Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-11 / 239. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. 239. SZÁM Ara 50 fillér 1961. OKTÓBER 11. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL Harftngszcntelés Ombölyftn Az őszi megyei szövetkezeti könyvhetek programja Sport As országgyűlés elfogadta és törvényerőre emelte a második ötéves terv törvényjavaslatát Folytatta tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves nepgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czincge Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Cser­gő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nez- vál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek, Ajlai Miklós, az Országos Terv­hivatal elnöke. Az- ülést néhány perccel 10 óra után Beresztóczy Mik­lós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában első­nek Csergő János kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Csergő János kohó- és gépipari miniszter felszóialása Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külke­reskedelem egyaránt komoly igé­nyeket támaszt a kohó- és gép­ipar munkájával szemben. A ko­hó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent megtesznek, hogy a tör­vényjavaslatban előírt kötelezett­ségeket sikeresen teljesítsék. Ezután a hároméves terv fel­adatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. — A ko­hászat és a gépipar is jelentő­sen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl termelési előirányzatát. A terve­zettnél hatmilliárd forinttal több árualapot adott exportra, a bel­kereskedelem részére pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb áru­alapot biztosított. A munka ter­melékenysége közel 25 százalék­kal nőtt. Az átlagos évi növeke­dés 7,7 százalék, ami nem kielé­gítő, iha a fejlettebb szocialista országok eredményeihez viszo­nyítjuk. A hároméves terv idején jelentősen csökkent a termelési költség. — 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gépipar fej­lődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapitalista orszá­gok gépiparáé és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme. Három év alatt a gépipar terme­lése 17,4 százalékkal nőtt éven­ként, ami kielégítő eredménynek tekinthető. — Ha a gépipar szerkezeti át­alakulását vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a gépipar 62 százalékos fejlődéséhez ké­pest az erősáramú berendezések­nél 99,3 százalékos, a híradás- technikai iparnál 82,6 százalé­kos, a műszeriparnál 69,5 száza­lékos a fejlődés. A golyóscsa- págy-gyártás 3,5-szeresére növe­kedett. — A hároméves terv eredmé­nyeit csak azért soroltam fel rö­viden, hogy egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesí­tésének megvannak a reális alapjai — mondotta, majd a má­sodik ötéves terv előirányzatait ismertette. A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 60 százalékkal nö­vekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 százalékkal. A kohászat évente 7,7 százalékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal növeli át­lagos termelésének színvonalát. A miniszter ezután hangsú­lyozta, hogy a gépgyártás terme­lése a második ötéves terv ide­jén 68 százalékos fejlődést ér el. Határozott, egyértelmű intézke­déseket kell tenni annak érde­kében. — mert ez szorosan ösz- szefügg a gépipar termelésének gazdaságosságával —, hogy a KGST-országokkal kötött gyár­tásszakosítási megállapodásokat maradéktalanul betartsuk. A magyar gépiparnak és a kohászatnak nem érdemes olyan cikkeket gyártani, ame­lyek előállítása nem gazda­ságos. A kohászoknak, a gcpgyártóknak messzemenően figyelembe kell venniük az ország nyersanyag-lchctösc- geit. A magyar gépipar szerkezeti át­alakítását lényegesen nagyobb ütemű fejlődésnek kell jellemez­nie, mint például a híradástech­nikai-, a műszer- vagy a szer­számgépgyártó-iparágakét. Ügyel­nünk kell arra is, hogy további lehetőségeket találjunk a gépipar műszaki korszerűsítésére. — Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége je­lentősen előrehaladt. Tennivaló még így is sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba ke­rüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért folyó mun­kát a legfontosabb, a ki­emelt iparágakra kell össz­pontosítani. A műszeripar jelenlegi szétta­goltságát a második ötéves terv idején megszüntetik. A magyar műszeripar — különböző iparpo­litikai intézkedésekkel, új üze­mek segítségével és a meglévő gyárak központosításával tényle­gesen megtalálja méltó helyét. — Hasonlóan foglalkozunk hír­adástechnikai iparágunk és ezen belül a vácuumtechnikai gép­gyártásunk gyors fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításá­val. Jelentős intézkedéseket te­szünk szerszámgépgyártásunk termelésének fokozáséra is. Ko­hászatunk több, mint 7,5 milliár­dos beruházásából olyan anyagok előállítását biztosítjuk hazailag, amelyek nemcsak általában hazai iparunk, hanem a ba­ráti országok igényeinek kielé­gítését is szolgálják. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: — Ez a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, ame­lyek teljesítése, illetve túltelje­sítése minden jelentős mutató szempontjából reális és készek vagyunk az éves tervek kidolgo­zásánál — figyelemmel nyers­anyag-helyzetünkre, annak im­port-kihatásaira és alkatrész-el­látásunkra — olyan előirányzato­kat készíteni, amelyek figyelem­be veszik maximális lehetősé­geinket és további feltételeket biztosítanak, hogy ezt a tervet mind a gépiparra, mind a kohá­szatra vonatkozóan valamennyi dolgozó és vezető részéről mini­mális tervnek tekintsük. Papp Ferenc: Az öntözés fejlesztésére költött milliók a leggyorsabban megtérülnek Ezután Papp Ferenc, Báes- Kiskun megye képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta: A második ötéves terv me­zőgazdasági előirányzatának teljesítésében az egyik leg­fontosabb tényező az ország egyes vidékein évröl-évre visszatérő aszálykár elhárí­tása, a vízhiány leküz­dése, s ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés biz­tonságának növelése. Helyeselte a tervjavaslatnak azt a pontját, amely kimondja az öntözéses gazdálkodás nagyará­nyú fejlesztését, s rámutatott, hogy az öntözés fejlesztésére költött milliók a leggyorsabban megtérülő mezőgazdasági beru­házások közé tartoznak. Papp Ferenc a továbbiakban beszámolt arról, hogy Bács-Kis- kun megyében az úgynevezett felszíni vizek kihasználásával körülbelül 50 000 katasztrális hol­dat öntözhetnek. Az aszálytól gyakran sújtott kalocsai járásban a Csorna-foktői csatornarendszer kiépítésével már a közeljövőben mintegy 15 000 holdon élnek a lehetőségekkel. A tervbe vett kiskunsági öntözőrendszer kiépí­tésével — amely országunk má­sodik legnagyobb öntözőrendsze­re lesz — további 100 000 holdat öntözhetünk. Ebből mintegy 60 ezer hold szikes legelő. Ennek eredményeként ezeken a földte­rületeken a jelenlegi négy-öt mázsás termésátlagot 20 mázsa fölé emelhetjük. A második ötéves tervjavaslat­tal egyetért, elfogadja és elfo­gadásra ajánlja. Tausz János iieikereskedeimi miniszter felszólalása sük a kereslet és kínálat leg­kedvezőbb összhangját. Fártunk VII. Kongresszusa irányelveinek megfelelően a lakosság — növekvő jövedel­méből — elegendő mennyi­ségű, jó minőségű és állan­dóan bővülő választékú áru­kat vásárolhat a következő öt esztendőben. Teljesen kielégítjük a keresletet számos olyan cikkből, amelyből korábban átmeneti hiányok vol­tak, s javítjuk az ellátást azok­ból az árukból is, amelyekből — a vásárlóerő növekedésének hatására — az utóbbi években fokozódott a kereslet. Az élelmiszer-ellátásról szplva a miniszter hangoztatta, hogy a tervjavaslat összeállításakor ab­ból az elvből indultak ki: első­sorban az értékesebb tápanyago­kat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerek­ből álljon az eddiginél nagyobb választék a közönség rendelkezé­sére. — Hazánk az egy lakóéra jut* élelmiszerfogyasztásban — a ka­lóriákat számítva — előkelő he­lyen áll a világranglistán. A legutóbbi felmérések szerint fel­nőtteknél — az egyszerűség kedvéért nemenként nem muta­tom ki a fejlődést — (derültség) a normál méret derékban 3—4 centiméterrel nőtt, s a serdülő gyermekek ruháinak egyharma- dát 6 centiméterrel bővebbre kell méretezni, mint néhány év­vel ezelőtt. 1965-ben családonként 20 ki­lóval több húst és húskészít­(Folytatás A vitában ezután Tausz Já­nos képviselő, belkereskedelmi miniszter szólalt fel, s ismertet­te a tervjavaslat jelentősebb ke­reskedelmi előirányzatait. Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén, 1965-ben a belkereskedelmi forgalom egészé­ben 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egy százalékos emelke­dése 440 millió forintot tett ki, addig a második Ötéves tervidő­szakban már csaknem 700 mil­liót. A kiskereskedelmi forgalom növekedéséről szólva meg­említette, a következő évek­re 4,2 százalékos forgalom- emelkedést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négytagú család átlagosan 5500 forint­tal többet költ majd áruvá­sárlásokra, mint 1960-ban. — A tervjavaslat azt a felada­tot állítja elénk, hogy az alap­vető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő élet- színvonallal arányosan javuló el-1 látást nyújtsunk, s megteremt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents