Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1961-11-02 / 258. szám
A valóság 2 hetenként kétszázan türdenek A terv: törpe vízmű építése—Négy és télezer méter járda — Vízvezeték a lakásokban ? Jól sáfárkodnak a köz pénzével Bujon Falvaink lakói azor. is mérik egy-egy községi tanács és vezetőinek tevékenységét, hogyan gazdálkodnak a köz pénzével. Bu- jon nyolc évvel ezelőtt helyezte üzembe a községi tanács azt a kádfürdőt, mely mindenki örömére szolgál. így most hetenként csütörtökön és szombaton tart nyitva a községi fürdő, melyben két kád és hat zuhanyozó áll a falu dolgozóinak rendelkezésére. Jól beosztották azt is, mikor kik fürödjenek. Minden csütörtökön az iskolások fürödnek. Este átadják a helyet a felnőtteknek, s a szombati nap is az ő rendelkezésükre áll. A községi tanács gondoskodott arról is, hogy a téli időben is üzemeljen a fürdő. Biztosítják a meleg vizet és a kellemes környezetet Nagy fába vágták a fejszét a Az orvostudomány újabban Krypton 85-öt alkalmaz a diagnosztikában. A National Heart Institute három munkatársa, R. T. Long, E. Brannwald és G. A. Morow kísérletei alapján e radioaktív izotóp segítségével meg tudják állapítani a szív esetleges hibás vérkeringését vagyis az ú. n. mellékkeringést. A mellékkeringés a szív választófalán lévő és születési hibából eredő nyílások révén jön létre. Komoly zavarokat okozhat azáltal, hogy e nyílásokon keresztül összekeveredik az oxigénmentes, illetve oxigénnel telített vér. Az időben felfedezett bajon fiatal korban végzett műtéttel lehet segíteni. Annak megállapítására, hogy a szív jobb és bal kamrája között van-e összeköttetés, Krypton 85-öt juttatnak injekció segítségével a jobb kamrába. Ameny- nyiben a szívnek úgynevezett mellékkeringése is van, a rádióbujiak. A jövő évi közsógfej- lesztési tervükben szerepel egy törpevízmű építése. Erre 150 ezer forintot fordítanak. A mélyfúrású kút — mely a fürdő üzemelését is biztosítja — alkalmas arra, hogy a törpevízművet is ellássa vízzel. Már többen tervezik, hogy a lakásukba is bevezetik a vízvezetéket. A bujiak szorgalmat azonban más is mutatja. Ez évben 1226 méter járdát építettek 152 ezer A népművelés egy-egy ágának problémáit rendszeres időközönként megtárgyalják a megye népizotóp-oldat a balkamrában áramló vérbe jut, onnan pedig továbbkerül az érhálózatba és kimutatható a szervezet teljes érrendszerében. Balról jobbfelé tartó mellékkeringés esetén a Krypton 85-öt a szív balkamrá- jába juttatják be és ellenőrzik a beteg kilégzését. Amennyiben a két szívkamra között ilyen természetű összeköttetés áll fenn, a rádióizotóp a jobb szív- kamrába hatol, onnan pedig a kis vérkörön keresztül a tüdőbe és a széndioxiddal együtt végül a légcsőbe. A kilélegzett levegő Krypton 85-tartalmát Geiger— Müller-féle számláló segítségével lehet pontosan megállapítani. Eddig bonyolult szondázással állapították meg a szívben a mellékkeringés jelenlétét, az új eljárás azonban, a kezdeti nehézségek leküzdése után rövidesen általánosan alkalmazásra kerülhet. forintos költséggel és társadalmi munkával. Így a községben most négy és félezer méter hosszú járda van, melyet községfejlesztésből építettek. Gondolnak a falu gyermekeire is, akik felső iskolákban tanulnak. Így kap minden hónapban 550 forint ösztöndíjat Safrankó Bandi, aki a Mezőgazdasági Akadémián tanul. Szentesi Ilonka pedig 400 forint havi segélyben részesül, melyet a falu lakossága biztosít részére. művelési felügyelői. Az első ilyen értekezletre az új népművelési év megkezdésekor Kisvárdán, a másodikra 30-án, hétfőn került sor Nyíregyházán. A járások népművelési felügyelői előtt Gyarmathy Zsigmond, a vásáros- naményi járási tanács művelődési osztályának a vezetője, „Milyen segtíséget adott a