Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

cAlwqijMn tuju/plij'as

tz&zzeii ow&s Ldtia

Kelef felől

A megyei irodalom seregszemléje a nyíregyházi színházban

Leírhatnám a nevét,

de amit elmondott, az nem csupán arra az egyetlen falura vonatkozik, amelyben dolgozott. Egy nyugalmazott körzeti orvossal beszélgettünk, egyik szabolcsi faluban. Véletlenül indult a beszélgetés, ezért magától folydogált. Csak utóbb tűnt ki, mennyire határozott cél felé törekedett! Egy orvos mondotta ed hosszú munkásságának tapasztalatait. Aztán mindinkább arra tért, hogyan, mint lehetne tovább Javítani a mi falvai nk egészségügyi viszonyait?

Nem kétséges, hogy összehasonlíthatatlanul jobb ma a helyzet, mint volt a felszabadulás előtt. A körzeti orvosok száma megnégyszereződött, s ez a szám tovább emelkedik az ötéves terv folyamán. Az egyszerű parasztember ma már ismeri a vitaminokat, a táplálkozás nem egyoldalú a mai falusi konyhán. A tbc megszűnt népbetegségnek lenni, s tovább sorolhatnánk a pozitív jegyeket, amelyek mind újkeletűek. De sok még a tennivaló is.

A nyugalmazott körorvos -gondolatban végigfutott a kis falusi lakásokban, amelyekben megfordult, sürgős segítséget vive.

— Sok még a földes lakás — mondta bólogatva. — Ez pedig fészke á hűléses megbetegedéseknek. ebből eredően a tbc- nek is.

Nincs, nagyon kevés a fürdési lehetőség! Pedig minden faluban meg lehetne valósítani a kisméretű közfürdőt. Két kgd, vagy még az sem, csupán zuhanyozó, s egy kisebb vízmelegítő, ezt én el tudom képzelni, hogy jól megférne minden kul- túrház mellett. Az üzembentar- tási költsége bőségesén megtérülne. Ivóvíz ellátás.. Artézi, vagy jó, bőséges vizű kutak kellenének még, ezek száma még nem kielégítő. S talán mindezeket megelőzve, nagy, nagy harcot kellene indítani az iszákossá# ellen, különösen "á'! fiatalkorúaknál.

— Mert sajnos, — folytatta,

— falun gyakori jelenség, hogy fiatalokat itatnak, vagy hagynak inni. A ma ifjúsága korán keresethez jut, pénzhez jwrn- nem is kevéshez. S azzal mutatják meg, hogy „felnőtt” férfiak, hogy isznak. Az Ital mindenképp káros, de legfőképp a fejlődő szervezeteknél. A korán inni kezdő fiatal testalkata satnya lesz, beteges. Nem lehet

Mennyi legyen

eléggé hangsúlyozni, mennyire kemény harc volna szükséges a fiatalkori italozás ellen! Bele kellene ebbe vonni mindenszülőt, minden társadalmi szervet!

Aztán hozzátette:

— Most már — a sok rohanás után, hiszen nagyon nehéz dolga van egy körzeti orvosnak, — van időm. Nyugdíjas vagyok. Szívesen vállalkoznám magam is arra, hogy egy átfogóbb egészségügyi tanítás, mozgalom érdekében társadalmi munkában tevékenykedjem. Van egészségügyi előadásos propaganda, de ezt magasabb szintre kellene emelni, több filmmel.

szemléltető eszközzel. Mert semmivel sem kevesebb feladat az egészségügy a kulturálisnál. Bizony, nem!

A beszélgetési a község állami vezetői is hallgatták. Kibontakozott előttük egy községi fürdő lehetősége. Vízlevezetés. parkosítás, főtér kialakítás. Ügy sétáltak a hideg utcákon, széles karmozdulatokkal jelezve, hova mit kellene majd építeni, hogy a lelkes hangulatot nehéz felejteni.

