Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-05 / 234. szám

több helyen a munka menete kilégítő. Javult az épületek ki­vitelezése is. Sok termelőszövet­kezetünkben a szerfás épületek téliesítése, valamint az etető te­rek betonozása jó minőségben ké­szült eL — Van viszont egy sor termelőszövetkezetünk, amelyek­nél a termelőszövetkezeti építő brigádok által felépítésre kerülő szerfás létesítményeknél van ko­molyabb lemaradás. Egyes szövet­kezeteink elhanyagolják a szer­fás sertéstiaztatók téliesnését. Most az a fetadai, hogy az építöbrigád tagjai a tsz ve­Ofotytatáe a 3. oldatról.) zetése minden más munka alól mentesítse, ahol szüksé­ges, ott a tsz-tagság közül töltsék fel a brigád létszá­mát és még a hideg beállta előtt fejezzék be az építke­zést, hogy az állatok megfe­lelő elhelyezése biztosítva legyen. A gondosan elkészített épüle­tekben az állatok átteleltetése ki­sebb veszteséggel történik, az ál­latok jobban fejlődnek, gyara­podnak és az állatgondozók is szívesebben dolgoznak ilyen he­lyen. Tovább kell Képűi a/ ámérléTusíIrji terén EK7 társak’ Márciusi aktíva-ülésünkön na­gyon sokoldalúan foglalkoztunk az árutermeléssel, a szerződéskö­téssel, a felvásárlással, A felvásárlás — nagyon egész­ségesín — az állat- és állati ter­mékek értékesítése felé történt. Például tejből 1957-től 1960-ig megduplázódott az áruértékesítés. A baromfinál szintén megduplá­zódott az értékesítés, úgyszintén a szarvasmarhánál is 60 százalé­kos az emelkedés. Sertésből tart­juk az 1957-es szintet. Szerin­tünk a sertésből is jobb lehetne az értékesítés. A termelőszövet­kezetek szakosításával, a jobb gazdálkodással a jövőben na­gyobb ütemű lesz a fejlődés. A sertéshizlalási és felvásárlá­si tervünk teljesítését nagymér­tékben akadályozta és akadályoz­za számos termelőszövetkezetben, hogy felvásárló szerveink, köz­ségi tanácsaink és pártszerve­zeteink nem mérték fel a ház­táji gazdaságokban rejlő lehető­ségeket. Minden sertést a közös­ben akartak meghizlalni, amely­nek előfeltétele nem volt meg, és többhelyütt nem is tettek megfelelő erőfeszítést a feltéte­lek megteremtéséért. A fehérgyarmati járásban a sertéshizlaláshoz a feltételek általában rosszabbak, mint a a megye többi területein és ennek ellenére e járás terme­lőszövetkezetei a sertéshizla­lási és értékesítési tervet tel­jesíteni fogják. Miért? — Azért, mert jól ter­veztek, a sertéshizlalási terv teljesítésének az előfeltételeit megteremtették, a háztáji és kö­zös gazdaságot egy egységnek te­kintették. A kenyérgabona értékesítése termelőszövetkezeteinkben általá­ban jónak mondható. A teljesí­tésben való lemaradás elsősor­ban ott van, ahol a kenyérga­bona vetési tervét nem teljesí­tették. Megyénkben a cukorrépa, téli alma, napraforgó és dohány ér­tékesítése körül komolyabb prob­lémák nem merülnek fel. Kü­lön kell azonban foglalkoznunk a burgonyafelvásárlás helyzeté­vel, nemcsak azért, mert fontos népélelmezési cikk és a szabolcsi felvásárolt burgonyára számít az ország, hanem azért is. mert a termelőszövetkezetek számára a burgonyaértékesítés is fontos be­vételi forrás. A megyében fel­vásárlásra kerülő burgonya tel­jes mennyisége leszerződést nyert, mely szerződésekre a termelőszö­vetkezetek évközben a hitelelő­leget felvették és felhasználták. A megye második féléves bur­gonyafelvásárlási terve 10 700 va­gon. Eddig kb. 4 ezer vagonnal vásároltunk fel. A negyedik negyedévben to­vábbi 6700 vagon burgonyát kell felvásárolni ahhoz, hogy tervünket teljesíteni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy a közeli na­pokban a felvásárlás ütemét 140—150 vagonig kell fokozni. Sok oiyan termelőszövetkezetünk van, amely dicséretes módon az értékesítésre leszerződött burgo­nya tervét túlteljesítette. Például: a demecseri Ezüstkalász Terme­lőszövetkezet 