Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-23 / 18. szám
Uffcltártón 1$ előre aharnah lepni Vezetőségrálaszló taggyűlésről ©jfehértóa szombat délelőtt ártották meg a földmüvesszó- /etkezet veaetöségválasztó taggyűlését. Űjfehértó megyénk »gyík legnagyobb községe, Ért- lető, ha a földművesszövetkeze- íek munkájának nagy jelentősége van ebben a községben. Ezt egyébként az érdeklődés is bizonyította. A megválasztott küldöttek valamennyien részt vettek. Á földművesszövetkezet négyéves tevékenységéről, munkájáról Szűcs Miklós eivtárs, a szövetkezet elnöke számolt be. A beszámolójában többek között elmondta, milyen változást és fejlődést értek el különösen azóta, amióta olyan emberek kerültek a vezetőségbe, akik figyelembevették a népgazdaság és a lakosság érdekeit. Ezt olyan tények is bizonyítják: mint az 50 millió forintos évi forgalom, a dolgozók egyre udvariasabb j kiszolgálása, a vásárlók javasla- j tainak figyelembevétele. Persze 1 nemcsak eredményekről, de a | hibákról, a jövőről is sok szó j hangzott el. íme néhány: bővíteni a bolthálózatot, az áruválasztékot, biztosítani az udvariasabb kiszolgálást, s nem utolsó sorban egy új áruház építését. Ez utóbbi különösen fontos, mert a közel tizenhétezer lakosú községnek a választékos kielégítést csak úgy tudják biztosítani, ha megfelelő épületük van. Tervük és elképzelésük megvan. A lakosság zöme is egyetért ezzel. A vezetőségen és az illetékes szerveken múlik, hogy a tervből valóság legyen. Mert, ha valóság lesz, mindennap legalább 300 embernek könnyítik meg a vásárlást. (Tudniillik eny- n.vien járnak naponta Űjfehértó- ról Nyíregyházára vagy Debrecenbe vásárolni.) Ez bizony sok munkakiesést is jelent. Mind a beszámoló, mind a vita hangsúlyozta a földművesszövetkezeti dolgozók politikai, szakmai képzését. Nagyon helyesen állapították meg: a szakmai képzés jó, de a politikai képzéssel el vannak maradva. Éppen ezért az új vezetőségnek az lesz az egyik legfontosabb feladata, hogy ebben változást érjenek el. Helyesen határozták meg azt is. hogy tevékenyebben részt akarnak venni a tsz-ek és tszcs-k segítésében és a termeltetésben is. Természetes, a földművesszövet- kezetnek is elgondolása kell, hogy legyen a helyi igények kielégítésében. Több felszólaló el-, mondotta például, hogy kevésbé I lehet kapni zöldséget, és olyan } kertészeti termelvényeket, ame-1 lyekre nagy szüksége volna a háziasszonyoknak. Egy kis szervezéssel, egy kis előrelátással úgy véljük, ez is megoldható. (Természetesen helyes, ha ebben a MÉK is segít.) A beszámoló elhangzása és a vita lezárása után megválasztották az új földművesszövetkezet! vezetőséget, valamint a járási küldötteket. Halászat a zajló Tiszán A szokatlanul enyhe időjárás következtében megkezdődött a jégzajlás a Tiszán. Az egymáshoz verődő jégtáblák zajára a halak elhagyják téli búvóhelyeiket és csoportokba verődve úszkálnak a folyóban. A tokaji Tiszavirág Halászati Tsz tagjai — kihasználva a jégzajlást — azonnal megkezdték a téli nyíltvízi halászatot. Csónakba szállnak a halászok. Birgés Árpád felv. Súlyos sérülés és anyagi kár balesetből Fokozottan tartsuk be a közlekedési szabályokat Január harmadikán az esti órákban a Nyíregyháza Oros közötti, 47-es számú műúton összeütközött az ötös számú Autóközlekedési Vállalat két személygépkocsija. Az egyiken Böjti József gépkocsivezető utasként szállította Lipcsei György orosi lakost. A másikon Nagy János gépkocsi- vezető — szintén utasként — Berge Jenő budapesti lakost szállította. A két személygépkocsi egymással szemben közlekedett. Amikor