Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

;; Korszerű állattenyésztés az Egy akarat Tsz-ben A SZAMOK TÜKRÉBEN A vasárnapi lapok közölték a Központi Statisztikai Hivatal jelentését a népgazdaság 1961. évi fejlődé­séről. Megszokott már, hogy évenként ilyenkor számot adunk egy esztendő munkájáról, s az is megszokott, hogy minden újabb óv kellemes meglepetést tartogat az ország népének, amely megérdemelt figyelemmel kíséri immár dolgos hét­köznapjaink alakulását. Nos, az a jelentés sem keltett csalódást. A szocialista ipar termelése 12 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban, s 3,5 százalékkal volt nagyobb, mint a tervezett.. A bányá­szat. nehézipar, könnyűipar és élelmiszeripar — a fö ága­zatok — ugyancsak jelentős fejlődést értek el: 11 százalékkal több bauxitot és négy százalékkal több kőolojat termeltünk, mint az előző évben. Sokkal több szövetet, tejet és húst ter­melt a népgazdaság, háromezer új gabonakombájn, kétezer autóbusz, 178 ezer tv készülék, 12 ezer hűtőszekrény, 660 ezer tonna nitrogén és szuper-műtrágya, közel kétmilliárd darab tégla és 23 millió pár bőrcipő hagyta el többek között a gyárat. Jól alakult az iparban az egy lőre jutó átlagos napi lermelés. a tervnek megfelelően nőtt a munka termelékeny­sége és az önköltség — bár a takarékossággal még nincs minden rendben. Nem titkolja a jelentés azt sem, hogy egyes iparvál­lalatok a szükségletnek nem megfelelő áruból teljesítették túl a tervüket, vagyis a megtermelt áruk nem mindég talál­tak bel-, illetve külföldi piacokra. Az is előfordult, hogy globálisan teljesítették ugyan tervüket egyes vállalatok, fon­tos kötelezettségeiknek viszont nem tettek eleget. örvendetes adatokat kaptunk a mezőgazdaságról. Nem azért, mintha itt nem lenne még bőségesen tennivaló, hanem mert ebben a nagy szárazsággal jelentkező esztendőben is — a nagyüzemi gazdálkodás nagy eredményeként — elérte me­zőgazdaságunk termelése az előző évi színvonalat. Igen ked­vezőek voltak a gabonafélék termésátlagai. Őszi búzából pél­dául nagyobb volt az országos átlagtermés, mint hazánk tör­ténetében eddig bármikor: valamivel több, mint 11 mázsa holdanként. A búza vetésterületének még csupán 15 százalékán vetettek nagyhozamú külföldi fajtákat, s máris óriási a két fajta közötti különbség. L ukoricábo], burgonyából, napraforgóból és eukor­' répából az aszály következtében már gyengébb volt a termés. A nagyüzemeknek köszönhető viszont, hogy ezek­ből a termékekből is meghaladták az átlagok az előző évekéit. Huszonhat százalékkal több műtrágyát kaptak a földek, mint. előző évben, 67 ezer hold terület került először öntözés alá. Kevesebb munkát kellett már emberi erővel végezni, a gépállomások és a tsz-ek gépparkja számottevően nagyob­bodott. A termelőszövetkezet gabonatábláinak közel hetven százalékán már gépek arattak az elmúlt nyáron. Ebben az évben még jobb lesz a helyzet: az őszi búza vetésterületének már negyvenkét százalékán termelnek a nagyüzemek nagy­termőké pességű búzafajtákat, s tovább nő a gépesítés foka. 43 milliárd forint volt a beruházásokra és felújításokra szánt összeg', amiből 13 jelentős üzem korszerűsítését, bővíté­sét végezték el. 120 községbe vezették be a villanyt, s ezzel összes községeink 91,6 százalékéban van már elektromos áram. Az országban egy év alatt 46 ezer ember lepett újon­nan munkába az iparban, közlekedésben, kereskedelemben, nőtt