Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

Tiszamogyoros Korszerű állattenyésztés az Egy a karat Tsz-ben Tiszamogyoros aprócska tele­pülés a kisvárdai járásban. Két éve dolgozik az Egyakarat Ter­melőszövetkezetben a községet jelentő 240 család. Nagy hírnév­re eddig nem tettek szert — cso­dába illő dolgokat nem művel­tek. Szorgalmas munkájukkal azonban olyan „tisztes” ered­A rendben tartott növendék és hízó marha istálió hat térti munkáját dicséri. B Esik Lajos munkacsapatvezető irányításával itt dolgozik Fodor Béla, Fodor András, P. Esik András, Varga Elek és M. Esik Bálint. öten dolgoznak a sertéstenyésztésben: két íérfi, Tóth Péter és Belónia Béla, valamint három nő, Varga Irén, Varga Anna és Esik Julia. erre az évre. Ezer darab liba; a keltető állomástól várnak, több mint ezret pedig maguk keltet nek. 200 darab tojót és 30 darab gúnárt tartanak a tenyészetük­ben. A tervükben 36 forintos mun kaegység szerepel, amiből 25 pénz és 11 a természetbeni. Eh hez jön még a 6 forint értékű prémium, tehát negyvenkét fo rintot ér ebben az esztendőben egy-egy munkaegység. Ennek gazdag részesedésnek az alapjá az állattenyésztés adja, az ősz szes bevételük 52,6 százaléka ál latból és állati termékből szár mazik. Érdemes volt építkezn és nagy gondot fordítani az ál latállomány fejlesztésére. íme már a harmadik évben milyen busásan fizet. Bárom nap Budapesten 550 dolgozó paraszt éloiénydús kirándulása Az IBUSZ rende- zésében került sor az elmúlt hét utolsó három napján 550 szabolcs-szatmá- ri dolgozó budapesti cirándulására. A résztvevők: termelő­szövetkezeti tagok, állami gazdasági és erdőgazdasági dolgo­zók. Céljuk: megis­merkedni Budapest­tel, az ország fővá­rosával. S ez, mint ciderült, nem volt szólam; a kirándu­lók többsége még nem járt a főváros­iján, és akik már megfordultak ott — ügyes-bajos dolgaik intézése végett azok is most ismer­kedhettek meg iga­zán az ország szívé­nek szépségeivel. Mert ezt a három napot minden gon­dot félretéve töltöt­ték el. Csütörtök reggel indult el az IBUSZ kényelmes különvo- nata Nyíregyházáról a vidám kirándulók­kal. Míg a „négyhu- szonnégyes” fáradha­tatlanul robogott, is­merkedésekkel, ol­vasással, no meg kártyázással gyorsan telt az idő. A fővárosban szer­zett ezernyi élmény bódulatában, jóleső fáradtsággal foglal­ták el helyüket a Nyugati pályaudva­ron álló különvonat- ban szombaton Bu­dapest vendégei, hogy hazamenve elmond­ják: szép volt, feled­hetetlen volt a ki­rándulás. Az egyes csopor- tokát öt külön­böző elegáns szállo­dában helyezték el. Az étkezések olyan híres éttermekben voltak, mint a Gun- del, Palace, Metro­pol, Béke, a margit­szigeti Grand Hotel. Az élmények töme­géből is kiemelkedik a városnézés során a Hősök tere, a Nép­stadion, a Bazilika, a Gellert hegy, a Budai vár, a Mátyás­templom, a Halász- bástya megtekintése. Látogatás a Mező- gazdasági Múzeum­ban, a Csepel Vas- és Fémműben, az Erö­takarmánygyárban, az IKARUS Gyár­ban, a Vörös Csillag Traktorgyárban stb. S feledhetetlen estét töltöttek Szabolcs- Szatmár dolgozó pa­rasztjai o Fővárosi Operettszínházban. Az élmények él­ménye a magyar dolgozó nép képvise­lőinek háza, a Par­lament megtekintése volt. Nem csoda: ott szétnézni, ahol a nép törvényeit alkotják, ott leülni egy-egy székbe, ahol az ö