Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

Maar művésznek kedl len­nie, aki alkotásában hűen tudja vissza adni a jogos büszkeség, tudatos magabiztosság ábrázolá­sát. Mert ilyenek a íülpösdaróci Petőfi Termelőszövetkezet gaz­dái, amint zárszámadási közgyű­lésükre rendben összesereglettek. És elnökük, a jónövésű, fiatal Szabó János meg mindjárt az első üdvözlő szavak után azt mondja: — A párt az élet igazát hirdeti. Ennek mi most még job­ban meggyőződött tanúi va­gyunk. S a „tanúk”, a közös gazdaság tulajdonosai azért büszkék, ma­gabiztosak, mert egy dolgos esz­tendőbe — a beszámoló szerint: — ..kilencvenkilenc százalékban” adták bele szorgalmukat, igye­kezetüket. Nem kerülgették a munkákat, tennivalókat, hanem rendre igyekeztek azokon úrrá lenni. Megérte? Az arcok, a te­kintetek felelnek rá. A számvetésben most neun hi­valkodásként említődik többször is, hogy hasznos volt — egy-két esettől eltekintve — sorra meg­tartani a vezetőségi és közgyűlé­seket. S hogy mennyire jó volt és mennyire kellett a mindig so­ron következő legfontosabb kér­déseket megvitatni, az pedig forint körül van. (A munkaegy­ség-értékből 52 forint a kész­pénz.) Külön történelmi fejezetet je­lent a szövetkeze*! falu életében. Helyt állták a fiatalok is. Sza­bó József KISZ titkárnak a véleménye: érdemes volt! hogy az egy célért munkálkodó lakosság talán soha ennyire nem becsülte, nem tisztelte egymás­dukált, amilyet eddig — legalább is szerinte — nem sikerült. így indul: Mióta a Nap a pályáját futja. Nem volt még neki soha s/ebb útja. Mini ez a nap. hová minket vezet. Hol testvérként fog: máma mindenki kezel. Megáll egy percre az idő kereke, látni akarja: mi van ide be... Az idő megállását persze, képletesen érti, mert a gyűlés sora tovább megy. Egyelőre to­vább azzal, hogy bár igen jó, di­cséretes eredményt ért el a ter­melőszövetkezet, de azt sem le­ltet szónélkül hagyni, amiért egyes tervezett növény- és álla­ti termék értékesítése hiányosan került teljesítésre. Ezek közé tar­tozik — fontosabb súllyal — a kukorica, cukorrépa és a tej. Igaz viszont az is, hogy különö­sen az állathizlalás és az alma­termés után megtérül: ugyan ..kiesés”. Mégis, a teljes „szép ségen” csak folt esett. Iireu helves tehat, amikor a felszólalók azt pedzegetik, hogy jó, jó bizony a gyümölcsös, de miatta nem hanyagolhatnak i egyetlen más termelési folyama­tot sem. Es megmondjak nevén nevezve azt is. hogy mar mind­járt ebben az évben főleg a ke nyérgabona-, kukorica-, cukorré­pa. ás nem utolsó sorban a tej­termelés fokozása érdekében ke! m - inkább többet tenniök. S Eb beit a termelő,szövetbe zetben az egy munkaegység­re esó egész évi összes jul- latá.s értéke azt mutatja, hogy a lógókra jutó havi keresel csaknem duplája am iparban dolgoz« munkásoké­nak. (Ezt különben a neszá­moló is hangsúlyozta). Nos, epyen ezért igazán nem ke­rült volna valami nagy meg­erőltetésbe, ha a közös va­gyon további szilárdítása ér­dekében keresetükből csak valamennyié is tartalékolnak Csak két forintot véve ala­pul, a felhasznált Iá ezer 181 munkaegység után 81 ezer forint körüli összeg maradt volna közös kasszájukban. Az így vissza hagyott tarialck- iisszeg feltétlen továbbra is a tagság tulajdonai ki pezte volna. Vásárolhattak volna erte a közösbe állatokat, amelyek minden bizonnyal meghoztak volna a jo kama­tot. vagy ,felhasználhatták volna később' előlegosztásra stb. S hogy ez az önkéntes tartalékolas mennyire