Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

cAlwqijMn tuju/plij'as tz&zzeii ow&s Ldtia Kelef felől A megyei irodalom seregszemléje a nyíregyházi színházban Leírhatnám a nevét, de amit elmondott, az nem csupán arra az egyetlen falura vonatkozik, amelyben dolgozott. Egy nyugalmazott körzeti or­vossal beszélgettünk, egyik sza­bolcsi faluban. Véletlenül in­dult a beszélgetés, ezért magá­tól folydogált. Csak utóbb tűnt ki, mennyire határozott cél fe­lé törekedett! Egy orvos mon­dotta ed hosszú munkásságának tapasztalatait. Aztán mindin­kább arra tért, hogyan, mint lehetne tovább Javítani a mi falvai nk egészségügyi viszo­nyait? Nem kétséges, hogy összeha­sonlíthatatlanul jobb ma a helyzet, mint volt a felszaba­dulás előtt. A körzeti orvosok száma megnégyszereződött, s ez a szám tovább emelkedik az ötéves terv folyamán. Az egyszerű parasztember ma már ismeri a vitaminokat, a táplál­kozás nem egyoldalú a mai fa­lusi konyhán. A tbc megszűnt népbetegségnek lenni, s tovább sorolhatnánk a pozitív jegyeket, amelyek mind újkeletűek. De sok még a tennivaló is. A nyugalmazott körorvos -gondolatban végigfutott a kis falusi lakásokban, amelyekben megfordult, sürgős segítséget vive. — Sok még a földes lakás — mondta bólogatva. — Ez pedig fészke á hűléses megbetegedé­seknek. ebből eredően a tbc- nek is. Nincs, nagyon kevés a für­dési lehetőség! Pedig minden faluban meg lehetne valósítani a kisméretű közfürdőt. Két kgd, vagy még az sem, csupán zu­hanyozó, s egy kisebb vízmele­gítő, ezt én el tudom képzelni, hogy jól megférne minden kul- túrház mellett. Az üzembentar- tási költsége bőségesén megté­rülne. Ivóvíz ellátás.. Artézi, vagy jó, bőséges vizű kutak kellenének még, ezek száma még nem kielégítő. S talán mindezeket megelőzve, nagy, nagy harcot kellene indítani az iszákossá# ellen, különösen "á'! fiatalkorúaknál. — Mert sajnos, — folytatta, — falun gyakori jelenség, hogy fiatalokat itatnak, vagy hagy­nak inni. A ma ifjúsága korán keresethez jut, pénzhez jwrn- nem is kevéshez. S azzal mu­tatják meg, hogy „felnőtt” fér­fiak, hogy isznak. Az Ital min­denképp káros, de legfőképp a fejlődő szervezeteknél. A korán inni kezdő fiatal testalkata sat­nya lesz, beteges. Nem lehet Mennyi legyen eléggé hangsúlyozni, mennyire kemény harc volna szükséges a fiatalkori italozás ellen! Be­le kellene ebbe vonni minden­szülőt, minden társadalmi szer­vet! Aztán hozzátette: — Most már — a sok roha­nás után, hiszen nagyon nehéz dolga van egy körzeti orvos­nak, — van időm. Nyugdíjas vagyok. Szívesen vállalkoznám magam is arra, hogy egy átfo­góbb egészségügyi tanítás, moz­galom érdekében társadalmi munkában tevékenykedjem. Van egészségügyi előadásos propa­ganda, de ezt magasabb szintre kellene emelni, több filmmel. szemléltető eszközzel. Mert semmivel sem kevesebb feladat az egészségügy a kulturálisnál. Bizony, nem! A beszélgetési a község állami vezetői is hallgatták. Kibontakozott előttük egy köz­ségi fürdő lehetősége. Vízleve­zetés. parkosítás, főtér kialakí­tás. Ügy sétáltak a hideg ut­cákon, széles karmozdulatokkal jelezve, hova mit kellene majd építeni, hogy a lelkes hangula­tot nehéz felejteni. Sok-sok javaslat. gondolat pattant elő ezen a délutánon. Csak néhányat jegyeztem fel. Talán nem haszontalanul. S. B. A MŰM Bánki Donát Ipari Tanuló Intézete szakköreinek munkájából A szakkörök tagjai egy rádióval irányítható auto mode 111 készítettek. Távirányítással eddig csak indítani és megállítani tudták a kisautót, most úgy építik át, hogy kormányozható is legyen. .