Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

Könyvekről Békét a% érkezőnek Az NOS. fővárosában, Berlin­ben, a Tcrptow-parkban áll egy monumentális emlékmű, a fa­sizmus felett aratott győzelem szovjet emlékműve. A hatalmas talapzaton egy szovjet katona ércbe öntött szobra áll, karján egy csecsemővel, A szovjet hu­manizmus nemes szimbóluma ez. Talán innen ered a film alapötlete, de lehet, hogy sze­mélyes élmény adta alapját. A film az 1961. évi velencei fesztiválon elnyerte a zsűri kü- 1 öndíját, és az olasz kritikusok Pasinetti-diját. A siker, ame­lyet aratott, megérdemelt volt. A fiatal rendezők arra töre­kedtek, hogy elgondolkoztassák a nézőket, s gyűlöletet ebresz- szenek szivükben a háború el­len. Ejzenstein egyszer azt mondta tanítványainak, hogy minden filmkockát úgy kell fel­venni a rendezőnek, mintha az egyetlen és utolsó lenne. Min­dent bele kell sűríteni. Alov és Naumov követik ezt a tanácsot. Ok azt akarták, hogy filmjük minden kockája szavak nélkül is beszéljen a háború ellen. Az alkotók sajátos módon használ­ják a némafilm számos eszkö­zét is: a gyors ritmust, az cles kontrasztokat, különös hangsúlyt adnak a prcmicrpla- noknak, s ezek együtt még job­ban aláhúzzák a film l'őgondo- latát. A színészek közül elsőnek a süket és néma Jamscsikov ka­tona mcgformálójának nevét kell kiemelni. Avdjusku színmű­vész, — akit eddig jelentékte­len epizódszerepekben láttunk — olyan mely drámaisággal áb­rázolja hősét, amelyet csak rit­kán láthatunk. Jamscsikov nem egyszerűen csak katona vala­melyik szakaszból, hanem A KATONA, az önfeláldozás, a szenvedés, bátorság szimbólu­ma. Közöljük kedvet! olvasóinkkal, hogy a jövőben lapunk minden' vasárnapi j számában fogunk keresztrejtvényt közölni, hogy olvasóinknak ezáltal 1 is hasznos és kellemes szórakozást j nyújthassunk. Első mai rejtvényünk- | ben egyes könyvek címét bújtattuk el, a megfejtésben ezeket kelt be­küldeni. minden hét péntek délután­ig. A helyes megfejtők között heten- i ként könyveket fogunk kisorsolni. Vízszintes sorok: 1. A római biro­dalom hanyatlásáról a kereszténység térhódításáról szóló regény. Szerző­jének vezetékneve és a mü címe. 18. Ady Endre személyével kapcso­latban ismert női név, névelővel. 14. Egy egyesület téli sportot űzője. 16. Személyedre. 18. odafirkantó .13. Makk- egészséges. 20. Az Operaház tervező­je. 21. Igen jó ital. 23. Vajon tüzet nyit? 24. Félig Árpádét!). 23. Ellenté­tes kötőszó. 26. Egy nagy magyar költőnek, a közelmúltban diszkiadás- ban megjelent, közismert műve. 28. Az Operahazban gyakran hallható. 29. Az ábrázoló geometriából is ismert fogalom. 30. Az alma palócföldön. 82. Hangtalan kés(!). 33. E nap. 35. Sok disznó. 37. Indiai kikötőváros. 89. Beszédünk legkisebb értelmes ré­sze. 41. Gyümölcs. 42. A közepébe. 43. így bíztatják a lovakat. 44. Zola regény. 47. Két szó: az egyiken ül­nek, a másik szúr. 48. K. L. T. L. O- 49. Isten, idegen összetételekben. 51. Olasz folyó. 52. Magyar Nándor. 53. Két szó: az egyik nem simogat, a másik kellemes. 54. Angol pénzegy­ség, a shilling 1/12 része. 