Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-08 / 288. szám

Hatalmas antifasiszta tüntetések Franciaországban a Francia Kommunista Párt kezdeményezésére Tömegtüntetés Hanoiban Párizs, (MT): December 6. az OAS és a fasizmus elleni nem­zeti nap, a francia demokraták impozáns megnyilatkozása volt. Párizsban szerdán este hat sű­rű menetben mintegy 35 000 fő­nyi tüntető vonult a belváros felé. „Útját álljuk a fasizmus­nak!’, „Vesszenek az OAS-gyilko- sok!", „Akasztófára Salant!” — kiáltották a felvonuló munkások, diákok értelmiségiek és a fran­cia demokratikus erők összefo­gását hirdették. A rendőrség ez­úttal is hatalmas készültséggel vonult ki és igyekezett a tün­tetők útját elvágni. A főváros több pontján heves összetűzések­re került sor az antifasiszták és a karhatalom között. A rend­őrök 14 tüntetőt megsebesítettek. Hasonló antifasiszta megmoz­dulásokra került sor a vidéki városokban is. Marseille-ben szer­dán tízezer főnyi tömeg vonult fel. Az észak-franciaországi Douai-ban kilencezer bányász, Dunkerque-ben ötezer munkás szüntette be a munkát. Rennes- ben, ahol a szocialista párt he­lyi szervezete is csatlakozott a kommunisták kezdeményezéséhez, tízezer, Lyonbar. tizenkétezer fő­nyi tömeg tüntetett. Thoulouse- ban a rendőrség durván nekitá­madt az antifasiszta tüntetőknek, az összecsapásnál húsz felvo­nuló és tíz rendőr megsebesült. Algériában is nagy haditaná­csot tartottak Morin algériai fő­megbízott és Ailleret tábornok katonai főparancsnok résztvételé- vel a lincselések és az egyre gyakoribb szökések meggátolásá­ról. Az intézkedések hatását egyelőre még nem lehet látni. Néhány órával a tanácskozás után további 16 OAS-terrorista szökött meg a Bone-i fogházból úgy, hogy végigsétáltak a foghá­zat a bíróság épületével össze­kötő folyosón. Az algériai főta­nács viszont visszahelyezett tiszt­ségébe 12 tanácsost, akiket az április 22-i puccskísérlet után a I lista Pált főtitkára, Magúin or­vos, Daib tanácsos, valamint több más „liberális és kommunista’. Franciaországban is folytatód­tak a bombamerényietek. Az egyik plasztikbomba a France- Soir párizsi szerkesztőségében robbant fel és két újságírónőt megsebesített. Néhány órával a robbanás utón mintegy 3000 fő­nyi tömeg gyűlt össze a szer­kesztőség előtt^ és hevesen tünte­tett az OAS ellen. Lyonban és Nizzában a kommunista párt szervezeteinek helyiségei ellen követtek el merényletet. A h\Uli kormányának ftt rmomn finnt a PHENJAN, (TASZSZ): Pák Szón Csői, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere kormánya meg­bízásából emlékiratot juttatott el Monzsi Szlimhez. az ENSZ- közgyulés 16. ülésszakának el­nökéhez és U Thant ügyveze­tő főtitkárhoz a koreai kérdés ENSZ-beli megvitatásával kap­csolatban. Az emlékirat kiemeli, hogy a Korea egyesítésére és újjáépí­tésére alakult ENSZ-bizottsag 11. évi jelentése ismét a való­ságnak meg nem felelően is­merteti a koreai helyzetet és palástolni igyekszik azt a lényt, hogy a jelenlegi dél-koreai hely­zet akadályozza Korea békés egyesítését és fenyegeti mind a távol-keleti, mind a világbékét. Az emlékirat az események elemzésével, bő tényanyag fel­vonultatásával bizonyítja, hogy a dél-koreai fasiszta katonai hatóságok terrort alkalmaznak az ország békés egyesítéséért küzdő derfiokratikus erők ellen. Az emlékirat rámutat arra, bogy a Dét-Koreában kialakult hely-1 zel az amerikai megszállás; egyenes következménye: részle- ' tes felsorolását adja azoknak a 1 provokációs katonai cselekmé­nyeknek. amelyeket az ameri­kai fél részéről követtek el a j Koreai Népi Demokratikus