Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

xVeskexdődöü

a% ov^xiís^iíílói ülésszaka

(Folytatás xt 1. oldalról)

dott el az ipari termelés belső szerkezete is, mert a gépiparban nőtt a kevésbé anyagigényes műszeripari, híradástechnikai, villamosipari termelés részaránya.

— Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szinten teljesítettük a termelékenység növelésére vonatkozó terveket, 1961-ben a termelés növekedésének már több, mint kétharmada termelékenység emelkedésből származott. A termelékenység 1961-ben mintegy 8 százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutató- szám megfelel a szocialista országok termelékenység-növekedési ütemének és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A termelési költségek csökkenése ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előzetes adatok szerint az állami iparban 1961-ben 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségek.

— Pozitív tény, hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak, és a termelőszövetkezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági 1 emelés mennyisége 8—9 százalékkal elmaradt a tervezettől.

Kedvezőbb a kép, ha asszc- ririt teszünk különbséget az említett két folyamat között, hogy melyik tekinthető ideiglenes jelenségnek és melyik az állandóan ható tényező.

Kétségtelen, hogy az elmúlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti jelzővel illethetjük, még

akkor is, ha tudjuk, hogy nem utoljára szikkasztotta hazánk mezőit. A szövetkezeti közös gazdaságok létrejöttével és fokozatos szilárdulásával viszont, a jövőben is állandóan ható pozitív erők jönnek létre a magyar mezőgazdaságban.

— Fontos és örvendetes, hogy 1961-ben a nemzett jövedelem felhasználása a fő arányok tekintetében tervszerű volt. Az állami beruházások tervét előzetes adatok szerint 98—99 százalékra* teljesítettük, a termelőszövetkezeti beruházásokat pedig 100 százalékra. A közületi kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, a szociális—kulturális kiadások az előirányzat szerint növekedtek.

Biztosítottuk a szüksége« anyagi eszközöket a honvédelem fejlesztésére, elsősorban a hadsereg korszerűsítésére és eleget tettünk nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is.

Egyetlen területen jelentkezett eltérés a terv vágányairól, mégpedig a vállalati forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett készlethitelekre felhasználni. Erre azért kell felfigyelni, mert nemcsak a tervekkel, hanem a takarékos gazdálkodással is ellentétes irányú folyamatról van szó.

— A lakosság fogyasztása a tervezettnél kisebb mértékben, nem egészen 2 százalékkal növekedett. A tervtől való lemaradás fő oka a kisebb mezőgazda- sági termelésben keresendő. A lakosság jövedelmének növekedését elsősorban a fogLalkoztatot- ták számának — a mezőgazdaság nélkül számított — mintegy 50 ezer fős emelkedése okozta. A kereskedelem árukészlete főleg iparcikkekben növekedett, a választék bővült, A. takarékbetétállomány a múlt évben tovább nőtt, az év végén 1.1 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az év elején.

— Országunk pénzügyei 1961- ben kielégítően alakultak. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban sikerült biztosítani. Talán ez a legszembetűnőbb bizonyítéka a gazdaságpolitikában érvényesülő józan megfontoltságnak "s takarékosságnak.

A pénzügyi egyensúly alapvető feltételét az bizonyította, hogy múlt étben á nemzeti jövedelem felhasználása nem a tervezett magasabb, hanem a valóban létrejött, némileg alacsonyabb nemzeti jövedelemhez! igazodott. Tehát beruházásra, fogyasztásra ; és egyéb célokra nem használ- j tunk fel többet, mint amennyit S ténylegesen termeltünk is az országban.

— Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív; abban az eredmények vannak túlsúlyban.! és megfelelő lépcsőt Jelent az j 1962. év magasabb követelményeinek eléréséhez.

Az ipari termelés 8, a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal emelkedik '

— Ez évi állami költségveté sünk — mint minden szocialista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdasági szintű tervezésén alapul; Ügy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalékkal, a mezőgazdasága termelés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint a gazdaságosság is tovább javul, a termelési költségek csökkennek — az iparban például átlagosan 1,8 százalékkal, — tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmei, számolhatunk el az év végén.

