Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-23 / 18. szám
;; Korszerű állattenyésztés az Egy akarat Tsz-ben A SZAMOK TÜKRÉBEN A vasárnapi lapok közölték a Központi Statisztikai Hivatal jelentését a népgazdaság 1961. évi fejlődéséről. Megszokott már, hogy évenként ilyenkor számot adunk egy esztendő munkájáról, s az is megszokott, hogy minden újabb óv kellemes meglepetést tartogat az ország népének, amely megérdemelt figyelemmel kíséri immár dolgos hétköznapjaink alakulását. Nos, az a jelentés sem keltett csalódást. A szocialista ipar termelése 12 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban, s 3,5 százalékkal volt nagyobb, mint a tervezett.. A bányászat. nehézipar, könnyűipar és élelmiszeripar — a fö ágazatok — ugyancsak jelentős fejlődést értek el: 11 százalékkal több bauxitot és négy százalékkal több kőolojat termeltünk, mint az előző évben. Sokkal több szövetet, tejet és húst termelt a népgazdaság, háromezer új gabonakombájn, kétezer autóbusz, 178 ezer tv készülék, 12 ezer hűtőszekrény, 660 ezer tonna nitrogén és szuper-műtrágya, közel kétmilliárd darab tégla és 23 millió pár bőrcipő hagyta el többek között a gyárat. Jól alakult az iparban az egy lőre jutó átlagos napi lermelés. a tervnek megfelelően nőtt a munka termelékenysége és az önköltség — bár a takarékossággal még nincs minden rendben. Nem titkolja a jelentés azt sem, hogy egyes iparvállalatok a szükségletnek nem megfelelő áruból teljesítették túl a tervüket, vagyis a megtermelt áruk nem mindég találtak bel-, illetve külföldi piacokra. Az is előfordult, hogy globálisan teljesítették ugyan tervüket egyes vállalatok, fontos kötelezettségeiknek viszont nem tettek eleget. örvendetes adatokat kaptunk a mezőgazdaságról. Nem azért, mintha itt nem lenne még bőségesen tennivaló, hanem mert ebben a nagy szárazsággal jelentkező esztendőben is — a nagyüzemi gazdálkodás nagy eredményeként — elérte mezőgazdaságunk termelése az előző évi színvonalat. Igen kedvezőek voltak a gabonafélék termésátlagai. Őszi búzából például nagyobb volt az országos átlagtermés, mint hazánk történetében eddig bármikor: valamivel több, mint 11 mázsa holdanként. A búza vetésterületének még csupán 15 százalékán vetettek nagyhozamú külföldi fajtákat, s máris óriási a két fajta közötti különbség. L ukoricábo], burgonyából, napraforgóból és eukor' répából az aszály következtében már gyengébb volt a termés. A nagyüzemeknek köszönhető viszont, hogy ezekből a termékekből is meghaladták az átlagok az előző évekéit. Huszonhat százalékkal több műtrágyát kaptak a földek, mint. előző évben, 67 ezer hold terület került először öntözés alá. Kevesebb munkát kellett már emberi erővel végezni, a gépállomások és a tsz-ek gépparkja számottevően nagyobbodott. A termelőszövetkezet gabonatábláinak közel hetven százalékán már gépek arattak az elmúlt nyáron. Ebben az évben még jobb lesz a helyzet: az őszi búza vetésterületének már negyvenkét százalékán termelnek a nagyüzemek nagytermőké pességű búzafajtákat, s tovább nő a gépesítés foka. 43 milliárd forint volt a beruházásokra és felújításokra szánt összeg', amiből 13 jelentős üzem korszerűsítését, bővítését végezték el. 120 községbe vezették be a villanyt, s ezzel összes községeink 91,6 százalékéban van már elektromos áram. Az országban egy év alatt 46 ezer ember lepett újonnan munkába