56. Az ener­gia fejti ki, a végén névelővel. 58. Divat elejei!). 59. A katonák ilyennel' is lőnek. 61. „Dunának,.. ,-nak egy a hangja". 62. Orosz helyeslés. 64. Szovjet félsziget. 66. Európát nép. 68. Egy íljfujta tánc kezdete. 69. Táp­lálkozó. 71. Kukoricából készített sü­temény. 73. Község Borsod aieeyA- ben. 75. Kovái Lőrinc történelmi regé­nye, a szabadságharc százéves értői* dulója alkalmából jelent meg. Függőleges sorok: 1. Az 1340— években az amerikai és angol érde­keltségek ádáz harcot vívtak az iráni olajért. Erről szól Günter Ferkel ér­dekes, izgalmas regénye. 2. Szoba- kutyája. 3. Nagyhírű európai labda­rugó-csapat előneve. 4. Ne sajnáld. 5. Azonos magánhangzók. 6. Régi római pénz. 7. Fafajta (az első kockába kettősbetű). 8. K. E. A: L. 9. Kérdés egy becézett férfinévre. 10. Nincs raj­ta semmi. 11. O. J. O. 12. Éneklő han ­gocska. 15. Szilvást Lajosnak egyik szép regénye. 17. Ez az időszak né­ha goromba is tud lenni. 19. Stein- bech egyik regénye (a 6. és a 11. koc­kába kettősbetű). 21. Bányaszváros- ka a Dunántúlon. 22. Előforduló 24. Szerszám is lehet egy mester keze ben. 26. A tyúk Dunántúlon. 27. Ez- deklés. 31. Tökiedö. 34. Az Ilyen gyümölcs már nem nedves, nem leves (a második kockában kettősbetü). 36. A „néz” Haj dú-Biharban. 37. M. E. P. 38. Egy „ifjúsági intézmény”? 40. Szórja. 45. .. .mars, barátságtalanul így is elküldenek olykor valakit. 46 Francia férfinév. 49. Azonos a víz­szintes 25-tel. 50 Csupán, csak — an­golul. 54. Kedvelt keleti étel. 55. V. E. 07. Vagy — angolul (fordítva). 53. Kölnben is van ilyen épület. 60. Nem dombos. 63. Klasszikus üdvüzlés. 65. Ne far. 67. Egy színárnyalat. 70 Előd. 72. Kő is van ilyen. 73. A füg­gőleges 55. fordítottja. 74. Mint a vízszintes 62. Ékezetek köaött nem tettünk kü­lönbséget 1 Beküldendő sorok: vízszintes 1, ti és 73, valamint a függőleges 1, iá, és 39. Tanulás, ismeretterjesztés — Nyírbogdányban Véletlenül találkoztunk a nyír­egyházi József Attila Művelődési Ház megyei filmkölcsönzőjében. Kihunyt egy csillag. Ázsiai né­pek barátsága. Történelmi lec­ke fiúknak — ezt a három film­címet olvastam az egyik kölcsön­zési lapon. Az aláíró Nagy Ist­ván, a nyírbogdányi általános is­kola igazgatója. Innen indult ki a beszélgetés. Először arról, hogy minden hé­ten tartanak egy ismeretterjesz­tő előadást és ahhoz rendszerint visznek ki filmet is. Törzsvendégek — Általában harminc—negyven hallgató jelenik meg egy elő­adáson. Az a tapasztalatom, hogy általában az adott téma iránt érdeklődők jönnek az előadás­ra, de van vagy tíz olyan részt vevő is, áld mindig ott van, akármiről van szó. Érdekes em­berek ezek. Sokáig nem érde­kelte őket semmi, de amikor az­tán belekóstoltak a művelődésbe, akkor minden érdekelni kezdte őket. mindent szerettek volna megtanulni. Történelmi előadás helyi leletekkel — A Kőolajipari Vállalatnál összeírták azokat a dolgozókat, akik nem tanulnak, nem vesz­nek részt semmilyen képzésben. Megkértek, hogy tartsak a szá­mukra előadást a magyar nem­zset történetéről. Össze is jöttek az első előadásra szépen. Helyi leleteket vittem