprilisban megnyíló IX. Magyar Képzőművésze, i Ki- I állítást. Festők, szob- j rászok, grafikusok | három és félezer mű- I vet küldtek a kiállí- j tusra, amelyből a 24 ' tagú zsűri ötszáz alkotást .választott ki.i A szakemberekből ullo bíráló bizotlság arra törekedett, hogy a bemutai.andú anyag minden vitatott és vitatható eszmei cs mesterségbeli értekével egyik,í végül is hű képet adjon arról, hogy, képzőművészeink nagy része, köztük a lestehetsege- . sebbek hogyan érlelik művészi mondanivalóvá a társadalmi élményt, hogyan értelmezik a téma jelentőségét és hogyan küzdik le lépés- röl-lépésre a régforma kötöttségeit. telelő sajtóval. A zsarnokság cenzúrája megakadályozta, hogy a népet feJvylti;., gosító irodalmi és politikai művek" láthassanak napvilágé* . A munkások partja ezért elhatározta: szabad szellemű, a cenzúra nyomásától mentes sajtót kell létrehozni. Ha ez nem lehetséges a' föld felszínén, — akkor a föld alatt.. . . . Egy napon egy munkásasszony bé. reite ki f ezt a kis házat az aviabári négykézláb megtennie, s hirtelen egy . .■tágasabb helyiségbe találta magát. L gy titkos nyomda volt ebben a ^ földalatti szobában, mintegy tíz méternyi mélységben. Mivel nagy gépelve*. ide lehozni nem lehetett (túszén ez a, szállítmány egy ilyen kis ház részére feltűnő lett volna, és különben sem féri volna keresztül a szűk folyoci titkos tujotudábíui I bilisziben, Grúzia egymilliós fővárosában járt társaságunk. Nagyon szép a fekvése; középen ,a Kúra fdiyó alkot völgyet, s ezt hegybe, .veszik köriül. E hegyes-völgye» gyönyörű város nagy múlttal rendelkezik; immár ezerötszáz esztendő van mögötte. Ki győzné felsorolni azt a sok-sok műemléket, amit itt láttunk. (.Hogy csak ízelítőbe említsünk egyet: a város, közepén emelkedik a régi. több mint ezeréves királyi vár, mely egy sziklafal tetején áll. Gondoljuk meg, milyen lenyűgöző látvány volt egy modern főváros kellős közepén ilyen vad szirtet és rajta ilyen régi épületet nézni...) Ha azonban azt kérdezné valaki, hogy mi ragad*.u meg itt- leginkább a látogatót, a válasz nem annyira a város gyönyörű fekvése, sem a régi történelmi műemlékre utalna. Tbiliszi külvárosában láthattunk 'valamit,, ami leg-, inkább a szívünkbe markolt ‘s képzeletünkre hatott. Avlabárban. a grúz főváros egyik zegzugos utcákkal teli „kültelki'* negyedében egy kis hág előtt álltunk meg. Igénytelen, egyszerű épület ez, külsőleg mifcen sem különbözik a környezőktől.' Amint belenéztünk, láttunk egy tagas udvart egy kúttal; dehát ilyet minden ottani háznál lehet látni. ..Mi nevezetesség lehet ezen a helyen?” — kérdeztük magunkban. ... Igen, éz a több, mint félévszázada épült ház igénytelen külsejével soha sem tűnt fel senkinek. Az akkor még hatalma teljében lévő cári zsarnokság kópéi sem láttak rajta semmi különöset S éppen ez a körülmény volt aa% mm miatt a szabadság híveinek fi- gyetosE Büféje fordult. Századunk első éveiben már íoira- fkdxaí itEBnfcásmoKgalom vette kezdetét a Kaúkásas vidékén, a halhatatlan emlékű Ondzsonilddze vezetésével. Ám az eszme terjedését nagymértékben gátolta.az, hogy nem rendelkezett tncgkerülctben. Albérlőket is fogadott ide; mindannyian csendes, szerény dolgozó emberek voltak, kik soha nem duhajkodtak és egyéb módon sem hiv.