(Bojár Sándor felv.) Szénül a Jézsef Attila Művelődési Ház Hátszázötven ezer forintot fordítanak a megye legna­gyobb művelődési házának korszerűsítésére. Javában foly­nak a munkálatok, az emeleti részen mar át is adtak helyi­ségeket. A régi ruhatári folyosó rész jelentékenyen bővült, a ruhatár az udvar fölé épített részbe került, s a régi ruhatári folyosó most parkettás nagyterem lett. Restaurál­ják a színházi termet is. megnagyobbítják a színpadot, hang­versenyek céljaira.. Az eddigi-szintkülönbségekeket a földszin­ten megszüntetik, a lépcsőház is kályhát kapott. Függönyök, szőnyegek teszik majd kellemesebbé az ott tartózkodást. S még egy öröm a balettiskolások szüleinek: a volt táncterem klubhelyiség ‘lesz, s az új (volt ruhatári) teremben folynak majd a próbák. A két terem között nagy ablakokat építet­tek be, hogy a szülők fotelekből nézhessék a gyermekeik ügyeskedését.- ■ ---------------­a szociális és a kulturálist rés/? Gazdasági eredményeink össze­gezésének, a zárszámadásoknak az ideje van, mégsem lehet azt mondani, hogy minden figyelem csak a termelési dolgok felé for­dul. A tiszalöki járási pártbi­zottság például külön napirendi pontként tárgyalta a szociális és kulturális bizottságok munkáját. Ugyanis most már ott tartunk, hogy a kulturális életet nem ke­zelhetjük másodrangú kérdésként. L«het erre számos jó példát ta­lálni a járás életében. A tisza1- iáki Petőfi Tsz 1300 forintot for­dított könyvvásárlásra. Egy má­sik téesz például a tagok könyv­tári beiratkozási díját is kifizette a kulturális alapból. A tiszalöki téeszek rendszeresen színházje­gyet vásároltak dolgozóiknak. A ti szavasvári Petőfi és a ti- szaflöki Rákóczi Tsz háromtagú bizottsága nemrégiben sorra meg­látogatta az öregeket, hogy a heíysaTren győződjék meg arról, hogy kiket kell szociális juttatás­ban részesíteni. így aztán olya­nok is kaptak tüzelőt, pénzt és egyéb juttatást, akik bár rászo­rultak, de nem kértek, csak a lá­togatáskor derült ki, milyen hely­zetben vannak. Egyszóval, így is lehet. Sót csak így lehet igazságosan eldön­teni. hogy kik kapjanak szociális juttatást. Példájukból tanulhat a többi téesz szociális, és kulturá­lis bizottsága is. Van azonban olyan probléma is, — s ez egyébként a bizottsá­gok nagy részére jellemző, hogy legtöbbször csak a jutalmak, se. gélyek elosztásában merül ki te­vékenységük. Kulturális kérdé­sekkel egyáltalán nem foglalkoz­nak. Márpedig a nevében is egy­forma súllyal szerepel a szociális és a kulturális szó. Nehéz hely­zetben lesznek ezek a bizottsá­gok, ha zárszámadás utáni köz­gyűlésen kel! maid beszámolni az elmúlt évben végzett munkáról. Néhány szót kell a feladatok­ról váltani. A legfontosabb, hogy a tervek készítésénél százaléko­san tüntessék fel a szociális és kulturális keret felhasználását. A járási tanács mezőgazdasági osz­tálya a jóváhagyásnál külön fog­lalkozik majd u szociális és kul­turális alap helyes felhasználásá­val. Az az általános elv, hogy negyven százalékot kulturális, hatvan százalékot pedig szociális célra fordítsanak. Természetesén a helyi körülmények jelentősen megváltoztatják az arányt. Ha egy téesz például gazdaságilag fejlett, több az alapja, kevés a szociális juttatásban részesítendő tagja, öregje, lehet a kulturális rész 60—70 és a szociális rész 30—40 százalék. Az a cél, hogy már a kezdet­ben meglegyen a helyes arány a későbbiekben pedig a meghatá­rozott célra fordítsák a rendel­kezésre álló összeget. (Gb) A ki majd idővel megírja a. * megye irodalmi életének . történetét. 