Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

Mit tettek as oktatási reform megvalósításáért a ssalkai járásban Ivondok — feladatok Feljegyzés egy hangversenyről Eiőször van Magyarországon olyan oktatási törvény, amely rendszerbe foglalja valamennyi iskolatípus — általános iskolától az egyetemig — oktatási célki­tűzéseit. A torvény elfogadása óta rö­vid idő telt el és máris jó-ered­ményeket értek el a mátészalkai járásban. A közelmúltban számolt be részletesen a járás művelő­dési állandó bizottsága az is­kolai nevelés helyzetéről. A beszámoló részletesen ele­mezte a tanulók világnézeti, kö­zösségi, kommunista nevelését. Az iskolák által nyújtott isme­retanyag birtokában fejlődött a tanulók világnézete, csökkent az idealista nézetek térhódítása. Egyes községekben, mint ököritóiülpösön, Győrteleken Rápolton és Szamoskéren nagy eredményeket értek el a tudo­mányos materialista nevelés terén. Külön nevelési értekezletet tar-j tottak a járás, tantestületei a kö- j zösségi nevelés törvényszerűségé- I nek érvényesítése érdekében. Hi­ba, hogy a közösségi nevelés még nem vált általános gyakorlattá es csak egyes iskolák, a máté­Üjfajta gépek gyártására tér át a mezőgépipar A mezőgazdasági gépipar az idén llű millió formt értékű áruval növeli termelését. Ennél a számszerű fejlődésnél azonban még sokkal jelentősebb a mű­szaki színvonalban, a gyártmá­nyok minőségében -várható vál­tozás. Különösen nagy fejlődés előtt áll a szőlészet és a borászat gépesítése. Számottevő változáso­kon mennek keresztül a külön­féle betakarítógépek, kombájnok, fokozatosan rátérnek korszerű kertészeti gépek sorozatgyártá­sára. A következő években azonban szinte teljes egészében megold­ják a szőlő talajművelési mun­káinak gépesítését, a présházak részére pedig korszerű gépsoro­kat készítenek. szálkái Zalka Máté iskola, a vál- laji és a győrteleki iskolák értek el jelentős eredményeket. A szocialista világnézet tuda­tos alakítása és formálása fő feladata az iskoláknak. A járás szakfelügyelői közös látogatást végeztek Győrteleken. A nyolcadikosakkal történt beszélgetés során meggyőződ­tek arról, hogy a tanulók el­fogadják és nem kételkednek a tudomány eredményeiben, az irodalom és történelem órákon meggyőződéssel állnak a pozitív hős oldalára és el­ítélik a reakciós elemeket, A közösségi nevelés elősegíté­sét jelenti például a Zalka Má­té iskolában a felelősi rendszer kiépítése. A beteg társaikat meg­látogatják, a jó tanulók segítik a gyengébbeket, közösen készí­tettek szemléltető eszközöket és magukénak érzik az iskolát. A járás csaknem valamennyi iskolájában kirándulásokat szerveztek az elmúlt évben, és a kirándulásokon szórakoz­va, tanulva ismerkedtek tneg hazánk tagjaival. Nagyon fontos az iskola és a család, az otthon helyes kapcso­lata. Ahhoz, hogy a helyes kap­csolat kialakuljon szükséges a szülők és a nevelők, illetve a tanulók közös bizalma. A bizalom elmélyítését a csa­ládlátogatások szolgálják legin­kább. Szinte egyedülálló ez a kezdeményezés, amit a járás területén vezettek be először. A szülőket meghívják a taní­tási órákra, a szakköri és politechnikai foglalkozásokra. Sajnos még sok szülő van, aki lenézi a fizikai munkát mondván, én nem dologra nevelem a gye­reket, hanem továbbtanulásra szánom! A politecnikai oktatás­ban egyesek falun csak felesleges munkát látnak. Az oktatás meg­könnyebbítés érdekében a falu vezetőinek segítségére van szük­ség. Kívánatos, hogy az iskolák és a tsz-ek vezetői közötti együtt­működés elmélyüljön és a kö­zös célt szolgálja. Xakáts Ferenc VASÁRNAP ESTE 7 órai kezdettel Nyír­egyházán. a TIT Bessenyei klubjában tartották meg a „Legyen a zene min­denkié” hangverseny- sorozat első előadá­sát. Áginé Bocskai/ Ibolya ária- és dal­estje volt a sorozat nyitánya. A klub zsúfolásig megtelt, igen sokan ismerik és szeretik Áginé Bocskay Ibolyát, a ! zeneiskola művészta- i nárát, aki nemcsak mint művész, éne- I kesnő, hanem mint | számos tehetség út­nak indítója vívott ki nevet megyénk­ben és országosan is. A műsoron többek között Gluck. Liszt, Brahms dalok sze­repeltek. Áginé nagy átéléssel. kifejezés­ben gazdag, hajlé­kony stílussal, ben­sőséges hangulattal tolmácsolta a zenei remekeket. Szép volt előadásának első ré­sze is, de a második részben már a tőle megszokott nívót is túlszárnyalta, telje­sen uralni tudta a dalok hangulatával, érzésvilágával a ter­met, s ama ritka perceket teremtett, amelyek csak kivéte­les színházi, zenei előadásokon szület­nek: a teljes átélés perceit. Liszt: Lo­reley, Wolf: Elrej­tőzés, Massenet: Elé­gia — ezek a dalok voltak műsorának kiemelkedő számai. SZÜLNÜNK KELL Straky Tibor két számáról is, amelye­ket fölényes tudás­sal, nagy pontosság­gal, és ihletetten ját­szott a zongorán. Kü­lönösen szép volt Liszt: Petrarca-szo­nett tolmácsolása. Jellemzően, ráadást is kellett adnia Stra­ky Tibornak. Forró sikert ho­zott az est, jó pél­dájaként annak, hogy intim, kisebb helyi­ségben még inkább érvényesül a tehet­séges előadás, s így lehet igazán meleg, bensőséges hangula­tot teremteni. Á hangverseny-so­rozat első előadása felhívja a figyelmet magára a sorozatra is: megrendezéséért köszönet illeti a rendező szerveket, elsősorban a zeneis­kolát. Ahik elősegítik a tsz-ek zárszámadásait Már hírt adtunk arról, hogy a földművesszövetkezetek szám­viteli dolgozói rendszeres segít­séget nyújtottak a termelőszö­vetkezetek részére a zárszám­adás. előkészítéséhez. Az elmúlt hónapokban gyak­ran felkeresték a tsz-ek vezető könyveiéit és megbeszélték ve­lük, mennyi és milyen segítsé­Magyar orvostudományi mussíca orosz nyslven A legutóbbi években az Aka­démiai Kiadó szovjet megrende­lésre tizenkét magyar orvostu­dományi munkát jelentetett meg orosz nyelvén. Á napokban három mű orosznyelvű kiadása hagyta el a sajtót. Kiss Ferenc: Tájana­tómiája, Kiszely György: Gya­korlati mikrotechnika és hiszto- kémia című könyve és Radnót Magda: Szembetegségek atlasza című munkájának első kötele. get adjanak, hogy időben és jól elkészüljenek a zárszámadással. Most ezekben a napokban, amikor már megkezdődtek a zárszámadások, ugyancsak meg­találhatjuk ott a földművesszö­vetkezeteket. Legutóbb például a íülpösdaróci és ököritói tsz-ek zárszámadásán a mátészalkai földművesszövetkezet vásározó részlege pakolt ki és így hely­ben megvásárolhatták az áru­cikkeket a tsz-ek tagjai. A fentiek mellett jelentős for­galmat bonyolított le az ököritói 1. számú bolt is, amelynek