Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-10 / 238. szám

(Folytatás az 1. oldalról.)

Beszéde további részében külkereskedelmünkkel, illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Aláhúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyag-ellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk. Ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányainak korszerűsítése. Gyógyszereink, műszereink, híradástechnikai-berendezéseink, járműveink és más termékeink számottevő nemzetközi sikert arattak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik egyes gyártmányok korszerűsítése. A kutatás, a kísérletezés, a szerkesztés, a prototípus-gyártás néha annyi időt vesz igénybe, hogy mire az új cikk gyártását megkezdjük, már nem tekinthető teljesen korszerűnek.

Fokoznunk kell tehát iparunk rugalmasságát. Más szóval lényegesen rövidíteni kell azt az időt, amely a korszerű gyártmány elkészítésének elhatározása és tényleges elkészítése között eltelik.

A nemzetközi együttműködés lehetőségeit felhasználva e téren is szűkíthetjük a feladatok számát, ugyanakkor a kutatásban is, a gyártmány-fejlesztésben is fokozottan törekedhetünk az erők összpontosítására.

tésének 1970-ig szóló tervét. Ez is része lesz a 20 éves távlati tervnek és előfeltétele a népgazdaság zökkenőmentes fejlődésének.

Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé került tör- | vényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye. Kidolgozásához messzemenő segítséget

Mezőgazdasági termelésünk 22—23 százalékkal növekszik

— A továbbiakban a mezőgazdaság terveit ismertette.

A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő, másszóval évi átlagban mintegy 4,1—4,2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól, de

Ot év alatt

egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel,

— hangsúlyozta, majd részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat.

A közlekedés fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy folytatódik a villamosítás és a diesele- sítés.

250 000 lakás

nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagymértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását; — a tartalékok feltárását. a terv megalapozottságát.

—Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Hosszantartó taps.)

Pufnoki László felszólalása

Ezután Putnoki László, a terv- és költségvetési bizottság tagja, a törvényjavaslat előadója szólalt fel.

Részletesen foglalkozott az ötéves terv több ipari, mezőgazdasági és kulturális előirányzataival, a lakosság anyagi helyzetének tervezett javításával, az élet- színvonal emelkedésével, majd így folytatta:

— A tervbe# foglaltak helyesen tükrözik legfontosabb tennivalóinkat, helyesen osztják el anyagi eszközeinket — ezért az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslatot alapjaiban helyesnek tartják, s a felmerült módosítási javaslatok alapvető kérdéseket nem érintenek. Végül előterjesztette a tervjavaslat vitája során felmerült módosításokat, majd a terv- és költségvetési bizottság nevében a második ötéves népgazdaságfejlesztésről szóló törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság nevében elfogadásra ajánlotta a/ országgyűlésnek.

A törvényjavaslat vitája

A második iitévem íevw egyben at mexogaixdatsatgi lenneies i*eflendítésének at |ti*ogi*atiii|at

Fehér Fa jós elvtárs beszéde

Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv a kiskereskedelmi áruforgalom 23 százalékos növelését írja elő, méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő áruból. Felhívta a figyelmet azokra a szerkezeti és minőségi változásokra, amelyeket a terv' ae áruforgalomban előirányoz.

Az élelmiszerellátásba n egyre nagyobb szerepet kapnak a magasabb tápértékű állati eredetű fehérjéket tartalmazó és a vitamindús élelmiszerek.

A belkereskedelem egyre több olyan gépet és felszerelést hoz forgalomba, amelyek könnyítik a háztartási munkát, s a dolgozók kényelmét szolgálják. A közétkeztetés forgalmának viszonylag gyors, 30 százalékos emelését tervezzük, s ez nagymértékben könnyíti majd a dolgozó nők háztartási gondjait.

— A könnyűipar előirányzatai összhangban vannak a fogyasztás várható alakulásával, s egyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel — mint például a magyar cipő, pamutszövet — segítik külkereskedelmünket is.

— Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából jelentősek a közvetett juttatások is. — A sok ilyen közvetett — azaz áruforgalomban nem tükröződő — juttatás közül kiemelte a társadalombiztosítás nagyarányú kiszélesedését, amely különösen nagy jelentőségű mostanában dolgozó parasztságunk életkörülményeinek javulása szempontjából.

