Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

Jegyzetek: A kollektív vezetésről I enin szelleme hatotta át a történelmi jelentőségű SZKP XII. kongresszusát. Öt idézte a kongresszus a kommu­nizmus építésének megrajzolásá­val, a bírálat élességével és az önbírálat bátorságával, az élet­ből, a gyakorlat szülte új prob­lémákból leszűrt elvhű tudomá­nyos következtetésekkel, a dog- matizmus elvetésével, öt. a párt megalapítóját idézte a kongresz- szus, amikor állást foglalt a pártélet, a pártvezetés lenini el­vei és gyakorlata mellett. A pártélet lenini elvei között döntő helyet foglal el a kollek­tív vezetés. Ez a kommunista pártmunka kulcskérdése. Miért? Mert nem kevesebb függ tőle, mint az élet alapos tanulmányo­zása, az adott helyzet gondos fel­mérése! Természetszerűleg hat a kérdés: — helyesek-e a párt ha­tározatai? Van-e ereje a párt­nak a hibákat észrevenni, fel­tárni és kijavítani, az új hely­zetnek megfelelő feladatokat ki­jelölni? Mindezekből követke­zik: — a vezetés kollektivitása ki­hat a párt egész politikájára. — s arra mennyire képes mozgósítani a párttagságot, magával vinni a tömegeket a határozatok sikeres megvaló­sításáért. Hiba volna azt gondolni, hogy a vezetés kollektív vagy nem kollektív volta csupán a párt­vezetésnek kérdése, csakis „bel­ső’* pártügy! Nem az a nyugati országok kommunista pártjaiban sem* de még kevésbé azokban ae országokban, ahol proletár- diktatúra van. A mi hazánkban is — a szocializmust építő or­szágokban — nagy a felelőssé­gük a kommunista pártoknak a társadalom fejlődéséért. A párt­nak kéH irányítani, mint ahogy a határozatok is bizonyítják a gaz­dasági és a kulturális életet, ne­ki kell törődnie az állam egész tevékenységével. A párt csak akkor tehet gaz­dája e szerteágazó munká­nak, ha a vezetés nem egyes emberek kezében összponto­sul, hanem a kollektív veze­tésre épül. A kongresszus, Hruscsov elv- társ előadói beszéde számot adott a szovjet hatalom erősö­déséről. A kongresszus megál­lapította: — Azért volt termé­keny a párt munkája, mert to­vábbfejlesztette és szüntelenül; követte a párt kollektív vezeté-; séről szóló lenini útmutatásokat.! A szovjet elvtársak ma is azt; vallják: „—több szem többet! lát!” S mindjárt hozzátehetjük:! nemcsak többet, hanem másképp! is lát!... Ha egyes emberek ■ helyett kiváló vezetőkből és; szakemberekből álló testület ősz-' szegezi és értékeli a látottakat, • — akkor a tapasztalatokból le-1 szűrt következtetések mélyebbek,' igazabbak lesznek. Egyes veze­tők gyakran tévedhetnek — a kollektíva ritkán, hiszen sok ol-' dalról elemzi a dolgokat, s az összesített véleményük maga-' sabbrendű, bölcsebb az egyesek elgondolásánál A kollektív vezetés ezért megóvja a pártot a nagyobb ! hibák elkövetésétől, lehetővé ; teszi az elkövetett hibák ■ gyors és alapos kijavítását. ■---------------------------------------------- < A lenini pártélet alapja, a kol-; lektív vezetés teremtette meg az 4 alapját, hogy az SZKP Központi Bizottsága helyesen és jókor ha­tározza meg a legfontosabb idő­szerű feladatokat, s hogy azok­ra összpontosítsa erejét. Az SZKP XXII. kongresszusa fényesen bizonyítja, hogy a ve­zetés kollektivitása óriási