Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1961-11-26 / 278. szám

Őszi könyvhetek Nem egészen új mar ez a fogalom, amit ennek a két szó­nak a kapcsolata jelent, mégis úgy gondolom, hogy nem va­gyunk teljesen tisztában a je­lentőségével. Biztosan elmarad­tak a könyvtárfejlesztés tervtel­jesítésével, közeledik az év vé­ge és tenni kell valamit, ezért van az egész, gondolhatják egyesek. Ami a földművesszövetkezet könyvértékesítési tervét illeti, amiatt aligha lesz szégyenkezni valója a megyében bárkinek is az év elteltével: a tavalyi hatmillió 247 ezerrel szemben az idén hét és fémillió forint lesz a teljesítése a megye föd- müvesszövetkezeti hálózatának. Lényeges fejlődés ez pénzben, de még lényegesebb könyvben, iro­dalmi forrásban. Lényeges, mert nem árucikknek tekintjük a könyvet. Sokka] fontosabb szá­munkra a hatás, amit a köny­vek vásárlóikra gyakorolnak. A könyv árusítása nem üzle­ti ügy, hanem egyre inkább tár­sadalmi üggyé, közüggyé válik. Az üzleteken kivül tavaly 550 bizományos foglalkozott árusí­tással, az idén már nyolcszáz bizományosa van a földműves­szövetkezetnek. A megyei könyvtár és a föld- müvesszövetkezet közös kezde­ményezésére a megyében min­őén könyvtáros — minden köz­ségben van — egyben bizomá­nyos is. Nyugdíjasok és peda­gógusok vállalják, hogy a leg­eldugottabb tanyára is eljus­son a könyv. ( Gombás Bálint például több mint hatezer forintot árult Ti- szavasvári tanyavilágában. Ház- ról-házra árusító módszerrel Nyírteleken 1200 forint, Raka- mazon háromezer forint, Dó- zsaszőllőn hatszáz forint érté­kű könyvet adtak el egy nap alatt. Nagyon jó hatással vannak a könyvvásárlásra — az iroda­lom népszerűsítésére — az író­olvasó találkozók. Nagyeese- den sem akadhatott még arra példa, hogy egyetlen nap alatt 1300 forintért vásároljanak könyveket, pedig a nemrég tar­tott . 'ró-olvasó találkozó után néhány nappal történt ez. Köl­esén, a nagyon jól sikerült író­olvasó találkozó napján több mint hatszáz forint értékű könyv kelt el. Kétségtelen, hogy egy-egy ilyen találkozónak nemcsak az adja meg a jelentőségét, hogy azon többé kevésbé megismer­nek egy-két írót, hanem az is, hogy ezen keresztül általában is megszeretik az irodalmat. Ugyanez mondható el a házról- házra való árusításról és az úgynevezett gurulós könyves­boltról is. Ezért, mondjuk azt, hogy a könyvárusítás . nem egyszerűen üzleti, kereskedelmi ügy, ha­nem közügy is. Ezért kell tár­sadalmi szerveinknek is min­dent elkövetniük az őszi könyv­hetek további sikeréért. Olvasótoborzás 3595 könyvtári tag van a Csenge- . ri járásban, az olvasók 8-14 éves iskolásokból és idősebb emberek- ! bői tevődnek ki. A 14—24 év kö­zötti fiatalok többsége nem igen olvas. A járási könyvtár, pedagó­gusokkal közösen, a télen olvasó- toborzást tart. Céljuk érdekében könyvismertető és értékelő este- i kot rendeznek, irodalmi esteken népszerűsítik a mai és a klasszikus irodalom nevesebb képviselőit. Az első ilyen estre kedden került sor, ahol Ady munkásságával és mű­veivel ismerkedtek a fiatalok. A járási könyvtár a tél folyamán irodalmi színpadot szeretne létre­hozni. Ügy tervezik, hogy a bemu­tató előadásukat már december­ben megtartják. Hallotta-e, hogy... ...Moszkvában íilmíőiskola nyilt, amelynek programjában filmtudományi és filmtörténeti előadások szerepelnek? ...ez év első öt hónapjában 96 angol filmszínház zárta be ka­puit anyagi okokból? ...Indonéziában a függetlenség kikiáltása óta 24 000 új könyv jelent meg? Iskolák oí ter»mc»lo*$xövetkezetek r* Oktatási rendszerünk tovább- ' fejlesztésének irányelvei előír­ják, hogy tegyük szorosabbá is­koláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Igazgatóink meggyőzték neve­lőinket arról, hogy a termelőszö­vetkezetek nevelői és tanulói se­gítése miért szükséges és miért jelentős. A legtöbb iskolánkban így pl. Nyírmadán, Apagyon, Laskodon, Baktalórántházán, stb. egy-két nevelő legfontosabb tár­sadalmi munkája az, hogy kap­csolatot tart a termelőszövetke­zettel és a problémákról tájé­koztatja a nevelőtestületet. S ez az „összekötői” munkakör állan­dó, rendszeres. így pl. Laskodon a tsz-nek nincs olyan problémá­ja, amit pl. az igazgató ne is­merne, és a szükséges segítsé­get meg ne adná. Természetesen, ahol ilyen a kapcsolat, ott az eredmények mindkét részről hasznosak. A problémák ismeretének köszön­hető és könyvelhető el, hogy pl. Nyírmadán 365 munkanapon, vagyis 2920 munkaórában segítet­ték nevelői ellenőrzéssel a bur­gonyabogár elleni védekezésben, az almaszedésben, burgonyavála- gatásban. kukoricatörésben és napraforgó szedésben a termelő­szövetkezetet. A végzett munka értéke 7320 Ft. Vaján a hasonló munkaadás értéke meghaladja a 12 000 forintot. Külön érdemes megemlíteni Laskodot, ahol 600 munkanapot 3600 munkaórában segítettek a tanulók. 