Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-10 / 238. szám
> XVIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÄM Ára 50 fillér 1961. OKTÓBER 10. KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL Újabb sikeres szovjet rakétakísérlet Nyíregyháza áruellátásáról Sport Második ötéves tervünk időszakában lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére Az országgyűlés hétfői ülése Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Laps, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Dr. Ajtai Miklós elvtárs hesséde Dr. Ajtai Miklós bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat annak a helyes gazdaságpolitikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített, s amelynek ma már kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. — A hároméves tervet nemcsak teljesítettük hanem egy sor jelentős előirányzatát túl is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 22 százalék helyett közel 40 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 11 százalék helyett 19 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruházásra. A párt egész politikájának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóvátette a még meglévő nehézségeket, hikos emelkedése, s ezen alapszik | az életszínvonal, a reáljövedelmek 16—17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemü lesz. Mind a tervezésnél, mind a végrehajtásnál a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése a cél, s azt keli szem előtt tartanunk, hogy az életszínvonal emelkedése mindenkor megalapozott legyen. A nemzeti jövedelemből tehát a szocialista fejlődés ütemének megfelelő hányadot biztosítunk ] felhalmozásra, beruházásokra. Korábban, több éven át — az í ellenforradalom utáni években — viszonylag keveset ruháztunk be. Ezt fokozatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítanunk kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat természetesen csak olymértékben növelhetjük, hogy az ne akadályozza az élet- színvonal folyamatos emelkedését. Szociulistu iparunk öl év alatt lö—SO százalékkal növeli termelését Ez évenként mintegy 8,5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen pedig a fogyasztási cikkeknek a termelése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamosenergiaipar. Népgazdaságunk adottságai indokolják, s a nemzetközi ( munkamegosztás lehetővé teszi, hogy kevesebb cikket j gyártsunk, viszont nagyobb szériában. Termelésünk szerkezeiének kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szocialista országok közötti munkamegosztás, gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szocialista országokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. — Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szocialista országok nagy családjának segítségét, önzetlen támogatását, a legnehezebb helyzetben is felénk nyúló, segítő kezet. A / továbbiakban rámutatott arra, hogy a népgazdaság fejlesztésével, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetét is. A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást követelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek szerepelnek terveinkben, amelyeket korszerű technikával és technológiával gazdaságosan tudunk előállítani. Példának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meghaladva, 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül a gyógyszeripar termelése még ennél is gyorsabban: száz százalékkal növekszik. A műszeripar termelése tavaly 5,2 százalékot képviselt a gépipar egészében. Ez a részarány a tervek szerint 1965-ben 7,6 százalékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11,5 százalékra. Ezek az iparágak jelentős szerepet töltenek be iparunk automatizálá- [ sában is. — Aj élélmiszeripar termelésében számottevően emelkedik a konzervipar és a hűtőipar része- ‘ A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapot biztosít a „Barátság”-kőolaj- vezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelésünket is, ugyanakkor villamosenergiát importálunk a baráti országokból, kiépül a hazánkat a Szovjetunióval összekötő 220 kilowattos új távvezeték. így 1965-ben az ország minden lakosára mintegy 33 százalékkal több kalóriafogyasztás jut, mint a múlt évben. Énergiahely- zetünket korszerű, új erőművek építésével is javítjuk. Iparunk fejlődésében egyre nagyobb szerepet kap a kemizálás is, a múlt évben a vegyipar az — Az építőipar műszaki fejlesztését az előregyártóit elemek termelésének fokozásával, könnyűbeton-elemek gyártásával, s más korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka gyárszerű szerelőipari jellegét. Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist teremt a Dunai Cement és Mészmű üzembehelyezése. Az építkezés korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a jberuházások kivitelezési idejének [rövidítéséhez, a költségek csöksedése. Jó minőségű mezőgazdasági termékeinket igy magasabb értékű cikkekké dolgozhatjuk fel, s mindkét iparág exportunk szempontjából is jelentős. egész ipar termelésének 7,5 százalékát képviselte, ez az arány 1965-ben megközelíti a 9 százalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3,2 kilót. Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás is, úgy, hogy a behozatallal együtt az egy katasztrális hold szántó, kert és szőlőterületre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. — A vaskohászat szerkezete is a műszaki fejlődés követelményei szerint alakul. Növeljük a finomhengersori termékek és a finomlemezek részarányát, a hidegen alakított kohászati termékek gyártását. A nyersvas-terme- lést új, nagy olvasztók építése nélkül rekonstrukciókkal növeljük, ugyanakkor egész kohászati termelésünket úgy fejlesztjük* hogy általános gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően, jobb minőségű, értékesebb terméket állítson elő. kentéséhez. A terv előirányozz» például, hogy a lakásépítkezések> átlagos időtartamát öt év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósításához jobb szer-1 vezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére i9j szükség van, hogy a beruházá«ola előkészítésétől a kivitelezésig tovább javuljon a munka. — A második ötéves terv idején több új nagy ipari mű építését kezdjük meg, illetve fejezzük, be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s a rekonstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipar- telepítés szempontjait. (Folytatás VI» ' Második ötéves tervünk egészét a Korszerű technika igénye jellemzi líi kell alakítani az építkezési munka gyárszerű jellegét bákat, hogy az előttünk álló terv végrehajtása során elkerülhessük azokat. — A hároméves terv idején értünk el eredményeket a beruházások összpontosításában, építkezéseink gyorsításában, a beruházási költségek csökkentésében, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg túlbecsültük; a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni, ahogyan az építés gyors üteme és a gazdaságosság ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogy az előterjesztett ötéves tervben a beruházások összegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. A második ötéves terv néhány fő vonása Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvény- javaslat néhány fő vonására hívta fel az országgyűlés figyelmét. — Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, s míg 1959-ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szek- tor 77,5 százalékot képviselt, 1965-ben a szocialista szektor % nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékét képviseli. Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocalista társadalom felépítésére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százaié-
