Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

Szülőotthont kapott Baktalórántháza Hú’: Tegnap ünnepélyesen átadták rendeltetésének Baktalórántházán az újonnan épült járási szülőotthont. Az átadási ünnepségen megjelent Gulyás Emilné dr. a megyei tanács vb elnök - helyettese, dr. Moskovics Károly, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője, dr. Kemény Lajos, a megyei tüdőgondozó fő­orvosa és dr. Székely Imre megyei orvos. (Tudósítónktól) A főbejáraton belépve „újszü­löttek” feliratú ajtóval állunk -szemben. A folyosóra kirakatsze­rű, duplaüvegű ablak néz, a szo­bában ragyogó tisztaság. Katonás rendben 25 apró kis ágy sorako­zik, patyolat fehér lepedővel, pó- lyapámával, készen a kis ember- palánták fogadására. Vasárnap délelót' zsufolásig megtelt a tiszalöki községi tanács iagyterme: a földművesszövetke­zet küldöttei mellett számos ér­deklődő is megjelent, hogy részt megyén az fmsz vezetőségválasztó küldöttgyűlésén. Megjelent a kül­döttgyűlésen és felszólalat Szabó Mihály, a Tiszálöki Járási Párt- aizottság titkára, Berki Zoltán országgyűlési képviselő, és Bé- nyei Bálint, az FJK elnöke. A tanácskozáson értékelték a ioldmű vessző vetkezetnek a 3ZÖVOSZ IV. kongresszusa óta végzett munkáját, s meghatároz­lak a soronkövetkező tennivaló­kát. Megállapították, hogy *az! egyes hiányosságok oka az frnsz-1 dolgozók egy részének még min­dig nem kielégítő politikai és szakmai felkészültsége. Fontos feladatnak tartják az elkövetkező években, hogy a földművesszövet­kezet vezetősége és tagsága mind több saját erőforrásból származó beruházást hozzon létre. A beszámoló és a részletkérdé­sekre kiterjedő vita után megvá­lasztották az új vezetőséget és a járási értekezletre a küldötteket. Nagy Piroska levelező ■4' ■M"ll '!">■ V ezetősóg választó küldöttgyűlés Tiszalökön Három négytalálatos lottószel veilr megyénkben Nem jelentkezett Már több esetben írtunk áriról, hogy megyénket különös pártfo­gása alá vette a szerencse isten- asszonya. Hétről-hétre újabb és újabb lottózó dicsekedhet. négy- találatos lottó szelvénnyel. A 3-ik játékhéten megyénkben újabb 3 négytalálatot értek el a fogadók. A 4 148 568 számú szelvénnyel Máyer Lajos Vámosoroszi lakos ért el 4-es találatot. A kifizetésre iebruár 2-án kerül sor a Vámos­oroszi Kulturotthonban. Kedvezett a szerencse Rakás György csegöldi lakosnak is. A 9 259 712 számú ikerszelvényével ért el négytalálatot. A lottó fenn­állása óta rendszeresen lottózik és csak most ért el nagyobb nye­reményt. Érdekessége a négyes találat elérésének, hogy a szelvé­nyének kitöltésében az 5 éves Ka­talin nevű kislánya segédkezett. 3 gyermeke van és így nem kétsé­a boldog nyertes ges, hogy a nyeremény nagy ré-j szét családiház építésére fogja j fordítani. Addig is a nyeremény­ből 55 ezer forintot takarékbetét­be fog elhelyezni. Nem sokáig kell várni kislányának a hajasbabára sem — ez ugyanis kívánsága —. mert édesapja január 31-én már i kézhezkapja a pénzt a csegöldi' mozihelyiségben. De kié lehet a harmadik négy- találatos szelvény? Erről bizony még nem érkezett hír. Ajánlatos, hogy valamennyi lottózó vizsgálja meg szelvényét és mielőbb jelent­kezzen a kifizetés ügyében. A nyertes szelvény száma: 4 142 150. A szelvényt a kisvárdai Toto- Lotto Kirendeltségben vásárolta a titokzatos nyerő. A nyeremény összege mindhá­rom esetben 77 ezer 871 forint. A nyeremények nyilvánosan ke­rülnek kifizetésre. — nemes — j A folyosóról négy 5—5 ágyas anyaszoba