— Szocialista viszonyok között az állami költségvetés keretében rendszeresen, évről évre növekvő mennyiségű anyagi javakkal gazdálkodunk. Nő a társadalom szükséglete és nő a közcélokra fordítható jövedelem összege is. Ez a tendencia ez évi költségvetésünk tervezetében is tükröződik.

! A tervezet összeállításakor célunk volt minden reális bevételi forrás felkutatása, igénybevétele és a rendelkezésre álló összegek ésszerű, arányos felhasználása. A költségvetés kiadásai megközelítően fedezik a felhasználók igényeit, de nem 10Ó százalékosan. A tervezet összeállításakor- nem az igénylistákat vettük kiinduló, pontnak, hanem a várható bevételi lehetőségeket.

— A tavalyihoz képest elő- irányzott többletbevételeket tel- j jes egészében a szocialista vál- j lálatok befizetéseiből nyerjük,

I míg a lakosság' adókötelezettsége ! és egyéb befizetése a tavalyi I szinten marad.

A vállalatoktól származó többletek nagyobb részét, 8,6 milliárd forintot a tervek szerint az állami vállalatok tiszta jövedelméből, 200 milliót pedig a szövetkezetek adófizetéséből vételezvetés végrehajtása, es a költség- , vetés egyensúlyának megvalósítása az egész esztendőben.

— Növeljük az állami berü- j házasokat,"a Szövetkezeti hitele- j két, a szociális—egészségügyi, j i valamint a tudományos-^kulturá- i ; lis kiadásokat, a tanácsi hozzá- ! | javulást, biztosítjuk az állami J ; vállalatok pénzellátását.

A szükséges mértékben növekszik ebben az esztendő- j ben is a honvédelmi kiadások összege, és nemzetközi pénz- i ügyi kötelezettségeinknek is a tavalyinál nagyobb összeggel teszünk eleget.

A pénztöbbletek arányos elösztá- j savai biztosítani tudjuk az állami és gazdasági élei minden oldalú, harmonikus továbbfejlődé; sét..

—A beruházásokra fordított | pénzösszeg 1962-ben Í4 százalékkal növekszik a tavalyihoz

A bevételek és a kiadások összege 11 százalékkal nagyobbra van előirányozva a tavalyinál. A bevételek 84,4 milliárdos és a kiadások 83,8 milliárdos összegéből látható, hogy a költségvetés egyensúlyban van.

! ziik be.

; Miután a szocialista vállalatok- | tói származik a tervezett összes bevételek 87,7 százaléka, az ál- ; lami vállalatok és szövetkezetek 1 gazdálkodásától döntő mérték- ! ben függ a beterjesztett költségviszonyítva. Tavaly bizonyos fokig korlátoztuk, visszaszorítottuk a beruházásokat, hogy más célokra többet fordíthassunk. Ez évben ismét növelhetjük az álló alapok' bővítésére szánt pénzösszeget.

Az ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka

a vidékei érinti

— Az idei beruházási prog-1 ram megfelel az országgyűlés | által jóváhagyót ötéves terv cél-: jainak. Említésre méltó, hogy j az ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka a ! vidéki ipar bővítését és üzemfejlesztését szolgálja. Többek között az év végéig elkészül a Dunai Szalmacellulóae gyár beruházása. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyár pedig az idén már 200 000 televízió-képcsövet gyárt.

— A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgazdaság fejlesztésére.

Közel 7000 traktorral. 1250 gabonakombájnnal, többezer munkagéppel nő a gépálloKflLEV-MACTAROKSZÁG 2 j|

mány. Lehetőség lesz az öntözött terület 43 000 kataszt- rális holddal való növelésére.

12 000 kataszt ralis hold szőlő, 18 000 katasztrális hold gyümölcsös (elépítésére, további 103 000 katasztrális holdon pedig talajjavításra.