erőt szabadít fel. Az elhangzott be­számolók, hozzászólások igazol­ják: — az egyszemélyi vezetés visszahúzza az alsó vezető szer­vek, a párttagok munkáját, csök­kenti kezdeményező képességü­ket. A kollektív vezetés épp el­lenkezőleg: fejleszti a pártde- mokráciát, kibontakoztatja a párttagok felelősségérzetét. A kollektív vezetés azt je- lenti: — a vezetés a párt egész kollektívájára támasz- kodik. rendszeresen tájékoz­tatja a párttagságot, kikéri véleményét, tanácskozik vele és hallgat a szavára. Az a vezető szerv, — s erre számos példa van megyénkben is —, amelyben uralkodó elv egymás véleményének kölcsönös megbecsülése, az nagyra tartja a párttagság elképzeléseit, aka­ratát, valósággal együtt lélegzik a párttagsággal. ^ kollektív vezetés természe­tesen nemcsak a párt ere­jét szabadítja fel. Megnöveli az egész dolgozó nép alkotó ere­jét. A vezetők bármily jól lát­ják is a dolgokat, csak egy ol­dalról, felülről látják. Igaz, az egyszerű emberek is csak alul­ról ismerik a helyzetet. De a kollektív vezetés egybefog­lalja és magasabb szintre emeli a vezetők, a vezetettek tapasztalatait, egy fej helyett milliók gondolkodnak. Egyes emberek akarata helyett az egész nép akarata érvényesül. Az SZKP Központi Bizottsága a szovjet hatalom demokratizmu­sát szélesítette még tovább, a dolgozók milliói érezhették, hogy a Központi Bizottság hozzájuk szól, s tanácskozik velük. Az SZKP XXII. kongresszusa bizonyítja: — mérhetetlen erőfe­szítéseket nyit meg a párt szá­mára a kollektív vezetés. De azt is bizonyítja, hogy a közösen hozott határozat végrehajtásának Technika és csecsemő- pályázás magas színvonalú megszervezését is- megköveteli. Az emberek kö­zött folytatott szüntelen szerve­ző munka érleli csak valóságos eredményekké a kollektív veze­tésben rejlő erőt. Nem .szabad pártmunkásainknak megfeled­kezni arról; — elveszti értelmét a kollektív vezetés, ha csak a határoza- tok meghozatalával törődnek. A határozat, — bármily jó is, — még nem vezetés, csak eszköze a kollektív vezetés­nek. Végrehajtása nélkül a kollektív vezetés fecsegéssé válhat. A XXÍI. pártkongresszus ta­pasztalatai igazolják, hogy a kollektív vezetés megszilárdítja a pártvezetés egységét, az egész Párt egységét. Könnyű belátni, hogy ahol néhány ember véle­ményére adnak, ott gyengül ez az egység, mert főleg tekintély­re, s nem pedig elvi alapokra | épül. A kollektív vezetés gondola­tokat ébreszt az emberekben. Bírálatot és önbírálatot a ! munka javításának állandó módszerévé teszi. ^ z SZKP Központi Bizottsá­ga a személyi kultuíz el­vetésével a pártvezetés elvsze­rű egységét fejleszti és szilárdít­ja. A párt vezető testületéi olyan vezetőkből állanak, akiket a marxizmus—leninizmus eszméje, elvei fűznek össze, akik elvi vitákban a körülményeket gon­dosan mérlegelve alakítják tó a vezető testület egységes állás- foglalását. Ezek a viták — mint ahogy a kongresszus is bizonyí­totta, — a vélemények kölcsönös megbecsülése, az elvtársi bírálat és ónbírálat, — a vezető szer­vek — nevelő iskolája. Az SZKP a mi pártunk pél- ! daképe. Éppen ezért mélyen át j kell gondolnunk mindazt, amit I a XXII. kongresszus a kollek- ! tív vezetésről megállapított. Ne