nyílik. A szobákban is egyenletes. kellemes meleget árasztanak a radiátorok, az orvosi rendelőben, szülőszobában is tel­jes rend és ragyogó tisztaság ural­kodik. A előkészítőben, hófehéren csillogó, mintegy két méter ma­gasan csempézett helyiség, csem- pézett fürdőkád, hideg melegvíz, zuhanyozó fogadja a belépőt. A szülőszoba is korszerűen be­rendezett helyiség. A műszerszek­rényben már előkészítve ott van­nak a csillogó orvosi műszerek, sterilizálók. A szülőotthonban dolgozó 4 | szülésznő részére barátságos kis i ügyeletes szobát biztosítottak. A j betegek ellátására csempézett j konyha és tálaló helyiség szolgál, a tálaló helyiségben hű teszek- I lény. A konyhával szemben mo­sókonyha, vasaló és szárító helyi­ség könnyíti meg az intézet dol­gozóinak munkáját. Nagyteljesít­ményű mosó és facsarógép műkö­dik a mosókonyhában. míg a szá­riró helyiségben két nagy, köz­ponti fűtéssel működő, gőz elszí­vó berendezéssel ellátott, szárító szekrény. Az udvaron nagy, fűtött men- tógépkocsi garázs biztosítja, hogy a mentőkocsi éjjel-nappal, az idő­járási viszonyoktól függetlenül, üzemképesen rendelkezésre álljon a járás, a környező községek szü­lőnői számára. Nem lehet megnatódás nélkül nézni ezeket a felszereléseket és1 berendezéseket. Édesapám jut j eszembe, aki 1919-től. 1959-ig, 401 éven keresztül volt Baktalóránt- háza és még más 8 község, majd 1955-ig ..csak" 5 község körzeti orvosa. Emlékszem, igen sokszór petróleumlámpa mellett, szalma- dikón. minden higéniát nélkülöző körülmények között kellett sok­szor komplikált szüléseket leve­zetnie. A szülőotthon akkoriban még mint fogalom is ■ ismeretlen volt a' környéken, mentővel való j kórházba-szállítás pedig ritrta vö t á költség miatt. Hogy ez így volt megyeszerte, annak a még elő idősebb falusi orvos generáció a megmondhatója. Vissza kell emlékezni .erre az embereknek, a szülő anyáknak, a fiatal orvos generációnSfcü. hogy* i párhuzamot tudjanak vonni a múlt és jelen között. Kríesfaiussy Béla .vútv . _ _ Három nap Budapesten Paszulyleves és — elefánt A MODERN IKA- RUS-BUSZOK meg­teltek a. kirándulók­kal. . A Nyugati pá­lyaudvartól egyene­sen ebédelni mentek a főváros messziről érkezett vendégei. Közben találgatták, hol és mi lesz az ebéd. Az első kér­dés hamar tisztázó­dott, mert a csoport vezetője bejelentette: — A Gundel étte­remben fogunk ebé­delni. Nosza, lett erre nagy mozgolódás, és meg jegyzésáradat. „Urak leszünk. — Ez aztán fényes hely. — Azt mondják, oda csak külföldiek jár­nak”. Egyenruhás idős portás irányította az emeleti étterembe a vendégeket. A szö­vetkezeti tagok némi elfogódottsággal kezdték meg első, nyilvános, pesti „sze­replésüket”; az asz­taloknál való elhe­lyezkedést, majd az étkezést. Az egyik asztalnál egy tagbaszakadt, öt­ven év körüli bácsi félhangosan mondja szomszédjának: Jó, hogy hoz­tunk hazait. — Miért? — Na, hallod? Hát ennyi kis paszulyle- ves.. . Még ha zöld- paszuly konzerva is. — Ne búsuljon. Károly bátyám — válaszolja komoly áhrázattal az asztal szomszéd. — Máso­dik fogás egy ele­fánt : lesz. Az öreg rriegihök- ken a szóra. Elefánt” — Bolondozol, öcsém. Azért, mert te már voltál Pes­ten. .. — Én? Bolondo­zok? Nézzie csak meg a második tányért! Hát valóban, a tá­nyér szélén ott egy elefánt: a Gundel ét­terem emblémája. Er. re aztán kitört az elfogódottságot fel­szabadító kacagás. ÜTŐN HAZAFE­LÉ, megkérdeztem Károly bátyánkat, hogyan érezte ma­gát — Nagyon jói. Csakhát most majd az