Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

1962. február 16. vasárnap. Névnap: SIMON. Hétfőn: ZSUZSANNA. A nap eseményei: 1948. Aláírták a magyar-szov­jet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést, 1952. Nepal nemzeti ünnepe. 1827. Született Benedek Józscl színész, színműíró és fordító. 1932. Csendörsortüzet adtak le a Zala megyei Pacsin az adóvég­rehajtások ellen tiltakozó parasz­tokra. Két parasztot halálosan, hármat pedig életveszélyesen megsebesítettek a csendörgolyók. A hétfői nap eseményei: 1785. Született Szemere Pál költő és esztétikus. 1887. Meghalt Eduard Douwes Oekkcr —írói nevén Multatuli — holland író. 1717. Született David Garrick, angol színész és színműíró. BÖKJ KARTÁRS teljesen igazat ad a Borbánya— Nagyszállás felé közlekedő autó­buszok vezetőinek, amikor pa­naszkodnak: — sokan szidják őket, amiért nem a kijelölt megállóhelyen állnak meg. Öle szívesen megállnának, csak len­ne, aki gondoskodna, a megál­lóhelyek tisztán, tartásáról! Si SZÍNHÁZ. Az Országos Ren­dező Iroda két előadást tart ked­den Nyíregyházán ..Jelmez nem kötelező” címmel. Az első előa­dás fél 6. a második fél kilenc órakor kezdődik. A vidám zenés műsorban fellépnek: Záray Már­ta, Vámosi János, Madár Tiva­dar, Rónay Egon. Közreműködik Balassa Tamás és tánczenekara. ★ ÜJABB tanfolyamokat indít a nyíregyházi József Attila Műve­lődési Ház. A népszerű kézimun­ka-tanfolyam február 21-cn újra megintiúL fiz hónap alatt — nyári megszakítással — valamennyi női kézimunka fajtával megismer­kednek a résztvevők. Külön fog­lalkoznak a gépi hímzéssel is. it A CSENGERI járás lett az el­ső a megyében a tavalyi könyv- iorgalom alapján. 377 ezer forint­tal 109 százalékra teljesítette ter­vét. Itt volt a legnagyobb az ér­deklődés a mezőgazdasági szak- könyvek iránt is. •k A NVlREGiHAZI RADIO MŰSORA Vasárnap: Beszél a múlt Szabólcs-Szat- már megye történelmi emlékei­ből. — Weiner: Szvit. — Asztalos Bálint: Keserű alma. Elbeszélés — Vasárnapi muzsika. — Sport. Hétfő: Innen-onnan. (Hírek, tudósítá­sok.) — A nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet kórusa éne­kel. — Hajdúsági Hangos Újság -- Magyar nóták. — Sport, — Beamter: Későre jár. VÄRHATÖ időjárás vasárnap estig: ’élénk, helyenként” viharos északnyugati, északi szél-® tel, a hőmérséklet csökken.« Északnyugatról délkelet felé vo-® nuló felhőzet, többfelé futó ha- . vasesővel, hózáporral. KELET-MAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munnáspár; Szabolcs-Szatmár megyei oizc.ttsáe­is a Mggyel Tanács la pia. Felelős szerkesztő: Bálim i atos dadja a Kelet-Magyar:: ic Lap Idadö VáUal&i. Felelős kiadói Farkas eál ■Szerkesztőség: Nyíregyháza, Eer.czú tér ti. lei: 16-70. 16-71, m-n Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdanov u. I. Tel: so-oa Beküldött kéziratot nem őrzilnu tneg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. a világ körül -X- riporter szemmel a világ körül -)£ riporter szemmel a világ körül Winelou unokái Szabolcs-Szatmár megyei Nyomda­ipari Vállalat Nyíregyháza, Dózsa Gyögy n. 5. II. Az elmúlt néhány évtized­ben rengeteg kalandregény je­lent meg, melyek az indiánok életével és főleg az indián tör­zsek egymás közötti és a fehér emberek ellen viselt harcaik­ról szólnak. Ezek a minden tu­dományos alapot nélkülöző