magammal, hogy azzal is színesebbé, élvezeteseb­bé tegyem az előadást. Azt hi­szem, sikerült is. Az előadói te­Meghalt Móricz Zsigmond egykori tanára fekete keretes értesítés hozta hírül, hogy távoli város­ban, Kisújszálláson I. 13-án meghalt Móricz Zsigmondi egykori tanára, a 92 éves Barla Szabó Jenő. Ő volt az utolsó azok közül, akik gimnazista diák­ként tanították nagy írónkat. Móricz-kutatók gyakran for­dultak hozzá, hogy emlékezései révén közelebb kerüljenek az író megismeréséhez. Irodalmi szakkörünk, midőn Móricz diákéveinek emlékei után kutatott, szintén értékes adato­kat, kedves emlékezéseket kapott tőle arra az időre vo­natkozóan, amit Móricz Zsigmond Kisújszálláson töltött. Habár ö ezeket rádión, sajtón keresztül is közreadta, nekünk mégis új irodalmi élményt jelentett, midőn — a közel 90 esztendős, már reszketeg kezű tanár — írá­sát betűzgetve megtudtuk, hogy 1897. I. 3-tól, 1899. VI. 28-ig, mint VI—VII—Vili. osztálybeli diákot tanította Móriczot, aki. mint írja: „Itteni 3 éves gimn. tanuló pá­lyája alatt minta jó diákunk volt’’. Az író alkotásairól szólva ezt mondja: „Forr a bor és Hál c. regényeiben ír itteni diákéletéről... minket, volt tanárait — köztük engemet, — erősen paskol”. Ez a meg­emlékezése ugyan nem mentes némi keserűségtől, de ta­lál magyarázatot Móricz felfogására, mert más helyen így ír: „Regényeiben elvül állított fel, hogy a kiegyezés az országot szolgai állapotba juttatta. Nincsen bátorság, a szabadság és önállóság szelleme nem lüktet a közéletben és az iskolákban sem. Nincsenek szabadon gondolkodó, ha­ladó szellemű tanárok. E két művében ez volt írásának ve­zérfonala”. Az írói állásfoglalás ilyen értelmű meglátása „vélt sérelmeinek megbocsátása” késztette, és szakkörükhöz írt egyetlen levelében sem mulasztotta el, hogy egykori ta­nítványát, mint „nagy írót”, szeretettel és büszkeséggel ne emlegesse előttünk, bennünket is az író iránti megbecsü­lésre és műveinek megismerésére buzdítva. írásaiban Barla Szabó Jenő vagy írónk iránti szere- tetét hagyta nekünk örökül. A vajai ált. iskola irodalmi szakköre. " j vemben várakoztak nyíregyházi 1 diáklányok is. Ök sokkal többet tudhatnak már történelemből, mint amit ott elmondtam, mégis odajöttek, körülvettek, mert a helyi vonatkozások érdekelték őket. De azt mondták a mun­kások is, hogy ilyen előadást máskor is szívesen meghallgat­nak. Pártszeminárium filmvetítéssel Nemcsak ismeretterjesztő elő­adásokhoz használják Nyírbog- dányban a filmet. Az említett három filmet levetítik a párt- szemináriumon is. igaz. hogy csak az egyik kapcsolódik szo­rosan az anyaghoz, de érdemes a másik kettőt is levetíteni. Ügy véljük, hasznos ez a gyakorlat, mert színesebbé, érdekesebbé te­szi a szemináriumokat, közelebb viszi a gyakorlati problémákhoz. Regényfilm és olvasás Mint sok más falusi iskola­igazgató, Nagy István sem csak TIT előadó, hanem egyebek kö­zött könyvtáros is. Megemlítette ő is azt a szokást, hogy egy regényből készült film vetítése idején hihetetlen mértékben megnő az érdeklődés a regény iránt. Egyszerre tízen is vin­nék. köztük