Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

II szövetkezeti együttműködés eredménye: oipőt javítana!«, mosodát létesítenek, fodrászatot alakítanak Csak egy telefonén múlik..? Több száz ismeretterjesztő film van raktáron a Megyei Művelődési Tanát:; Síim raktárában. Ezek a ültnek — v. elmúlt évbeír kerültek 'de — bizonyára helyes intézkedés következményeképpen — a TI t megyei titkárságától. Ez ed ■ dig rendben is volna. Nagyobb na.i azonban, hogy ezekhez a filmekhez nehéz hozzájutni! Néhány esetet szeretnénk ezzel kapcsolatban megemlí­teni. Csengcrből kértek filmet — szabályszerűen megren­delték levélben, kellő időben. \ levélre választ nem kap- lak! Telefonon érdeklődtek... (?) Kinél, hiszen nincs is tele­fonjuk!.... A Megyei Művelődési Tanácsnak nincs telefonja és úgy mondják azt nem lehet elvárni a József Attila Művelődé­si Ház dolgozóitól sem, hogy naponta több hívásra szalad­gáljanak az emeletre a telefonhívásért!... Mit tehettek mást a csengenek mint bejöttek személye­sén. Akkor viszont — hiába volt fogadónap filmügyben — nem volt ott az illetékes. — így dolguk végezetlenül men­ték haza. a vásárosul a in én tí járásban Már beszámoltunk arról, hogy ( a két 'szövetkezeti mozgalom —' a kisipari termelőszövetkezetek és a íöldmüvesszövétkezetek együtt keresik annak a módját, hogy megjavítsák a falvakban a szolgáltató tevékenységet. Két­ségtelen, hogy erre mind nagyobb szükség van, hiszen dolgozó pa­rasztságunk egyre jobban igény- li 32* ilyen irányú tevékenysé­gét. . : A tanácsok segítségével már jelentős előrehaladást értek el ezen a téren a \ ásárosnaményi járásban. Eddig az egész járás területén jó­formán csak vásárosnamény- ban volt cipöjavitö ktsz es — j ha valakinek elromlott a láb­belije akkor oda kellett utaz­nia. hogy azt megjavítássá. Ezen a napokban úgy segítettek, hogy a füldművesszövetkezeték és a cipész ktsz megállapodott abban, hogy Tiszaadonyban és Nagyvar- sányban a cipész ktsz rész­leget helyez ki és ott javít­ják a rossz lábbeliket, ahova nemcsak a község dolgozói vihetik a javítanivalót, hanem a környező községekből is, hiszen a íöldművesszövetkezetek átveszik azokat. Tervükben sze­repel az is, hogy Lónyán is ha­sonló részleget állítanak fel és így az a körzet is el lesz látva. Barabáson már működik ilyen részleg, ezt is kibővítik és a kör­nyéket is ellátja. A dolgozó paraszt asszonyok munkájának megkönnyítésére mosodák felállítása, illetve meg­szervezése is tervbe van véve. Aranyosapátiban tavasszal indítják a mosodát, a helyiség és a gépek akkorra lesznek készen, illetve megvásárolva. Vásárosnamcnyban már eddig is volt mosoda, ahol a szövetkezet saját részére dolgozott — ezt ki­bővítik és — napokon belül — a község dolgozóinak . rendelke­zésére bocsátják és a környező községeket is ellátják. Külön feladatként jelentkezett a két szövetkezeti szerv előtt az, hogy hogyan oldják meg az asz- szonyok és lányok szépítkezési problémáját, a kihelyezett fodrá­szatot, mivel ilyen ktsz nem működik a járás székhelyén sem és ilyen igény sok jelentkezik. Hogy az asszonyok és lányok óhajának is eleget tegyenek most azon gondolkoznak a ktsz vezetői és a járás vezetői is. hogy ilyen ktsz-t is alaki- j tanuk, bogy kihelyezett dől- ! gozói elláthassák a községek- , ben is ezt a feladatot. Csarodán és Barabáson is a köz­ségi tanács már biztosított