könyvek hemzsegnek a tévedé­sektől, nem létező tulajdonsá­gokkal ruházzák fel az indiá­nokat, meghamisítják történe­tüket, szokásaikat, jellemüket. Szeretnénk ezen „romantikus” írások néhány, mindenki által ismert tévedésére fényt derí­teni és az álromantikával szembeállítani a valóságot. Rézbörüek-e az indiánok? A közkedvelt indián regé­nyek és rémtörténetek „rézbö- rűeknek” nevezik az indiáno­kat. Ez a fogalom lassan tel­jesen átment az európai embe­rek tudatába, akik még soha­sem láttak indiánokat. Minden­ki tudja, aki ismeri az indiá­nok eredetét, hogy a fenti ál­lítás nem felel meg a való­ságnak. A bőrük barnás színű, olykor sárgás olíva árnyalat­tal, de sohasem vöröses. Az in­diánok testének legjobb isme­rője, Ales Hrlidlicka. a követ­kezőképpen írja le bőrük szín­A paleface (sápadtltépú) ki­fejezést ugyancsak a feherek vezették be, mégpedig először csak tréfának szánt önmegje­lölésképpen a „rézbőrű” ellen­téteként. Ez az elnevezés évszá­zadokig ismeretlen volt az indiá­nok előtt, akik egészen más és részben sokkal kevésbé hízelgő jelzőket alkalmaztak a fehérek­re. Ma már előfordul Ameriká­ban. hogy egy angolul beszélő indián tréfálkozva így szól egyik fehér barátjához, annak napégette. vörös arcbőrére mu­tatva: „Hogy vagy sápadtképü, —. ahogyan te magadat nevez­néd?” A szalonképes nevek kö­Indián asszonyok a Nagy l’avak vidékéről. árnyalatát: „Az indiánok színe tartózkodási helyüknek és szo­kásaiknak megfelelően eltérő. A sötét sárgától vagy sárgás­barnától egészen a csokoládé színig minden átmenet megta­lálható: az alapszín azonban a középbarna, vagy pontosabban egy sárgásbarna szín”. De hogyan is keletkezett az a fogalom, hogy ..rézbőrű”? Ügy, hogy a fehér emberek kö­zeledtére sok indián, szokásaik­nak megfelelően testét és arcát befestette a szent vörös harci festékkel. Békekötésnél azután a vörös harci színt ajándékok átnyújlása kíséretében ünnepé­lyesen „letörölték”. Az idege­nek emiatt a vörösre mázolt bőr miatt adták nekik a peaux rouges vagy redskins (vörös- bőrű) gúnynevet. Ezf a nevet azután, különösen a kalandos regények szerzői, átvitték az indiánok állítólagos bőrszínére. H ny indián nyelvet ismerünk? Alapvető tévedés az indián kalandregények azon állítása, hogy valamennyi indián egy nye.ven bes.éí. J. Alden Mason 1950-J52I1 ezt írta: ..Amerika és iculonősképp... Dél-Amerka, vc'ószlzüleg a legnagyobb nyel­kelet-magtarobszág 12 imus-ow PÁRIZS A „France” tengerjáró mozi­jában elsőnek Jean Manzon „Brazíliai tündérvilág” című szélesvásznú dokumentumfilm­jét mutatják be. BRÜSSZEL Egy macska megharapta gazd­asszonyát. Az asszony a legjobb egészségnek örvend. A macska megdöglött. LONDON Angliában a Hammersmithből Londonba vezető út lesz az el­ső fűtött országút. Az angol női divat a diva­tos tánc, a twist követelményei­hez alkalmazkodik. Évente 180 fontos palyadíj- jal jutalmazzák a börtönben írt legszebb regényt; MOSZKVA A Szovjetunióban különböző színűre festik az országút egyes szakaszait, hogy küzdjenek a gépkocsivezetők elálmosodása ellen. HAIFA Egy fiatalasszony kérte, hogy válasszák el a. férjétől, mert nászéjszakáján lidérces álma volt. NEW YORK Kéttartályos mosógépeket hoz­tak forgalomba; a kisebbik tar­tályban mossák a kényes fe­hérneműt. zi” tárgyalásokra. Szokásos; volt a jelbeszéd