— A most beterjeszd-, t költségvetés az első. amelynek ösz- szeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal számolhatunk.

Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövetkezeti gazdálkodás győzelme milyen változásokat eredményezett az állami pénzügyek területén.

Ha az 1958-as és az 1962-es esz- bendőt összehasonlítjuk, azt lát[ juk, hogy a költségvetésben erő- j teljesen nőttek a hitelfolyósítá- i sok. a mezőgazdasági termelés 1 pénzügyi támogatása, a szociális-egészségügyi kiadások, ezzel j szemben csökkentek a mezőgaz- ! daságból származó adóbevételek, j Első pillantásra szembetűnő, hogy j növekedtek a. „ mezőgazdasággal kapcsolatos költségvetési kiadá- I sok, csökkentek a bevételek.

A szocialista átalakítás tehát kétségtelenül jelentős pénzügyi terhet hárított az államra is, de olyan terheket, amelyeket nyugodt lélekkel vállalhatunk, mert végeredményben gy ümölcsöző befektetések.

| Vegyük például a hitelíolyósíta- j sokat. Ebben az évben 2.5 milli- i árd forinttal több hosszú- és

középlejáratú hitelt folyósítunk a termelőszövetkezeteknek, mint négy esztendővel ezelőtt. A hitelek zöme beruházási célokat szolgál, és a szövetkezetek örömmel igénybe veszik. A termelőszövetkezeti gazdaságok létrejötte a beruházási kedv nagyfokú megélénkülésével járt együtt. Az

állami hitelek mellett a legtöbb termelőszövetkezet saját anyagi eszközökből is számottevő beruházásokat végzett. Az egész országban évente körülbelül egy- milliárd forintot ruháznak be a termelőszövetkezetek saját pénzalapjukból. A beruházási kedv ilyen felélénkülése bíztató és feltétlenül meghozza gyümölcsét

1,3 milliárd forinttal több támogatást kapnak a termelőszövetkezetek

— A termelés növelését célzó különböző támogatások révén ez évben 1,3 milliárd forinttal többet juttatunk a termelőszövetkezeteknek, mint négy évvel ezelőtt. E támogatásokkal képzett szakemberek alkalmazására ösztönözzük a termelőszövetkezeteket, valamint fokozott talaj- javításra. a minőségi vetőmagvak hasznosítására, kiváló te? nyészállatok beszerzésére és az állategészségügy jobb megszervezésére.

— A mezőgazdaság adóterhe — folytatta — ez évben kétmilliárd forinttal kisebb, mint négy évvel ezelőtt volt.

Az adókedvezmények az állam számára bevételi csökkenést jelentenek, az újonnan alakult szövetkezeteknek azonban ienyeges segítség ahhoz. hogy átküzdjék magukat a kezdeti nehézségeken.

Az adóteher csökkentését rész ben lehetővé tette a termelőszövetkezeteknél alkalmazott egyszerűbb adókivetési rendszer és az adóbehajtás költségeinek csökkenése is. A jövőben lehetségessé. válik egész mezőgazdasági adórendszerünk lényeges egyszerűsítése. Szükségesnek látszik már most megindítani ennek érdekében az előkészítő munkát.

— A mezőgazdaság szocialista átalakítása következtében jelentősen növekedtek az állam szociális-egészségügyi kiadásai. Ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok szociális-egészségügyi ellátására 800 millió forinttal nagyobb összeget fordítunk, mint négy évvel ezelőtt. Ez természetes következménye annak, hogy a dolgozó parasztok is részesülnek a társadalombiztosítási szolgáltatásban.

Átmeneti kiadásként jelentkezik a költségvetésben a gyenge termelőszövetkezetek pénzügyi támogatására előirányzott 506 millió forint. Ez az összeg a gyenge termelőszövetkezetek erősödésének arányában fokozatosan csökken, s reméljük, mielőbb el is tűnik a költségvetésből.