A lakásépítkezéseket a 15 éves lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv.

Öt év alatt 250 000 lakás építésével számolunk, ennek mintegy 4(1 százalékát állami erőforrásból építjük. A magánlakás-építést jelentős hitellel támogatja az állam, s elsősorban a bérből és fizetésből élők rendelkezésére állnak a hitelek. Ismeretes, hogy a 15 éves lakásfejlesztési program fő célja: minden család rendelkezzék önálló lakással.

Az ötéves terv lakásépítési előirányzata ennek a nagyszabású programnak az első szakasza, öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családok száma, de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem (tudjuk maradéktalanul kielégíteni.

A törvényjavaslat vitájában elsőnek Fehér Lajos képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel.

Bevezetőben a többi között hangsúlyozta: — A törvényjavaslat elkészítésénél figyelembe kellett venni, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésének következtében szükség van az ország védelmi képességének erősítésére, gépünk szabadsága, függetlensége, a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket.

— A terv végrehajtásának egyik alapvető tényezője — folytatta — hogy a Szovjetunió továbbra is hathatós segítséget nyújt számunkra a nyersanyag-ellátásban. Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival egészségesen fejlődnek. Ezek az erősödő kapcsolatok egyik

fő biztosítékát jelentik öté- ! vés tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének.

— A terv elkészítésekor íigyej lembe vettük azt is, hogy mind) . több és több volt gyarmati és j 'félgyarmati ország lépett a nem- j zeti függetlenség útjára. Ezekkel j * az országokkal egyre . bővülnek j I gazdasági kapcsolataink,

— A kölcsönös előnyök alapiján továbbra is ésszerű gazdasági kapcsolatokat kívánunk ki-j j építeni a fejlett tőkés országoki kai is, — követve a két rendszer j | békés egymás mellett élésének; j politikáját.

A továbbiakban hangsúlyozta.' j hogy az ötéves terv egyik köz-1 'ponti feladata a szocialista ipa- I rosítás folytatása, elsősorban a' | nehézipar fejlesztése. Részletesen kitért az egyes iparágak fejlesztésére, a minőségre, a műszaki színvonal emelésére, s hangsúlyozta:

a műszaki fejlődés meggryorsílásábnn iKinlő szerepe vasi a doS«ozó tömegek alk oló !♦ ezdeiiiéiiyezésének

Oktatás, népművelés

Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva részletesen kitért a szakemberképzésre. — Népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztése olyan igényeket támaszt a szakemberképzés iránt, amelyeket felsőfokú képzésünk legfeljebb minimálisan elégít ki. Ezért

rendkívül kívánatos volna, ha gyakorlati intézkedésekkel a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát, — mindenekelőtt a mérnök — a tudományegyetemi vegyész, — a fizikus- és

a matematikus-hallgatók számát. A törvényjavaslat elő- iraojizza a feLcfokú tcchni- kus-képzes megkezdését is.

— Népünk művelődése szempontjából felbecsülhetetlen a televízió, — hangsúlyozta ezután. — Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízió-adás vételét, s több. mint 600 000 készüléket hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új rendszere teremtődik meg, amely a legkisebb faluba is elágazik, s új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének.

Megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását

amely főként az újítási mozgalomban ölt testet.

Fokozott támogatást kell nyújtani a feltalálóknak, az újítóknak, minden munkakörben növelnünk kell a dolgozók szakképzettségét, hogy még szélesebb körben kiterebélyesedhessék az újítómozgalom.

Az ipari szerkezet megjavításának, a műszaki színvonal emelésének és általában az egész ipar- fejlesztési terv megvalósításának legfontosabb feltétele a munkás- osztály, a műszaki értelmiség munkakedve. alkotó készsége, szorgalma. A pártszervezetek — s velük együtt a KISZ és a többi tömegszervezet — politikai, nevelő és szervező munkájukban tekintsék fő céljuknak annak megértetését az üzemi dolgozókkal: csak a termelés, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése teszi lehetővé, hogy emeljük az életszínvonalat, előteremtsük a növekvő fogyasztáshoz szükséges árualapokat, s

megfelelően továbbfejleszthessük I a népgazdaságot.

— Az előttünk fekvő tör- | vényjavaslat elkészítésének

egyik alapvető meghatározója volt az az örvendetes körülmény — folytatta Fehér Lajos, — hogy az ötéves terv kezdetére lényegében befejeződött hazánkban a termelő- szövetkezetek tömeges, számszerű fejlesztése. A parasztság döntő többsége a nagyüzemi, szövetkezeti szocialista gazdálkodásra tért át.

— Úgy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a tisztelt országgyűlés, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a ..fordulat éve” óta a legkiemelkedőbb társadalmi, politikai esemény és vívmány hazánkban.

Létrejöttek annak a feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot kiemeljük a viszonylagos elmaradottságból, s meggyorsítsuk a mezőgazda- sági termelés növekedésének ütemét. A második ötéves terv egyben a mezőgazdasági termelés fellendítésének a programja.

Br. Ajtai Miklós beszéde további részében megállapította: a modern ipar és a modern mező- gazdaság fejlődése szükségessé teszi, hogy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük.

Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását. A húsz

éves terv elökészpésr érdekében végzett számításokat az ötéves terv előirányzatainak kidolgozásánál is felhasználtuk.

— A kormány a mostani törvényjavaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal fő vonásaiban dolgozza ki a népgazdaság fejleszMoaf a»* a fo feladat, hogy mindenütt jól vezetett, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek alakuljanak ki,

! amelyek mielőbb magas termés- ! hozamokat érnek el és több árut adnak az országnak.

I

— Az ötéves terv időszaka-1 ban a dolgozó parasztságnak — egész társadalmunk hatha-, tóé segítségével — a köveikéző főfeladatokat keli megoldania:

1. Már a tervidőszak első felében meg kell oldani mindenekelőtt a kenyérgabonaszükséglet hazai termésből való kielégítését, hogy kenyérgabonát ne kelljen többé küllőidről behoznunk.

2. A növekvő állatállomány szükségletének kielégítésére szilárd takarmánybázist kell teremtenünk;

3. Erőteljesen fejlesztjük a sertés- és baroinfihústermelést annak érdekében, hogy a lakosság egy főre jutó évi hús- fogyasztását a múlt évi mintegy 45 kg-ról a tervidőszak végére több, mint 53 kg-ra emeljük és a növekvő exportfeladatokat is megoldjuk.

4. Elsősorban az alföldi borvidéken, tehát a homokon, nagyarányú telepítésekkel nagyüzemi árutermelő szőlő- és gyümölcs-termelő üzenteket kívánunk létrehozni: A rekonstrukció keretében mintegy 70—80 ezer katasztrális hold szőlőt, továbbá miníegv 110 ezer katasztrális hold új nagyüzemi gyümölcsöst telepítünk.

5. A ma még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek megszilárdítása, s vezetésének megerősítése. gazdálkodásuknak a jobbak színvonalára való emelése a párt és a kormány egyik elsőrendű politikai feladata a legközelebbi években. Megerősödésük esetén az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut tudnak majd adni a népgazdaságnak.

Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takarmánykérdéssel foglal, kozott.

— A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy el kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszereit, mindenekelőtt a keveréktakarmány széleskörű fel- használását. Ennek érdekében

már az ötéves terv első felében csaknem 200 korábban leállított malmot szerelnek át abrakkeverék előállítására.

A keverőüzemek jövőre 80 ezer, a tervidőszak végén több, mint 200 ezer vagon korszerű, nagyobb termelékenységet biztosító keveréktakarmányt állítanak elő az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállománya részére.

Ezzel új iparágat szervezünk hazánkban: az abrakkeverék (sertés-, baromfi-, tehéntáp) ipari előállítását, amelynek etetése magasabb szintre, bel- terjesebb fokra emeli a nagyüzemi állattenyésztést.

Ezután a munkafegyelem kérdéséről beszélt, hangsúlyozva:

(Folytatás a 3. oldalon.)

2