asszonnyal gyű­lik meg a bajom. — ??? — Még azt gon­dolhatja, hogy vala­mi nőszemély tartott itt el, merthát ami ennivalót az asszony otthon idepakolt, szé­pen haza is viszem... Samu András A ini‘síÍQazda*úgi technikumok a tei-meifisziivetkezeli »zakköriikért A Hazafias Népiiont kezdemé­nyezésére 1960. őszén ; kezdték meg a falusi mezőgazdasági szak­körök munkájának 'átszervezését, a községi szakkörökben, ugyanis korábban megíéhetőgen öncélú kísérletezések folytak. A Földmű­velésügyi Minisztérium és a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa mellett működő ' akciőbizott- ság együttesen dolgozták ki - a szakköri munka' új elveit. Ezek; közül a legfontosabb,.hogy a: szakkörök azóta a termelőszövet­kezetekben működnek. Hatásos 'segítséget nyújtott a szakkörök munkájához á három mezőgazdasági akadémia. A keszthelyi, a debreceni és a mo­sonmagyaróvári akadémiák ugyanis két-két üzemi szakkört patronálnak, . :. , Az idén tovább gazdagítják az üzemi szakkörök munkáját A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa mellett működő akcióbi­zottság tervei szerint patronáló munkára kérik fel a felsőfokú és a középfokú mezőgazdasági tech­nikumok tanári karát, hogy az akadémiákhoz hasonlóan ők is vállalják két-két üzemi szakkör segítését: Az a cél, hogy elsősor­ban a , bemutató üzemeknek ki­jelölt termelőszövetkezetekben ja­vítsák meg és tegyék céltudato­sabbá a szakkörök tevékenysé­gét.----------------% »» --------------------­II CsoKonai Színház előadása Nyíregyházán Január 26-án és 27-én, petite­ken és szombaton este 7 órai kezdettel a Debreceni Csokonai Színház jx Móricz Zsigmond Szín­házban bemutatja Shakespeare: „Vízkereszt vagy amit akartok” című háromfelvonásos vígjátékát, A 2fi-.i előadáson a Vörösmarty, a 27-in a József Attila bérlet érvényes. * ........................... Ha már az elvándo- roltaknál tartunk, hadd je­gyezzem meg, nem akarok ál­talánosítani. Vannak közöttük olyanok is, akik már a nagy változások előtt gyárakban dol­gozlak, megszokták a városi környezetet és szakmai tudásuk szépen gyümölcsözik munkahe­lyükön. Én nem az ilyenekről szóltam az előbb. S a tárgyila­gosság azt is megkívánja, hogy a visszajöttekről is említést te­gyünk. A teremi Ifjúságba is jöttek haza. Mi tagadás, ezek az emberek nem sok jót fűz­tek a tsz-hez. Csak titkon re­ménykedtek. de arról is hallgat­tak. Antal Jóska, meg Jenei Ist­ván is így érkezett vissza falu­jába. Különösen Jeneinek vol­tak aggályai: megtalálja-e ő a számítását a közösben, el tud­ja-e tartani a családját, — ilyen gondok foglalkoztatták. Hanem amikor Németh Sán­dor párttitkár megkérdezte tő­le, mondja, Jenei elvtárs, van-e kenyere a családnak, mert ha nem volna, előlegezünk? — Je­nei clgondolkodott. Hallgatott. Ebből a hallgatásból én azt vet­tem ki, hogy ez az ember most kellemesen csalódott. Egy olyan dologról győződött meg. amiről eddig szinte semmit sem sej­tett. Arról, hogy a tsz-ben, leg­alábbis a teremi Ifjúság Ter­melőszövetkezetben nincs egye­dül az ember a gondjaival. \ Jenei nem élt a lehetőség­ül. gél, de későbbi munkájával azt bizonyította, hogy rajta igazán nem múlik a téesz talpraállá- sa. Nem szegte kedvét, hogy az állattenyésztésben a napi takar­mány szállítására két vak lo­vat kapott, — erejéhez mérten mindig becsülettel ellátta a munkáját. Közben közelebbről megismerhettem az embereket. Es ez nagyon izgalmas dolog volt. Volt közöltük halkszavá, csendes, aki azt szerette volna, ha