Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-11 / 239. szám
(Folytató* az 1. oldalról.) I menyt hozunk forgalomba, mint 1960-ban. Tojásból 63. tejből 42, vajból 48, sajtból pedig 55 százalékkal többet adunk a lakosságnak, mint eddig. Az egy lakosra jutó zöldség-és gyümölcsfogyasztás a tervek szerint 1965-ben 27 százalékkal lesz több az 1960. évinél, s megköze- j líti majd a fejenkénti 160 kilót. Az ellátás folyamatosságát azzal javítjuk, hogy mélyhűtött árukból kereken háromszor annyit biztosítunk, mint eddig, narancsból és citromból pedig 33 százalékkal növeljük az importot. Más élelmi szenekből is jelentős forgalomnövekedéssel számolunk: étolajból például 48. húskonzervből 67. csokoládé- és nugátárukból 35, cukrászsütemnéyekből pedig 40 százalékkal adhatunk el többet a tervidőszak végén, mint 1960-ban. — Az előirányzatok a vendég-1 lói forgalom 30 százalékos nőve- j lését teszik lehetővé, — úgyhogy j az üzemi és a kereskedelmi ven- déglátás az eddiginél naponta félmillióval több vevőt szolgál | ki meleg étellel. A belkereskedelmi miniszter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette. A második ötéves terv időszakában csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bútort hoznak forgalomba, s azzal számolnak, hogy hazánk minden ötödik családja televíziót, minden harmadik családja rádiót vásárol " ajd. Áz előirányzatok szerint négyszer annyi személygépkocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt időszakban. Nagy gor^ t fordítanak arra. hogy különféle háztartási kisgépekkel és egyéb cikkekkel könnyítsék a dolgozó asz- szonyok második műszakját,. _s a kereskedelem eszkötc. "el enyhítsék az asszonyok i'tósi. bevásárlási gondjait. Az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás 1965- ben naponta átlagosan másfél millió embert étkeztet. A kon- zervek és egyéb tartósított áruk forgalmát kétszeresére emelik, s az egyre népszerűbb félkész és konyhára kész ételekből a jelenlegi mennyiség ötszörösét hozzák forgalomba: számos új háztartási vegyicikk is forgalomba kerül, köztük több újfajta szintetikus mosópor, a parkettát több évig megóvó padlókkal, stb. Jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát is. Az ötéves terv idején mintegy 800 új szövetkezeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 új étterem és kisvendéglő, továbbá 200 cukrászda megnyitását tervezik. Az országos hálózatfejlesztési programról szólva Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem 2700 kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletet létesít. Áruházat kap Csepel, Ózd, Szeged és Veszprém. Miskolcon pedig új áruház építését kezdik meg. Kiterjesztik az önkiszolgálás rendszerét. A második ötéves terv idején további 1750 állami és 1500 szövetkezeti üzletben vezetik be az önkiszolgálást, illetne az új létesítmények nagy többségét már önkiszolgálóvá rendezik be. A tervjavaslat 184 000 négyzet- méter új raktártér építését irányozza elő — ebből hét élelmiszer, 28 iparcikk raktár, továbbá hat tüzelő- és építőanyagraktár épül. Néhány helyen — elsősorban ott, ahol most épülnek, vagy fejlődnek az új lakótelepek — a több kisebb, különböző üzlet he2 j lyett nagyméretű, nagyobb forgalom lebonyolítására, bő választék tartására alkalmas önkiszolgáló, áruház-jellegű bevásárlási központokat létesítünk. Az úgynevezeti ellátási körzetek kialakításával arra törekszünk, hogy a fogyasztok minden fontosabb iparcikkei megvehessenek — anékül, hogy túl nagy távolságra kelljen utazniok. — A tervjavaslat néhány budapesti és vidéki szálloda építését, illetve újjáépítését, továbbá Berki Mihály né: Számszerűen emelkedett a kereskedelmi forgalom csaknem 1100 új szállodai szoba létesítését irányozza elő. Befejezésül hangsúlyozta a miniszter: Kereskedelmünk fejlesztésekor messzemenően érvényesítjük a takarékosság elvét, s határozottan fellépünk minden túlzó beruházási eszközeinket tékozló, pazarló megoldással szemben. Arra törekszünk, hogy egyre növekvő forgalmunkat csökkenő költségszint mellett bonyolítsuk le. — de ez semmiképpen se menjen a kiszolgálás rovására. Berki Mihályné Borsod megyei képviselő az ötéves terv kereskedelmi előirányzataival foglalkozott. Beszámolt arról, hogy a kereskedelmi forgalom országszerte — így Borsod megyében I is — számottevően emelkedett. A képviselő felhívta a keres- íkedelem vezetőinek figyelmét ar- | ra, hogy a kereslet elsősorban azok iránt a cikkek iránt nő, amelyek könnyítik a házimunkákat, kulturáltabbá teszik az életkörülményeket. A képviselőnő ezután rámuta- I tott, hogy bár a lakosság áru- ! ellátása észrevehetően javult, jegyes árucikkekből még nem kielégítő az