ák fel soha magukra a környező utca lakóinak figyelmét. Burátok nagyritkán érkeztek hozzájuk, de akkor sem volt semmi hangoskodás. Az udvar végén állt egy kerekes ki)t. amelyből á gondos háziasszony mindig már eu e behozatta a vizel lakóival, hogy másnapra legyen. Igen, ez volt a külső látszat. Azt persze honnan is tudhatták volna a szomszédok, hogy az esti sötétségben a lakók egyike úgy megy a kúthoz vízért, hogy közbon lopva egy másik kísér'. Ám visszafelé már egyedül jött a vödör vízzel. Hál az a má.-ík hová tűnt? Talán leszállt a kútba? De hiszen ott vízbeíuUadhatott reggelig! Nem fulladt vízbe! Igaz. a vödörben az illető valóban leszúr*, a kút melyébe. Ám ott lent — még a víz színe fölött — egy kis nyílás sötétle';'.-. A titkos látogató ezen bebújva kis szűk alagútszerű folyosón találta magát. Mintegy negyven lépést kelleti itt són) kézi szedéssel dolgoztak itt. A vilá- gí.ást úgy oldották meg, hogy egy titkos vezetéken kérésziül (de nem u kúton át) villanyt juttattak ide. Az út dolgozó nyomdászok éjszaka érkeztek és távoztak innen a már említett titkos bejáraton keresztül. Ám egyszerre mindig csak egy érkezett, illetve távozott, a biztonság kedvéért. Ebben a titkos nyomdában állították elő a szabad sajtó terméke!*.. Igaz, nehéz veit munkásainak helyzete Hosszú, kimerítő szolgálatuk volt itt a föld alatt, a gyenge világítás szemüket rontotta, s — ami a legfőbb — állandóan tartani kellett a leleplezéstől. Ám semmiféle nehézség és veszély sem rettentette vissza e bátor embereket. Eveken át dolgoztak a föld alatt, s közben újságok és könyvek egész sorát adták ki, különböző nyélvr! -•*•*. sc-k or több tízezres példányban. Az aviabári nyomda termékei lazító hatásúak voltak; bátran leleplezték a barbar elnyomó:*, és egy boldogabb jövő felé mutattak utat. hol szabadság' lesz, hol jólétben és boldogságban fognak élni a népmilliók. Három éven att tevékenykedett az aviabári titkos nyomda. A cári hatóságok persze tudlak, hogy ilyen létezik, hiszen kiadványai elkerülhető.lenül kezükre kerüllek. Tudtak, hogy van valahol ilyen titkos nyomda. — csak éppen a helyét nem ismerték. Pedig nyomoztak utána fáradhatatlanul, költséget és vallatást nem sajnálva; miközben a tbiliszi kormányzósági palotába egyre-másra futottak be a jelentések a titokzatos földalatti nyomdáról, a rendőrfőnökök nem is sejtették, hogy' fölük nem is egészen egy kilométerre tevékenykedik az. Ám egy napon — nem ludni pontosan miért — a cári .rendőrség gyanút fogott és egy különítménye házkutatást tartott a kis aviabári házban. Az épülőben azonban semmit sem találtak, cs ’már úgy nézeti kj. hogy szégyenszemre eredménytelenül kell távozniuk. Ám a parancsnokuk a Kút mellé érve, csak kíváncsiságból egy meggyújtott papírkötegel dobott le a sötét mélységbe. Az- alagú bol jövő légáramlat ezt felkapta s ez az élesszemű rendőrkopónak ■gyanús Völt Leszállva a kútba, a rendőrök diadali. osan kiáltottak fel: • megtalált ák a titkos nyomdát, s az éppen aznap ott dolgozókat letartóztatták. Az aviabári nvomda megszűr,■. dolgozóit Szibériába hurcolták, hol nyomtalanul tűntek ei. V| iktt ben az aviabári titkos nyomda történetét hallgattuk ebben a — ma múzeumként berendezett — kis házban, nekünk, magyar embereknek történelmünk egy ragyogó fejezete .a ott eszünkbe. Hiszen azért a