Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

Megyénkben a mesőflaadang seodialista átszervezése lényegeben befejeződött A soron következő legfontosabb

feladat a szövetkezeti gazdaságok gyorsütemű megszilárdítása, a szocialista szövetkezeti, nagyüzemi gazdaságok rendszerének kiépítése. Ez a feltétele annak, hogy a II. ötéves terv idején megvalósíthassuk a szocializmus alapjainak lerakását, valamint az áttérést a fejlett szocialista társadalom építésére. E történelmi feladat végrehajtása nagy erőfeszítést, odaadó munkát követel meg a szövetkezeti parasztságtól, a vezetőktől és a szakemberektől egyaránt. Megköveteli a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, a szövetkezeti tagság anyagi érdekeltségének fokozását abból a célból, hogy a tsz minden munkáját a szövetkezeti tagság, a családtagok idejében és megfelelő hozzáértéssel végezzék el.

A szövetkezeti gazdaságok termelésének nagyüzemi megszervezésére, az üzmeszervezési feladatok. a fejlett termelési eljárások és a munkaszervezés jó megoldásának széleskörű alkalmazásával egyidejűleg, nagy gondot kell fordítani az anyagi érdekeltség elvének érvényesítésére.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a szövetkezeti

tagság anyagi érdekeltsége növelésére, a munkadíjazás és jövedelemosztás fejlett módszereinek kiszélesítésére hozott határozata cs ezzel kapcsolatban a megyei párt- és tanács vb által kiadott irányelvek már eddig is jelentős eredménnyel jártak.. Ezeket az eredményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze:

— javult a tsz-tagok munkához való viszonya,

— a családtagok nagyobb aktivitással vettek részt a munkában,

— az időszaki mezőgazdasági munkákat idejében és jó minőségben végezték el,

— a betakarítási munkák során kevesebb volt a veszteség,

JA VAS LAT

a tsz-tagok anyagi érdekeltségének további tokozásához

— a területiebontással egész évre biztosították a szövetkezeti tagság munkáját,

— emelkedtek a terméshozamok,

— növekedett a közös vagyon,

— nőtt a tsz-tagok jövedelme

Az elmúlt év tapasztalata azt mutatja, hogy ott, ahol nem alkalmazták az anyagi érdekeltséget, nem volt szilárd a munkafegyelem és nem emelkedtek a terméshozamok sem. Ahol az utolsó pillanatban a betakarítási munkának csak egyes mozzanatait premizálták, ott a terméshozamok alacsonyabbak voltak. Ebből az a tanulság, hogy helyes, ha a területlebontás mellett (brigád, brigádon belül egyéni) egyes növények területét egész évre — vetés, növényápolás, betakarítási munka — kiadják a családoknak. Az elmúlt év tapasztalatai azt is megmutatták, hogy egyes helyeken a szocialista elosztás elvétől eltérően olyan módszereket akartak bevezetni, amelyek a szövetkezeti vagyon gyarapítása helyett, elsősorban az egyéni önzést segítették. Ilyenek voltak pl. a részes művelési törekvések.

A megyei párt- és tanács vb a közös gazdaságok megszilárdulását és az elmúlt évi ez irányú tapasztalatokat íigye- lembevéve ismételten szükségesnek tartotta, hogy a termelőszövetkezeteknek újból javaslatot tegyen az anyagi érdekeltség alkalmazására.

I.

Növénytermesztés

1. BURGONYA.

Azok a tagok, akik a burgonyatermesztésben rcszrt vesznek, az általuk megtermelt mennyiségből a munkaegység jóváírása mellett kapják a termés 10 %-át (a tervtől függetlenül). Ha a tag a termelési tervben előirányzott mennyiségnél többet termesztett, úgy az jogosult a terven felül termelt mennyiség 50 %-ára. Ez a javaslat vonatkozik a korai (csírás) burgonyára is, ha a csírázta tás t a tsz saját költségén végzi. Nem vonatkozik akkor ha vetőburgonya csíráztatást a tsz-tag saját lakásán végzi. Ebben az esetben javasoljuk, hogy a tag kapja az össztermés 15%-át és átérvén felül termesztett mennyiség 50 %-át. Abban az esetben, ha a vetőburgonyát is a tag adja és a esi rázta tást a saját lakásán végzi, az össztermés 40 %-a illesse meg a munkaegység jóváírása ’ nélkül.

Ezért a javadalmazásért a tag köteles a burgonya válogatásában részt venni, a vetést, a növényápolást a korszerű agrotechnikai követelményeknek, a betakarítást pedig a vezetőség határozatának megfelelően elvégezni és a közösbe kerülő burgonya őszi válogatását, valamint prizmázását szakszerűen végrehajtani.

2. KUKORICA.

Kukoricánál javasoljuk, hogy az a tag, aki a kukorica termesztésben részt vesz, területet vállal a munkaegység jóváírása mellett a megtermelt kukorica 10 %-át, a terven felül termesztettnek pedig az 50 %-át kapja meg. Ezért a javadalmazásért köteles azokat a munkafolyamatokat elvégezni, amelyeket már a burgonyánál is felsoroltunk, azzal a kitétellel, hogy köteles a kukorica szárát, amennyiben nem silózzák be. levágni és kúpokba állítani. A beszállításnál és kazal barakásn ál közreműködni. Ebben az esetben a tagot megilleti a kukoricaszár 50 %-a.

Helyesnek tartjuk, ha a tag a kukoricában köztes termesztést is végez, elsősorban babot és tököt. Ilyen esetben a köztesnövény termésének 80—100 százaléka a tagot- illeti meg.

Burgonyánál és kukoricánál a tsz- tag emellett a javadalmazás mellett munkaegységre további természetbeni juttatásban nem részesülhet. A tagnak jogában áll az anyagi érdekeltség elve alapján részére biztosított természetbeni járandóságot pénzben is fölvenni.

3. CUKORRÉPA.

A cafcorrépa-termesztésnél javasoljuk hogy a cukorrépa-termesztéssel foglalkozó tag a munkaegység jóváírása meflefö fe®3a-meg az össztermés 10 %-át,

termesztésben eddig alkalmazott hagyományos munkaegységet kell jóváírni. A százalékmennyiséget a termelőszövetkezet vezetőségének kell megállapítania attól függően, hogy milyen a termelőszövetkezet gyümölcsösének az állapota. Ha az 50—60 százalékot az export minőség meghaladja, akkor a meghaladó mennyiség 30 százalékának értékét a gyümölcs- termesztésben szerzett munkaegységek alapján kell a tagok között kiosztani.

Helyesnek tartjuk azt, ha az egyéb gyümölcsfajtáknál a minőség és az áru- értékesítés miatt az egyes munkafolyamatokra, de főleg a betakarításra célprémiumot tűznek ki. Ilyen gyümölcs- fajták: szilva, cseresznye, meggy, szamóca, ribizke, málna, dió. A célprémium nagyságát az áruértékesítés érdekében a termelőszövetkezet közgyűlése esetenként döntse el. Ezeknél az eseteknél előfordulhat, hogy munkaegység jóváírása nélkül tűzik ki a célprémiumot.

S. SZÁLAST A&A&MÁNTOK BBIA&.4 RÍTÁSA.

A szálas takarmányok be takarításai"* (lóhere, lucerna, szarvaskerep és egyéb

nyári szálasok) javasoljuk, hogy a megtermelt mennyiség 30 %-a munkaegység jóváírása nélkül illesse meg azt a tagot, aki a szálastakarmány kaszálásában, szállításában gyűjtésében, bebordásában és kazalozásábam részt vesz. A takarmányok

tápanyagtartalmának megőrzése érdekében javasoljuk, hogy valamennyi tsz- ben alkalmazzák az állami gazdaságokban eddig jól bevált szérűn történő állványos szárítási módszert.

9. TRAKTOROSOK. LÓFOGATOSOK PREMIZÁLÁSA.

Azt javasoljuk, hogy a traktoré*? és a fogatos egy-egy üzemegységhez, illetve brigádhoz legyen beosztva. Ha a brigádokhoz van beosztva, akitor az a helyes, ha a brigád összteljesítménye alapján jut prémiumhoz, vagyis az egy tagra jutó átlagprémiumot kapja! Más esetben a vetés, növényápolás és betakarítási munkában való résztvéteí is lehet a? alapvető.

Például a vetés, növényápolás, betakarítási munkában szervezett minden 100 munkaegység után 2 mázsa burgonya értékének megfelelő pénzt, kukoricái burgonyát, cukrot kaphat. Ennek arányát a termelőszövetkezet vezetősége helyhez állapítja meg.

II.

Állattenyésztés

a terven felül termelt mennyiségnek pedig 50 %-át pénzben, vagy cukorban.