egymáshoz körülbelül 300 méterre lehettek, a síkos, csúszós úton Böjti József hirtelen fékezett. Ennek hatására a gépkocsi keresztbe fordult az úttesten és a Nagy János által vezetett gépkocsi nekiütközött. A baleset következtében a Böjti által vezetett személygépkocsi az árokba fordult. Böjti Józsefet és Berge Jenőt súlyos sérülésekkel a nyíregyházi kórházba szállították. Az anyagi kár kilencezer forint. A nyomozás folyik. A jelenlegi jeges, csúszós utak és a ködös időjárás nagy mértékben veszélyeztetik nemcsak a jármű, hanem a gyalogosok forgalmát is. Éppen ezért fontos, hogy a közúti forgalomban résztvevő gépjárművezetők fokozott mértékben tartsák be a szabályokat és óvatosan közlekedjenek. ^rdehesséf»ek9 Erősen dohányzó nőknél gyakoribb a koraszüíés A nyugat-német „Medizinischer Monatsspiegel” című orvosi lap közleménye szerint az erősen dohányos nőknél, akik napi egy csomag cigarettánál töboet szívnak, gyakoribb a koraszülés, mint a nemdohányzóknál. A lap adatai szerint a nemdohányzó nők 11 százalékánál, az erős dohányosok 23 százalékánál fordul elő koraszülés. Tabletták — tabiettaszedés elíen Az angolok az elmúlt évben százmillió fontsterlinget költöttek különféle tablettákra, amelyeket álmatlanság, elhízás, idegesség, stb. ellen szednek. Dr. Wright londoni orvos kijelenlurcscrságolE tette, hogy az állandó tablettaszedés káros szenvedély, amelyet — speciális tabletták szedésével lehet leküzdeni! Harc a Fiilöp-szigeteken a kolera ellen Diosdado Macapagal, a Fülöp- szigetek új elnöke nagyszabású kampányt indított a már eddig ezer emberéletet követelő fülöp- szigetd kolerajárvány leküzdésére. A fülöpszigeti egészségügyi miniszter javaslata nyomán az elnök elrendelte, hogy az ország különböző egészségügyi hatóságai erre a célra 146 000 pe- sot folyósítsanak. Ezenfelül 275 ezer pesot fordítanak kolera-ellenes gyógyszerek behozatalára. A Fülöp-szigeteken a kolera- járvány vagy 34 tartományt és vagy 25 várost sújt Siet A TISZTÁSOM II. Elmondja egy pártmunkás M14"1"I' ■> **&+***• — Emberek, Maguk épp úgy indák, mint én, hogy dolog nélkül nem haladunk előbbre. Ha azon leszünk, hogy mindent becsületesen elvégezzünk, sikerül kijavítani a tavalyi csorbát.., Mást nemigen mondtam. Feleslegesnek tartottam a végnélküli szószaporítást a kezded időkben. Biztosra vettem, hogy nem lesz könnyű rendes kerékvágásba terelni a közös dolgait. Ahány ember, annyi féle gondolkodás, idegenkedés, bizalmatlanság egymás iránt... Hamarosan bekövetkezett, amire számítottam. Elérkezett a tavaszi munkák végzésének ideje, s okulva az egy év előtti eseményeken, elhatároztuk, hogy családokra bontjuk fel a területet. Farkas Jenő bácsival, az egyik brigádvézetövel a tehenészetet kerestük fel legelőször. Gondoltam, itt is találkozni fogunk majd azzal az „érvvel”, hogy ha egyszer nagy táblákat csináltunk, miért szabdalnánk tel? Akárcsak máshol, Teremen is ebbe kapaszkodtak bele néhányon. Volt ebben a kijelentésben egy jóadag gúny is, — nem bántam. Tudtam, hogy az öntudatos munka itt még nagyon gyerekcipőben jár. Az ö érdekükben történik a felosztás, hogy nagyobb felelősséget érezzétek önmaguk iránt. Uankomcs István kijelentésére nem számítottam: — Mi az, hogy családokra? 