feledjük, hogy a kongresszus ! felbecsülhetetlen értékes tanul- jságai közül i® az egyik legér-, j tékesebb: — fejlesszük pár­I tunkban a vezetés kollektivitá- j sát, mert ez kulcskérdése min-; den más feladat sikeres meg­oldásának! „ Elvi viták, hasznos tapasztalatok a fehér- gyarmati járásban A partvezetőséget, újjáválasztó taggyűlések befejezése után a fehérgyarmati járási pártbizottság elhatározta, hogy a megválasztott pártvezetőségi tagok részére rövid tanfolya­mot rendez. A tanfolyam célja az volt, hogy a vezetőségi ta­gokat előkészítsék az elvi és gyakorlati feladatok minél jobb végrehajtására. A négynapos tanfolyamot négy körzetben tartották meg, s e tanfolyamokon 230 pártvezetőségi tag vett részt. A tan­folyamon a pártvezetés elvi és gyakorlati kérdései; a párt termelést irányító, segítő és ellenőrző feladata; az agitációs, nevelő- és propagandamunka; a pártszervezetek gazdasági és ügykezelési tevékenysége voltak a fő témák. A rövid tanfolyam hasznos volt különösen az új veze­tőségi tagok számára, de a régebbieknek is, mert igen sok elvi és gyakorlati kérdés tisztázódott az előadások és a vi­ták alkalmával. A járási pártbizottságnak terve, hogy e tanfolyam után a párttitkárokkal még részletesebben megvitatják a fenti el­méleti és gyakorlati kérdéseket. j Különösnek tűnik talán, hogy j kavicsot kell gyártani, hiszen < ú ion-útfélen szerte hevernek ezek jaz értéktelennek látszó kődara­bok. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy nincs becse, értéke ja kavicsnak. Bár sok pénzt köl- j tóttünk már bányák nyitására, i gépesítésére, mégsem tudtuk ki­elégíteni az építőipar étvágyát a „kősólet” után. Bármilyen fur­csa is tehát, kavicsot kell gyár­tanunk. Sok fejtörésbe, kísérletezésbe és álmatlan éjszakába került, amíg az Építéstudományi Intézet és az Építpanyagipari Központi Ny u«'dí j rendé I ct a k isi párosoknak A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának rendelete értelmében a kisipari nyugdíjbiztosítást január elsejétől minden kisiparos részére kötelezővé tette. Ezzel kapcsolatban a KIOSZ megyei titkársága a Nyíregyházi Helyőrségi Tiszti Klub nagyter­mében értekezletet tart a kisipa­rosok részvételével, ahol a rende­let kapcsán részletes tájékoztatást adnak a kisiparosokat érintő prob­lémákról. A megbeszélés január 17-én de. 10 órakor kezdődik. Kutató Intézet munkatársai ke­zükbe vehették az első maroknyi porszénharriu golyót. Az a beton, amit az új anyagból kevernek, negyedéve! sőt egyharmadával könnyebb a hagyományosnál, s annyit se nyom, mint a kohóhab- salak beton, pedig jóval erősebb. Ezek után már nem is olyan különös, inkább jelentős dolog, hogy rövidesen megkezdik a ka­vicsgyártást a Csepel Vas- és Fémművek erőműve mellett be­rendezett új kísérleti üzemben; A laboratóriumi és a félüzemi kísérletekből arra lehet követ­keztetni, hogy a próba is igazol­ja majd a kutatókat. innen — onnan 12 SZABOLCSI FIATAL vesz i észt azon a hathetes KlSZ-titkár- és vezetőség továbbképző tan to- lyamon, amely január 8-án indult Miskolcon. ★ HAT HÓNAPOS esti szabó-var­ró tanfolyamot indít a József At­tila Művelődési Ház kedden. Fog­lalkozás hetenként kétszer, ked­den és pénteken