4. NAPRAFORGÓ.

Javasoljuk, hogy a napraforgó-termesztésben dolgozó tag a munkaegység jóváírása mellett a terven felül termelt napraforgó értékének 50 0-át pénzben kapja meg. A tag köteles a napraforgó szárát is betakarítani. Ezért a munkáért munkaegység jóváírása nélkül a napraforgószár 70—80 százalékát kapja meg

5. DOHÁNYTERMELÉS.

Dohánytermesztésben részt vevő ^a- gok javadalmazására javasoljuk, hogy a munkaegység jóváírása mellett a dohány termesztésben részt vevők' forintban kapják meg az össztermés 10 %-át ős a terven leiül termelt mennyiség 50 %-át. Úgy a 10%-ot, mint az 50%-ot azonban csak abban az esetben kaphatja meg. ha a termelési tervben előírt minőségi feladatokat teljesíti és a betervezett átlagárat eléri. Ebből a 10. illetve 50 százalékból kell arányosan premizálni azokat a tagokat is akik a termesztésben ugyan nem. de a csomózási munkában részt vésznek.

Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet nem rendelkezik elegendő dohánypajtával és a dohányszárítást a termelőszövetkezeti tag háztáji dohánypajtában, vágj’ egyéb alkalmi helyen szárítja, a tag és a szövetkezet közölt kölcsönösen kell kialakítani a bérlet ősz- szegét.

Helyesnek tartjuk azt, ha a dohánypalánta nevelés érdekében a termelőszövetkezet közgyűlése a munka így sei jóváírása mellett, célprémiumot állapit meg.

<i. ZÖLDSÉGTERMELÉS:

Zöldségtermelésnél javasoljuk, hogy a zöldségtermelésben részt vevő tagok a munkaegység jóváírása mellett az ossz. bruttó-termelési érték 5—10 százalékát kapják meg. Az így megállapított ősz-, szeget az igazságos elosztás elvének megfelelően a zöldségtermesztésben szerzett munkaegység arányában kell szétosztani.

,. Helyesnek tartjuk azt, hogy ha egyes növényekre az értékesítés, illetve a gyors és veszteségmentes betakarítás miatt célprémiumot állapítanak meg. Ilyen nővé- .nyék: zöldborsó, zöldbab -stb és zöldségfélék magvai.

7. GYÜMÖLCSTERMELÉS.

... Azt javasoljuk, hogy a. termelőszövetkezetek elsősorban a minőséget premizálják. Amennyiben az össztermésen bedül az exportminőség nem éri el az 5Ö—80 százalékot, akkor csak a gyűmöicsA tehenészetben a tejtermelés meny- nyisége, a tej zsírtartalma és a szaporulat képezze a jövedelem elosztás és a premizálás alapját.

1. SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS.

a) A munkaegység mellett prémiumban javasoljuk részesíteni azon anyaállatgondozókat, akik a borjú szaporulati tervet túlteljesítik. Prémiumként 50 Ft-ot kell adni minden terven felül született borjú után. Továbbá 10—20 Ft-ot javasolunk adni a tervtől függetlenül minden egészségesen született borjú után. A gondozó szoptatás esetén a leválasztáskor kapja meg a prémiumot. Az egyéb kikötéseket a közgyűlés határozza meg.

b) Növendék szarvasmarha felnevelésnél javasoljuk, hogy leválasztástól 1 éves korig 100 százalékosan történő felnevelés után darabonként 30 Ft illesse a gondozót. Növendék üsző esetében; ha a tervezett időre az üsző vemhesül, akkor a gondozót további 20 Ft prémiumban keli részesíteni.

c) Tejtermelésnél javasoljuk, hogy & tervtől függetlenül a kifejt tej 2—5 százalékát a tehenek gondozásában és ellátásában részt: vevő tagok között prémiumként kell kiadni természetben, vagy pénzben. Javasoljuk továbbá, hogy' átérvén felül kifeji tejmennyiség 40 százalékát ugyancsak a tehenek gondozásában és ellátásában részt vevő tagok közöti prémiumként osszák szét. A tervet hónapokra kell lebontani és a prémium elszámolást minden hónap elsején el kell végezni. Javasoljuk, hogy a tejzsír százalékának növelése érdekében a 3,6 százalékon felüli tejzsír ellenértékének 50 százalékát a fejőnek prémiumként fizessék ki.

d) Szarvasmarha hizlalásnál, javasoljuk, hogy az 1 kg. ráhizlalt súly után — takarmányértékesítést is figyelembe véve — 15—30 fillért fizessenek a hizlalásban részt vevő dolgozóknak, az állat értékesítése után munkaegységen felül.