alkalmazása Mexi­kóban, Kanada északnyugati ré­szén és Észak-Amerika keleti partján, de különösen a prérin összetalálkozó számtalan, nyel­vileg különböző törzs között. James Mooney, aki jól ismer­te ezeket a jelbeszédeket, mind­untalan kihangsúlyozta szemlé- letességeiket. így pl az „in­dián” szó jelzésénél a „beszélő” jobb kezével vagy saját bal ke­zét, vagy arcát érinti, ezzel je­lezve az „azonos bőrszínt”. A fehér embert megfelelő mozdu­lattal kalapot viselő lénynek jellemzik; a sátrat két egymás­hoz helyezett mutatóujj érzé­kelteti stb. De az absztrakt fo­galmakat is rendkívül szemlél­tetően jelzik, mint pl. a „rosz- szat” egy elhárító mozdulattal, a „hazugságot” pedig ügy, hogy a „beszéd” jelét közük, majd mutatják, hogy ez a beszéd két irányba ágazik él, tehát kíilöft- böző utakon halad, mig az igazság csak egy utat ismer. Egyes fehérbőrű kormánymeg­bízottaknak alkalmuk volt e jelből már külsőleg meglátni, mennyire átláttak rajtuk a „vadak”. Az „ellenséget” úgy jelezték, hogy cikk-cakkban fu­tottak, vágj’ lovagoltak, tehát a menekülő indián mozgását utánozták. Igen széles körben elterjedt a közösséget egybehí­vó dobjel, mely — az alkalom­nak megfelelően — figyelmez­tető, riasztó vagy barátságosan bejelentő jellegű. Az olyan jel­szimbólumokat, mint pl. fehér béketoll, hamar megértették a földrészre legkorábban behatóit fehér emberek is: ha olyan ke­nu közeledett, melynek orrát fehér tollbokréta díszítette, úgy ez azt „jelentette„békések a szándékaink”. A tomahawk eredete zé, amelyekkel az indiánok a fehéreket illetlek, tartozik az arapahok adta' 'elnevezés, a ,pók” (ami . egyet jeleni azzal, nogy „okos”); eléggé használa­tos fogalom a „szörösmellűek’’, mely a kiowák adta „szőrösszá júak” névhez hasonlóan kifeje­zésre juttatja az indiánok irtó­zását a test- és arcszőrzettől; „ismeretlen emberek” — ez a megjelölés az eszkimóknál hasz­nálatos; a kaliforniai maiduk úgy mondják: „szellemek”. Igen elterjedt kifejezés volt a „késes emberek”, vagy „megve­tendő lándzsás emberek” is (mindkéttő a kardra vonatko­zott). Az „Idegen” megjelölést gyakran azonosították a fehér emberid, úgy. hogy az első felbukkanó négereket, akiknek megjelenése új követelménye­ket támasztott a képzelettel szemben, „fekete-fehér embe­rek" névvel illették. vi különbözőségek területe a világon". A kettős-kontinens kereken 150 indián-nyelve oly alapvetően eltér egymástól, hogy az amerikai bennszülöttek jel- beszédeket talállak ki a más törzsekkel folytatott „nemzetkö­Az indiánoknak a kalandor­regényekben oly sokat szereplő csatabárdja; a tomahawk ere­detileg nem is volt bárd, és különösen nem vaspengével el­látóit bárd, hanem felül több­nyire gömbalakúra faragott fá­ból készült buzogány, megvas­tagított végében csont vagy kovakő heggyel. Ez a buzo- gányforma valószínűleg a fa­nyelű ű. n. „kelt”-baltából fej­lődött ki, melynek megvastago­dott végébe elől éles követ mé- lyesztettek. Az indiánok kőbal­tái szerszámok voltak, nem pe­dig fegyverek. Csak a fehérek megérkezése csinált a régi „kalapácsokból” a virginiai táj­szólásokban tommahik, vagy tomahake néven szereplő fegy­vert, melynek elnevezését az angolban tornábawk-ra forgat­ták ki. Az incüáijok hamar megtanulták, hogyan dolgozzák be régi buzogányaikba a csere útján szerzett vas