ellátás. Sok tennivalónk van még a 'bolthálózat fejlesztésében is. A i tervjavaslat előirányzatai bizto- jsitják a lakosság jobb ellátásának feltételeit — ezért az ország- I gyűlés kereskedelmi állandó bizottsága és a maga nevében az előterjesztést elfogadja és elfogadásra ajánlja. Kozma József: Szorgalmas munHáva! leküzdhetjük a tieiiézségehef Kozma József, Győr-Sopron megye képviselője rámutatott: érdemes elgondolkozni azon. hogy az ideihez hasonló aszályos esztendő milyen következményekkel járt parasztságunkra nézve a múltban, az egyéni gazdálkodás korában. Most az aszály ellenére is mindenki számára megfelelő megélhetést és munkalehetőséget biztosítottunk. Szorgalmas, becsületes munkával leküzdhetjük a nehézségeket, s biztosíthatjuk a lakosság áruellátását. Kozma József a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz, építkezésekhez, az új bekötőutak létesítéséhez a termelőszövetkezeteknek a jövőben nagyobb mértékben kell saját erőből hozzájárul- niok. j A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Blaha Béla: Sok a tennivaló a munka- és üzemszervezésben Blaha Béla. Borsod megye képviselője hangsúlyozta, hogy a 1 szénbányászat 1965-re előiránv- ! zott termelésnövekedését csak- ' nem teljes egészében a jelenleg ' meglevő és most épülő bányákból kell biztosítani. 1 — Ügy kell megszerveznünk a beruházásokat, a bányászat fej- . lesztését — folytatta —, hogy a- befektetett milliók a legfontosabb 1 feladatok megoldását segítsék ■ elő. A második ötéves tervben kilenc és félmilliárd forintot köl- í tünk a szénbányászat íejleszíésé- re. Ebből biztosítanunk kell a i most épülő bányák befejezését,- így például gondoskodnunk kell Sárosi György Bács-Kiskun me- 1 gyei képviselő az ötéves tervja- vaslat főbb mezőgazdasági elő- j irányzataival, s a homoki terű-1 letek hasznosításával foglalkozott: — Második ötéves, tervünk mezőgazdasági előirányzatai módot adnak a mezőgazdasági munkák eddiginél nagyobb mérvű gépesítésére — folytatta. — Ma a telepítési munkákban már tetemes reszt végeznek el az emberek helyet a gépek. — Helyes lenne azonban a jól bevált Ue— 28-as traktor-család teljesítőképességének növelése, a jelenleg időszakában is előtérbe kerül a szén minőségének javítása. A tervidőszakban sürgetően vetődik fel a szénbányászat műszaki fejlesztésének, munka és üzemszervezése hatékonyabbá tételének kérdése is. — A szénbányászat előtt álló feladatok megkövetelik, hogy a következő időszakban az eddiginél lényegesen nagyobb gondot fordítsunk a bányagépek minőségére, a tartalékalkatrészek gyártására. valamint a berendezések árainak csökkentésére is. Sok a tennivaló a munka és üzemszervezésben. Blaha Béla a továbbiakban elmondotta, hogy a második ötéves tervben mintegy 300 millió forintot szán államunk munkás-védelmi és üzemegészségügyi beruházásokra. — Második ötéves tervünk sikeres teljesítése — folytatta ezután — nagymértékben attól függ, hogyan tudjuk biztosítani a megfelelő szakmunkás-utánpótlást. A tervidőszakban mintegy 410 000 új szakmunkásra lesz szüksége népgazdaságunknak. Ebből mintegy 290 000 szakmunkást az iparitanuló-képzéstől várunk. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra- ajánlotta. Sárosi György: # ökéletesehh m es '"g azdasági g épelt is használt mezőgazdasági gépek tökéletesítése. — A homoki földek hasznost ására vonatkozó tervek találkoznak termelőszövetkezeti parasztság: ^ k, s egész népgazdaságunk érdekeivel, ezért biztosítottnak látom az új távlatokat nyitó hatalmas telepítési feladatok megoldását; azt, hogy tutóhomokun- kat „arany homokká" változtatjuk. A képviselő a törvényjavasla- | tot elfogadta és az országgyűlés- : I nek elfogadására ajánlotta. Losonczi Pál földművelésügyi ■ miniszter a mezőgazdaság időszerű feladataival, a szocialista nagyüzemek fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Ahhoz, hogy mezőgazdasági előirányzatainkat minden vonatkozásban teljesíteni tuljuk, elengedhetetlenül szükséges a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezeti és gazdasági megszilárdítása, termelésük anyagi megalapozása, munkájuk helyes megszervezése. — A népgazdaság érdekei megkívánják — mondotta a továbbiakban —, hogy a mezőgazdaság ötéves programjában előirányzott valamennyi célt mielőbb elérjük, de ezek közül néhányat soron kívül megvalósítsunk. E fontos tennivalók közé tartozik például a termőtalaj táperejének fokozása, a mélyművelés, az öntözés fejlesztése, a különböző kémiai szerek — növényvédő- szerek. műanyagok, takarmánykiegészítők — használatának ki- terjesztése, új. nagyhozamú fajták elterjesztése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, a