Sok-sok javaslat. gondolat pattant elő ezen a délutánon. Csak néhányat jegyeztem fel. Talán nem haszontalanul.

S. B.

A MŰM Bánki Donát Ipari Tanuló

Intézete szakköreinek munkájából

A szakkörök tagjai egy rádióval irányítható auto mode 111 készítettek. Távirányítással eddig csak indítani és megállítani tudták a kisautót, most úgy építik át, hogy kormányozható is legyen. .(Bojár Sándor felv.)

Szénül a Jézsef Attila Művelődési Ház

Hátszázötven ezer forintot fordítanak a megye legnagyobb művelődési házának korszerűsítésére. Javában folynak a munkálatok, az emeleti részen mar át is adtak helyiségeket. A régi ruhatári folyosó rész jelentékenyen bővült, a ruhatár az udvar fölé épített részbe került, s a régi ruhatári folyosó most parkettás nagyterem lett. Restaurálják a színházi termet is. megnagyobbítják a színpadot, hangversenyek céljaira.. Az eddigi-szintkülönbségekeket a földszinten megszüntetik, a lépcsőház is kályhát kapott. Függönyök, szőnyegek teszik majd kellemesebbé az ott tartózkodást. S még egy öröm a balettiskolások szüleinek: a volt táncterem klubhelyiség ‘lesz, s az új (volt ruhatári) teremben folynak majd a próbák. A két terem között nagy ablakokat építettek be, hogy a szülők fotelekből nézhessék a gyermekeik ügyeskedését.- ■ ---------------a szociális és a kulturálist rés/?

Gazdasági eredményeink összegezésének, a zárszámadásoknak az ideje van, mégsem lehet azt mondani, hogy minden figyelem csak a termelési dolgok felé fordul. A tiszalöki járási pártbizottság például külön napirendi pontként tárgyalta a szociális és kulturális bizottságok munkáját.

Ugyanis most már ott tartunk, hogy a kulturális életet nem kezelhetjük másodrangú kérdésként. L«het erre számos jó példát találni a járás életében. A tisza1- iáki Petőfi Tsz 1300 forintot fordított könyvvásárlásra. Egy másik téesz például a tagok könyvtári beiratkozási díját is kifizette a kulturális alapból. A tiszalöki téeszek rendszeresen színházjegyet vásároltak dolgozóiknak.

A ti szavasvári Petőfi és a ti- szaflöki Rákóczi Tsz háromtagú bizottsága nemrégiben sorra meglátogatta az öregeket, hogy a heíysaTren győződjék meg arról,

hogy kiket kell szociális juttatásban részesíteni. így aztán olyanok is kaptak tüzelőt, pénzt és egyéb juttatást, akik bár rászorultak, de nem kértek, csak a látogatáskor derült ki, milyen helyzetben vannak.

Egyszóval, így is lehet. Sót csak így lehet igazságosan eldönteni. hogy kik kapjanak szociális juttatást. Példájukból tanulhat a többi téesz szociális, és kulturális bizottsága is.

Van azonban olyan probléma is, — s ez egyébként a bizottságok nagy részére jellemző, hogy legtöbbször csak a jutalmak, se. gélyek elosztásában merül ki tevékenységük. Kulturális kérdésekkel egyáltalán nem foglalkoznak. Márpedig a nevében is egyforma súllyal szerepel a szociális és a kulturális szó. Nehéz helyzetben lesznek ezek a bizottságok, ha zárszámadás utáni közgyűlésen kel! maid beszámolni az

elmúlt évben végzett munkáról.

Néhány szót kell a feladatokról váltani. A legfontosabb, hogy a tervek készítésénél százalékosan tüntessék fel a szociális és kulturális keret felhasználását. A járási tanács mezőgazdasági osztálya a jóváhagyásnál külön foglalkozik majd u szociális és kulturális alap helyes felhasználásával. Az az általános elv, hogy negyven százalékot kulturális, hatvan százalékot pedig szociális célra fordítsanak. Természetesén a helyi körülmények jelentősen megváltoztatják az arányt. Ha egy téesz például gazdaságilag fejlett, több az alapja, kevés a szociális juttatásban részesítendő tagja, öregje, lehet a kulturális rész 60—70 és a szociális rész 30—40 százalék.

Az a cél, hogy már a kezdetben meglegyen a helyes arány a későbbiekben pedig a meghatározott célra fordítsák a rendelkezésre álló összeget. (Gb)

A ki majd idővel megírja a.

* megye irodalmi életének . történetét. 1962. január 21-ét, lényeges fordulópontként fogja említeni. Ezen a napon, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban mintegy 400 főnyi lelkes közönség előtt mutatkoztak be írók, költők, (természetesen nem mindenki, hiszen rövid ahhoz egyetlen műsor), sikerült írások. Hosszú évek óta ez az első nagyszabású irodalmi esi, amelyen a megyében élő írók önállóan szerepeltek, s az érdeklődés foka, az est visszhangja önmagában is sikerről beszél.

Megmutatta ez a háromórás műsor, hogy van megyei irodalom. amelyik megérdemli és követeli a megbecsülést. Eddig is tudtuk, hogy a Kelet-Ma- gyarország vasárnapi számaiban megjelenő verseknek, karcolatoknak. novelláknak van olvasóközönségük: láttuk és tapasztaltuk. hogy az elmúlt ősszel tartott 20—25 vidéki író-olvasó találkozó többnyire jó benyomásokat keltett minden községben, az ott megfordult íróknak a nevét megtanulták a hallgatók s a továbbiakban szívesen keresték nevüket a megyei lapban: tanúi lehettünk annak, hogy az itt, a nyíregyházi színházban szereplő íróknak előzőleg már országosa« terjesztett, vagy Budapestén megjelent folyóiratokban is voll sikerük, hiszen az Alföld. a Jelenkor, a Tiszafa j. a Borsodi Szemle vagy az Élet és Irodalom, az Új írás és a Kortárs nem egyszer közzétette írásaikat. Csakhogy épp a megyében, s olykor éppen kulturális munkaterületen dolgozók rázták hitetlenül fejüket, amikor megyei irodalmi életről beszéltek előttük. Igaz, a szervezett formák nemigen működtek kifogástalanul és rendszeresen, de az egyes pályázatok sohasem maradlak meddők' és eredménytelenek. s aid akart írni és előjött írásaival, mindig talált helyet. ahol biztató szót. bátorítást, konkrét bírálatot/ - kaphatott. — s az eredmény nem is maradt el. Gyakran hangzott eL az a kétkedő megjegyzés is, hogy ez á"megyei irodalom inkább csak néhány ember belső ügye. szórakoztató játéka, amelynek vajmi kevés köze van mai életünk kérdéseihez, a szocializmus építésének konkrét valóságához. Akik meghallgatták ezt az ünnepi műsort, meggyőződhettek ennek a feltevésnek az ellenkezőjéről: mert íróink, költőink művészetüket nem tartják öncélú játéknak, hanem írásuk a való életet tükrözi: ezek az emberek a valóság talaján állnak, a mi életünk kérdéseivel foglalkoznak, mert ennek az életnek az igazságát, ennek a rendnek a győzelmét vallják,’ hirdetik és segítik.

