Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-05 / 285. szám

Tanulság — holnapra beszédes elnök, Danes János ve­A vásárosnaményi járási ta­nácsnál egymás után sorolnak olyan termelőszövetkezeteket, amelyekben 35—40 forintot, vagy többet érő munkaegységgel zár­ják az esztendőt. De mert a jó­eredményű közös gazdaságot könnyű dicsérni — én a vámos­atyai Lenin-t választom. Ennél a szövetkezetnél ugyanis maradt el jócskán a tervezett számítás­ból. Hogyan történt? Hogyan lesz tovább? Mint vélekedik er­ről a tagság, a vezetőség? Az eléggé tágas irodában Serényi Sándorné vezető és Kö- döböcz Pál beosztott könyvelő nagy figyelemmel hadakoznak a szamokkal. Mindketten már ko­rábban megszerezték a képesí­tést és 1960. januárjától kettős könyvelési rendszerben dolgoz­nak. Feladatukat 197 család ér­dekében pontosan, lelkiismere­tesen végzik. — Számunkra csakis az a fon­tos, hogy mindenkor a tényle­ges helyzetet mutassuk ki a tag­ságnak — mondja Berényi Sán- domé. S a zárszámadás közeled­tével úgyannyira rendben van­nak a munkával, hogy külső se­gítségre egyáltalán nem is gon­dolnak. Ez tehát rendben volna Hát akkor? Erre az alacsony, piros, igen szí át a szót. — A munka tekintetében di- ísóret illeti tagságunkat. Min­dent elvégeztünk a maga idejé­ben; egy lépés föld nem ma­radt műveletlen. Hanem a szá­razság bizony elszippantott vagy kétszázezer forintunkat. Ellen­ben a jószágállományunk meg­adta, amit vártunk. Mondják, magyarázzák aztán, hogy bár a határuk valódi bere­gi, erős, nehéz talaj, mégis szin­te csaknem mindent termelni akartak. Pedig ennek a földnek* is megvannak a maga kiváltsá­gos kedvencei. Mindenekelőtt a j búza után a pillangós takarmány- félék. De a kukoricát, cukorrá- ! pát is javallja. Viszor.* a krump­lit már „nem bírja"’ úgv. ahogy kellene. Mikor mind ez szóba kerül, többen is beszélni kezdenek egyszerre. És. mintha csak ol­vasnák, hogy számukra felesle­ges a lehetetlennek látszó továb­bi töprengés is rizstermesztésről, kertészkedésről. Ahol lehet, ott jó az ilyesmi. Nekik nincs vi­zük hozzá. De náluk meg dup- lázottan is az állattenyésztés, a pillangós takarmányok termesz­tésére. magíögására mutat a fő irány. S ami tor su egyik. ti*. sabb szövetkezeti gazda azt mondja: „Ezt kell csinálni, ez a falu hangja is”, az elnök feleme­li a kezét. — Helyes. A vezetőségnek is ez az álláspontja. Tudjuk mind- | nyáján, hogy a növénytermesztés után 724 ezer, az állattenyésztés után pedig 704 ezer forint bevé­telt irányoztunk elő. Majd ne:/ éppen egyformán. A növényter­mesztésből elmaradt, de az ál- j lattartás után aligha. Ebből pedig az a tanulság, amiről igen beszélgetünk mos­tanában. Vagyis: a jelen 27 fe­jőstehén létszámot jövőre 45 darabra növeljük. Fokozni fog- | juk a növendékmarha- és ser­téshizlalási. A jövő évi sertés hízó alapanyagunk máris bizto­sítva van. (Az első fél évre el is intéztük 75 darabra a szerződés- kötést). Sőt más tsz-nek is tu­dunk adni a szaporulatból. Az idei háromezer baromfi helyett hatezret nevelünk. Tavasszal 150 holdon végzünk pillangós felül- vetést. A több jószág utáni ha­szonból rendszeresebbé tehetjük az előlegosztást.. Szóval feltét­len túl kell lépnünk azon, hogy a nagyüzemben kisüzemi módra topogjunk. Távlati tervünk sze­A nőtanácsok él étéből Havonta 12 000 forint Átlag ennyit számolnak, ha a jánkmajtisi Dózsa Tsz asz­talos üzemének forgalmát mérik. Kiss Lajos, Filó János és Udud László sokoldalú munkát végez a jól felszerelt műhelyben. Az asztalos üzem ben nemrég 45 000 forintos gépet is felszereltek. (Hammel József felvétele) ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ A SZOVJETUNIÓRÓL Kovács Károlyné