mielőbb csődöt mond ez az egész próbálkozás, és hangos­kodó. akadékoskodó, aki végül példásan látta el a feladatát. Lucernakaszáláskor például ez történt: Prekup György elnökhelyettes — hadd jegyezzem meg. hogy Bige Mihály, a téesz elnöke ekkor még Zsámbékon iskolán volt, csak aratásra jött haza — azt mondta az embereknek hagyják a levágott lucernát, vizes, ne hordják még össze, addig végezzenek más munkát. Szilágyi Jani bácsi, a tsz ke­Elmondja egy f Érdekes jircKépek rülöje erre így válászolt: „Na- hiszen, a múltban vártunk rá,' míg megszáradt, nem kapkod­tunk össze-vissza”. Az emberek viszont leintet­ték: igaza tan az elnökhelyet­tes eivtdrsnak, minek nézzük itt tétlen a Napot. Vagy az éjjeliőrök: Zoppe József, meg Záha János bácsi. Volt eset. amikor egyesek azt tartották: ugyan kérem, hogy tudják ők megvédeni a juho­kat a farkasoktól? Mert még azt tudni kell, hogy ezen a ha­társzéli vidéken néha farkasok is megfordulnak, lehúzódnak a távoli hegyekből, juhrablásra. A két korosabb ember mindenkor éberen vigyázta a közös vagyo­nát. Kontrács Ferenc állatgondozó viszont hosszú időn át restell- te, hogy egy pillanatnyi fi­gyelmetlenség is elég volt a bajhoz: az egyik csikó beleesett a jászolba. Aztán Funda Miklós. Olyan ember, akinek nem kell kétszer mondani, hogy na sógor, fogja már azt a pohár italt, — de mint az. állattenyésztés mínde­pártmunkás nese, példásan végzi a dolgát. Kevés szóból ért, tudja a köte­lességét. Hasonlóképpen kiérdemelte az emberek szeretetét, tiszteletét Forrást Alajos állattenyésztési brigádvezetö is. Nagy hozzá­értést tanúsít,. — s milyen fur­csa, nemrég még cipésemester volt. Arra is jól emlékszem, meny­nyit bosszankodott Alqxa. Ma­rosán, Tamás és Papp, a tere­mi Ifjúság négy juhásza: két dekagramm gyapjú hiányzott juhonként a prémiumjukhoz, De azt is tudom, jövőre job­ban szemmel tartják majd a rájuk bízott állatokat... Különös élmény, a sok gond ellenére is hosszúemlékű dolog együtt élni a mai magyar falu népével — rövidebb. hosz- szabb időn át. Csak türelem kell az egészhez: amit ma még nem értünk, nem látunk tisz­tán, az holnap mar megvilágo­sodik. És így vannak ezzel ők is. Aki tegnap még kígyót-bé- kát rákiabált a közösre, az ma és holnap már sokkal tárgyi- lagosabb. Nemcsak a közös gazdálkodást, a falu jövőjét érintő kérdések gubancolódnak egymásba, sokszor kaszálódnak at indulatok, vélemények, cé­lok és elképzelések is. Nekem például kukoricakapáláskor sze­mélyes vitám volt a tsz főag- ronómusával, Laci bácsival. A Farkas és a Méhész brigád ösz- szetűzött a terület nagyságán: vetéskor egyikőjük többet fo­gott, — kapáláskor azonban már sokallták. Laci bácsi azt javasolta, döntsük el a kérdést úgy. hogy a 100 hold kukoricát — már elvetett kukoricát! — átadjuk valamelyik szomszéd­falunak, művelésre. Tudtam, ez, a kényelmesebb megoldás vol­na, de a közös erősen megérez­né. Á kukoricaterület az Ifjú­ságnál maradt, s ha nehezen is született az egyetértés a két brigád között, mégis mi mű-' vettük meg, s takarítottuk be róla az aszály ellenére is jó kö­zepes, termést. Mindez így nagyon egysze­rűnek tűnik. De rengeteg ne­hézséggel járt. Mint a későbbi hasonló problémák megoldása is. Mégis azt mondom, megérte. Megérte, még akkor is — nem akarom sajnáltaim magamat.­— ha közben néhányunknak ezüstösebb, őszebb lett a haja. Majd elmondom, hogy miért. Jegyzi: Angyal Sándor (Folytaik*) 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents