Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-01 / 282. szám

Meggondolatlanság, könnyelműség, amiből bűntény lehet Miről beszél a szabálysértési napló ? DfCäiniiar közepbn már *982-«öi. „járnak“ a Nviregv- házi Asztalos Kisipari Szövetkezetben A negyedik negyedév végére 300 öltözőszekrényt, 50 garnitúra Erzsébet-hálöt, 300 rádióasztalt, 150 Aquincum - könyvszekrényt lsei! legyártania az asztalos ktsz-nek. Vállalásuk nagyrészét már teljesítették. Huszonöt Öltö­zőszekrényt adtak le november­ben. December 3-ig 25 Erzsébet- hálöt és december 10-ig a to­vábbi 25 hálót leadják. A vál­lalt 300 rádióasztalt már a múlt hét közepén leszállította. A könyvszekrények pedig december 14-ére teljesen elkészülnek. Most készül az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat illatszerboltjának berendezése, amit 15-dg adnak át rendeltetésének. Év végére 900 ezer forint értékű árut termel­nek. Eredményes előadás voTt a dohánygyárban Térítésmentes véradás jelentő- > ségéről tartott előadást Dr. Do- hanics Sándor. A dohánygyár Vöröskereszt csoportja és az üze­mi bizottság' által szervezett elő­adásiak 50 résztvevője volt. Az előadás sikerén felbuzdulva a jövőben több nyíregyházi üzem­ben és vállalatnál kerül sor ha­sonló ismeretterjesztő előadásra. Közel 17 vagon bőrt adott el ez évben Szabolcsban a Bőr­és Cipőkellékellátó Vállalat Ez évben a megye cipész üze­mei részére 89 ezer 472 kilog­ramm krupponbőrt, 76 ezer 572 kilogramm egyéb kemény bőrt szállítottak. A bőr nagyrészéből export árut termelt a Nyíregy­házi és a Vencséllői Cipész » ÜTSZ. Felső bőrből 419 ezer 920 négyzetdecimétert használtak fel. A bélésbőr nagyrésze külföldi importáru, főleg Franciaország­ból és Angliából hozzák be. Eb­ből 1650 kilogramm fogyott el. Alkotó öregek A várost tanács szabálysérté­si csoportjához igen sok kisebb törvénysértési ügy érkezik. Nagy elvtárs, a csoport veze­tője készséggel ad néhány ada­tot, amely ismerteti a csoport munkáját Nézzünk ezekből né­hányat; Két csomag bors és egy Kossuth ... H. Erzsébet igen gyakran vá­sárolt a 7-es számú önkiszolgá­ló boltban. A bolt alkalmazot­tainak úgy tűnt, hogy vásárlásai után a kirakott, csomagolt áruk közül mindig hiányzott valami. Épp ezért figyelték meg, s egyik alkalommal a helyettes boltve­zető tettenérte, miközben 2 cso­mag borsot és egy csomag Kos­suth cigarettát süllyesztett a zse­bébe. 500 forintra büntették. Kontár szobafestő Paul Mihály iparengedély nél­kül végzett' szobafestést. Munkát nem vállalt, s így kontárkodás­ból akarta fenntartani magát. A szabálysértési csoport őt is 500 forint pénzbírságra ítélte. A bír­ságolás nevelő hatással volt Paul Mihályi:«, mert az eltelt idő óta elhelyezkedett egy vállalat­nál, ahol mint festő, a szakmá­jában dolgozik. Aki a nevét adta... Ugyancsak ipari szabálysértést követett el Póta Gáspár kőmű­ves. Idős korára való tekintet­tel adómentességet élvez. ezt használta ki. Költségvetési terve­ket készített olyan új lakóházak építkezéséhez, amelyeket aztán kontárok végeztek el. A nevét adta, hogy fedezze a kontárok tevékenységét. A szabálysértési csoport elé került, ahol 1200 fo­rint pénzbírságra ítélték. Tiltott almaszállítás Hartmann Józsefné egyénileg gazdálkodó, felsősimái lakost Hajdúnánáson érte tetten a ren­dőrség. Hartmanné egy mázsa almát szállított oda a fennálló tiltó Rendelkezések ellenére a megyéből. Az almát Hajdúnáná­son magasabb áron akarta ér­tékesíteni. A nánási rendőri szervek megakadályozták az üzérkedést, a csoport pedig til­tott kiszállítás miatt 200 forint bírságot rótt ki rá. A főbérlő bosszantása Makiári István Színház utca 24. szám alatti lakos főbérlőjé­nek életét próbálta megnehezí­teni. Bérlőjének konyháján az üvegajtót elsötétítette, hogy azok egész nap villanyt legyenek kénytelenek használni, mert a konyha csak az ajtón keresztül kapott világosságot. Felszólítás ellenére