szo­kásos forgalma 6—7000 forint naponta és a zárszámadás nap­ján közel 25 000 forint értékű árut adtak el Erdélyi Károly boltvezető és társai. Különösen a téli, melegebb ruházati cik­keknek volt nagy a kelendősé­gük, .ami arra figyelmezteti a boltvezetőket, hogy időben és kellő mennyiségben rendeljék meg azokat. Tízezer lakáshoz szállítanak feszített födémpanelt A belunelemgyártó ipar a la­kóházak és az ipari üzemcsarno­kok építésének korszerűsítésére az idén bővíti a feszített acélhu­zalokkal erősített épületszerkeze­tek gyártását. Ebben az évben már mintegy tízezer lakás mennyezetét tudják elkészíteni. Az ipar főleg az idei műszaki fejlesztéssel készíti elő második ötéves tervének teljesítését, amely­nek eredményeként 1965-ben már a betonelemeknek több mint 40 százalékát erősítik feszített acél­huzallal. A Rákóczi tanya sem marad el Vajához tartozik a távolesö Rákóczi tanya. A községi tanács nem hanyagolja el a tanyát. Az elmúlt évben például felújítot­ták az iskolát. Az újjáépítésre a községfejlesztésből közel 34 ezer forintot szavaztak meg. Szeret­nek olvasni is a Rákóczi ta­nyaiak, ezt bizonyítja az a tény is, hogy idén a tanyai fiók könyvtár ezer új könyvet kap a községfejlesztésből. Több mint 86 ezer holdat öntöznek az idén az állami í£azdasá»ok Az állami gazdaságok elkészí­tették idei öntözési terveiket. Állandó jellegű öntözőtelepek se­gítségével 86 200 holdra juttatják el a vizet, ezen kívül az öntö­zőművek jobb kihasználásával és ideiglenes csatornák nyitásával mintegy húszezer holdra még egyszei'i öntözést biztosítanak. Az idén 12 ezer holdon ter­mesztenek rizst, 18 ezer holdon legelőt, hétezer holdon zöldséget, ********* **************>j megjegyzés: dzsungel. Pedig\ már nem az. j — Már a tanácsülésen is töb-x ben tiltakoztak a dzsungel el-3, nevezés ellen. Vannak is már,x akik kis Bogdánynak nevezik3 — magyarázza Hajnal elvtárs az elnökhelyettes. — Meg las-3 san már teljesen összeépül ax faluval is. S, hogy ez mihama-3 rabb így legyen, erről döntött* a tanácsülés is. Tavasszal már3 kezdjük a munkát. Utat épí-x tünk a „dzsungelba”. Igazi jó3 kövesutat. Kell, nagyon kell ez, x mert tavasszal meg ősszel szin-3 te megközelíthetetlen jármű-j vekkel. ■> i Ssústisenhéiever farín-3 tot fordít rá a tanács a köz-3 ségfejlesztésből. Harmincegycser* forint értékű munkát pedig az3 itt lakók ajánlottak fel. Mérj várják a tavasz hírnökét, hogyi kezdődjön a nagy munka, az* útalapozás. Így tűnik el az el-\ maradottság, s remélhető, hogy3 a levélborítákokról is a záró-3 jelbe írt csúf jelző, s a fejek-j bői a rossz emlék, a régi tör-3 vény, mely idegen a mi vilá-‘, gunktól... 3 Farkas KálmártJ gyümölcsöt és szőlőt, ezenkívül szántóföldi növényeket öntöznek. Az elmúlt évben mintegy tíz­ezer holdat öntöztek csőkutak segítségével. Ezt a területet most újabb hétezer 'holddal bővítik, iS az idén már több mint 700 cső- kút adja a vizet az állami gaz­daságokban. Megkezdődtek az előkészületek az új telepek létesítésére is. Az idén 29 000 holdon teremtik meg a rendszeres öntözési lehetőséget* s az új telepeket 1963-tól hasz­nosítják. 