he­lyiséget — így nem kell majd hosszú kilométereket utazniok a lányoknak és asszonyoknak sem, hanem helyben — változatlan áron — áll rendelkezésükre a fodrász. Még egy feladat ál! a két szö­vetkezeti szerv vezetői és a ta­nácsok előtt — nagy az igény az építőipari munkára. Ilyen ktsz azonban szintén nincs a járás­ban, ezért előbb azt kell meg­szervezni, hogy a községek dol­gozó parasztságának ilyen irá­nyú igényelt is a legmesszebb­menőkig kielégíthessék. Erről van szó! Csak röviden szolunk erről a tarthatat­lan esetről, hiszen mindenki állal érthető, hogy egy ilyen fontos intézménynek telefonra van szüksége. Joggal kérjük, hogy ezen a tarthatatlan helyzeten sürgősen változtassa­nak! Ha szükséges segítsen a megyei tanács művelődési osz­tálya. legyen segítségükre a posta is — hiszen közel két és félszáz község soktízezer dolgozója, lakosa szeretné igény­be venni az ismeretterjesztő filmeket, amelynek rendelteté­si helyére való eljuttatását segítené elő sok esetben a tele­fon beszerelése... t***W**<t*+***H-+*’l'+++*+++'l'*****++**4 Nemzetközi Kereskedelmi Újítási Kiállítás Budapesten Májusban Három ország — Csehszlová­kia, a Német Demok­ratikus Köztársaság és Magyarország — kereskedelmi dolgo­zói nemzetközi újí­tási konferenciát és kiállítást tartanak Budapesten. Megyénk szövetke­zeti és ‘altatni ke­reskedelmében dol­gozó újítók is eljut­tatják a már eddig alkalmazott nagyobb újításaikat a kiállítás zsűri bizottságához. A szövetkezeti ke­reskedelem újítói köziíl Csáki Meny­hért MÉK-igaigaió — OTOt.ZCl tllés kivé­tő .íj-.. > Vencel ■ ... iiv.:l ií ft . ü.'» 1 v T jií .í-roa** 'JÓS i '■[ ÜlSíO O. V «&.*.•• -f: j~ zOit, valamint &í tr­ios ‘László, a ner-v- szalkui fmsz cseme­ge boltjának vezetője vesznek részt a nem­zetközi kiállításon. Bujon valamennyi szövetkezeti boltban árusítanak könyvet Eredményeiről és feladatairól közgyűlésen számolt be tagjainak a tiszavasvári szövetkezet igazgatósága A íalu dolgozói amikor á kö­zösség ügyéről, a község kultu­ráltságának emeléséről, a keres­kedelem fejlesztéséről van szó, szeret vitatkozni a hibák felett, bírálatokkal és javaslatokkal se­gítséget adni a további eredmé­nyek elérése érdekében. így volt ez Tiszavasváriban is, ahol a közgyűlésen a kultúrházat zsú­folásig megtöltötte a meghívott többszáz földművesszövetkezéti tag. Rajcsányi Pál, a szövetkezet igazgatóságának elnöke négy év, távlatából mérte le a község; ke­reskedelmének fejlődését. Ma már több önkiszolgáló, önkivá­lasztó boltunk van — mondotta —. viszont a megye legszebb, legkorszerűbb vendéglője is Vas­váriban van. Szövetkezeteink taglétszáma több, mint háromezer és évente közel háromnegyed- minié forint vásárlási és értékesítési visszatérítést fizetünk ki tagjainknak. Az elmúlt évet is jól zártuk, mert a tiszta nye­reség több, egymillió forintnál. Szót váltott arról is, hogy a termelőszövetkezet és a íöldmű- vesszövetkezet vezetőségei éven­te két alkalommal tartanak kö­zös vezetőségi ülést. (Meglátá­sunk szerint lehetne több ilyen megbeszélés.) Ami az eredmé­nyeket illeti,, varinak, de a fel­vetett hibákat mielőbb ki kell ' javítani — vetették fel a hozzá­szólók. A szövetkezet 5 éves hálózat­fejlesztési terve sok szép prog­ram megvalósítását tűzte ki cé­lul. Többek között ! 