11 vagon helyett 19 vagonnal adott, a gávai Dózsa Termelőszövetkezet 36 vagonnal teljesítette túl szerződéses köte­lezettségét. A nagyhalászi Arany­kalász Termelőszövetkezet 32 va­gon helyett ez ideig 37 vagon­nal adott, — nem is szólva a vencsellői Szabadság Ter­melőszövetkezetről, mely a leszerződött 318 vagon he­lyett eddig 375 vagonnal tel­jesített. A nyírbátori járásban a kívánt ütemnek megfelelően adják a burgonyát a kislétai Rákóczi, a nyírgyulaji Petőfi, a baktalóránt- házi járásban az őri Petőfi, be- senyődi Igazság, a mátészalkai járásból a fülpösdaróci Petőfi, a vállaji Rákóczi, a paposi Esze Tamás, vagy a nagy dobosi Petőfi termelőszövetkezetek. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy bár a szárazság miatt a tervezett mennyiség nem termett meg, de a szerződéses kötelezett­séget termelőszövetkezeteink tel­jesíteni tudják. Mi az oka akkor mégis, hogy a felvásárlás üteme nem kielé­gítő ? — Az egyik az hogy nem folyik kellő ül.p-mhpn u hiivon. jnya betakarítása, válogatása és j szállítása. A másik ok, hogy több termelőszövetkezetünk spekulál a burgonyával. Elv­telenül többet akar kiosztani, mint amennyi a tsz tervé­ben szerepel, többet akar tá­rolni, mint amennyi a /ető- magszükséglete. —• Legkirívóbb a helyzet a kisvárdai és a nagykállói járá­sok termelőszövetkezeteinek a burgonyaértékesí lésénél. De minden járásban vannak ilyen termelőszövetkezetek, ame­lyeknek az eljárása elítélendő cselekedet. Felvetődött több helyen, hogy mi legyen ^ azzal a burgonyával, amelyet a tagok premizálásként természetben kapnak meg. Az a javaslatunk, hogy a ta­goknak járó prémiuniburgo- nyát szintén ajánlják fel a kereskedelmi szervnek, s azt a tagoknak azonnal ki kell fizetni. Az őszi betakarítási munkála­tok végzésénél nemcsak a bur­gonyánál. hanem egyéb termel- vénynél is felvetődnek premi­zálással járó problémák. Az az álláspontunk, hogy a napraforgó­nál,^ cukorrépánál és más ipari növénynél is. a tagnak járó pré­miumot pénzben, kell kiadni. Az utasítás alapján, a tagoknak já­ró és közösen értékesített termé­szetbeni prémiumot, még „sorban állás” esetén is, ««ronkívül ki kell fizetni a banknak. A szerződéskötésnek két olda­la van. Néhány szót, a felvásár­lást végző szervek dolgozóinak munkájáról. A felvásárló szervek megyei és járási vezetői az ed­diginél sokkal határozottabban lépjenek fel az olyan felvásár­lást végző dolgozókkal szemben, akik visszaélnek a termelőszö­vetkezet jóhiszeműségével, járat­lanságával. A burgonya és téli alma nagy tételben történő átvételét és mi­nősítését az ilyen hibák elkerü­lése végett is. minden esetben a termelőszövetkezet telephelyén, illetve a gyümölcsösben kell vég­rehajtani. ezt egyébként a szer­ződés is előírja. Ekkor meg fog­nak szűnni az utólagos minősí­4 V. ^ 1 t _ - , - „ ... amelyekhez a feltételek megyénk­ben adottak, és viszonylag kevés beruházással igen jelentős ter­A termelés tartalékai , Először a kenyérgabonaterme­lésről egy-két szót. A probléma megoldásának az útja a holdan- kénti termésátlag növelése. Eb­ben nagy szerepet játszik a nagyho.zamú búzafajták termelé­se, amelyekből ez év őszén 36 ezer kh:t kell elvetnünk megfelelő agrotechnikával. Kérjük termelő­szövetkezeti vezetőinket, szakem­bereinket, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy ezek a búzafajták időben, jól megmun kait talajba kerüljenek és a terme­lésükhöz előírt műtrágyát kizáró­lag erre a búzafa.itára használ­ják fel. Jövőre még tovább fo­gunk ezen az úton haladni. Köztudomású, hogy megyénk­ben kiváló adottságaink vannak la gyümölcsöstelepítésre, elsősor- jban a nyírségi futóhomokon, és egyben gabonatermelésre kevés­bé alkalmas homokterületeken. A Nyírség több. mint 100 ezer hold futóhomokját, amely eddig a szegénység okozója volt