Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-20 / 42. szám
Viidg pr»letér/«i *jjr«tfll’ateK Hazafelé XIX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Esjveusúh 59* t M ilyen megnyugtató, amikor tudjuk, hogy családunk jövedelméből — ha sokszor szerényen is — jut az igények kielégítésére, a sok apró borítékban van annyi pénz, amiből élelmiszert, ruhát, cipőt vásárolhatunk, esetleg üdülni is mehetünk a nyái-on, s mindemellett kicserélhetjük a régi népxrádiót... Mennyi számítgatás. új és új terv előzi meg itt is a végleges elhatározást, amíg ráte- hetjük a kis közösség pecsétjét, amíg a tervből valóság lesz. Ebből kiindulva már nem nehéz eldönteni: mennyire tonlos és mennyire precíz kell legyen a népgazdaság egy esztendei költségvetése. Az or- szággyűlés most zárult ülésszakán képviselőink felelősséggel vitatták meg 1962. adatait, számait, de ugyanakkor örömmel állapították meg, hogy megnövekedett feladataink elvégzése biztosított — a kiadás és bevétel főösszegei egyensúly ban vannak. A költségvetés már törvény. Ilyen erő biztosítja gazdasági, kulturális és szociális életünk normális menetét, elsősorban iparunk további fejlődését. Hétezer traktort és 1250 kombájnt kap ebben az évben a mezőgazdaság. 5 ez még nem mondén, hiszen más gépek több minőségi vetőmag, nagy meny- nyiségű műtrágya is segíti a falvak népét. Hogy mennyire képes a szocialista mezőgazdaság, azt mutatja egy összehasonlító adat is, amely elhangzott az Országházban: 1938ban — a Bécsben és Münchenben székelő levitézlett urak szerint ez volt a magyar mezőgazdaság virágzásának korszaka — egy holdon hét és fél kiló műtrágyát használtak fel. Most — bár még nem vagyunk a vegén — 12U kiló műtrágya jut egy hold földre! Szerényen, de tovább emelkedik a lakosság fogyasztása, reáljövedelme is. A legfontosabb: a költségvetés alapjai, céljai reálisuk, megvalósíthatók. De senkinek sem mindegy, mennyi lesz idén a kiadás, mennyi a bevétel, mennyi lesz, hogy alakul a nemzeti jövedelem, bőből, tehát csakis a megtermelt, megtakarított és gondosan felhasznált anyagi javakból gazdálkodhat az ország. A népen, a dolgozókon, — az egyszerű embereken és a vezetőkön — múlik, hogy mennyire sikerül túlszárnyalni a szép elképzeléseket. jó munka volt az elmúlt év sikereinek titka is. Csakhogy az eredmények még nem ritkán jártak hibákkal. Nem egy üzemnél,. vállalatnál lehet javítani a kialakult gyakorlaton. Meg kell tanulniuk a vezetőknek, hogy a kösponti akaratnak érvényesülni kell, méghozzá a dolgozók lelkesedésével párosulva. Ezeket hiánytalanul elvégezni nem könnyű, de kötelező feladat. Kopka János A Mire gyűjtenek a Bessenyei kollégium diák ja i Y Az elmúlt . iskolai év elején beszélték meg először a nyíregyházi Bessenyei György kollégium diákjainak szüleivel egy felállítandó ifjúsági pénztár lehetőségét. így alakult meg teljesen önkéntes alapon a pénztár. A most folyó iskolai év elején tovább szélesedett a mozgalom, lényegében az egész kollégium tagja a pénztárnak. Havonként tíz forintot fizetnek be a tanulók. A különböző közmunkák díját - is itt gyűjtik ösz- sze. Jelenleg mintegy nyolcezer Gyalogosan tér haza iskola után ez a két kis apróság, valahol a fehérgyarmati országúton. Amint a ruhájukról megítélhetjük, nem igen láznak m g, mégha kiesit hosszabb útra indultak is. (Foto: Hammel) \i idén is megrendezni a szántdversengehet Plárcius végéig mcglaríiáh az üzemi seieifézőhét Erlékcs jtttttliiiak a járati versenyeken — Atijíiiwius «iO-áu Irt/ a megyei »rrseny Szélesebb kuni ^Y-^baveiseiiyt hazánkban első íz.a^fítdítdP^RJ!- tendőben rendeztek^ Az alapvető talajművelési munka megjavítása érdekében igen hasznosnak bizonyultak a múlt évi vetélkedések, ezért az idén újra megrendezik Hová megy Kiss néni ? i az üzemből kiinduló országos, il- Ifiétve “nemzetközi vetélkedésig 1 menő Versenysorozatot. ( Meg ebben a hónapban megalakulnak a járási versenybizott-1 ságok. Február 28-ig minden járásban j létrehozzák a szántóversenyt irányító bizottságokat, feladatuk,! hogy a rövidesen induló üzemi selejtezőket segítsenek előkészíteni és lehetőség szerint a versenyen részt is venni. Az üzemi selejtezőket március 31-ig kell meg- , tartani. Egy ilyen selejtezőn legkevesebb 5 traktor indulhat. A termelőszövetkezetek traktorosai —í ha nincs öl szántó traktor a tsz-béh — a gépállomási brigáddal együtt " bonyolítják, le a selejtezőt. Június 15-ig megtartják a járási versenyeket. Az üzemi selejtezők legjobbjai járási versenyen vesznek részt, ahol az első három helyezettet és a legjobb ifjúsági traktorost jutalomban részesítik. A járási versenybizottságnak idejében gondoskodni 1 kell a. megfelelő szántóterületről. ahol a versenyt lebonyolítják. A járási versenyen részt vevő, mintegy 20—30 traktoros közül a három legjobb a megyei versenyre megy tovább. Ki jut el az ^Országos Mező- i gazdasági Kiállítás v ersenyére? A járási legjobbak részvételé^ 1 vei a megyei versenyt augusztus ! 