600 új szövetkezeti tagot szerveznek be és 200 ezer forint részjeggyel gyarapítják a szövetkezeti va­gyont. Az ifjúságot is bevonják, létrehoznak egy nyúltenyésztő if­júsági szövetkezetét. A vezetőség részére éves munkaprogramot ál­lítanak össze, a szocialista mun­kaversenyt továbbfejlesztik. Van még javítani való a bolthálózat terén is. Ennek érdekében rövi­desen új kultúrcikk szaküzletet nyitnak Vasváriban, korszerűsí­tik a József házi és a Szorgalma- tosi boltokat, az utóbbinál bü- i fé is üzemel majd, a továbbiak során pedig 4 vegyesboltot önkiszolgálóvá alakítanak át A célkitűzés másik fontos pontja a vagyonvédelem meg­szilárdítása, megszüntetik a lel­tárhiányt. A kulturális munka is bővebb teret kap. közös ter­melőszövetkezeti és földműves- szövetkezeti kultúrcsoport alakul. A gyűlés után kellemes, soha ; nem látott kultúrműsorban volt részük a vasváriaknak. A máté­szalkai szövetkezet cigányegyüt­tese adott színvonalas műsort. Ez új volt a községben, mert ilyen még Itten nem fordult elő, hogy cigányegyüttes szerepeljen. Igen sok idős paraszt bácsi hi­tetlenkedett is a szereplők való- | di cigányságán és mondogatták j is, hogy ezek nem valódi cigá- ! nyok, hanem igazi pesti müvé- I szék. Művészek, de nem pestiek — Dorogi ­Eídemes Köztes babtermelésse! foglalta! A bab köztes termelése már sok, évtizedes múltra tekint vissza. Ré­gebben a kisüzemi gazdaságokban egyéni termelők azzal a módszerrel termesztették a babot, hogy minden második kukorica-sgiba, 2 luikorica- tö közé egy-egy bokor babot vetet­ték. így holdanként a mintegy s ezer bokorról kb 2 mázsa babot szü­retelhettek le. A mezőgazdaság szocialista átszerve­zésével lehetőségük van a tsz-eknek arra, hogy ők ioglalkozzanak a bab köztes termelésével. Igen jó ered­ményt lehet ezzel elérni és -a terme­lőszövetkezetek plusz 2—3 ezer fo­rint jövedelmet is elérhetnek. A mátészalkai, csengeri és fehér- gyarmati járásokban a tsz-ek mav eddig is jó eredményt .értek el ezen a téren. A termelőszövetkezetek álta­lában a tagokra kiosztott kukorica növényápolásánál is eredményesen termeszthetik a babot úgy, ha rész­ben, vagy teljes mennyiségben oda­adják a termést a tagoknak. Ebben az esetben a tsz megkapja a nagy­üzemi felárat, a tsz. tag pedig a szer­ződött felárat a íöldmüvesszövetke- zetiiek átadott bab után. Az újabb kísérletek alapián lói be­vált módszer a kukorica köztesként! babterrnesztése, akkor Is, ha minden sqaba vetnek babot, a termés így 3—4 mázsára növelhető. Nem áll fenn az a téves nézet, hogy nem érdemes kukoricával köztesként babot termel­ni, mert az csökkentené a kukorica hozamát. Az újabb kísérletek szerint, amelyet űz Iregszemesei Kísérleti Gazdaság és az ottani termelőszövet­kezetek is bebizonyítottak, egyálta­lán nem csökkenti a kukorica ter­méshozamát sőt fokozza, mivel bab maga is rUtrogéngyujtő növény. Az iregszemesei termelőszövetkezetek pl. már az alacsony növésű napra­forgó közteseként is termelik a ba­bot és elég eredményesen, mivel az ilyen területen is 2 mázsás termés­átlagot érnek el holdanként, ami kb. 2 ezei forinttal növeli a termelőszö­vetkezetek, illetve a <agok ^Vé­delmet. Igen kifizetődő a bab köztes ter­mesztése a háztáji területeken is, ahol a termelőszövetkezeti tagok a fent leírt módszer szerint vetik azt el kukorica, vagy burgonya közé. A már leírtak alapján igy a tsz. tagok 1000—1500 forinttal is növelhetik jöve­delmüket. A tsz-ek tagjai, valamint az egyéni­leg