J?gy ilyen esttel kapcsolatban sok rendezési nehézség- merül fel. Az írók, költők többnyire nem szeretik'1 olykor nei-i is tudják maguk bemülai(—os)

Érdekes liidőműlrl

A Lodz környéki Tuszynek- ben, a lengyel állami tüdőgondozó-szanatóriumban egyes, tii- dőműtéteknél a kioperált iiidö- lebeny helyén keletkező üreget:, poliészter-hálóval töltik kit Már több ilyen sikeres műtétet Hajtottak végre és az orvosok remélik, hogy az új módszer -segítségével ezentúl lehetővé válik elkerülni az eddigi bordare- tekciós eljárási és erősen csökkenteni lehet a vérveszteséget is.

ni alkotásaikat: amit megírtál-:, s az újságban, folyóiratban bátran mutatják be tízezrek előtt, néhány száz ember jelenlétében bátortalanul, esetleg sikertelenül adják elő. Ez alkalommal csak egy író olvasta saját maga írását: s a közönség nagy tapsa azt mutatta, hogy a többi — műveivel szereplő — költőt is szerette volna látni, legalább úgy, hogy a bemutatott írás .után személyesen is megjelent volna. — A rövid előkészítési idő miatt nem minden szereplő művész- előadó tudta megtanulni a sorra kerülő -művet: viszont az egyszerű felolvasás, mégha hivatott művész végezte is, nem lehet olyan- közvetlen, mint a szabad előadás. Nem csoda, hogy a monológnak, vagy az előadott drámarészletnek nagyobb előadói sikere is . volt. — Fontos probléma az egyes művek terjedelme is: s bízónv nem egyszer rövidíteni kellett a novellán, nem lehetett bemutatni egész színdarabot, hanem csak részletet. Az író pedig nem részleteket alkot: s az ilyen bemutatáskor hiába van összekötő szöveg, előzmény ismertetés. mégiscsak csonka, torzó az a színre került részlet.

;— S itt jutunk el az utolsó megjegyzéshez: az ennyire lej- lett és életkénes megye; irodalom fokozottabb előadói igényekét is kíván, tehát .föltétlenül szükséges egy .iöl működő, könnyen mozgatható irodalmi színpad, amelv a megyei irodalom népszerűsítésével, bemutatásával kapcsolatos feladatokat meg tudja oldani: nem lei- olvasás. hanem előadás formájában is.

^ e múljon el ez a visszatekintés anélkül, hogy ide ne írjuk a műsoron szereplők névsorát: Angyal Sándor. Ba- dak Gyula. Bory Zsolt. Győri ..Illés .György. Mester Attila. Oláh László. Ratkó József. Sip- kay Barna, Soltész István. Szállási"'László, Váci Mihály és Végh Antal képviselte az irodalmat. Czine Mihály kandidátus beszélt ennek a tájnak haladó irodalmi hagyományairól. Margócsy József bevezetőt mondott. Vikár Sándor megzenésítéseit és zongoradarabját Áginé Bocskay Ibolya és Straky Tibor előadásában hallhattuk, a József Attila Művelődési Ház kórusa Tarczai Zoltán vezetésével szerepelt. Az egyes műveket bemutatták Bodnárné Pálosi Gabriella. Dömötör Sarolta. Fábri Júlia. Juhász. Tibor. Karácsonyi Magda. Krémer Ferenc. Kulifai László. Raifay Bianka. Soós József és Zágo- nyi László részben hivatásos művészek, részben az Irodalmi Színpad tagjai. A rendezésben nagy részt vállalt a megyei könyvtár, a József Attila Művelődési Ház és a. megyei tanács művelődési, osztálya.

Két hónappal ezelőtt az Üj írás szerkesztősége rándult le Nyíregyházára nyolc íróval és tartottak nagysikerű irodalmi estet. Április végén a Kortár? írógárdája érkezik Nyíregyházára:, A Móricz Zsigmond Művelődési Ház ..Szállj gondolat” címmel előadói sorozatot indít a világirodalom gyöngyszemeinek bemutatására, s első előadóként -Keres Emil tartja, meg estjét február 22-én. Ebbe a nagyméretű programba méltóképpen illeszkedett be a megyei írók vasárnapi seregszemléje. s akik jelén voltak, annak a türelmetlenségüknek adtak kifejezést, hogy ezeket az elhangzott műveket és a szereplő írók. költők más alkotásait is minél előbb szeretnék ösz- szegyűjtve olvasni a régvárt megyei antológiában.

4