lesz. Tandíj egy hónapra 60 Ft. Beiratkozási díj 10 Ft. Beiratkozásnál beiratkozási díjjal fizetendő az első havi tan­díj is. c'iV-d.e.ke.»M.q.ek. FURCSASÁGOK Meglépett egy Itőgát a Balatonnál A tavalyi für elősze­zonban a Balaton­part vendégei ugyan­csak meghökkentő „szórakozást” válasz­tottak unalmasabb óráik eltöltésére. A partfalak téli tataro­zásánál derült ki. hogy egy teljes kőgát­ra való bazaltot ci­peltek el és kiszámít­hatatlan helyekre rej­tették „kincsüketí”. A tő két partján össze­sen egy tehervonatot megtöltő, több mint húsz vagon kő ván­dorolt el a gátakról és a gyűjtőhelyekről. A Balatoni Víz­ügyi Kirendeltség a károk láttán utasí­totta építésvezetősé­geit, hogy a jövőben csak lebetonozott, „fix”, kövekből álló gátakat emeljenek... A technika fejlődése nem hagy­ja érintetlenül az élet egyetlen mozzanatát sem, már a csecse­mők pólyázására is kihat. A szö­vésnélküli textília az, amit újab­ban a pelenkázásnál is be akar­nak vezetni. Ez az ügyes dolog, mármint a szövésnélküli pelenka­pótló, a jó tenyérnyi viszkózmű­szál textil, olyan napa ötlete le­hetett, aki az egyenjogúság szel­lemében maga kezelte a mosógé­pet, s ezt unva, valami jobb meg­oldáson törte a lejét. A laza tű­zéssel összefogott anyagot ugyanis igen könnyű mosni, mert szinte szivacsszerű, s néhány mosás után pedig, amikor már filcelődni kezd, el lehet dobni. A pelenkabetét gyártására a Lőrinci Vattagyár készül fel, egy forint néhány fil­léres árat ajánlott fel a kereske­delemnek, s ha megrendelik, nincs akadálya annak, hogy rövi­desen forgalomba kerüljön. Cili öderes óra es a tarka tehen 8 Furcsa „zsebtolvajt” lepleztek |le a veszprémi vágóhíd hentesei. §A tettes: két éves, Hímes névre 8 hallgató magyartarka tehén, 8„aki” — mint a koncolásnál ki- § derült — ellátta magát korunk 8 egyik nélkülözhetetlen használati 5 tárgyával. A jámbor kérődző sbendőjében általános megdöbbe- í nésre teljes ép állapotban ki­emeltek egy zsebórát. A «linde­res öreg szerkezet a „lopás ide­jén már nem lehetett a legjobb karban, de Hímes szemmellátha- tóan rendbehozta. Az állat gyo­mornedvéi ugyanis eltüntették, leoldották a fém rozsdáját, s ' az óra úgy csillog, mintha új lenne. A „bűntett” körülményei tisztá­zatlanok : valószínűleg forgalmas állatvásáron, vagy éppen az is­tállóban történt a „bekebelezés.” Az iparosítással kezdődött meg a gyárkémények növe­kedése, s úgy tűnik, hogy most már nincs tovább megállás. A múlt században még megcsodálták a húsz méteres kéményeket, ma pedig közömbösen megyünk el a száz­méteresek mellett. A világ legnagyobb kéményét, a 267 mé­teres óriást az Egye­sült Államokban ál­lították fel. Japán a második 230 méter­rel. s mienk az elő­kelő harmadik hely, amelyet a Dunamenti Hőerőmű 200 méteres kéményének építésé­vel szerzünk meg. Az alapozást már meg­kezdték a Gyárké­ményépítö-. Hó-, és Savszigetelő Vállalat munkásai. Elképesztő méretekkel számol­nak. Csupán az alap akkora, hogy kényel­mesen elférne benne valamelyik harminc lakásos bérház. A ké­mény meg majdnem olyan magas lesz, mint a Gellérthegy. Hol épült a világ legmagasabb kéménye ? Megkezdik a kavicsgyáríásl Magyarországon

Next

/
Thumbnails
Contents