2. SERTÉSTENYÉSZTÉS.

a) Sertéstenyésztésnél javasoljuk, hogy a kocagondozó termelőszövetkezeti tag a terven felül ellett és egészségesen leválasztott malacszaporulatból 30—50 százalékig természetben kapjon prémiumot, A prémium feltétele, hogy' a malac súlya a tervezett leválasztás! súlyt időre elérje. (A választási súlyhatár mangalicánál 10, fehérhússertésnél 12 kg darabonként.)

b) Növendék sertés tartásnál (süldőnevelésnél) gyarapodást javasoljuk figyelembe venni. És pedig minden kg súly- gyarapodás után 40—50 fillért javasolunk kifizetni a süldőnevelésben részt vevő dolgozóknak munkaegységen felül. A feltételeket a tsz vezetősége állapítsa meg.

c) Sertéshizlalásnál javasoljuk, hogy minden ráhizlalt súly kg után a takarmány. értékesítéstől függően munkaegységen felül 20—30 fillért kell kifizetni a hizlalás! munkában részt 'vevő dolgozónak, a feltételeket takarmányértékesítés, elhullás stb a tsz vezetősége állapítja meg.

3. JUHTENYÉSZTÉS.

A juhtenyésztésnél a gyapjú és tejtermelés, valamint a szaporulat kell, hogy képezze a jövedelemrészesedés és a premizálás alapját. Javasoljuk, hogy a terven felül termelt gyapjú ellenértékének 20 százalékát a juhok gondozója kapja meg prémiumként. A tervig kifejt, tej 10 százaléka, a terven felül pedig 50 százaléka a fejőjuhászt illesse meg. A bárány’szaporulat esetében a leválasztott bárányok súlya és száma — ha eléri a tervezettet akkor a terven felüli,minden harmadik bárányt természetben a gondozónak kell juttatni. Juhtenyésztésben a prémium juttatás alapfeltétele a rühös- ségtől és büdössántaságtól mentés állomány legyen.

4. BAROMFITENYÉSZTÉS.

Baromfitenyésztés terén ha a baromfigondozó a gondjaira bízott naposcsibékét 10 hetes korig felnevelni, akkor a munkaegységen felül 85—90 százalékon felül felnevelt csibéket prémiumként kapja meg. A tojáshozam növelése érdekében amennyiben a tyúkonkénti tojáshozam eléri a 80 db-ot akkor a tojás 1—2 százaléka, 90 db esetében 2—3 százaléka, 100 db esetében pedig 3—4 százalék, a gondozót illeti meg.

5. A takarmány előkészítésnél rendszeresen részt vevő dolgozóknak pedig az ossz. állattenyésztők egy főre eső átlagának folúnt értékét célszerű kiadni.

111.

Vezetők premizálása

1. BRIGÁDVEZETÖ.

Tekintettel arra, hogy a munkák helyes megszervezésében időben és minőségben: való elvégzésében a brigádvezetőknek jelentős szerepe van, az a javaslatunk. hogy úgy a növénytermesztési, kertészeti, mint az állattenyésztési brigádvezető az állat, növénytermelésben és kertészetben egyaránt a brigád egy tagjára eső átlagprémiumot megkapja.

2. AZ ELNÖK.

Az elnök premizálását a brigádok összteljesítménye alapján kell megállapítani. Ezért az a javaslatunk, hogy az elnök az összbrigádvezetők prémiumának átlagát kapja meg pénzben, vagy a közgyűlés által meghatározott egyéb anyagi eszközökben. Amennyiben a termelőszövetkezet az ám értékesítési tervét túlteljesíti, úgy ezt a prémium meny- nyiséget javasoljuk 15—20 százalékkal megemelni.

3. FÖAGKONÖMUS. FŐKÖNYVELŐ.

Az a javaslatunk, hogy a főagronó- mus és a főkönyvelő az elnöknek járó prémium 70—80 százalékát, a brigádhoz, vagy üzemegységhez beosztott agronójnu- sók a brigádvezetők prémiumának 8G százalékát kapjáK meg.

4. SEGÉDÜZEMÁG.

A segédüzemágban dolgozók részér« helyeseljük, ha a tsz vezetősége, illetve közgyűlése egyes munkák elvégzésére célprémiumot állapít meg.

•. . (Folytatás a« 5. «ktál»»,)

i