sem változtatott a hely­zeten a háztulajdonos, s így őt is 400 forint pénzbírsággal súj­tották. Kukoricalopás Lovas Mihály ügye is a cso­port elé került. Az eljárásnál ki­derült, hogy a nyár folyamán — bár nyolc gyermeke van — nem dolgozott. Ősszel pedig tettenéf- ték, amint a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kuko­ricatáblájából kukoricát tört le és akart hazaszállítani. Nagy családjára való tekintettel csak 300 forint pénzbírsággal sújtot­ták. A bírság nevelő hatású volt, ezt bizonyítja, hogy Lovas Mihály már dolgozik egy vál­lalatnál. Nagy elvtárs elmondta, hogy a csoport a bírságok meghozata­lánál elsősorban a nevelő célza­tot tartja szem előtt. Hiszen azok az emberek, akiknek ügyé­ben dönteniük kell, nem bűnö­zők, csak megtévedtek. Vannak, akik személyes nézeteltérésből követnek el szabálytalanságot, mások meggondolatlanságból, könnyelműségből. A csoport fel­adata, hogy az idejében hozott bírságokkal elejét vegyék az eset­leges súlyosabb jogtalanságoknak, törvénysértéseknek, azaz ilymó- don embereket mentsenek meg a börtöntől. Bézi László. automatizálják a gőzkazánokat a nvírbagdányi üzemben Még ebben az évben 40 ezer forintot ruháznak be A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál egyre jobban előtér­be kerül a nyersolajfeldolgozás | egyes munkafázisainak automa- i tizálása. Az atmoszférikus desz­tillációs üzem, a vácum-üzem és a sótalanító műszeresítése után most kerül sor a gőztermelő ka­zánok részleges automatizálására. A két nagyteljesítményű BW- rendszerű kazánhoz jelenleg a műszerfalat készítik, melyre még ebben az évben negyvenezer fo­rintot ruháznak be. A jövő év­ben kerül sor a műszerek be­szerelésére. A különböző mérő, regisztráló és szabályzó műsze­rek feladata, hogy automatiku­san szabályozzák a vízbetáplá­lást, mérjék a termelt gőz mennyiségét — egyszóval meg­könnyítsék a kezelőszemélyzet munkáját. A kazánok műszeres! tését a gyár műszerészei és a karban­tartó műhely dolgozói saját ere­jű beruházással végzik. Közösből fakad az egyéni érdek BESZÉLGETÉS A CSENGEM LENIN TSZ FÖAGRONÖMUSÁVAL A PREMIZÁLÁSRÓL Országos kiállításon is beille- \ne mestermunkának az a székért lamelyet Pák Gyuri bácsi, a kál- Hósemjéni Üj Élet Termelőszö- <■vetkezet kerékgyártója készített 'a közelmúltban. A hatvanegy [esztendős kerékgyártó ugyanis \nagyon jól érti szakmáját, de mellett amolyan ezermester is, 's nem elrontója semmilyen más tmunkának sem. Legutóbb pél­dául boroshordót javított a tsz- >nek. Nem csoda ezek után, hogy 1idén már több, mint 300 munka­egységet írtak a könyvébe, amely ,ebben a szövetkezetben szép tpénzt ígér. A csengeri Lenin Termelőszö­vetkezet tagsága már jó hónap­ja végzett mindenféle betakarí­tási munkával. Vetési tervét 815 katasztrális hold helyett 903 ka- tasztrális holdra teljesítette. Ér­tékesítési előirányzatának is ál­talában eleget tett. Hogyan ér­ték el ezt az eredményt — er­ről beszélgetek Juhász Bélával, a tsz főagronómusával. — Tavalyi helyzetünkhöz ké­pest, bizony nem lebecsülendő eredménynek mondhatjuk a mos­tanit. Az a megállapításunk: helyesen tettük, amikor február­ban jól átgondoltuk és a magunk helyzetéhez igazítva alkalmazni is kezdtük a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács által közösen kiadott premizálási el­veket. Természetesen a közgyű­lés jóváhagyásával. Milyen prémiumot adnak gyakorlatilag? — A kapások premizálását — egyéni felelős terület alapján — a termés tíz százalékában álla­pítottuk meg. Az ipari termé­nyek után természetesen pénz­ben fizetjük ezt ki. De a korábbi évek tapasztalata alapján most előre gondoltunk a kukorica és napraforgószár betakarítási ér­dekeltségre is. így a szár ötven százaléka a tagé, anyagi ösztön­zésként. — És mi a helyzet a takar­mánynál. Ez ugyanis, a száraz nyár következtében kényes kér­dés egy kicsit. — Mi nem tartottuk helyes­nek az úgynevezett