népművelés a tsz dolgozók szakismereteinek bővítésére” címmel tartott vitaindító előadást. Utána a résztvevők elmondták saját tapasztalataikat, hogy a helyes gyakorlatot átvehessék egymástól. Elmondották, hogy hogyan szervezik meg a szakismereti tanfolyamokat, hogyan vonják be a dolgozókat. Hogyan biztosítják, hogy a tanfolyamok szoros kapcsolatban legyenek a termeléssel. Tájékoztatták egymást arról is, hogy mit eredményezett eddigi tapasztalataik szerint a dolgozók szakismereteinek a bővítése. A következő értekezletek tárgya a könyvtári munka, a műkedvelő művészeti mozgalom, a szocialista erkölcsre nevelés lesz. Diagnózis Krypton 85 segítségével Hogyan bővíthetjük tsz dolgozóink szakismeretét? Lapszélen Kötelesség vagy hivatástudat? Csak egészen véletlenül lettem résztvevője egy jelentősebb nevelői értekezletnek. Éppen száraz, inkább adminisztratívnak mondható dolgokról volt szó, olyanokról, amelyek egy nem pedagógust aligha érdekelnek. Váratlanul izgalmas mondatot hallottam. Talán nem szó szerint, de valami ilyet: Sok pedagógust felelősségre vontunk már, mondjuk italozás miatt, vagy más jellembeli, magatartásbeli fogyatékossága miatt, de arra már nem sok példát találnánk, hogy valakit legalábbis fegyelmiben részesítettünk volna amiatt, hogy nem jól látta el feladatát. Ennek az értekezletnek más volt a célja, így csak néhány szó esett erről a nagyon is érdekes és fontos kérdésről, pedig érdemes elgondolkodni rajta. Már hallom is az ellenvetéseket: a pedagógus nem olyan hivatalnok, akinek napról napra lehet a munkáját ellenőrizni, elvégezte-e pontosan, lelkiismeretesen. Pedagógusnak, nevelőnek nem azért mennek az emberek, hogy megélhetésüket biztosítsák, hanem hivatástudatból. Még sorolhatnám tovább az ellenvetéseket, de felesleges, mert úgy nagyjából igazak. Mégis ki merné azt állítani, hogy nincsenek — ha kis számban is — olyan nevelők, akik kötelességnek és nem hivatásnak tekintik munkájukat? És mint kötelességet is lelkiismeretlenül látják el. Nehéz az ellenőrzés, de nem lehetetlen. Ha egy építészmérnök lelkiismeretlen, felületes, legfeljebb egy ház dől össze, de ha egy nevelő lelki- ismeretlen, negyven gyerek életét is romba döntheti. Ezt ugyan nem lehet úgy forintban kifejezni, mint a házban esett kárt, mégis nagyobb. Ha mondjuk kétezer pedagógus közül mindössze öt-hat a lelkiismeretlen és csak ennyinek nézzük el a hibáját, akkor is nagy felelősség terhel bennünket! Mert a legdrágább épület: a fejlődő emberi jellem. G. Két fiatal keresete a szövetkezetben Szabolcsbákán Kelemen Ferenc és László, testvérek, mindketten tagjai a még első éves Búzakalász Termelőszövetkezetnek. Kocsisok. De nem akármilyenek ám, hanem mindig azt nézik, azt keresik: hol mit kell dolgozni. S ahol csak alkalom és lehetőség kínálkozik, mindenütt és mindenből kiveszik dolgos részüket. Ferenc 457, László 360 munkaegységnél tart már. S hogy mennyire érdemes igyekezni és a fiatalok is megtalálják számításukat a közös gazdálkodásban, eddigi keresetük igazolja. A termelőszövetkezet kezdeti jó gazdálkodása folytán ugyanis már most, az első évben ötször osztott előleget, munkaegységenként 10 forintot. Így Ferenc csak pénzbeni előlegül 3580, László pedig 2577 forintot kapott. De részesült a két fiatal kenyérgabonából is. Ketten 9 mázsa 82 kiló búzát és 4 mázsa 42 kiló rozsot kerestek az aratás, cséplés idejéig szerzett mur. kaegységei kre. Most pedig, ahogy a közeledő zárszámadás mutatja, együttes évi keresetük mintegy 30 ezer forint lesz. S mint mondják: megvannak elégedve sorsukkal, munkájukkal és persze, a keresetükkel is és egyáltalán nem vágynak el sehova szövetkezetükből. a. b. Milyen les% a Bér eg jövő szarvasmarhája ? 