1962. január 21-ét, lényeges fordulópontként fogja említeni. Ezen a napon, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban mintegy 400 főnyi lelkes közönség előtt mutatkoz­tak be írók, költők, (természe­tesen nem mindenki, hiszen rö­vid ahhoz egyetlen műsor), si­került írások. Hosszú évek óta ez az első nagyszabású irodal­mi esi, amelyen a megyében élő írók önállóan szerepeltek, s az érdeklődés foka, az est visszhangja önmagában is si­kerről beszél. Megmutatta ez a háromórás műsor, hogy van megyei iroda­lom. amelyik megérdemli és követeli a megbecsülést. Eddig is tudtuk, hogy a Kelet-Ma- gyarország vasárnapi számaiban megjelenő verseknek, karcola­toknak. novelláknak van olva­sóközönségük: láttuk és tapasz­taltuk. hogy az elmúlt ősszel tartott 20—25 vidéki író-olvasó találkozó többnyire jó benyo­másokat keltett minden köz­ségben, az ott megfordult írók­nak a nevét megtanulták a hallgatók s a továbbiakban szí­vesen keresték nevüket a me­gyei lapban: tanúi lehettünk annak, hogy az itt, a nyíregy­házi színházban szereplő írók­nak előzőleg már országosa« terjesztett, vagy Budapestén megjelent folyóiratokban is voll sikerük, hiszen az Alföld. a Jelenkor, a Tiszafa j. a Borsodi Szemle vagy az Élet és Iroda­lom, az Új írás és a Kortárs nem egyszer közzétette írásai­kat. Csakhogy épp a megyében, s olykor éppen kulturális mun­katerületen dolgozók rázták hi­tetlenül fejüket, amikor megyei irodalmi életről beszéltek előt­tük. Igaz, a szervezett formák nemigen működtek kifogásta­lanul és rendszeresen, de az egyes pályázatok sohasem ma­radlak meddők' és eredményte­lenek. s aid akart írni és elő­jött írásaival, mindig talált he­lyet. ahol biztató szót. bátorí­tást, konkrét bírálatot/ - kapha­tott. — s az eredmény nem is maradt el. Gyakran hangzott eL az a kétkedő megjegyzés is, hogy ez á"megyei irodalom in­kább csak néhány ember belső ügye. szórakoztató játéka, amelynek vajmi kevés köze van mai életünk kérdéseihez, a szocializmus építésének konkrét valóságához. Akik meg­hallgatták ezt az ünnepi mű­sort, meggyőződhettek ennek a feltevésnek az ellenkezőjéről: mert íróink, költőink művésze­tüket nem tartják öncélú játék­nak, hanem írásuk a való éle­tet tükrözi: ezek az emberek a valóság talaján állnak, a mi életünk kérdéseivel foglalkoz­nak, mert ennek az életnek az igazságát, ennek a rendnek a győzelmét vallják,’ hirdetik és segítik. J?gy ilyen esttel kapcsolat­ban sok rendezési nehéz­ség- merül fel. Az írók, költők többnyire nem szeretik'1 olykor nei-i is tudják maguk bemülai­(—os) Érdekes liidőműlrl A Lodz környéki Tuszynek- ben, a lengyel állami tüdőgon­dozó-szanatóriumban egyes, tii- dőműtéteknél a kioperált iiidö- lebeny helyén keletkező üreget:, poliészter-hálóval töltik kit Már több ilyen sikeres műtétet Haj­tottak végre és az orvosok re­mélik, hogy az új módszer -se­gítségével ezentúl lehetővé vá­lik elkerülni