falun, az elkö­vetkezendő évek során virág­zó gyümölcsösökké kell va­rázsolni. A második ötéves terv során több, mint 34 ezer hold gyümöl­csöst telepítünk megyénkben. A telepítést már ez évben úgy kell megkezdeni és végrehajtani, hogy az, egy-egy homokdomb vo­nulatban, — a község határától függetlenül — egységes, össze­függő -rendszert képezzen. Az ötéves terv ideje alatt rendez­nünk kell a „dzsungel”-gyümöl- csösök sorsát, és a tájjellegnek megfelelő, a legjobban termő faj­tákat fogjuk a „dzsungel’’-gyü­Megyénkben a mezőgazdaság átszervezése lényegében két év alatt fejeződött be. A kisüzemről a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést nehezítette az a körül­mény, hogy a múlt évben rend­kívül csapadékos, az idén pedig aszályos időjárás volt. Ez a rendkívüli időjárás zavart oko­zott a még gyenge, fejlődésben lévő, gazdaságilag még nem tel­jesen megalapozott termelőszövet­kezeteinkben. Az elmúlt két év tapasztala­ta azt mutatja, hogy ahol a termelőszövetkezeti tagság és a vezetőség tisztességgel, be­csülettel helytállt a munká­ban, ott úrrá tudott lenni a csapadékon is. a szárazságon is. Erőfeszítéseik következtében a termelési terveket nemcsak tel­jesítették, hanem túl is teljesí­tették. Az ilyen szövetkezetekben a tagság életkörülménye az egyé­ni paraszti életkörülményekhez képest javult, jobbá vált. Szinte kivétel nélkül. vala­mennyi termelőszövetkezetben , a tagság életkörülménye jobb. mint korábban volt. Emberibb módon élnek; a nehézségek közepette is. A problémák általában ott je­lentkeznek, ahol még a tagság tudatában a közösségi érzés, a közösségi gondolat elég gyenge. Emiatt rossz a munkához való viszony egyes helyeken. Az elmúlt évek tapasztalata azt is mutatja, hogy termelőszö­vetkezeteink — régiek és újak — egyaránt tervszerűbbé kezdik tenni gazdálkodásukat. A terve­mölcsösök helyén telepíteni. Helyesnek tartjuk azt az egészséges fejlődést, amely a gyü­mölcsösök telepítési rendszerére, fajtájára, az alany-típusokra vo­natkozik. Ez jelentősen növeli a holdanként) átlagtermést és ol­csóbbá teszí a termelést. Fontos szerepet játszik a te­lepítésen leiül a különböző gyümölcsfajok helyes meg­választása. A híres szabolcsi Jonathán mel­lett most már konzervgyári igé­nyeket is ki kell elégíteni, ame­lyek már a közeli években szük­ségessé válnak a konzervgyár üzemi termelése miatt. Ezek kö­zé tartozik a meggy, málna, föl­dieper, cseresznye, őszibarack. t Helyesnek tartjuk, ha több ’ termelőszövetkezet, a szom­szédos csatlakozó területeken közös telepítési program alap­ján végez gyümölcsös-telepí­tést. Helyesnek tartjuk azt is. — ahol a feltételek megvannak er- [ re —, hogy a meglévő hagyomá­nyos rendszerben telepített idős, vagy fiatal gyümölcsfák közé törpe alanyon való telepítéssel a meglévő állományt besűrítsük. Ezzel lényegében a szántóterü­let csökkenése nélkül növelhető a termőíelület. Az ilyenfajta te­lepítések legfontosabb feltétele a termőterület körülkerítése. Ehhez kormányzatunk csak részben tud anyagi segítséget adni. ezért szö­vetkezeteink saját erőből is se­gítsék elő a gyümölcsösök körül­kerítését. Fetovább az oi»tilxé*e«i gn/dál« odsist zés új dolog a falusi emberek számára, bár minden egyéni pa­rasztember tervezgetett a maga kis földjén. Többezer holdas gaz­daság termelését megtervezni nyilván sokkal nehezebb és több tapasztalatot igényel ez a munka. A tervkészítés során a terme­lőszövetkezeteknek össz­hangba kell hozniok a nép- gazdasági érdeket a termelő­szövetkezeti tagság érdekeivel. ;Ez azt jelenti, hogy a termelő­iszövetkezeti terveknek a helyi ! sajátosságok és lehetőségek fi­gyelembevétele mellett tükröz­niük kell a népgazdasági terve­iket. Az 1962-es év ötéves tervünk második éve lesz. Második ötéves tervünk nagy feladat elé állítja termelőszövetkezeti