3787 könyvet kölcsönöztek a nyírbogán könyvtárból Elkészült a nyírbogát! könyv­tár múlt évi mérlege. A könyv­tárban összesen 677 könyv van, melynek értéke meghaladja a 11 ezer forintot. Az állandó ta­gok száma 231. Főleg a 14 éven aluli általános iskolások és idő­sebb dolgozóit' olvasnak. A leg­szorgalmasabb olvasók egyike Balogh Erzsiké, aki mindössze még csak harmadik osztályos és tavaly két kartonra fért rá csak az a kilencven könyv, amit ol­vasott. A könyvtár vezetője a jövő év legfontosabb feladatú­nak azt tartja, hogy a 14—20 éves fiatalokat is minél nagyobb számban bevonják az olvasótábor­ba. A múlt évben 3787 volt a kölcsönzött könyvek száma. Es alltalommal nem valamelyik afrikai őserdő átha­tolhatatlan rengetegéről esik szó. Csáki Jóska bácsi mégis találóan nevezte el dzsungel­nak, hisz egykor itt még a fe­hérek között is az erősebbek szava döntött, farkas törvény uralkodott. Az „egyik” állam óncsaházakat tervezett ide, de a■ „másik”, a Székely Elek földbirtokos úré viszont keresz­tül húzta. Tehették, hisz ők alkották, de ha az érdek úgy kívánta, ők is semmisítették meg azokat. Pedig már kutat is fúrtak, ideszállították a kö­veket, meszet, faanyagot. Csak­nem egy évig hevert a jegyző udvarán. A zsellérek sóvárgóan nézték, s a pert — mely tizen­két hónapig folyt — elvesztet­ték. Csak a reményük maradt meg, melyet■ a nyári csillagos esteken a temető árkában táp- lálgattak egymásban. — Elkeseredésünkben adtuk neki ezt a nevet — emlékezik Hajnal Ferenc, a tanács vb. el­nökhelyettese. — Én is ott la­kom: Az első házat mi építet­tük a. „Dzsungelban” a felsza­badulás után, meg Soltész Ist­(llt a ,, Dzs iuiijtihúi vánék és Támba Györgyék. Ki mihez értett, abban segített. Közösen építkeztünk. S így sokasodtak a házak év­ről évre. S az esztendők meg­mutatták már a jobblétet is. Oda van ez írva a házakra, mert bíz ugyancsak elütnek egymástól a negyvenhalos és hatvanas évjáratúak. Az utób­biak már verandásak, tágasak, nagy ablakúak. S a számuk megközelíti a kétszázat. Ha es­ténként erre jár az ember, s végigsétál a széles 10—12 méter széles Párt-, Szabadság-, Vas­vári Pál-, Néphadsereg- és Rá­kóczi Ferenc utcákon, akkor csaknem minden otthonba a rá­dió hangja hívogatja csaloga- íóan. .. A S Új hnjá'i vízrebocsátás- kor pezsgővel avatják fel, itt viszont a kőműves üti a pálin­kás üveget az első megfaragoit kőhöz, s mikor a bokrétaken­dőt felkötik a ház „ormára”, lakodalomnak beillő házavatót tartanak. — Én is részt vettem jóné- hányon — mosolyog Rácz Pali, a tiszteletbenálló ács. — Tavaly legalább húsz házat építettünk, nagyrészt OTP kölcsönnel. Új házba költözött a három Sin- ka testvér, pedig az apjuk cse­léd volt egykor. Petrányi Pis­tánál lakodahni vacsora volt, mikor leraktuk a padlót. Jó másfél kilométerre esik Nyírbogdánytól a „Dzsungel”. Két éve sincs, hogy kigyúlt a fény az egykori zsellérek, a mostani tsz-tagok, üzemi mun­kások, állami gazdasági dolgo­zók otthonában. Több mint 358 ezer forintba került. Bakó Fe­renc javaslatára a Rákóczi es a Szabadság utcákon közel hét­száz szilvafát ültettek el a gyermekek örömére, mely ez évben már gyümölcsöt hoz. Megváltozott az életük a „dzsungelbelieknek” az utóbbi tizenhat év alatt. De ha vala­honnan levél érkezik még most is olvasható a címzés alatt a 3

Next

/
Thumbnails
Contents