5zarvasrnarha-tenyésztés szem- ponjából a legelmaradottabb volt ez a vidék, ahol 9 évvel ezelőtt megkezdődött a szarvasmarha-állomány fajtaátalakító keresztezése. Ez a tenyésztői munka kiterjed a vásárosna- ményi járás egész területére, a fehérgyarmati és csengeri járás Tisza és a Szamos által bezárt területére. A kitűzött cél: az állatok igénytelenségének, magas tej- zsírtermelő képességének megőrzése mellett a fejlődés meggyorsítása, a takarmányértékesítés megjavítása és a tejtermelés állandó növelése. E célok elérése érdekében kitűnő származású, jó testalkattal, örökítő képességgel rendelkező borzderes bikákat és egy pár darab kosztromait használunk. Kiváló tenyészállat az Öpályi Tangazdaság Svájcból importált „Laval” nevű törzsbikája, — amelynek 6 fiától végez termékenyítést a Vásárosnaményi Mesterséges Termékenyítő Állomás. A „Laval” 19 leányánál 458 kg-al javította a tejtermelést, az anyák egyébként is magas — 5000 kg-on felüli évi — átlagos tejtermeléséhez viszonyítva. A Mesterséges Termékenyítő Állomás bikaállományának anyai évi átlagos tejtermelése 5784 kg. tej, 3,85 százalék tejzsírral. Azokban a községekben, ahol még természetes fedeztetés van, a bikák anyai évi átlagos tejtermelése 5130 kg. 3,81 százalékos tej zsírral. Ezeknek a bikáknak és a tenyésztői munka állandó javulásának eredménye, hogy az 1957. évi 1191 kg-os magyar- szürke törzskönyvi ellenőrzött tehenek évi átlagos tejtermeléséről a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló keresztezésre használt tehenek átlagos évi tejtermelése 1960. végén 1912 kg-ra emelkedett, a keresztezés első nemzedékeinél — az F/l-nél — első borjadzás után pedig 1992 kg-ra. Az emelkedés azonos takarmányozási és gondozási környezetben az anyákhoz viszonyítva 80 kg volt. Azokban a tenyészetekben, ahol a tartási környezet — a takarmányozás, gondozás, a borjak felnevelése az átlagosnál jobban javult, a tejtermelés is magasabbra emelkedett. A csarodai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 41 darab F/l. tehén, 1960-ban 2294 kg átlagos tejtermelést ért el, 3,85 százalékos tejzsírral, ez az eredmény az 1957. évit 584 kg-al hagyta el. A tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezetben 1957-től 617 kg-al emelkedett a tejtermelés. 1960-ban 2262 kg volt az átlag, ez év végére több tehén befejezi a második laktációját és a tehenészet átlaga meghaladja a 3000 kg-ot. A 97-es „Ku- rucz” tehén — amely a képen az első helyen látható — a második laktációban 4010 kg tejet termelt, 3,9 százalék tejzsírral. A 86-os „Daru” az első borjadzás utáni 300 nap alatt 2360 kg tejtermelést ért el. Hasonló fejlődés van Táltoson, Tarpán és több termelőszövetkezeti tehenészetben, és a háztáji teheneknél is. Gulácson Veres Zoltán tsz-tag 196-os „Manci” tehene a második laktációjában 3390 kg tejet termelt. Tennivalók a meglévő eredmények fokozása érdekében: tovább kell javítani a növendékek helyes felnevelését. Minden egészséges ép üszőborjút tenyésztésre kell felnevelni úgy, hogy azok minél előbb, de 18—20 hónapos korukban elérjék a tenyésztésbe vehető súlyt, a 400—410 kg-ot A bika és a tenyésztésre alkalmatlan üszőborjúkat fiatal kori nagy fejlődési erélyűk kedvező kihasználása mellett minél előbb hizlalják meg. A termelőszövetkezetek állományuk növelésére vásárolják meg a háztáji tehenek borjait is. Mindenütt, de ezen a részen nagyon fontos az állattenyésztési kultúra — tudás — állandó fejlesztése. A vezetők és állatgondozók egyaránt ragadjanak meg minden tanulási lehetőséget: szakkönyvek, szaklapok állandó olvasását, tanfolyamokon, szakelőadásokon való részvételt, stb. Amilyen gyorsan javul a tenyésztői tudás, olyan mértékben lesz a több tej, több hízott szarvasmarha eladásából nagyobb haszon. Szkita József tkv. főfelügyelő