Köz- j társaság ellen tengeren. levegő­ben és szárazföldön. A jelenlegi katasztrófális dél­koreai helyzetből csak egy ki­vezető út van, s ez egyben a koreai kérdés végleges megol­dásának útja is: az amerikai csapatok kivonása Dél-Koreából. az ország békés egyesítése. Korea egyesítése a koreai nép belügyi — jelenti ki az emlék­irat. A KXDK kormányának őszinte törekvései azonban min­dig beleütköztek az Egyesült Államok obstrukciójába és a dél-koreai hatóságok makacs ellenállásába. Teljes egészében az Egyesült Államokra hárul a felelősség azért, hogy Korea mind a mai napig kettéosztott ország. az amerikai imperialisták délvietnámi katonai beavatkozá­sa ellen. A hazafias front felhívására 40 000 ember tüntetett Hanoiban a városi színház előtti téren az amerikai imperia­listák egyre nyilvánvalóbb katonai beavatkozása elten Dcl- Vietnám ügyeibe. (MTI Külföldi Képszolgálat) Csőmbe haiainduit Párizsból ­Eif»ahclliville-bcn házi urizeibe helyezlek az amerikai konzuli Párizs, (MTI): Az Elisabethville-böl, Katanga kongói tartomány központjából érkező csütörtök reggeli hírügy­nökségi jelentésekből csupán az derül ki. hogy folytatódnak az ENSZ-csapatok összetűzései a ka- tangai szalcadárok zsoldosaival. Valamennyi nyugati hírügynök­ség hangoztatja, hogy a helyzet áttekinthetetlen Elisabethville- ben. Párizsi jelenések szerint Csőm­be katangai diktátor — mivel a brazíliai kormány elutasító ma­gatartása miatt nem utazhatott Brazíliába — szerdán este repü­lőgépen Brazzavillebe indult, hogy megkísérelje a hazajutást Elísabehtville-be. Elutazása előtt Radarral a gyorshajlá* ellen 1/(>{> negyvenhárom küldött stsólal fel tt kínai vitában ! újságíróknak hangoztatta, szí I sem lehet tárgyalásokról. Feltű­nően élesen támadta az ameri: kaiakat „kommunista barátság­gal” vádolva őket. BRÜSSZEL: Ugyanebben az időpontban ka­pott helyet a belga rádió- és te­levízió műsorában Csőmbe inter­júja, amelyben hasonló hangne­met használt, sőt még azt a kép­telen állítást is megkockáztatva, hogy az amerikai külügyminisz­tériumban „kommunisták befo­lyása érvényesül” a katangai kér­dés megítélésénél. ELISABETHV1LLE: Nem kevésbé szembeszökő mó­don támadta az Egyesült Álla­mokat Elisabethville-ben Kimba, az úgynevezett katangai külügy­miniszter, aki újságírók előtt ki­jelentette, megtorlásként házi őrizetbe helyezte az Egyesült Ál­lamok Elisabethville-i konzulját és közölte vele, a katangai csendőrök letartóztatják, ameny- nyiben elhagyja otthonát. Mint az AP megjegyzi, Kimba magya­rázatából nem volt megállapítha­tó, mivel indokolja az intézke­dést. NEW YORK: Az ENSZ központjában szerdán Svédország ENSZ-küldöttsége tudtára adta U Thant ügyvezető főtitkárnak, hogy a svéd parla­ment külügyi bizottsága legutób­bi ülésén az ENSZ kongói ak­ciójának támogatása mellett fog­lalt állást. AP-jelentés szerint Stevenson amerikai ENSZ-megbízott és az amerikai ENSZ-küldöttség több vezető tagja, szerdán majdnem egyórás bizalmas tanácskozást folytatott U Thanttal. A megbe­szélés után Stevenson kijelentet­te, „az Egyesült Államok na­gyon elégedett az ügyvezető ENSZ-főtitkár Katanga ellenőr­zés alá vonását célzó tervével”. Négy halott az argentin unto Grand Prixen Az argentin Autó Grand Prixen történt két súlyos szerencsétlen­ségnek négy halálos áldozata volt. R. Carillo argentin versenyző a Fonyó folyón átvezető pálya- szakaszon gépkocsijával átvágo- dott a híd korlátján, s a vízbe fulladt. Az ugyancsak argentin J. Castellani elvesztette uralmát a gépkocsi felett, a közönség közé rohant. A versenyzőt sé­rülésekkel kórházba