sajtó- • -b ids ti-ért,1 melyért c bátor nyomdá- -*•!; küzdöttek., harcolt annak idején ’ >*üfi is. A b?lh;:':ü)--n emlékű március 15-én a költő és társai a sajtó szabadságának, a cenzúra eltörlésének igénvével kezdték harcukat. A sajtószabadság ügyét a proletárdiktatúra vá#- Ui ta valóra .... Merényi í,ímin. ' dasag építésé során nem tűrhet- < jük a konaervatizmust a tech- j , bikában. Mint mondani szokás:* . ; vén gebén magas gátat nem, ugorhatsz át. Ezek a szavak * számunkra is irányt szabnak, i mert a szocializmus építésének t elengedhetetlen kelléke a mű-! szaki ismeretterjesztés. Pártunk (| Politikai Bizottságának 1960 jú-j* niusi határozata is megszabja fel- (| adatainkat a műszaki ismerettel- jesztésben. Ez az egyes üzemekre ([ is vonatkozik, AZ EDDIGIEKBŐL is kitűnik. (| hogy van olyan fontos, — ha nem fon.osabb, — mint például *| a házi sakkverseny. Ugyanis a/.'* történt, hogy a Mezőgazdasagi <| Gépjavító Vállalatnál a kélhelen- '* ként szokásos Munkásakadémia (| előadásával egyidőben rendezték S a hallgatók számára a házi sakk - verseny.. Ez elvonta .a hallgató- súg nagy részét. Javaslom: a l| Munkasakadémia előadásainak J* idejére ne engedélyezzenek vállalat vezetői semmiféle egyéb,1 rendezvényt. A másik hiányos-/ ság. hogy a könyvtári munka/ nem egészítette ki az előadást. Azt üzemi könyvtárak állományú. S úgy kellene beszerzéskor gyara- * pítani, hogy a Munkásakadémia f témáihoz kapcsolódjanak. Az üzemi könyvtárosnak az előadás j színhelyére kellene vinni azokat j a műszaki könyveket és folyó-! iratokat, amelyek kapcsolódnak az előadásokhoz. A szóbeli és írásos műszaki propaganda nagyon szorosan összefügg egymással... j Tökcy Károly, a Népművelési Tanácsadói munkatársa. MEGLEPŐ VOLT, hogy a hallgatók mennyire figyelték az előadót. Pedig ez eléggé fárasztó dolog a hallgatók számára, de az | előadó számára is. A figyelem j lekötésének éppen tartalmi lehe- i tőségei vannak elsősorban. És ezzel a lehetőséggel egész előadása során élt is Karádi elvtárs. Ezenkívül a hallgatók emlékezetét is foglalkoztatta. Már meglévő ismeretekhez jól kapcsolta anyagát. Előadása során nem ..megmagyarázni’’ akart, hanem arra! törekedett. — és ez si’^-rült is —, j hogy mindent úgy mondjon, hogy I hallgatói ..megértsék": amit meg akart értetni. Mindezt azzal érte el többek j között, hogy gondoskod',-. t szem- * léltető képekről. A szemléltetés! jelentőségét azt hiszem ezen a j helyen most nem kell elemezni, i A Munkásakadémia előadások, j általában >az igényesebb előadók | nélkülözhetetlen kelléke: a szem- 1 léltető-eszköz. A jó módszerek 1 közül egyik legjelentősebb és leginkább követésre méltó: a szemléltető képek tudatos és célszerű alkalmazása. Az érdeklődés felkeltését mi sem bizonyítja job- j ban, mint az a tény, hogy az elő- | adás befejeztével minden egyes! hallgatónak vök; kérdése, a vita. 1 äz aktivitás is példamutató volt. j Mindent egybevetve: tartalmi j szempor» ból. az előadó és a hall-! gatók aktivitása szempontjából a j látott munkásakadémiai előadás I jó volt. Nem volt kielégítő a la.ogatoU- I ság! Pedig' elég ha csupán arra; utalunk, amit az SZKP XXII. kongresszusán Hruscsov elvtárs mondott többek között erről a kérdésről; — A kommunista gaz& Matsvar Képzőművészeti Kiállítás előkészületeiről