elvtársnő, a nőtanács megyei titkára, or­szággyűlési képviselő december 7-én Szovjetunióbeli útjáról tart élménybeszámolót a II. kerület asszonyainak. A NÖTANÁCS ÉS KISZ IFJÚSÁGI BÁLJA A szabadságtelepi nótanács és KISZ-szervezet az Irodaház nagytermében dec. 17-én nagyszabású ifjúsági bált rendez. TÉLAPÓ A GYERMEKVÉDŐ OTTHONBAN A Megyei Gyermekvédő Otthonban gondozott gyermekek Tél­apó és karácsonyi ünnepségét 17-én rendezik meg a II. sz. iskolá­ban. rint ezután nem fogunk foglal­kozni a területünk oktalan szét- darabolásáváL Tehát így van a vámosatyai Lenin Termelőszövetkezet. És azt is elmondják még: már most úgy készülnek, hogy az ez évi várható 18 forint körüli munka­egység-értéket a következő évben jelentősen túlszárnyalják. A ta­nulság alapján* A. B. A Demecseri Vegyes Szövetkezet életéből T/ ajon, hogy dolgoznak ott a fiatalok, ahol lány vi­seli a „kalapot?”... Kételye­met szempillantás alatt oszlat­ta el a bájos, halkszavú admi­nisztrátor. — A legjobb munkás is Rutkai• Edit, a KISZ-titkárunk — mondta. — Október 31-ig 341 munkaegysége van. De év végére meglesz a négyszáz — lapozott bele a könyvbe. Az iroda melletti dohánycsomózó- ból vidám nótaszó szűrődött át a betömött ablakon. Editet azonban nem találtuk itt. — Most benn dolgozik a fa­luban Nagy András házában az öregekkel — újságolta. —■ Hogyne, itt van a „rok­kantak” között — fogadott mo­solyogva a gyorsbeszédű, pi­rosarcú házigazda. — Edit vígasztalgat ben­nünket. dalolgat — nézett a lányra Kozák Andrásné. Most azonban ő is hallgat, csak a keze jár gyorsan az illatos dohánylevelek között... S ha már a fiatalokról van szó, engedte, hogy az időseb­bek gombolyítsák a beszéd fo­nalát, ők illetékesek véleményt mondani a kiszesekről. Hamar kiderült, hogy Rutkai Editet nemcsak a fiatalok akarták. If í is. öt láttuk legalkal- ■ masabbnak erre a posztra — viszi a szót Kozák- né, aki már benne van a korban, de azért ott szeret együtt dolgozni a fiatalokkal. — Nem engedték az öregek­nek. Azt mondták, hogy majd ők elvégzik a krumpliásást helyettük, s még a prémium is az öregeké lehet. Én tu­dom, mert ott dolgoztam ve­lük együtt, Kerekes Jánosáé­val. Mert mi is ajánlkoztunk erre. — Ez a nagylány kezdte azt is. Még egy puszit is kapott az agronómustól, merthogy ki­találta — magyarázza nevetve özvegy Nyeste József né. — Most sánta az Editünk, azért van köztünk — teszi hozzá. Nevetünk valamennyien. — A gumicsizma kimarta a lábam, injekcióra járok, pi­henni kellene. De hát itt pihe­nek, nem? Ülök, s úgy dolgo­zom — magyarázta a fekete­hajú, kékszemű KISZ-titkár. aki megmutatta, hogy rászol­gált. a megtiszteltetésre, leány a talpán. Annyi földet vállall. mint a férfiak. Kétezer öl ten­gerit, 1300 öl burgonyát mun­kált. S egyedül! — Mikor azt láttuk, hogy nem boldogulnak az öregek, elhatároztuk, hogy segítségük­re leszünk. Mennyi lehetett a terület? Vagy harminc hold. — Nekem is ők segítettek — szól közbe Bodnár Pista bácsi. I/ oltak szép számmal, akik helyett megművelték a földet. Mondjad csak, tudod te — bíztatja Editet Tanyik József né, s most már együtt sorolják a neveket. Kinek, ki jut az eszébe, s Így alakul a névsor: Vágó Lajos, Borsi Ber­talan, Marján Ferenc, Köny­ves Ferenc, Tisza• István, Bor­bély Mihály, Imre János, Ko- csány János és Máté András, ők a hálásak a. káliói Zöld Me­ző Tsz kiszeseinek. — Mikor meg kizártuk a tsz-böl Csordás Ferencnét, az ö területét is a fiatalok vet­ték át. Hogy Edit dolgozott-e? Ö vezette a csapatot. — Jól néztem volna ki, ha én csak beszélek, de nem fo­gom meg a kapát — szól közbe a KISZ-titkár. — Ezért ígértünk most. ne­kik lemezjátszót — bizonygatja a fiatalok jó