Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
Ne egyoldalú művelődési munkát! Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Szerteágazó, nagy lendületű társadalmi összefogással indult meg ebben az oktatási évbem megyénk kulturális tevékenysége. Sokkal inkább szívügy lett ez városban és falun, termelőszövetkezetben és az üzemben mint bármikor azelőtt. Különösen az üzemekben fontos ez, ahonnan példamutatással sugárzik ki községeinkbe a többet, jobbat akarás szelleme, a tanulás, a műveltség szerzés vágya, tette. De nem egyformán jelentkezik ez az életben. Egyes helyeken szebbek, jobbak az eredmények, másutt több a hiba. Most néhány meglévő hibára szeretnénk rámutatni, amelyek a Idsvárdai járásban fordultak elő. A hibák feltárása egyúttal kivezető utat is megmutatja, hiszen nem olyan súlyosak, hogy javítani ne lehetne rajtuk! Közel ezren iratkoztak be * dolgozok iskoláiba a járásból, ebben az évben. Sajnos, decemberben másfélszázari lemorzsolódlak. Az okok között, jelentős helyet foglal el az egyéni indok, a kényelmesség, vagy a hanyagság, de nem ritka^az üzem részéről jelentkező akadály sem. Záhonyban a vasutasok munkaidejét nem egyeztették az iskolával. Komorón miért tudták ezt megcsinálni? A kisvárául Fémszerelvény-, gyárban két dolgozó a mezőgazdasági technikum gépészeti tagozatára kérte felvételét. Nem járultak hozzá, azzal, hogy ez nem segíti az üzemen belüli munkát. Lehetne rajta vitatkozni! De tegyük fel, hogy valóban nem segítené elő. csak éppen úgy végeznék továbbra is a munkájukat mint addig: érzá-e az igazgató azt a felelősséget, amit e két dolgozó további jelentős fejlődésének a megakadályozása jelent? Nézzünk egy példát az iskolán kívüli oktatásból. A záhonyi MÁV dolgozók munkásakadémiája az első előadás után megszűnt. A vezetőség tagjai közül senki semmit nem tett azért, hogy folytatódjék az akadémia. Egy akadémiai előadássorozat részt vevőinek nyolcvan százaléka általános iskolai tanuló volt! Ugyanakkor a tömegszervezeteik és az állomásfőnökség részéről senki sem vett részt az előadáson. Hogyan tartsák akkor fontosnak az előadást a dolgozók? A Fémszerelvénygyárban rendszeresen működik ugyan a munkásakadémia, de a látogatottság csak harminc körül mozog. Ha az üzeni vezetősége érezné a munkásakadémiai előadások súlyát és ennek megfelelően valamennyi előadáson részt venne, nem csak 30. főleg KISZ fiatalból álló közönség látogatná ezeket az előadásokat. Határozott visszaesés tapasztalható az öntevékeny művészeti munkában a korábbi évekhez viszonyítva. Záhonyban színjátszó, báb. tánccsoport működött régebben. most a színjátszóknak a szervezésénél tartanak csak. A Fémszerel vény gyárban az énekkarból. a színjátszó és tánccsoportból csak a tánccsoport mű- j ködik. Áz igaz. hogy az üzemekben a váltott műszak is akadályozza bizonyos fokig a művészeti csoportok tevékenységéi, főleg azo- két, amelyek nagyobb létszám- j mai tevékenykednek, mert nem j könnyű egy műszakba csoporlo- j sítani az egy művészeti ághoz tartozó dolgozókat. Részletesebben elemezhetnénk ezt a kérdést, ■ de vegyünk egy gyakorlati példát: a Fémszerelvénygyárban. amikor azt mondta az igazgató, hogy legyen énekkar, volt, de amikor azt mondta, hogy aki akar- járjon, de aki nem akar, azt nem kötelezik arra, hogy énekkarban tevékenykedjék. akkor felbomlott az énekkar. • Az említett esetben nyilvánvaló, hogy nem tartották többé fontosnak az egész énekkart, s ez az állásfoglalás kihatott a dolgozókra. Néhány kiragadott példát említettünk