éssze­rű lett volna, bizonyítja az, hogy például biztonsági alapra mindössze 3(1 ezer fo­ri »tot hagytak meg. A járási tanácsnak, de meg a megyei tanács illeté­kes osztályának is löbbet kellett volna tenni a tsz tar­talékalapjának növeléséért Kellő időben hathatósabb se­gítséget adni ilyen értelem­ben mind a vezetőségnek, mind a tagságnak. Akkor még sikerültebb lett volna ez a nagyszerű esemény. Asztalos Bálint. Kot*»: Hammel Joaoef Halljuk, mire haladtunk... Tanulnunk kell — hangsúlyozta többször is hozzászólásában. — Az állam teljes mértékben lehe­tővé teszi, hogy az idősebbek is pótolhassák, amit korábban el­mulasztottak. Itt van az ezüstka­szerű tudományt mined ki óban igénybe veszik. A közgyűlés befejeztével az osztalék pénzbeni vészének kifi­zetésére kerül a sor. A tagságot pontos kimutatással fogadják a könyvelés dolgozói. 3 a hálóin pénzeket megelégedett, arccal . vömmel téli LekintetékkeJ sm­árolják érdemes gazdáik.-‘«agy eseménye ez bizonv a km lelunak. Pecsét! -Lajos rigmusa­im szólva olyan, amilyen meg nem volt „Mióta a Nap a pá­lyáját futja...” Mindez valóban wcp és nagyszerű. Egyre azonban feltétlen több gondót fordít­hattok volna. Pontosabban: a holnappal többet kelleti volna törődniük. Marosak azért is. mert elért eredmé­nyük valósággal kínálta ezt a lehetőséget. ..Húzd rá banda, betyár x kedvem...” iászos tanfolyam, meg a két éve« téesz akadémia. Csak az a nem mindegy, hogy jól vagy rosszul végezzük-e el... Ez nagyon igaz. A még több. még jobb eredményekhez nem­csak akaratbeli, hanem tisztázot- íabb. célratörőbb erő is kell. Hi­szen1 az elmúlt esztendő általános eredménye éppen azt igazolja, hogy a következő években erre wfványozottabban szükség lesz. innál is inkább, mert mostani jo eredményeiket úgy tarthatják meg. úgy íej'eszthetik tovább a még meglévő hiányosságok kellő «•“•'s-ával együtt, ha ? kor­Ennyi pénze még soha nem volt együtt Bíró Gusztávnak. az egységes akarat, az összetett erő? Munkaegységenként 61 fo­rint 56 fillért! Átlag az egy tagra jutó részesedés összege 23 ezer Egyik szép, megható jelenete volt ennek már mindjárt a köz­gyűlésen, amikor a fiatal elnök- kezében egy halom borítékkal lelépett az emelvényről. Igen, egy csomó borítékkal, pontosan huszonkilenccel, aztán olvasni kezdte a neveket. S a nevek gaz­dái, egytől egyig idős, életükben megvénült öregek átveszik a bo­rítékokban lapuló ezer, forintokat — a közgyűlés zárszámadási ajándékát. Ajándék: ezer-ezer fo­rint, Megbecsülésből, tisztelet- áfásként. Soha nem volt még Iyen Fülpösdarócon! Mint ahogy sok minden nem volt. Mert egye­bek mellett csak mosógép is ma már több van ebben a kicsi szatmári faluban... Pécsén Lajos pedig, aki nem eppen most kezdi a népi rigmu­sok faragását, most olyat pro­Megbeisülik az öregeket 29 idős tag kapott HMM)—1000 fo­rintot — ajándékba. Pecséri Dezsöné főszakácskoddsávul készült el az ízletes pörkölt a« ünnepi vacsorára. most. derül ki. Persze, azzal a lendítő érővel, hogy a kollek­tiven hozott határozatokat igye­keztek is valóra váltani. A száz­öt tag egyakarattai! Ég mit adott ban az embert. Mert eltekint ve a nagyüzemi gazdaság adta anyagú javaktól is, éppen ez az á leg­nagyobb és legtöbbet érő érték! Ez, amely becsülettel megméri, e,csorba segíti őket .állni a jö- ben is. * _ ff i « ’ ­Oqjj. kU lain HAGY ESEMÉNYE Pecséri Lajos, a rigmusos. kely Lajos, az egyik’’ felszólaló meg is mondja a hogyant: —

Next

/
Thumbnails
Contents