— A költségvetési előirányzat összeállításakor messzemenő figyelmet fordítunk a tudományos munka anyagi feltételeinek biztosítására, — a lehetőségek határain belül.

— Ez évben a Magyar Nép- köztársaság valamivel több mint kétmilliárd forintot költ a tudományok ápolására. Néhány hónappal ezelőtt a tudományos akadémia javaslatára a kormány létrehozta a tudományos kutatások fejlesztési alapját 110 millió forintos évi előirányzattal. Ebből 90 millió forint felett a tudományos és felsőoktatási tanács rendelkezik.

Iil0 millió az oktatási törvény végrehajtására

Az alap összegéből 1962-ben [ .40 millió form tot a műszaki tudományok, 19 millió forintot a természettudományok, 18 millió forintot az agrártudományok, 11 millió .forintot az orvosi és biológiai tudományok, 2 millió forintot- pedig a társadalomtudományok támogatására fordítanak.

— Ebben az évben 110 millió forintot irányzunk elő a költségvetésben az elmúlt év őszén megszavazott oktatási törvény végrehajtására.

Ebben az összegben a politechnikai oktatás kiszélesítésének, új iskolai osztályok és i tanműhelyek létesítésének

költségei, a felszerelések kor- 1 szerűsítése, valamint 19 ipari

j és mezőgazdasági felsőfokú

technikum költségei szerepelnek.

A 110 millió forinton felül kell számításba venni az üzemek által az iskolások részére átadott anyagok és felszerelési tárgyak értékét, ami további ötvenmillió forintot jelent. Számolhatunk azzal, hogy a következő években évről-évre jobban növekszik majd az oktatási célra fordított kiadások összege. Az állami pénzzel való takarékos gazdálkodás azt követeli, hogy az oktatási reformot íokozatosan hajtsuk végre és az erre a célra szolgáló pénzeszközöket is fokozatosan növeljük. Oktatási célokra már most, az oktatási reform megvalósításának kezdetén is nagyon jelentékeny összeget fordít az állami költségvetés.

I 1962-ben például egy általános iskolai tanuló képzésére átlagban 1255 forintot, egy középiskolai diák képzésére 3882 forintot juttat az állami költségvetés. Ezenfelül egy ipari tanulóra átlagosan 4709 forintot, egy egyetemi hallgatóra pedig 23 336 forintot költünk ebben az évben.

— A költségvetés közvetlenül is, közvetve is hatással van a lakosság mindennapi életére. Az előterjesztés azt a törekvést fejezi ki. hogy ez a hatás a lakosság szempontjából kedvező legyen. A költségvetés kiindulópontja az 1962-es népgazdasági terv előirányzata, amely szerint a lakosság fogyasztása 4 százalékkal növekszik. Egyidejűleg no a bérből és fizetésből élők reál- jövedelme. valamint a parasztság egy főre jutó fogyasztása. Arra is számíthatunk, hogy a lakosság az idén tovább növeli takarékbetétjét. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy a takarékbetétállomány az év első hónapja! ban is tovább növekedett. Je- l lenleg az Országos Takarékpénztár 4 200 000 betétkönyvet tart nyílván.

— Folytatjuk a lakásépítési prognam megvalósítását. 1962-re 2,6 milliárd forintot irányoztunk elő állami lakásépítésre, amiből 18 000 lakás építését fejezik be az év folyamán. A magánlakás-építés állami támogatására 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ezzel a magánerőből létesítendő 29 000 lakás megépítését segítjük elő. Ezenfelül 115 millió forintot irányzunk elő az emelet ráépítésekre. Az idén összesen legalább 47 000 lakás készül el.

Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott arra, hogy a költségvetési eszközök felhasználásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság .elve alapján növelni lehet.

Az előttünk álló esztendőben a gazdálkodás minden területén elsősorban a tervszerűség és a gazdaságosság kö(felytatás - a 3. oldalon.)