4 üt akarják, hogy ec asszony is dolgozzon? Ha én nem tudom az asszonyt elláttam, megette a fene az egész szövetkezésünket. Nem, ez nem holmi „ellenséges” hang volt, inkább dac, csakazértis. De nem rosszindulatú. És ez már eredmény. Dan- kovics is megérti egyszer, hogy most még így kell... Majd később lehet másként. Meggyest, Múlik, Lebács, meg a többiek vállalkoztak: mérjenek a családtagokra is kapáim valót. Ezzel megtört a jég. Hire ment a faluban, s végül még kevésnek is bizonyult a terület. DonkoVICS későn kapott észbe. Hoppon maradt, s akkor jött a vezetőséghez, mégiscsak furcsa, hogy ő... Hiszen jó, jó, nem ügy gondolta ö akkor... Legszívesebben nevetni szerettem volna. Néztem Datikovi- csot, és a tekintetén látni lehetett, hogy most esett át a tűzkeresztségen. „Protekciós alapon” juttatunk neki területet, amit egész esztendőn át művelhet, ahol becsületes munkával megkeresheFurc.«a protekció ti ■£ családja szükségletéi. Ezt a protekciós dolgot nem is kellene elmondanom: képzeljék, csűrlük-csavat\uk, kitől menynyi területet lehetne . lenyírni, hogy Dankov.csnak is legyen. Egyikőnk meg is jegyezte: munkalehetőségei „lop” a vezetőség az elkésettnek. Ez legyen a mi legnagyobb bűnünk — gondoltam, s jólesell látni Dankovi- csot, amikor megnyugodva távozott. A fiatal Méhész József brigádjánál nem volt probléma, maga bontotta le, trancsírozta szórt a területet. Mogyorósiék pedig minden érvet megcáfoltak: olajozott géphez hasonló brigádjuk egy darabban is példásan ápolta a növényeket, minden munkát példamutatóan végzett el. Sárgaházán, az Abinyák brigád tagsága nehezen állt rá a felosztásra. Próbáltunk okosan beszélni az emberekkel, — ké- kedtek a szavainkban. Végül mégis mi győztünk. Sőt! Amikor eljött‘ az ékekapázás, a kapálás ideje, akár a madáréul, úgy ellepték az emberek a határt. Benépesült a mező, szorgoskodó csoportok keze nyomán tisztult a gaztól a hatar. Én egy kétkerekű bricskán, máskor kerékpáron siettem ki a mezőre, az emberek közé, meglesni örömeiket, gondjaikat, segíteni. Talán soha nem felejtem el Szabó nénit. Alighogy megérkeztem, jött, méltatlankodni, hogy úgy mozognak ezek a lovasok, mit a tetű, ő már nem győzi kivárni az ekekapá- zást. És a hatvan év körüli öregasszony beállt a feltöretlen tábla végibe, erősen megszorította a kapa nyelét, s vágta a földet, borult két oldalra a gyom, s tisztult a sor, ahol elhaladt. Ekkor, de korábban is sokat gondolkoztam azon, baj van ebben a szövetkezetben a munkaerővel. A tagság 60—70 százaléka nő, fiatal lány, — a munkabíró férfiak odavannak városon, készpénzt adó munkahelyeken. Hetenként, kéthetenként járnak haza, larisznyázni, asszonyt ölelni, megtölteni * demizsont borral, s uccu visz- sza. A vonaton többször megfigyeltem ezeket az „eldisszú- dáltakat”. Sokójuk elissza a fizetést, még többjük inkább vállalja a dupla fáradságot, a hosszú utazást, minthogy falujában keresné családja boldogulását. Csak közbevetőleg mondom el, hogy az ilyen emberekre jobban fel kellene nekünk figyelni. Különösen őszszel, borforrás idején szembetűnő a viselkedésük. Hazajönnek, megnézik a pohár fenekét, az úton vissza pedig folytatják a vedelést. Közben némelyikük ócsárolja a nagyüzemi gazdálkodás létrehozásáért fáradozó- kat. Egy ízben feljegyeztem azt a nótát, amit az egyik ilyen ,,meglovasodott” komponált: „A téeszcsé elnöke, ha felül lovára. Kihajtat a cukorrépa táblára. Hátrateszi a kezét, azt a gyűrűs két kezét, — Dolgozzatok az anyátok mindenét”. Tudom, egy ilyen „maszek dal” lényegében nem árt sokat annak a szövetkezetnek». ahol igyekvő emberek, gazdat-í kodnak. Mégis bosszantó. Egye-l sek így akarják lejáratni azokat, akik szülőfalujuk sorsánakí jobbrafordulásáért küzdenekj De az élet időben rácáfol az ilyenekre: Teremen eközben\ már érezhetően csappantak aü gondok, nőtt a bizalom és at munkakedv a vezetők és eg»-1 más iránt. Jegyzi: Angyal Sáodne,