csak meg, de ezek is azt mutatják, hogy ahol az üzemek vezetősége, a szakszervezet és más társadalmi szervek is fontosnak ítélik a kulturális munka minden ágazatát, ott van eredmény. Ahol nem. ott hiányos, vagy egyoldalú lesz ez a munka. A leaiobb nyolc jrnjtás KISZ-tag lett I dentes dátum y 1962, február IS-a a nyíregyházi III. számú általános iskola 1510-es és 1511-es úttörőcsapataihoz tartozó 8 úttörő életében. A két csapat vezetősége é» az őket patronáló KISZ-szervezet — a Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozatának KlSZ-veze- tősége — közösen beszélték meg a leg- Id vél óbb úttörők KISZ-be való felvételének az ügyét. Az általános iskola Vili. osztályának főnökei által adott javaslatok,: valamint a csapatvezetők és a esapattitkárok véleménye alapján az a nyolc pajtás, akik az úttörő-csapatokban kiváló munkát végeztek. elismerésképpen a KlSZ-szerve- zétnek tagjai lettek. Az úttörő-csapatok és KISZ-szervezet meg 1961. ev október 4-én megállapodást kötött, amelyben megfogadták,. hogy felkészítik a VTII osztályba járó pajtásokat a KISZ-be való belépésre. Segítették a csapat kulturális munkáját, ifjú vezetők irányították a raj-, illetve az őrsfoglalkozá sokat. Troth Mária, Rácz Zsuzsi, Torna- sovszki Zsuzsi, Smidt Ilona, Bársony István, Fehér István, Ormós Mihály és Hadházi Gábor már boldog tulajdonosai a piros könyvecskének. s most mármint KISZ-tagok segíthetik csapatuk munkáját. Most azon igye- , keznek. hogy a tag- felvételi munkát folyamatossá tegyék, hogy az arra érdemes legjobban dolgozó és tanuló pajtások belépjenek a KISZ-be. Reméljük, hogy munkaj uk eredményeképpen az április 4-i ünnepélyes csapatgyűlésen ismét új KISZ-tagokat üdvözölhetünk, akik jó munkát végeztek a III. számú iskola úttörőcsapataiban. Mezősi Imre KISZ-titkar A dohánybeváltóban és a gépállomáson még csak tervet sem készítettek. Természetesen, az említett helyeken is van azért kulturális munka, ismeretterjesztés, könyvtári tevékenység', vagy más. Nem jelenthetik a példák azt. hogy a. hibák révén említett helyeken semmiféle társadalmi megmozdulás a művelődés iránt nincsen, i Van. Az ismeretterjesztés például ■ igen fontos dolog, s ez jól megy | a Fémszerelvénygyárban. De I az egyoldalúság is hiba. sokrétű, i mindenre kiterjedő művelődési j munka nélkül. S éppen erre: a sokrétű, szak- I mai és általános műveltséget ; nyújtó, világnézetben sgilárdító ! művelődési« törekszik társadalmunk. Nem hisszük, hogy ne értenék meg- a kisvárdai járás néhány üzemében is éppúgy, mint azt másutt, például Nyírbogdány- ban megértették, és magukévá telték. I Gál Béla Premizáltak “■ több lett a tej! A balkányi Uj Erő Termelőszövetkezet mindössze 650 hold közös szántón gazdálkodik. A 100 hold gyümölcsösükből csupán 7 hold a termő, a többi 1—3 eves. Amíg a gyümölcsös termőre nem fordul leginkább az állattenyésztésből tudnak pénzelni. Igen. de az állatnak takarmány kell. Belme Mihálynak két évvel ezelőtt — amikor az állami gazdaságból odakerült ag- ronómusnak — első dolga volt, hogy á takarmányalapot megteremtse. A homokon gazdálkodó szövetkezetben azóta 60 hold lucernás van, borsót is termelnek az állatoknak és a silóról sem feledkeztek meg. — Abban igaza van az agro- riómusnak, hogy takarmány kellett, de az még nem minden — jegyzi meg a felsorolás végén Csongrádi János párttitkár, aki egyben a tehenészet dolgozója is. — A hatvanas esztendőben ahogy úgy már volt takarmányunk — folytatja — még sem értünk el olyan hozamot, mint hatvanegyben. Igaz, akkor még az állattenyésztőket nem premizáltuk. Hogyan premizáltak? I áram liter tejnek a tehenész. 