szállították, három néző pedig életét vesz­tette. New York, (MTI): Az ENSZ- aözgyűlés szerdán délutáni — magyar idő szerint esti — ülé­sén folytatta a Kínai Népköztár­saság törvényes ENSZ-beli jo- , gai helyreállításának megvitatá- ! sát. Az ülésen — AP- és Reuter- tudósitás szerint — Ghana, i Ausztrália és Kuba küldötte szó­lalt. lel. Ghana és Kuba képviselője támogatta azt a szovjet ha­tározati javaslatot, amely in­dítványozza a Kínai Népköz- társaság bebocsátását a vi­lágszervezetbe és a csungkajsekisla klikk kép­viselőjének eltávolítását az ENSZ szerveiből. Ausztrália küldötte el­lenezte a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítását. A köz­gyűlés csütörtökön, magyar idő szerint 21 órakor folytatta a vitát. A Reuter-iroda összefoglaló je­lentésében nem tartja valószínű­nek, hogy a közgyűlés jelen ülés­szakát meghosszabbítják. A nagy­hatalmak ugyanis egyöntetűen helyeslik az ülésszak berekesz­tésére eredetileg kitűzött decem­ber 20-i határidő betartását. Más­részt U Thant ügyvezető lótitkár a világszervezet anyagi nehéz­ségei miatt szintén e határ­idő mellett foglal állást. mert az ülésszak meghosszabbí­tása újabb költségeket jelentene a világszervezetnek. A kínai kér­dés megvitatása előreláthatólag még a jövő héten is tart, mert még 43 küldött szerepel a szó­nokok listáján. Emiatt kevés idő marad más napirenden szerep­lő kérdések, köztük az angolai helyzet megvitatására, amit az afrikai tagállamok többsége szorgalmaz. Mint ismeretes, az algériai kérdés megvitatása de­cember 14-én kezdődik. Megfenyegették az esküdteket az első „plasztik-per“ tárgy oláson A svájci rendőrség különleges radarszerkezetet helyezett üzembe. A készülék lefényképezi a megengedett sebesség­nél gyorsabban haladó gépkocsit, az elhaladás időpontját és a sebességet. A kihágás bizonyítéka megfellebbezhetetlen. Két kilométerrel odébb a rádiótelefon útján értesíted őr­szem lefüleli az autót. A képen: a rendőr feljegyzi a feltar­tóztatandó gépkocsi rendszámát és típusát. (MTI Külföldi Képszolgálat) 2 fasisztákat támogató magatartá-! suk miatt menteitek fel állásuk- i tói. A gyilkosságok, merényletek I sem szünetelnek Algériában. Az; OAS az elmúlt 24 órában főleg j a haladó gondolkodású európaiak közül választotta ki áldozatait. A fasiszták többek között meg­gyilkoltak egy Ibanez nevű kom­munistát és egy Tardy nevű föld- mérnököt. Az OAS egyébként közzétette az utóbbi napokban „halálra ítélt és kivégzett'’ sze­mélyek listáját. Köztük szerepel William Levy, az Algériai Szocia­hangon” beszólt a vádlottakkal, az OAS nevét ki sem ejtette. Ti- xier-Vignancourt ismert ultra vé- ! dőügyvéd annál élesebb hangot j ütött meg. A nagyobb nyomaték > j kedvéért az OAS is fenyegető le- > veleket küldött a bíróság tagjai- : nak. Az egyik tanú a hírhedt Tho- ! mazo ezredes, a bíróság előtt I „csodálatát” fejezte ki a „haza- I fiák” iránt. ! A vádlottakat mindössze egy- : hét évi szabadságvesztésre ítélték, j négy vádlott büntetésének végre- I hajtását még’ fel i6 függesztették. Párizs, (MTI): A Briom-i esküdtbíróság íté­letet hirdetett az első „plasz­tik-perben”. Ez volt az első eset, hogy a Franciaországban elkö­vetett félezernél több merény­let tettesei közül valakit felelős­ségre vontak. A tíztagú terroris­ta banda vezére, akit ez év ta­vaszán gyikossági kísérlet és zsa­rolás miatt életfogytiglan kény­szermunkára ítéltek, nem jelent meg a tárgyaláson, megszökött a tégy házból. A kilenc vádlott 30 kilogramm dinamitot lopott, merényleteket követett el. A bí­róság elnöke mindvégig „atyai

Next

/
Thumbnails
Contents