munkáját Nyes­te néni. — És Boza Erzsiké, meg Csordás lrénke? Nem ezért vol­tak kirándulni Aggtelekre? — ismeri el munkájukat Lókodi Sándor bácsi. De ne hagyjuk. már ki az elnököt se. Vágó Sándort. — így van — erősíti Tanyik- né is, Nyeste néni is. — Min­ket is elvittek, flórom busszal jártuk Egert, Tokajt, Lillafü­redet. — Jövőre két hold földet kap a KISZ-szervezetünk a jó munkájáért. Már ez évben is adtak volna, de nem jól vi­selkedtünk — magyarázza Rut­kai Edit. Szövetkezetünk még 1949-ben alakult meg 10 taggal. Rá há­rom évre már megalakult az asztalos, ács és kőműves rész­leg is. A kezdeti nehézségek el­lenére is mindig arra törekedett a szövetkezet, hogy kifogástalan — Ne mond ezt el — inti le valaki. — Miért? Hadd olvassák csak. Jó, ha tudják. Szóval az volt a baj, hogy nem értet­tünk egyet mi, fiatalok sem. Sok volt a marakodás, mert­hogy csak két fiú van köz­tünk. .. A evetnek. L — Igen, s ezért nem tud­tunk előadásokat tartani, a színdarabokat megtanulni. Most úgy határoztunk, hogy a Vörös Zászló Tsz fiataljaival fogunk össze. így tevékenykedik Edit és „csapata”, Szabó Ilona, Boza Erzsiké, Füle Ilona, Füle Mag­di, Kurucz Erzsébet, Csordás lrénke, s a munkájuk alapján KISZ-be felvett Fekete Erzsi­ké és Marján Anna. S annak örülnek, hogy Füle Laci is kö­zéjük állt, velük együtt dol­gozik, s munka után ő húzza a. talp alá valót esténként a tanyai csomózóban. — így száll itt apáról fiú­ra a tánc is, a Kállai kettős, amit közel negyven évvel ez­előtt jómagam is jártam Sza­bó Sándorral — emlékezik visz- sza Nyeste néni. — Még fil­meztek is bennünket! tizekről a mai fiatalokról pedig regényt lehetne ír­ni. Rutkai Editről, Magyar Andrásáéról, aki áldott álla­potban szedte a krumplit, a többiekről, akik biztos táma­szai és segítői az öregeknek a •nagykállói Zöld Mező Terme­lőszövetkezetben. Farkas Kálmán munkát végezzen. Ez sikerült is. Ma már nemcsak a helyi lakos­ság és közületek igényeit elégít­jük ki, hanem dolgozunk Ber­keszen, Gégényben, Székélyben, Pátrohán és más környékbeli községekben is. Szövetkezetünk­nek jelenleg 64 tagja van és meg­alakult a fodrász részleg is. Közben a vezetőség igyekezett gépeket beszerezni, hogy kímélje az emberi erőt és így fokozhas­suk a termelékenységet. Asztalos | részlegünk a lakossági munkák elvégzésén kívül már évek óta Erzsébet hálókat készít a BU- TORÉRT-nek. A tervbútoroknál minőségi leértékelés még nem fordult elő. A kőműves-, ács-,- festő és cipész részlegek szol­gáltatási és közületi munkát vé­geznek helyben és a környékbe­li községekben. Jó munkánk eredményeképpen megkaptuk „A megye harmadik legjobb szövetkezete” című ok­levelet, elnökünk pedig „a szak­ma kiváló dolgozója” jelvényt. Nem kielégítő még szövetke­zetünknél a kulturális és sport­élet. Reméljük azonban, hogy a megalakulóban lévő pártszerve­zet és a meglévő KISZ-szervezet segítségével ezen a téren is rö­videsen eredményes munkát vé­gezhetünk. A téli hónapokra a szövetke­zet KISZ szervezete máris gaz­dag programot készített. De­cember közepétől megkezdődik a kulturális élet és megkezdik mű­ködésüket a szakkörök is-. A szövetkezet dolgozói részére nyolc ismeretterjesztő előadás lesz, a politikai szakkör 25—30 résztvevővel indul. Ezenkívül irodalmi-, kézimunka, valamint színjátszó-, és énekszakkör kez­di meg a működését. A színjátszó csoport lelkesen ] készül a decemberben megtar- ! tandó művelődési ház avatására. Ekkor kezdődik meg a KISZ- szervezet nagyarányú kulturális fejlődése is, mert a művelődési ház avatása után közös munka­tervet dolgoznak ki. Ennek ered- i ménye a következő évben fog je-, j lentkezni. Talos Tibor. •T

Next

/
Thumbnails
Contents