gazdaságain­kat, hiszen a mezőgazdaságban a hozamokat 30—32 százalékkal kell növelni. Megyénkben e feladatok meg­valósításának megvannak a reális feltételei. A legalapvetőbb felté­tel az, hogy megyénkben a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sével megszűntek azok a gátló tényezők, amelyek eddig lehetet­lenné tették a mezőgazdasági termények és termékek nagy mennyiségű és jó minőségű tö­meges megtermelését, előállítását. Néhány olyan munkalehetőség­ről szeretnék itt beszélni, ame­lyek felhasználása mind népgaz­dasági. mind termelőszövetkezeti szempontból rendkívül jelentős. Olyan lehetőségekről van szó, Most nézzük meg a yíz hasz­nosításának nagy lehetőségeit megyén kben. Termelőszövetkeze­teink egyre nagyobb számban is­merik fel annak jelentőségét, hogy öntözéssel függetleníteni tudják a nagyüzemi termelést az időjárás szeszélyeitől. Ennek tu­lajdonítható, hogy ebben az évben közel 2000 kh. új, műszakilag berende­zett öntöző telepet létesítet­tünk. Komoly eredményt értünk el. pl. a rizstermelés területén: az FM által megadott 1300 kh. tervszám­mal szemben 1869 kh. rizst ve­tettünk el. A várható rizs termés- eredmények igen biztatók. A me­gyei átlag el fogja érni a 20— 21 mázsát. Jelenleg megyénkben 4304 kh-n folyik öntözéses gazdálkodás, de ennek kiterjesztésére igen nagy lehetőségeink vannak. Öntöző-für­tök formájában mintegy 40—42 ezer kh. területen nyílik lehető­ség a fejlesztésre. Nagyon célszerűnek látszik, hogy több termelőszövetkezet fogjon össze és építsen teljes öntöző berendezést, a főmű­vektől kezdve, egészen a mel- lékcsatomákig. Ezáltal válik lehetővé, hogy a ! Bereg sovány, kevés fűhozamot j adó legelőin és rétjein is ötszorö- j sere tudjuk növelni a fűhozamot, I nem is beszélve arról, hogy a cu­korrépa és kukorica öntözésével e vidék abraktakarmány-szegény- ségét egycsapásra meg lehet szün­tetni . Természetesen ezekhez a rendkívüli erőfeszítésekhez a kormányzat is segítséget ad. Sokan az öntözésen elsősorban zöldséget, halastavat, rizst érte­nek, ami természetesen helyes is, de ezen túl kell nézni termelő­szövetkezeti vezetőinknek és a növénytermelés minden ágában meg kell teremteni az öntözés feltételeit. Itt az ideje annak, hogy a Szatmár-Bereg-i rész savanyú ta­lajait feltörjük és azokon 23—30 mázsa termést adó rizst termel­jünk. A rizs vetésforgóban történő termesztése lehetővé teszi azt, hogy a korábbi 3—4 mázsás fűhozamot adó területek ön­tözéssel 25—30 mázsás szán­tóföldi takarmánynövényt ad- . janak. Szóvá kell még tenni az ön­tözéses gazdálkodás fejlesztését azért is, mert az épülő konzerv­gyár — az előbbiekben említett gyümölcsökön kívül — nagyará­nyú zöldségtermesztést követel a mezőgazdaságtól. Vannak lehetőségeink a további fejlesztésre, a jövedelmezőség fo­kozására, a munkaerőfoglalkozta­tásra? Vannak, csak ezekkel megfelelő módon kell élni, és minél hamarabb kihasználni ezeket a lehetőségeket. A kon­zervgyár már az idén fel fogja keresni a termelőszövetkezeteket szerződéskötések céljából. Kér­jük szövetkezeti vezetőinket, hogy a megye iparosítása, mező- gazdasági termelésünk kulturál­tabbá tétele érdekében a legmesz- zabhmenőkig támogassák a konzervgyár igényeinek kielégíté­A nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésében már a II. öté­ves terv során igen nagy le­hetőséget nyújt számunkra a szakosítás bevezetése. Volt már sző arról, hogy a tisza- löki, csengeri és a mátészal­kai járásokban egy sor tsz. sertéstenyésztésre specializál­ja magát. Nagy lehetőség vasi a szakosí­tásban gyümölcs- és zöldségter­mesztés, baromfitenyésztés és­(Folytatás az 5. oldalon.) 4 méstöbbletet, nagyobb beruházás­sal gyorsan megtérülő eredményt lehet elérni.-4 jó (érv és végreh»j(ása ni indítva junk érdé l»e

Next

/
Thumbnails
Contents