az egy munkásra jutó átlagkereset, magasabbak voltak a lakosság bérén kívüli jövedelmei. És ennek a következmé­nye, hogy például bútorból 8—10 százalékkal, mosógépből 7 százalékkal és tv készülékből 80 százalékkal vásároltak többet, mint 1960-ban. Igen sokatmondó a szám: közel két és félmillió a rá­dióelőfizetők száma, s ezzel lényegében minden családnak van rádiókészüléke, s majd minden tizedik családnak tele­vízió-vevőkészüléke. Egészségügyünk célkitűzéseit — amelynek alapja a legfőbb érték az ember — sikerült maradéktalanul végrehajtani. A halandóság például alacsonyabb volt, mint eddig bármikor: ezer lakosra 9.5 haláleset jutott, örvende­tesen csökkent tovább a gyermekhalandóság is. s a Sabin vakcinával való oltás eredményeként egész Magyarországon összesen 10 gyermeknél fordult elő paralizises megbetegedés. Művelődés, iskoláztatás — valamennyi területen na- 1 gyök a sikerek. Rajtunk, mindannyiunkon múlik, milyen lesz most egy évié a KSH jelentés! Kon ka János 2ö ezer tonnával itilth háti Az állami gazdasagok a tervek szerint 1962. évre búzából 16. kukoricából 21, cukorrépából 172, napraforgóból 8,5 és burgonyá­ból 77 mázsa átlagtermést ter­veznek. Ezek a termelési tervek lehetővé teszik, hogy 4000 vagon­nal több kenyérgabonái, 760 va­gonnal több almát küldjenek piacra, mint 1961-ben. Az év folyamán 1710 tonnával növek­szik a marhahús, 20 ezer fon-, nával a sertéshús. 3750 tonnával a baromfihús mennyisége, és az állami gazdaságok az idén 18 millió literrel több tejet Is szál­lítanak a fogyasztóknak, mint tavaly. P. Esik la.jos gádvezetője kedvenc tiszam ogyorósí Egy akarat Tsz bri- állatai között. (Riport az 5. oldalon.) Törpe víztárolókat építenek a mező gazdit sági nagyüzemek Hazai vizsgalatok és bolgár tauas*fialiMárk^alapja*r~4l vízügyi szakemberek' egyre nagyobb je­lentősége t tulajdonítanak a he­lyi törpe víztárolók építésének. A patakok, kisebb vízfolyások ugyanis hóolvadáskor és eső­zések után gyakran lizszerany- nyi vizet szállítanak, mint a szárazság idején, s ezt a vizet- egyszerű völgWf^őrt7^^^^!)^.-^ lésével meg lehet őrizni az aszály idejére. A 20—30 holdas víztárolók völgyzáró-gátját az állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek maguk megépíthetik. Nem kell hozzá semmiféle különle­ges építési anyag, a föld szál­Újfajta növényvédöszer A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet munkatársai több j mint 80 vegyület kipróbálása után újfajta növényvédőszert ál­lítottak elő. A szemcsés halmaz- 1 állapotú, poralakú vegyszer kis mennyiségben arzént tártaim;;-/, s j néhány nap alatt megöli a beteg- I ségeket okozó gombákat, spórá­kat. A mezőgazdászokkal együtt elvégzett melegágy! kísérletek be­bizonyították, hogy alkalmazásá­val az eddiginél jobban megold­ható a vetőmagok fertőtlenítése, a csávázás. Kétszer-hárcxnszor nagyobb hatása van a fertőzött magvakra, mint a hagyományos higanytartalmú szereknek és ez | gazdaságossá teszi felhasználását. | A kutatók a szőlészet megsegí- I tősére is gondoltak. Az új anya­got az idén a szőlőkben is kípro- I hálják, mert elgondolásuk szerint az arzénes vegyszer elpusztítja a j peronoszpórát is. litásához szükséges gépek pe­dig rendelkezésre állnak. " s vannak olyan időszakok is. ami­kor más munkára amúgy sem tudjak felhasználni a traktoro­kat. Az állami gazdaságok máris megkezdték a törpe