termelők a íöldmüvesszóvetkeze- teknél köthetik meg szerződésüket, a termelőszövetkezetek pedig a MlíK kirendeltségekkel. A szerződéskötés feltételei szerint a MEK kedvezmé­nyeket biztosít a szerző Jöses bab termeléséhez, jő minőségű vetőmagot, előleget és magas átvételi árat Fazrtra« József MfcK mezögjzd. oszt. vez. ! A kultúra egyik legfontosabb ] fokmérője a könyv iránt a fa­lusi dolgozók köreben igen meg­nőtt az érdeklődés. Ma már alig van , falus; ház, ahol több-keve­sebb könyvet ne lehetne talál­ni. A falusi könyvterjesztés iránymutatója is fölfelé ível és az eladott könyvek értéké éven­ként többszázezer forinttal nö­vekszik. Siófoki László, a buji szövet- * kezet elnöke ugyancsak arról j számolt be, hogy községükben is megnőtt az érdeklődés a köny-1 vek iránt. , Egyetlen hét alatt közel ezer forint értékű könyvet adtak el a boltokban. Ezt úgy érték el, hogy az eddigi egy bolti bizo­mányos helyett ma már a köz­ség' valamennyi üzletében áru­sítják a könyvel. A boltok dolgozói szívesen foglalkoznak a könyvek eladásá­val, mert ők maguk Is olvas­nak. A szövetkezet vezetőségének azon intézkedése, hogy minden bolt árusítson könyvet, helyes ér követendő is. Kukoricát is kapnak a baromfi- és tojás szerződők Továbbra is jelentős segítséget kapnak azok a termelőszövetke­zetek és tsz-tagok, valamint egyénileg dolgozó parasztok, akik baromfira és tojásra értékesíté­si, illetve nevelési szerződést kötnek. A szerződők, — ugyanúgy. | mint az elmúlt évben is — meg- ) kapják a szerződött baromfi után, í a szerződéses előleget és felárat,' | ezenkívül még további kedvez-* ■ ményben is részesülnek, minden' j liba után darabonként 10 kiló., ! a tojás után pedig darabonként' 18 deka szemeskukoricát is kap-' inak a szerződők, állami eladási] ; áron. A tojásszierződésnél a feltétel' ! annyi, hogy legalább 300 tojás-, | ra kell szerződést kötni a he-' ! lyi földművesszövetkezettel. A, szerződéses tojás átvételi ára u' szerződés időpontjában érvényes* állami felvásárlási ár, ez azon-: ban darabonként 1 forintnál ala-, csonyabb nem lehet. Az állami ezzel is biztosítani akarja, hogy' a szerződő felek biztonságos} szerződést köthessenek. , Szerződést továbbra is lehet* kötni az fmsz-eknél — az el-] múlt évhez hasonlóan — nem-, csak libára és tojásra, hanemi kacsára, pulykára, csirkére és' i tolira is. A szerződött toll után is magasabb árat fizet a föid- művesszövetkezet. Ha a libát 3 tépésre szerződik le, akkor da­rabonként 25 forintot, 2 tépésre pedig 12 forintot fizetnek ki elő­legként a szerződőknek. A toli­ra szerződött kacsa után dara­bonként 7 forintos előleget biz­tosít a földművesszövetkezet. Füredi Miklós Hói lehet kapni...? Nagykállóban. a fonton mór többen „megcsodálták" a vas- műszaki bolt kirakata mellett elhelyezett, figyelmet felkeltő táblát, amelyen az van kiírva, hogy a kirakatban — mármint a vas- műszaki bolt kirakatá­ban — elhelyezett játékokat a papírboltban lehet megvásárol­ni. Ma már esak mosolyogni le­het ezen — és ezt is csinál ják a járókelők — hiszen a kirakat­ban egyetlen játék sincs, sót maga a kirakat is elég rendet­len. Az azonban nem mosolyog»! való, hogy a bolt vezetője én dolgozói még mai napig sem vették le a feliratot, pedig máé hetek óta ott van. Javasoljak: meilőbb tüntessek azt onnan el, mert nem válik diesöségftkre. 4,

Next

/
Thumbnails
Contents