4. — Havonta mennyire rúgott j a 3" százaléknyi tej értéke? — Ketten voltunk 17 tehén melleti, s személyenként csak ebből olyan 170—180 forint körül jutott havonta. — A borjak után? — Minden megszületet borjúért, ha elérte a három napot 20 forintot kaptunk, ha az els tehenenként! volt, mi 2912 litert értünk ed. ’ A tizenhét tehén után majdnem ' kilencezer liter volt a többter-' melés. aminek egynegyede minkét illetett. — És 1960-hoz viszonyítva mennyivel emelkedett a tejhozam. amikor még nem premizáltak? — Hatszáz literrel. Csongrádi Janosék peidaja own — Keggbben szabott munkaegység' volt. ha egy , litert, vagy tízet fejtünk is egy tehéntől. Most 100 liter kifejt tej után egy munkaegységet' -és az értékét kanja légi tervet túlteljesítettük, akkor pedig 50 forintot darabonként. — És ha tejből többet fejtek a tervezettnél? — A terven felüli mennyiségnek a 25 százaléka pénzben a miénk volt. — Tavaly mennyi volt az a tej, aminek az értékét prémiumként, mint több termelési pénzt kaptak? terv 2400 liter egyedüli, de az egy év alatti 600 literes hozamnövelés bizonyára nem mindenütt érhető el, 150— 200 literrel azonban szinte minden szövetkezetben lehetne emelni a hozamokat.. Megyei szinten ez már millió litereket jelentene. A premizálás nemcsak a ! növénytermelésben, az állattenyésztésben is nagy hatással van a termelés alakulására . Cs. B. (Folytatás a 2. oldalról.) vetelményét kell érvényesíteni — hangsúlyozta, majd így folytatatta: — Vajon minden vállalatnál kihasználják-e a termelékenység növelésének és a termelési költségek csökkentésének adott lehetőségeit? Az utóbbi évek adatai népgazdasági szinten kielégítő fejlődést mutatnak, de korántsem minden vállalatnál. Különösen sok lehetőség rejlik az üzem- szervezés tökéletesítésében. Legyen szívügye minden vezetőnek a tudományos üzemszervezési módszerek terjesztése Ezután a pénzügyminiszter rá- j A fő probléma az építkezés, a mutatott: | gépszállítások és a szerelések- összhangjának biztosítása, amely- — További tartalékok rejle- lyel nagymértékben gyorsíthatjuk nek a műszaki fejlesztési ala- i a munkát, pok jó felhasználásában is. Ebben az évben előreláthatóan több mint kétmilliárd •' forint ösz- szegű műszaki fejlesztési alan képződik az állami vállalatoknál. I Az eddigi tapasztalatok azt mutatták. hogy némely vállalatnál | csak csekély mértékben használják fel. ezért tavaly például többszáz millió forint maradt lel- : használatlan. Más vállalatoknál viszont helytelenül nem műszáki-technológiai célokra haáznál- 1 Iák fel. A tudományos üzem- szervezési módszerek megisrne"é- se és elterjesztése legyen szívügye az üzemi vezetőknek is. a szakszervezeteknek is. Még mindig gyakori a beruházási költségek alátervezése és a kivitelezési költségek túl - lépése. Előfordul, hogy a beruházási program elkészítésétől a tervdokumentációig. 30—40 százalékkal is növekszik egy-egy beruházás ösz- szege, a kivitelezés során pedig még további emelkedés jelentkezik. A továbbiakban felhívta a figyelmet a vállalatok' készletgazdálkodására. A múlt évben a vál- ‘ lalati készletek túlságosan meg- I nőttek, s a nemzeti jövedelemnek ! indokolatlanul nagv részét, kötik ' le. A termelékenység és gazdaságosság szempontjából kedvező eredményeket hozott az elmúlt években néhány kisebb vállalat egyesítése. Lehetővé tette az adott kapacitások hatékonyabb kihasználását. kedvezőbb feltételeket teremtett a műszaki