20-án tartják. A vetélkedés két ' legjobbja tovább kerül az or- I szagos versenyre, ahol nemzetközi versenyzők is részt vesznek. Az országos versenyt a 84. Or- ‘ szagos Mezőgazdasági Kiállító« idején rendezik meg. Állami gazdasági, gépállomasi j és termelőszövetkezeti traktorosok népes tábora kezdi meg rövidesen a helyi vetélkedést, hogy a további versenysorozatokon eldöntsék: ki les? az a két trakto- í ros, ami megyénket az Országos Mezőgazdasági Kiállítás nemzetközi mezőnyében képviseli. I (Cs. R.) 1589 „hivatásos" életmentő LiUouniiís a véradó állomáson — A háromnapos kis Spisák Lajcsihez! Csak a íürösztést végzem ; az édesanyja helyett; már voltam injekciózni, ahol kellett, 1 meglátogattam a betegeket, hi- 1 szén ez a foglalkozásom. A ne- j vem 15. Kiss Áronné, szülésznő, | illetve most már körzeti ápolónő vagyok, itt Fülesden. Hogy mióta? 1934... Bizony régen volt. Napi 14—10 házat látogatok meg, s estére elfáradok, de sokszor í éjszaka is hívnak. Hát ez az én dolgom! Most pedig megyek, j mert sietek. Viszontlátásra! (Foto: Hammelj — .4 véradó állomásról akar hallani? — foyad kedvesen Katona Istvánná, az állomás ..örökös aktívája", aki idős és beteges asszony létére társadalmi munkában segitkezik itt. — Tessék csak jönni, és nézzen szét. Látja ezt a sok embert? Ez mind azért keresett Jel bennünket, hogy vért adjon... És valóban, a kis padokon mintegy harminc ember szorong, férfiak, nők, katonák vegyesen. Komoly arccal ülnek, vagy csendben beszélgetnek, amíg sorra kerülnek. Medvigy Ferencné. az állomás asszisztense félreteszi egy pillanatra az aktáit, hogy néhány szóval t ájékoztasso ii munkdjükról. — Jelenleg 1589 rendszeres véradónk van. Azért mondom, hogy jelenleg, mert számuk napról napra :iö. Minden reggel tömegesen jelentkeznek újak és újak. Ez annak tudható be. hogy az emberek megértették. és helyesen értették meg a véradás jelentőségéi. Életet mentenek meg ezzel a nagyon nemes, emberi cselekedettel. — Milyen időközönként vesznek vért a jelentkezőktől? — Egy véradótól szigorúan három hónaponként, aminek mennyisége a vérképtől függően 3—4 deci között változik. Pirospozsgás asszonyka lép be, Rácz Antalne, 24-szeres véradó. Gyarmati Géza tanácstag 37-szer adott már vért. Nagy Irén pedig 64-szer. Ennek egy- részét Budapesten, illetve Debrecenben. Sorolhatnánk még tovább is. de csak a legjellemzőbb eseteket emeltük ki. Közben a véradásra várakozók száma egyre szaporodik. Nem is tartjuk fel tovább - munkájukban az állomás dolgozóit. Búcsúzunk a véradó állomástól, egészségvédelmünk eme. nagyon jelentős intézményétől. Már az ajtóban vagyunk, amikor Medvigy Ferenc- né utánunk szó. — Köszönjük a sajtónak, hogy meglátogatott bennünket. Bár jöhettek volna egy kicsit korábban is. .. SZIVÁRVÁNY Az utcai lámpák pislákoló fényében ezüstösen csillogó hópelyheket táncoltat vadul a bilincseiből kiszabadult fergetey. Az utca kihalt, minden épkézláb ember biztos fedél alá siet. Alig ötéves kislányka próbál dacolni a rettenetes erejű hóviharral. De nem bírja sokáig. Nekitámaszkodik egy korhadt kerítésnek, parányi kezével eltakarja könnyes arcát és lassan lecsúszik a térdig éfu hóba. Már futok is feléje. de egy tagbaszakadt óriás megelőzött. Mint egy játékszert, könnyedén felkapja a kislányt, magához szorítja, melengeti, babusgatja. — Hol laktok? — kérdezi. .4 kislány szipogva magyarázza. hogy az utca vége felé egy nagyablakos házban. Még vagy 150 méter. Az izomóriás mitsem törődve az üvöltő hóviharral, karján a gyermekkel elindul a ház fele. Indulna tovább, amikor a kislány ufón« szól: — Bácsi, bácsi... — Tessék, kislányom... — Várj, adok egy puszit. Őr« a tanyán Mérlegen a mérleghiány Nyírtnrán Harc az életért Sport Don Barna Ára: 50 fillér 1962. FEBRUÁR 30, KEDD J foíintjuk van együtt. Az iiju-J sági pénztárból bérleteket vasa-* roltak, kedvezményesen, féláron * mehetnek a tanulók hangver-« senyre, színházi előadásra. * Legfőbb tervük a pénzzel egy 4 közös nyári kirándulás. Tavaly-* a félévi szünetben kilencvenen* mentek az úgynevezett északig túrára. Nyolcszáz kilométeres-* utat tettek meg. A nyári szü-* netben most már az egész kol-J légium együtt megy majd Bu-J dapestre és a Börzsöny vidé-* kére. 1