baltafejet, melyek ezáltal félelmetes fegy­verré váltak- A tomahawk harci jelentőségénél fontosabb és va­lószínűleg sokkal régebbi is ce­remónia-jelvényként játszott szerepet. Tollak és bevésett ké­pes krónikák díszítették a jel­vényt, s fontos tanácskozásokon a főnök közszemlére bocsátotta. Hadüzenet esetén vörösre fes­tették a tomahawkot. Hivata­los küldetésben járó harcos az ajándékkal együtt egy ilyen hárdot nyújtott át — igazolás­képpen — a szomszédos tör­zseknek, a bárdot (amennyiben mondjuk katonai támogatást kértek) a földbe dobta. Ha a meglátogatott törzs szövetséges­ként részt akart venni a had­járatban, úgy egyik legtekin­télyesebb harcosa felemelte a fejszét a földről; ha elutasítot­ták a kérelmet, a bárdot ugyan­csak ajándék kíséretében visz- szaadták a küldöttnek. Bizo­nyos indián-tomahawk pipának nevezett békepipák alakja ki­egészíti a tomahawk eredeti fo­galmát. mint jogi, hatalmi és bé­keszimbólumét, amely csak a „civilizáció” terjesztői révén nyert emberölésre használt báróként véres jelentést. Téves az az állítás is, hogy a tomahawkot valamennyi in­dián ismerte. A tomahawkat csak az Észak-Amerika atlanti oldalán élő algonkin nyelvcso­porthoz tartozó indiánok ismer­ték. Az algonkin törzsek ván­dorlásaival függ össze, hogy a tomahawk már a XVII. század­tól kezdve behatolt a prérire, mert az algonkin törzsek a te-. hér emberek betörése óta ál­landó nyugati és északnyugati irányú mozgásban voltak, - és feleségükön, gyermekeiken és kutyájukon kívül természetesen magukkal vitték anyagi és szel­lemi kultúrájukat is. Foglalkozhatnánk még szá­mos kérdéssel, így a skalpolás valódi eredetével, a sajtollak és egyék madártollból készült fejdíszek használatával, foglal­kozhatnánk a hadifoglyokkal való bánásmóddal, akikét' ko­rántsem kínoztak meg az indiá­nok minden esetben. Ellenke­zőleg, legtöbb esetben az tör­tént, hogy a győztes törzs an­nak rendje és módja szerint örökbefogadta őket. Foglalkoz­hatnánk a törzsfőnöki méltó­sággal. mely a legtöbb indián törzsnél sokkal kevésbé fejlő­dött ki, mint azt általában hi­szik; az „örök vadászmezőkkel”, melynek neve a valóságban: ..a boldog vadászmezők”, és csak néhány száz indián képzelete helyezi oda a túlvilági életbe; azzal a tévedéssel, hogy min­den indián „jó lövész”; az in­diánok fizetési eszközeivel, „pénz”-egységeivel, és finom szokásaival, melyek kitűnnek az egyes törzsek pontosan le­fektetett udvariassági kódexei­ből — hogy csak néhány pél­dát ragadjunk ki. De remél­jük. hogy néhány téves hie­delem eloszlatásával is sikerült közelebb vinnünk olvasóinkat az indiánok igazi arcának meg­ismeréséhez. Horváth Sándor (Folyt, kiiv.) m 0 $ o r a BÉKE: lő—21-ig. (csütörtöktől—szerdáig) TAVASZI VIHAR. - Csehszlovák lélektani filmdráma. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. DÓZSA: 15—21-ig (csütörtöktől—szerdáig) AFRIKAI OROSZLÁN Színes amerikai film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ: 15—18-ig (csütörtöktől—vasárnapig) FEHÉR CSAT. — Csehszlovák hűnügyi film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. SZÉLESVÁSZNÚ MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZI 16—21-ig (péntektől—szerdáig) ROMAI TÖRTÉNETEK. Mora­via novellái, színes olasz film. Előadások kezdete: fél 6 A* fél 8 dsBfcsr.

Next

/
Thumbnails
Contents