választottjaik hallat­ják hangjukat... Ilyen volt — dió­héjban — az ötszáz­ötven szabolcs-szat- mári mezőgazdasági dolgozó ismerkedése az ország szívével. Élményekben, isme­retekben gazdagodva, szélesebb látókörrel, a szép, a szebb irán­ti vágy még nagyobb elmélyültségével jö­hettek haza, s ért­hető, ha mindany- nyiukban megérett a gondolat. Az ilyen szép ki­rándulásokat meg kell ismételni. És beszélni, beszélni az élményekről ott­hon a család, a mun­katársak körében. Mert mindenki előtt nyitva áll az út __ Samu András ményt értek el, amiről érdemes beszélni. A közös szántójuk alig több, mint 900 hold, gyümölcsösük 119 hold, de ebből a termő mind­össze 23 hold. A múlt esztendő az alapozás éve volt: építkezés, állatállomány beszerzése és így tovább. Ehhez jött a mérhetet­len aszály és mégis néhány fo­rinttal maradnak csak a terve­zett mögött a munkaegységben. Az 1962-es tervük olyan, ami az állatértékesítést figyelembe véve sokkal nagyobb termelőszö­vetkezeteknek is becsületére vál­na. A tervezett 200 darab hízó már ott gönvbolyödik az ólakban. Ebből 110 darab 70—80 kilós kö­rül van. Júniusra az egész éves tervüket teljesíteni fogják. Ezen túl van 30 anyakocájuk és 70 darab süldőjük. Száz holdanként 22 darab szarvasmarhát tartanak, összesen 217 darabot, A tehénállományuk jelenleg 57 darab, de 14 előhasú üsző és 34 darab tenyésztésre alkalmas növendék már ott so­rakozik az istállójukban. Hízó marhát ebben az évben 86 dara­bot adnak az államnak. Tovább sorolhatnánk a juhte­nyésztés: tervüket, ami szintén jelentős, de inkább a víziszár­nyasról néhány szót. Kétezer da­rab libát terveztek értékesíteni Karakó Lajos és Potos Gábor a tehenészet dolgozói. A szövetkezet alakulásától kezdve ezen a poszton tevékeny­kednek. 1962-ben mind a ketten 800 munkaegység körül tel­jesítettek. Csikós—Hammel F ! L N H lí R I K Magyar filmhét lesz? Az eddigi legnagyobb szabású magyar filmhetet rendezik meg az idén Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Megyeszerte április hónap­ban kerülnek magyar filmek a megye mozivásznaira Mint hír-' lik, a bemutatásra kerülő fii- \ mek jelentős százaléka vígjáték lesz. Tanácsi dolgozók filmvitája a bürokráciáról A Nyíregyházi Közigazgatási Iskola 83 hallgatója csoportosan tekinti meg január 30-án a „Megszállottak” című új magyar filmet, amely a bürokrációáról szól. Az iskola hallgatói másnap vitát rendeznek a filmről. Azért is érdekes ez a kezdeményezés, mert az 1962-es tanévben már filmművészeti kérdések is sze­repelnek majd az iskola temati­kájában. Mi az hogy ,,fixesítés" Már az első negyedévben fo­kozottabb mértékben kezdi meg a Szabolcs-Szatmár Megyei Mo-1 ziüzemi Vállalat a kiskörzetű mo-' zik „fixesítését”. Eddig ugyanis j az volt a helyzet, hogy több he- lyütt 4—5 község, vagy még több1 egy körzetbe tartozott és a gép' vándorolt. A terv az, hogy min­den községnek saját vetítőgépe < legyen, s az előadásokat a leg-; ideálisabb időben tarthassák. A beregdaróci körzetben már meg­történt ez az intézkedés, s a ta­pasztalat azt mutatja, hogy 100 százalékkal emelkedett a mozik látogatottsága. ; Valaki •időzavarban van... > ... és azt gondolja, hogy már > kilábaltunk a télből, kellemes > enyhe tavasz jár ránk. Sajnos, [ — hiába sóvárgunk még a köny- [ nyű tavaszi kabát után, — tél » van, csípős hideg, január. > Nyíregyháza néhány bolthc­> lyiségében azonban már most „tavaszi lustaságban” szenved­nek a kályhák: az ember majd­nem meglátja a leheletét, mert a hőmérő higanyszála napról napra eltörpül. Panaszkodnak a vásárlók: még ilyet! És panasz­kodnak a hideg, hiányosan fű­tött boltok, üzletek dolgozói: képtelenség ilyen körülmények között jó munkát végezni, vas­tag ruhákba bugyoláltan szívé­lyes-kellemesen fogadni a vá­sárlókat. Ügy hírlik, túl szűli- markúan mérik némelyik bolt­nak a napi fűtenivalót. Nem akarunk eltúlozni dolgokat, de megkérdezzük: mi drágább, egy vödör szén, vagy a bolti dol­gozók egészsége, az üzletek ba­rátságossága? (a. s.) (Folytatás a 4. oldalról.) IV. A növénytermelés területén a burgo­nya és kukorica esetében az összpré- mium összege nem haladhatja meg a* össztermés 30 százalékát. A premizálást (akár egiész évre szó­ló, akár pedig csak célprémium) minden esetben a közgyűlésnek kell jóváhagyni. A föltételeket a prémium teljesítéséhez a vezetőség dolgozza ki, de a prémium jóváhagyásával ezt is a közgyűlésnek kell megerősíteni. Az elmúlt év tapasztalatából azt is leszűrhetjük, hogy helyes ha a prémi­umokat bizonyos feltételekhez kötik. A fegyelmezetlenségből eredő fegyelmi bün­tetéseket, amely a kedvezmények, illetve a prémium megvonásával ts járhat a 7-es tvr,., illetve 17/1960. számú F. M. rendele­té fegyelmi eljárást szabályzó utasítása írja elő. Olyan tapasztalat is előfordult, hogy egyes munkákat, amelyek nem es­nek a premizálás hatáskörébe, a tagok nem szívesen, vagy egyáltalán nem vég­zik el, pedig ezek is alapvetőek a ter­melőszövetkezet gazdálkodásában. Ilye­nek a belső munkák, darálás, trágyaer­jesztés, szállítás, vetés stb. Ezért az a javaslatunk, hogy a tsz-ek prémiumki- záró feltételeket is írjanak elő. Például: 1. Akkor kaphat prémiumot a tag, ha a tsz munkarendjét betartja és a közös munkából becsületesen kiveszi a részét. Teljesíti az alapszabály által előírt kö­telező munkaegységet. 2. A közös munkából igazolatlanul nem marad el. 3. Az általa vállalt területen időben, megfelelő minőségben, az elnök és az ag- ronómus utasításának megfelelően elvég­zi a munkát. 4. A brigádveeető utasításait végrehajtja és a gazdaság egyéb területén is kiveszi a részét a munkából. 5. A tsz vagyonát megbecsüli, megőrzi, mások elidegenítésétől megvédi, szánt­szándékos rongálást, kárt abban nem tesz. Az anyagi érdekeltségnek és a pre­mizálásnak általunk javasolt módszereit, ahol a közgyűlés jóváhagyta, a termelési tervben is rögzíteni kell. Az a javasla­tunk, hogy ha a közgyűlés a prenwaá­lást, vagy a célprémiumot elfogadta úgy azon évközben ne változtassanak. Min­denkinek az általa teljesített munkája után a közgyűlés által elfogadott pre­mizálást kell kifizetni. Bármelyik premizálási módszert al­kalmazzák, mindig szem előtt kell tar­tani a közös gazdaság és a népgazdaság érdekeit. Elvtelen és káros minden olyan premizálás, amely a termelés növelése nélkül akar nagyobb jövedelemhez jutni. A szocialista elosztás elve az, hogy min» denki a becsületesen végzett munkája alapján részesedjen a termelt javakból, olyan arányban, mint amilyen arányban a javak előállításában részt vett. Ezt a helyes elvet kell mindig szem előtt tar-' tani.

Next

/
Thumbnails
Contents