olyanok is. akik ta­lán még soha nem voltak könyv­tárban. Ilyen példányszámban pedig nem található meg egyet­len könyvtában sem a keresett regény. Valahogy pedig meg kellene oldani az ellátást. Meg­érné. Ha a Vörös és fekete, a Csendes Don vetítése idején fo­kozódott az érdeklődés a két re­gény iránt, bizonyára fokozódni fog a rövidesen bemutatásra ke­rülő Űj barázdát szánt az eke iránt is. Nem egy időben fog­ják vetíteni az egész megyé­ben, átcsoportosítással, esetleg még vásárlással is meg lehetned szervezni az igények kielégítését, j Hasonló a helyzet a könyv- j ismertetésekkel. Az ismertetés j célja nem a tartalom ismerte - j tése, hanem a figyelem felkel-j tése. Ha jó a könyvismertetés, természetesen sokun szeretnék a könyvet elolvasni, éspedig lehe­tőleg az ismertetés után. Ebben az esetben sokkal könnvebb le­het a szervezés. Mondjuk egv járásban hat könyvet ismertet-: í nek egyszerre különböző helye- ; ; ken. Mindegyik könyvből leg- j í alább tíz példányt lehetne ván- j ! doroltatni cserélgetve, az elő-! i adások változása szerint. 1 Gál Bél»,; Hantiéi archívum Halléban | Haliéban, Georg Friedrich Händel szülővárosában mikrofil­mekből, eredeti partitúrákból és kéziratokból álló Händel archí­vumot létesítenek a zeneszerző tiszteletére berendezett múzeum­ban. A mikrofilmek nagyrésze azokról az eredeti kéziratokról készült, amelyeket Londonban a British Museumban őriznek. A több rqint 300 esztendős hallei városi színházban, amely jelenleg a Béke Színháza nevet viseli, az idén tizedszer kerül­nek megrendezésre a Händel Ünnepi Játékok. Halle zenei vá­ros kulturális tevékenységének középpontjában áll Händel mű­vészetének kutatása és ápolása. Jól dolgoznak a szülői munkaközösségek Nagyvarsány, Barabas, Tisza adony községekben példásan vég­zi feladatát a szülői munkaközös­ség, a nőtanácsok segítségével. E községekben rendszeres előadáso­kon fontos nevelési kérdéseket hallgatnak és vitatnak meg a szülők. Az idei jó munkának kö­szönhető, hogy javult az Iskolai látogatás színvonala is, sikerült a gyermekek teljes beiskolázása, és jelentősen csőiéként a mulasz­tás. Elsősorban az ellen küzdenek, a munkaközösségek, hogy szűn­jön meg a kettős nevelés, az is*; kóla és a szülői ház nevelése kö­zött ne legyen célbeli eltérés. Az ismeretterjesztő nap: csiitöríők a tiszalöki Járásiján Szinte mintaszerű szervezésben folyik az ismeretterjesztő mun­ka a tiszalöki járásban. Ponto­san ütemezett tematikájuk van, negyedévre előre tudják, hogy melyik nap, hol, milyen témá­ról, ki tart előadást. Meghatá­rozták azt is, hogy minden héten csütörtökön kell az előadásokat tartani. Megszokják ezt az elő­adók, a hallgatók is, de nagy könnyebbséget jelent az egyez­tetés szempontjából is. Egyre többen hasznainak fil­meket is az előadásokhoz. A bashalmi és kisfási tsz-ben a tiszalöki Rákóczi Tsv-bcn pél­dául minden héten ■ jn tilmv-aa tités. Nincs is par ,z a láto-í gatottságra. Még egyet érdemes leliciteriri megjegyezni: ez a három tsz a; filmek kölcsönzési díját mindig | kifizeti a kulturális alapj Ti

Next

/
Thumbnails
Contents