víztárolók építését. Az első tároló Szőke­pusztán készült el és 500 hold öntözését teszi lehetővé. A má- ;xlk tárolót Dalmand határában Alakítják ki és ez 1500 hold \ öntözéséhez biztosítja a vizet. A szakemberek kiszámítottak, \hogy a törpe víztárolókkal le­lhet a legolcsóbban és leggaz­daságosabban öntözni, s emel­lett még lehetőség nyílik hal­tenyésztésre is. 9? Játék és nevelés — jutalom vs büntetés aiHjjvi a mit» or a csoki keserű PISTIKET otthol min­dig csak csokoládéval lenet kiengesztelni, nem bírunk vele itt u böl­csődében sem: kereti magát, kényeskedik. durva a kis társaival szemben. Mit lehetne itt tenni? Ilyen és ehhez hason­ló kérdések egész so­ra, vetődött fel tegnap délelőtt Nyíregyházán, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa székházá­ban azon a nagyaktíva ülésen, amelyet az Or­vosegészségügyi ‘Szak- szervezetek megyei kö- zépkader csoportja, va­lamint a megyei tanács egészségügyi osztálya rendezett a megye gon­dozónői részére. „Játék és nevelés. — jutalom és büntetés". Ezt a címet adták an­nak az újszerű és tar­talmában igen gazdag, értékes beszélgetésnek, ahol a vitát Kabainé, dr. Huszka Antonio, a Ihagyar Tudományos Akadémia Gyermek lé­lektani Intézetének tu­dományos| munkatársa, a gyermeknevelési problémákat kutatok egyik nagynevű szakér­tője vezetett. A Magyar Tudományos Akadémia kiküldötte előadásának homlokterébe azt a fontos kérdést helyezte, hogy a gyermekneve­lésben rlilyen óriási jelentősége van a szü­lök és g bölcsődei gon­dozónők jó, vagy rossz kapcsolatának, a szü­lök és\aj bölcsődékben dolgozók nevelési elvei­nek egyeztetésére. Az a gyerek., aki 1—2—3 éves Izórában már a legideálisabb nevelés­ben réssisüf, kevesebb gondot, f iroblémát okoz serdülő i s felnőtt ko­rában szüleinek, a tár­sadalomnak. A korai nevelés a kis emberpa­lánták egész éleiére ki­hat, — ezért hárul fo­kozott feladat a bölcső­dék és napközi ottho­nok gondozóira. Ezeket a „másodszülőket” ma­gasabb nevelési célok vezérlik, nemcsak egy- egy gyerek. hanem gyermek közösségek sorsáért felelősek. HVSZKA ANTONIA dr. ezzel kapcsolatban elmondotta: sokan csak megőrző helynek tekintik a bölcsődéket, amolyan „muszály-do- lognak". teljesen elte­kintenek a bölcsődék nevelési tevékenységé­től. A bölcsőde csak helyettesit. — de nem pótolia c szülői közel­séget. Általános t.apas~- talot, honn több szülő vtolsórendű dolognak tartja a napi program­jában gyermeke elhoza- talát a bölcsödéből. Sőt: sokan még panasz­kodnak is e megterhe­lés miatt. Arra viszont nem gondolnak, hogy a gyermeknek már ebben a korban szüksége van az egyéni kapcsolatok­ra.. Vágyik a szülő, az édesanya után. Helyte­len és ál-szeretet csu­pán, ha a gyerek nem az anyját szereti a szü­lőben, hanem azt a személyt, aki csokolá­déval, játékokkal, ínyencségekkel dédel­geti magához. AZ EGÉSZSÉGÜGYI NAGY AKTIV A résztve­vői is kitértek arra, hogy milyen fontos do­log a szülők jó kap- csolata a bölcsődékkel és milyen lényeges le­het a szülői SZMK-k tevékenysége, — 3>»1­✓ \ MÜE1LEV 1 ¥L141 ] NMY4R9RSZ.46 ,_______________________________________________________________________ ?TlX. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM Árq: 50 fillér 196*. JANUÁR 23, KÉME ™,,^^,7sz4aalol?,^ínvaff^olletelaek,,,^, további tokozásáért __________| Latogaus T.szomogyoroson ; Elet a tisztáson A ToplítZ-tÓ titka SPORT

Next

/
Thumbnails
Contents