takarmány-felhasználás i gazdaságos módszerének széles- I körű aikalmazása. A miniszter ezután hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében a művelés alatt álló területet legnagyobb mértékben ki kell használnunk. A meglévő területtel a lehető legokosabban kell bánnunk, felhasználva ehhez a tudomány és a technika minden vívmányát. Ez azonban nem elég — mutatott rá — szükség van a meglevő termőterület további csökkentésének megakadályozására is. Ezzel kapcsolatban bejelentette a miniszter, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület további csökkenésének megakadályozására az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé törvényjavaslatot terjesztenek. — A termőterület jobb kihasználásához tartozik a gyenge minőségű földek megjavítása. Az ötéves terv 800 000 katasztrális holdon irányoz elő talajjavítást, főleg savanyú és szikes területeken. — Az előirányzott műtrágya mellet mindenhol növelni kell a szervestrágya felhasználását, ' részben istállótragya, részben a zöldtrágya mennyiségének növelésével. Említést tett a miniszter arról is, milyen fontos az időben és jól elvégzett talajművelés, s mennyire meghálálja a termőföld a gondos munkát még aszályos esztendőben is. Az idei év iskolapéldája annak, hogy még a rendkívüli szárazság mellett is viszonylag jó terméseket értek el azok a gazdaságok, amelyek a múlt év őszén időben elvégezték a mélyszántást. Ehhez a második ötéves tervben előirányzott gépi technika jó lehetőséget nyújt. — A szárazság elleni küzdelem másik nagyon fontos tényezője az öntözés kiterjesztése. A terv szerint öt év alatt mintegy két és félszeresére növekszik az öntözött terület. Ezenkívül a legszárazabb vidékünkön a Tiszántúlon már a tervidőszakban elkezdjük a második vízlépcső építését, amely a Nagykunság termőföldjeire biztosít majd elegendő vízmennyiséget. Az öntözés kiterjesztésében sokat tehetnek maguk a mezőgazdasági termelők is, helyi víztárolók létesítésével, s az ország nagy területein megvalósítható csőkutas öntözés alkalmazásával. A. mezőgazdasági termelés növelésének egyéb lehetőségeiről is szólt a miniszter, s ezek között említette meg a nagy termőképességű fajták és hibridek széleskörű elterjesztését mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Az állattenyésztésben, különösen a sertés, a baromfi és a juhtenyésztésben nagy súlyt helyeznek a megfen ’elő fajta kiválasztására. A terméshozamok növelésében tokozott jelentősége lesz a kémiai szerek széleskörű alkalmazásának. Ezután a mezőgazdasági termelés gépesítésével foglalkozott a miniszter. majd befejezésül megállapította: — Ebben az évben tovább nőtt a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek száma és csökkent a még gyengén dolgozó közös gazdaságoké. Ez nem kis mértékben a vezetés javulásának eredménye. Termelőszövetkezeteink többségében ma már hozzáértő szakemberek tartják kézben a gazdálkodást, s jobb munkára ösztönöznek a jövedelemelosztás különböző formái. — Meggyőződésem — mondotta a miniszter —, hogy a második ötéves terv megteremti a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének, a paraszti élet szebbé és jobbá válásának anyagi alapját, éppen ezért a terv valóravál- tásához kérjük a termelőszövetkezeti tagság, s valameny- nyi dolgozó paraszt szorgalmas munkáját. Molnár László: Lényegesen rövidítsük az építkezések ideiét Molnár László Komárom megyei képviselő arról beszélt, hogy építőiparunkra hatalmas feladatok várnak a második ötéves terv időszakában. A tervelőirányzatokban szereplő negyedmillió lakás építésén kívül építőiparunk jelentős nehézipari létesítmények munkálatait fejezi be. A képviselő részletesen foglalkozott azzal, milyen számottevő segítséget jelent terveink valóra* váltásához az építőipar kapacitásának ésszerű összpontosítása, a munkák átgondolt szervezése. Javasolta, hogy az Építésügyi Minisztérium vizsgálja meg: milyen lehetőségek vannak optimális nagyságú, szakosított, illetőleg területileg szervezett építőipari vállalatok (Folytatás a S. oldató«.) arról, hogy időben szenet adjon a komlói, a zobáki, a pécsi István 2-es, a dorogi 19-es és 21-es, az oroszlányi 23-as, valamint a borsodi üzem lyukói aknája. Jelentős feladat lesz az is, — s ez munkák egyik fő területe —. hogy ne csökkenjen a meglevő, működő aknák termelése, s megfelelően végezzük el a hozamot növelő rekonstrukciókat. — A beruházások koncentrálásával elérhetjük, hogy aránylag kevés új bányaüzem építése váljék szükségessé. — A termelés növelésével egyidejűleg a második ötéves terv Losoiczi Pa! földművelésügyi miniszter: A másodFfk ötéves terv megteremti a paraszti élet szebbé, jobbá válásának anyagi alapját