az eddigi bordare- tekciós eljárási és erősen csök­kenteni lehet a vérvesztesé­get is. ni alkotásaikat: amit megír­tál-:, s az újságban, folyóirat­ban bátran mutatják be tízez­rek előtt, néhány száz ember jelenlétében bátortalanul, eset­leg sikertelenül adják elő. Ez alkalommal csak egy író olvas­ta saját maga írását: s a kö­zönség nagy tapsa azt mutatta, hogy a többi — műveivel sze­replő — költőt is szerette vol­na látni, legalább úgy, hogy a bemutatott írás .után szemé­lyesen is megjelent volna. — A rövid előkészítési idő miatt nem minden szereplő művész- előadó tudta megtanulni a sor­ra kerülő -művet: viszont az egyszerű felolvasás, mégha hi­vatott művész végezte is, nem lehet olyan- közvetlen, mint a szabad előadás. Nem csoda, hogy a monológnak, vagy az előadott drámarészletnek na­gyobb előadói sikere is . volt. — Fontos probléma az egyes művek terjedelme is: s bízónv nem egyszer rövidíteni kellett a novellán, nem lehetett be­mutatni egész színdarabot, ha­nem csak részletet. Az író pe­dig nem részleteket alkot: s az ilyen bemutatáskor hiába van összekötő szöveg, előzmény is­mertetés. mégiscsak csonka, torzó az a színre került részlet. ;— S itt jutunk el az utolsó megjegyzéshez: az ennyire lej- lett és életkénes megye; iroda­lom fokozottabb előadói igé­nyekét is kíván, tehát .föltétle­nül szükséges egy .iöl működő, könnyen mozgatható irodalmi színpad, amelv a megyei iro­dalom népszerűsítésével, bemu­tatásával kapcsolatos feladato­kat meg tudja oldani: nem lei- olvasás. hanem előadás formá­jában is. ^ e múljon el ez a vissza­tekintés anélkül, hogy ide ne írjuk a műsoron szereplők névsorát: Angyal Sándor. Ba- dak Gyula. Bory Zsolt. Győri ..Illés .György. Mester Attila. Oláh László. Ratkó József. Sip- kay Barna, Soltész István. Szál­lási"'László, Váci Mihály és Végh Antal képviselte az iro­dalmat. Czine Mihály kandidá­tus beszélt ennek a tájnak ha­ladó irodalmi hagyományairól. Margócsy József bevezetőt mondott. Vikár Sándor megze­nésítéseit és zongoradarabját Áginé Bocskay Ibolya és Straky Tibor előadásában hallhattuk, a József Attila Művelődési Ház kórusa Tarczai Zoltán vezeté­sével szerepelt. Az egyes műve­ket bemutatták Bodnárné Pá­losi Gabriella. Dömötör Sarol­ta. Fábri Júlia. Juhász. Tibor. Karácsonyi Magda. Krémer Fe­renc. Kulifai László. Raifay Bianka. Soós József és Zágo- nyi László részben hivatásos művészek, részben az Irodal­mi Színpad tagjai. A rendezés­ben nagy részt vállalt a megyei könyvtár, a József Attila Mű­velődési Ház és a. megyei tanács művelődési, osztálya. Két hónappal ezelőtt az Üj írás szerkesztősége rándult le Nyíregyházára nyolc íróval és tartottak nagysikerű irodalmi estet. Április végén a Kortár? írógárdája érkezik Nyíregyhá­zára:, A Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház ..Szállj gondolat” címmel előadói sorozatot in­dít a világirodalom gyöngysze­meinek bemutatására, s első előadóként -Keres Emil tartja, meg estjét február 22-én. Eb­be a nagyméretű programba méltóképpen illeszkedett be a megyei írók vasárnapi sereg­szemléje. s akik jelén voltak, annak a türelmetlenségüknek adtak kifejezést, hogy ezeket az elhangzott műveket és a szerep­lő írók. költők más alkotásait is minél előbb szeretnék ösz- szegyűjtve olvasni a régvárt megyei antológiában. 4

Next

/
Thumbnails
Contents