részibe va­ló kaszálást és begyűjtést. A takarmány betakarításával kap­csolatos- teendőket ugyanúgy munkaegységre végezték tag­jaink, mint más egyéb munkát. Csak szükségszerint adtunk ki takarmányt. Ezzel elértük azt, hogy az kapott természetbeni juttatást, akinek arra ténylege­sen szüksége van; akinél ez nem indokolt, megkapta a munkaegy­ség-jóváírást. S ami igen lénye­ges:. tagságunk helyesli ezt a módszert. — . Az állattenyésztésben is premizálnak? — Természetesen. Bár meg kell mondanom, hogy ez még nem egészen tisztázott. A sertés- fiaztatóknál például a beterve­zett malacszaporulaton felül le­választott malacok 30 százaléka a gondozóké. Ugyanez van a ju­hászoknál is. Ez utóbbiakat azon­ban a terven felüli gyapjúho­zam után is premizáljuk. A tehenészetben a kifejt tej kétszazalékának pénzbeni értéke a munkaegység melletti juttatás. Hizlalásnál pedig — mind a ser­tések, mind a szarvasmarhák te­kintetében — súlygyarapodás és korosbítás után kapják a mun­kaegység-jóváírást. Bár ez azon­nali érdekeltséget nem látszik mutatni, de a munka, illetve a gondozás eredményességével együtt növekszik a gondozók munkaegysége, ami részben a havonkénti előlegosztásnál, majd pedig a zárszámadáskor térül meg — a dolgozó javára. — Tavaly is volt már premi­zálás? — Nem volt. S éppen ez a baj. Mert ha lett volna, több tapasz­talatunk lenne. Hanem az SZKP XXII. kongresszusán, Hruscsov elvtárs a mezőgazdasági kérdés kategóriájában eléggé részletesen szólt az anyagi érdekeltség le­nini elvének további biztosítá­sáról, szükségességéről. És mi ta­nulmányozzuk ezt az útmutatást. — A premizálás alkalmazásá­val mutatkozik-e a gazdaság életében konkrét eredmény? — De még mennyire! Pár pél­da is nagyon elgondolkoztatóan bizonyítja az anyagi érdekeltség gyakorlati hasznát. A múlt év­ben ki volt ugyan osztva mű­velésre a kapásterület, de ősszel már mindenki csak együtt ment takarítani. Senki . nem. volt kí­váncsi a „maga” területére, hogy munkálta, s milyen eredményt hozott az. Még januárban is tör­tük a kukoricát és kint volt < csaknem az összes kukorica- és ! napraforgószár. Most pedig már i rég rendbe van téve a hatá­runk. Még éjjel, holdvilágnál isi törték a kukoricát. A múlt évben 850 ezer forint volt a saját beruházás. Ebben az esztendőben pedig csaknem másfélmilliót ruháztunk be kö­zös gazdaságunk gyarapítására — a magunk erejéből. Ugyan­akkor tavaly nem volt havi elő­legosztás, az idén ezt is meg tudtuk valósítani. Dacára annak, hogy az elmúlt évi egy munka­egységre jutó 23 forint helyett most 33,83 forintot irányoztunk elő. De ahogy a legutóbbi pénz­ügyi felmérés mutatja, ennek meg is kell lennie. Persze nem mondhatjuk, hogy a mi módszerünk az igazi és mindenütt így csinálják. Hiszen, szinte minden tsz-nek más a helyzete, lehetősége. És még mi magunknak is keresni kell a tökéletesebb formát! Különösen egyes munkafolyamatok végzé­sénél, üzemágaknál van tenni­valónk, mint a kocsisok, ipari üzemágak, kertészet tekintetében. De reméljük, itt is megtaláljuk a megfelelő anyagi ösztönzés feltételeit. Mert az a célunk:' mielőbb sok árut termelő, kor-] szerű nagyüzemmé fejleszteni kö­zös gazdaságunkat, az ösztönző anyagi érdekeltség konkretizálá­sával. Mert a tagságnak is ez az akarata és érdeke. A. B. Tisza Gyula tehenész sem mondható fiatalembernek, mégis új életet kezdett az Új Élet Tsz- ben. Csakhogy nem Kállósem- jénben, hanem Tunyogmatolcson. Szorgalmasan, fiatalos lendület­tel dolgozik viszont és neki is köszönhető, hogy a termelőszö­vetkezetben nevelt tenyészüszők kiváló egyedekként jutnak to- vábbtenyésztésre más közös gaz­daságokhoz. A jövedelemre, meg­becsülésre ő sem panaszkodik. Íme, két idős ember, aki a ter­melőszövetkezetben végez hasz­nos, alkotó munkát. Sok-sok tár­ssukkal együtt itt találták meg a ,helyüket, a nyugodt, békés öreg- ikort. Foto: Hammel. 9

Next

/
Thumbnails
Contents