az iparban, közlekedésben, kereskedelemben, nőtt az egy munkásra jutó átlagkereset, magasabbak voltak a lakosság bérén kívüli jövedelmei. És ennek a következménye, hogy például bútorból 8—10 százalékkal, mosógépből 7 százalékkal és tv készülékből 80 százalékkal vásároltak többet, mint 1960-ban. Igen sokatmondó a szám: közel két és félmillió a rádióelőfizetők száma, s ezzel lényegében minden családnak van rádiókészüléke, s majd minden tizedik családnak televízió-vevőkészüléke. Egészségügyünk célkitűzéseit — amelynek alapja a legfőbb érték az ember — sikerült maradéktalanul végrehajtani. A halandóság például alacsonyabb volt, mint eddig bármikor: ezer lakosra 9.5 haláleset jutott, örvendetesen csökkent tovább a gyermekhalandóság is. s a Sabin vakcinával való oltás eredményeként egész Magyarországon összesen 10 gyermeknél fordult elő paralizises megbetegedés. Művelődés, iskoláztatás — valamennyi területen na- 1 gyök a sikerek. Rajtunk, mindannyiunkon múlik, milyen lesz most egy évié a KSH jelentés! Kon ka János 2ö ezer tonnával itilth háti Az állami gazdasagok a tervek szerint 1962. évre búzából 16. kukoricából 21, cukorrépából 172, napraforgóból 8,5 és burgonyából 77 mázsa átlagtermést terveznek. Ezek a termelési tervek lehetővé teszik, hogy 4000 vagonnal több kenyérgabonái, 760 vagonnal több almát küldjenek piacra, mint 1961-ben. Az év folyamán 1710 tonnával növekszik a marhahús, 20 ezer fon-, nával a sertéshús. 3750 tonnával a baromfihús mennyisége, és az állami gazdaságok az idén 18 millió literrel több tejet Is szállítanak a fogyasztóknak, mint tavaly. P. Esik la.jos gádvezetője kedvenc tiszam ogyorósí Egy akarat Tsz bri- állatai között. (Riport az 5. oldalon.) Törpe víztárolókat építenek a mező gazdit sági nagyüzemek Hazai vizsgalatok és bolgár tauas*fialiMárk^alapja*r~4l vízügyi szakemberek' egyre nagyobb jelentősége t tulajdonítanak a helyi törpe víztárolók építésének. A patakok, kisebb vízfolyások ugyanis hóolvadáskor és esőzések után gyakran lizszerany- nyi vizet szállítanak, mint a szárazság idején, s ezt a vizet- egyszerű völgWf^őrt7^^^^!)^.-^ lésével meg lehet őrizni az aszály idejére. A 20—30 holdas víztárolók völgyzáró-gátját az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek maguk megépíthetik. Nem kell hozzá semmiféle különleges építési anyag, a föld szálÚjfajta növényvédöszer A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet munkatársai több j mint 80 vegyület kipróbálása után újfajta növényvédőszert állítottak elő. A szemcsés halmaz- 1 állapotú, poralakú vegyszer kis mennyiségben arzént tártaim;;-/, s j néhány nap alatt megöli a beteg- I ségeket okozó gombákat, spórákat. A mezőgazdászokkal együtt elvégzett melegágy! kísérletek bebizonyították, hogy alkalmazásával az eddiginél jobban megoldható a vetőmagok fertőtlenítése, a csávázás. Kétszer-hárcxnszor nagyobb hatása van a fertőzött magvakra, mint a hagyományos higanytartalmú szereknek és ez | gazdaságossá teszi felhasználását. | A kutatók a szőlészet megsegí- I tősére is gondoltak. Az új anyagot az idén a szőlőkben is kípro- I hálják, mert elgondolásuk szerint az arzénes vegyszer elpusztítja a j peronoszpórát is. litásához szükséges gépek pedig rendelkezésre állnak. " s vannak olyan időszakok is. amikor más munkára amúgy sem tudjak felhasználni a traktorokat. Az állami gazdaságok