500 mázsa takarmányrépát szedtek fel, 120 kh napraforgótermésnél végezték el a bugázást, 500 nyárfát ültet­tek a tsz majorja köré. éld kapeiúlata A laskodi tsz és annak patro- nálói sem maradtak adósok. Ad­tak az iskola politechnikai fel­szerelésének, műhelyének fej­lesztésére 25 000 Ft értékű gépe­ket; segítettek az új tantermek létrehozásában. A baktalóréntházi tsz pl. 4 napon át 3—3 fogatot bocsátott az iskola rendelkezésére, hogy az udvar feltöltési és egyengeté- si munkálatai megtörténjenek. A vajai úttörők 1200 ürgét és 3,2 mázsa burgonyabogarat pusz­títottak el! Az ófehértóiak többezer facse­metét kötöztek be a nyulak kár­tevő rágása ellen, s kb 1000 má­zsa burgonya válogatását végezték el egyéb segítés mellett. Magyon 200 mázsa cukorrépa kiásása emelkedik ki a több ki- sebb-nagyobb segítés közül. Nem érdektelen szólnunk a tsz nevelési vonatkozású segítésé­ről sem, ahol ismét Laskod mu­tatott szép példát. Itt az úttö­rők az idős és magukkal immár szinte tehetetlen tsz-tagoknak segítettek a betakarítási munká­latok elvégzésében, sőt házi mun­kában is segédkeztek: takarítot­tak, mostak, fát vágtak. íme: a kicsi kezek... nagy segítsége! örvendetes fejlődés, hogy egyes iskoláink gondolnak terveikben a jövőre, a téli segítségnyújtásra is. így többek között pl. Nyír­madán a tsz tagokat a téli elő­adások során, de személyes meg­győzéssel is felkészítik a tavaszi munkákba való aktív részvételre főként azokat, akik a munka kö­zösségi végzésétől távoltartották magukat. Tervbe vették a tel folyamán az idős és magára hagyott tagok segítését is, Makkal Tibor tanár vezetésével. Felmérték a tagság iskolai végzettségét és az igények­nek megfelelően indítanak alapis­mereti tanfolyamokat. A neve­lők egyre rendszeresebben kí­vánnak a tsz KISZ szervezeté­ben segítséget nyújtani, tanfo­lyamokat, politikai iskolákat, ok­tatást végezni. A nevelők elhatá­rozták ugyancsak Nyírmadán, hogy a tsz gyűlésein egyre töb­ben vesznek részt és segítik problémáik megoldásában. Tapasztaljuk, hogy az iskolai mulasztások is csökkentek, amió­ta a dolgozók a nagyüzemi me­zőgazdaságban dolgoznak és nem­csak a tanulók tanulmányi ered­ménye jobb, de a felnőttoktatás iránt is lényegesen nagyobb az érdeklődés. Míg az előző évek­ben járásunkban 5—6 dolgozók ál­talános iskolája működött, addig ez évben 12. A könyvtárosi je­lentések is arról számolnak be, hogy emelkedett, — szinte ug­rásszerűen — a könyvolvasók száma. Reméljük, a még gyengébb se­gítséget nyújtó iskoláink, mint pl. Nyírkércs, Nyírjákó, Ramo- csajháza és a többiek okulnak és lelkesedni fognak Laskod, Nyír- mada, Vaja, Öfehértó jó kezde­ményezésein, amelyek nemcsak gazdasági eredményeket hoznak. Sokkal inkább hasznosak a mun­kára nevelésben, az iskola és az élet kapcsolatának szorosabbá válásában. Albert Antal. A közelmúltban városunkban járt debreceni nevelők cso­portja nemcsak szakmai tapasztalatokat szerzett, iskolákat látogatott meg. hanem megtekintette városunk látniva­lóit Is. A fényképezőgép éppen a Bessenyei szobor előtt örö­kítette meg a csoportot. (Foto: Hammel) Krecsmári László: Vetettünk tegnap \ietettünk tegnap — Hullt a köd ~ szürke szirma az őszi tájra — mohón nyelte a jó magot barázdák ches, barna szája, s piUedtcn nyúlt el már a föld mikor elment a gép felette, mint ágyban boldog asszonyok termékennyé lett meleg teste. ,..S kikelt a vetés zöldellő szép abroszát már szinte láttam, majd pacsirta szólt s kombájnod basszusa dörmögött a nyárban, kalászt habzsoltak: millió kacagó szem ömlött a zsákba, s új kenyér ízes karéját inaszatos képű gyerek rágta... Fordult a gép, eltűnt a kép — s a fejem egyre azon törtem: miért nem lehet az ember-elmét is megmunkálni olyan könnyen, mint ezt a földet — mely év múltán gazdag, terméssel fizet vissza; — sok ember agya miért kemény, s kopár még mindig, mint a szikla? Hiszen az idő' azért hinti az értelemnek tiszta magját belénk bölcsen, hogy tetteink majd 'knek dúsan visszaadják; — s hogy az utón. hol együtt megyünk: egy re jobban és messzebb lássunk, hogy fénylőbb legyen jövő nyarunk ■s gazdagabb az aratásunk. 6

Next

/
Thumbnails
Contents