fejlesztésre. Ezért tanulmányozni kell további ésszerű összevonások lehetősé- «ét. — Változatlanul sok rejtett í tartalék van a beruházási mun- í kák javításában. A beruházások előkészítésében és koncentrálása- ; ban határozott, javulás tapasztal- \ ható. A kivitelezési időtartam te- \ rém is mutatkozik jávőjfás. de j még mindig nem kellő mérlek- | ben. I De a kereskedelemben is növekedtek az immobil készletek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a belkereskedelemben mintegy egy milliárd forint értékű elfekvő készlet van. — Jelentős tartalékokat mozgósíthatunk a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésével. A tapasztalatok szerint ez elsősorban a szövetkezet vezetésén múlik. A gyenge szövetkezetek erősítését, legtöbbször a vezetés erősítésével kell kezdeni, persze a tagok egyetértésével. : — A szövetkezetek erősítéséi szolgálhatja a járási tanácsok hatékonyabb munkája. , Ezért a közeljövőben erősíteni kell a járási tanácsok mezőgazdasági osztó Ivait is. Rendszeres ellenőrzést! — Nein nyugodhatunk bele a lakosság részére végzett javítási- szolgáltatási tevékenység' elmaradottságába. esigalassúságú fejlődésébe. A kormány nemrég megvitatta a Pest megyei helyi ipar munkáját és sok fogyatékosságról kapott tájékoztatást. Jobban keH ösztökélnünk az állami vállalatokat és a kisipari szövetkezetek a szolgáltatások színvonalának emelésére, de továbbra is számításba kell venni a magánkisiparosokat, mert egyes munkáknál nélkülözhetetlenek. — A gazdálkodási tervek teljesítése megköveteli a pénzügyi ellenőrzést és a takarékosság érvényesítését, hozzáteszem: a szocialista morál érvényesítését. Ebben az évben nagyobb igénynyel kell fellépni a vállalatok és a szövetkezetek mérlegeinek elbírálásakor. Az állami vállalatoknál és a szövetkezeteknél rengeteg tennivaló van a pontos könyvelés, nyilvántartás és mérlegkészítés terén. — El kell ítélni és ki kell üldözni gazdasági életünkből az úgynevezett pénzügyi „bravúrokat” is. — mondotta a pénzügyminiszter. Az utóbbi hónapokban sok szép példáját láthattuk annak, miként segítik gyáraink az oktatási reform végrehajtását, Néhány esetben azonban azt is tapasztalhattuk, hogy egyes vállalatok mérlegeiket azzal javították. hogy felesleges és használhatatlan eszközöket küldtek az iskoláknak politechnikai oktatás céljára, élve azzal a lehetőséggel, hogy'teZeket az anyagokat saját javukra számolhatják el. A szerencsi gimnázium részére például 70 000 forint értékű színes ceruzát és 11000 forint értékű kerékpár-lám- paiiveget szállítottak. A sajó- szentpéteri 2. számú iskola udvarán viszont még mindig 4 darab, több mázsa súlyú, egyenként 30 000 forint értékű fényszóródinamót, továbbá 10 darab önműködő földdöngö- lőt áztat az eső. Alvad olyan iskola is, amely többezer szájrúzst tartalmazó küldeményt kapott, egyik üzemünktől. Nyilvánvaló, hogy a küldő vállalatok felesleges készleteiktől akartak megszabadulni és az ellenőrzés pillanatnyi gyengesége miatt erre lehetőségük is volt. Ezek a példák is tanúsítják, hogy feltétlenül szükség van a pénzügyi fegyelem fokozottabb érvényesítésére. a számviteli munka javítására és megbecsülésére, » revíziók színvonalának emelésére. Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fontosságára hívta fel a figyelmet, s kérte a költségvetés elfogadását. Az 1962-as költségvetési javaslat vitájában elsőként Gáspár Sándor képviselő, az MSZMP" Politikai Bizottságának póttagja., a Központi Bizottság titkára szólalt fel. j 3 kBLET-MAors^ÉélséaSdi