máris megkezdték a törpe víztárolók építését. Az első tároló Szőkepusztán készült el és 500 hold öntözését teszi lehetővé. A má- ;xlk tárolót Dalmand határában Alakítják ki és ez 1500 hold \ öntözéséhez biztosítja a vizet. A szakemberek kiszámítottak, \hogy a törpe víztárolókkal lelhet a legolcsóbban és leggazdaságosabban öntözni, s emellett még lehetőség nyílik haltenyésztésre is. 9? Játék és nevelés — jutalom vs büntetés aiHjjvi a mit» or a csoki keserű PISTIKET otthol mindig csak csokoládéval lenet kiengesztelni, nem bírunk vele itt u bölcsődében sem: kereti magát, kényeskedik. durva a kis társaival szemben. Mit lehetne itt tenni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések egész sora, vetődött fel tegnap délelőtt Nyíregyházán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában azon a nagyaktíva ülésen, amelyet az Orvosegészségügyi ‘Szak- szervezetek megyei kö- zépkader csoportja, valamint a megyei tanács egészségügyi osztálya rendezett a megye gondozónői részére. „Játék és nevelés. — jutalom és büntetés". Ezt a címet adták annak az újszerű és tartalmában igen gazdag, értékes beszélgetésnek, ahol a vitát Kabainé, dr. Huszka Antonio, a Ihagyar Tudományos Akadémia Gyermek lélektani Intézetének tudományos| munkatársa, a gyermeknevelési problémákat kutatok egyik nagynevű szakértője vezetett. A Magyar Tudományos Akadémia kiküldötte előadásának homlokterébe azt a fontos kérdést helyezte, hogy a gyermeknevelésben rlilyen óriási jelentősége van a szülök és g bölcsődei gondozónők jó, vagy rossz kapcsolatának, a szülök és\aj bölcsődékben dolgozók nevelési elveinek egyeztetésére. Az a gyerek., aki 1—2—3 éves Izórában már a legideálisabb nevelésben réssisüf, kevesebb gondot, f iroblémát okoz serdülő i s felnőtt korában szüleinek, a társadalomnak. A korai nevelés a kis emberpalánták egész éleiére kihat, — ezért hárul fokozott feladat a bölcsődék és napközi otthonok gondozóira. Ezeket a „másodszülőket” magasabb nevelési célok vezérlik, nemcsak egy- egy gyerek. hanem gyermek közösségek sorsáért felelősek. HVSZKA ANTONIA dr. ezzel kapcsolatban elmondotta: sokan csak megőrző helynek tekintik a bölcsődéket, amolyan „muszály-do- lognak". teljesen eltekintenek a bölcsődék nevelési tevékenységétől. A bölcsőde csak helyettesit. — de nem pótolia c szülői közelséget. Általános t.apas~- talot, honn több szülő vtolsórendű dolognak tartja a napi programjában gyermeke elhoza- talát a bölcsödéből. Sőt: sokan még panaszkodnak is e megterhelés miatt. Arra viszont nem gondolnak, hogy a gyermeknek már ebben a korban szüksége van az egyéni kapcsolatokra.. Vágyik a szülő, az édesanya után. Helytelen és ál-szeretet csupán, ha a gyerek nem az anyját szereti a szülőben, hanem azt a személyt, aki csokoládéval, játékokkal, ínyencségekkel dédelgeti magához. AZ EGÉSZSÉGÜGYI NAGY AKTIV A résztvevői is kitértek arra, hogy milyen fontos dolog a szülők jó kap- csolata a bölcsődékkel és milyen lényeges lehet a szülői SZMK-k tevékenysége, — 3>»1✓ \ MÜE1LEV 1 ¥L141 ] NMY4R9RSZ.46 ,_______________________________________________________________________ ?TlX. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM Árq: 50 fillér 196*. JANUÁR 23, KÉME ™,,^^,7sz4aalol?,^ínvaff^olletelaek,,,^, további tokozásáért __________| Latogaus T.szomogyoroson ; Elet a tisztáson A ToplítZ-tÓ titka SPORT