Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-05 / 234. szám
több helyen a munka menete kilégítő. Javult az épületek kivitelezése is. Sok termelőszövetkezetünkben a szerfás épületek téliesítése, valamint az etető terek betonozása jó minőségben készült eL — Van viszont egy sor termelőszövetkezetünk, amelyeknél a termelőszövetkezeti építő brigádok által felépítésre kerülő szerfás létesítményeknél van komolyabb lemaradás. Egyes szövetkezeteink elhanyagolják a szerfás sertéstiaztatók téliesnését. Most az a fetadai, hogy az építöbrigád tagjai a tsz veOfotytatáe a 3. oldatról.) zetése minden más munka alól mentesítse, ahol szükséges, ott a tsz-tagság közül töltsék fel a brigád létszámát és még a hideg beállta előtt fejezzék be az építkezést, hogy az állatok megfelelő elhelyezése biztosítva legyen. A gondosan elkészített épületekben az állatok átteleltetése kisebb veszteséggel történik, az állatok jobban fejlődnek, gyarapodnak és az állatgondozók is szívesebben dolgoznak ilyen helyen. Tovább kell Képűi a/ ámérléTusíIrji terén EK7 társak’ Márciusi aktíva-ülésünkön nagyon sokoldalúan foglalkoztunk az árutermeléssel, a szerződéskötéssel, a felvásárlással, A felvásárlás — nagyon egészségesín — az állat- és állati termékek értékesítése felé történt. Például tejből 1957-től 1960-ig megduplázódott az áruértékesítés. A baromfinál szintén megduplázódott az értékesítés, úgyszintén a szarvasmarhánál is 60 százalékos az emelkedés. Sertésből tartjuk az 1957-es szintet. Szerintünk a sertésből is jobb lehetne az értékesítés. A termelőszövetkezetek szakosításával, a jobb gazdálkodással a jövőben nagyobb ütemű lesz a fejlődés. A sertéshizlalási és felvásárlási tervünk teljesítését nagymértékben akadályozta és akadályozza számos termelőszövetkezetben, hogy felvásárló szerveink, községi tanácsaink és pártszervezeteink nem mérték fel a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségeket. Minden sertést a közösben akartak meghizlalni, amelynek előfeltétele nem volt meg, és többhelyütt nem is tettek megfelelő erőfeszítést a feltételek megteremtéséért. A fehérgyarmati járásban a sertéshizlaláshoz a feltételek általában rosszabbak, mint a a megye többi területein és ennek ellenére e járás termelőszövetkezetei a sertéshizlalási és értékesítési tervet teljesíteni fogják. Miért? — Azért, mert jól terveztek, a sertéshizlalási terv teljesítésének az előfeltételeit megteremtették, a háztáji és közös gazdaságot egy egységnek tekintették. A kenyérgabona értékesítése termelőszövetkezeteinkben általában jónak mondható. A teljesítésben való lemaradás elsősorban ott van, ahol a kenyérgabona vetési tervét nem teljesítették. Megyénkben a cukorrépa, téli alma, napraforgó és dohány értékesítése körül komolyabb problémák nem merülnek fel. Külön kell azonban foglalkoznunk a burgonyafelvásárlás helyzetével, nemcsak azért, mert fontos népélelmezési cikk és a szabolcsi felvásárolt burgonyára számít az ország, hanem azért is. mert a termelőszövetkezetek számára a burgonyaértékesítés is fontos bevételi forrás. A megyében felvásárlásra kerülő burgonya teljes mennyisége leszerződést nyert, mely szerződésekre a termelőszövetkezetek évközben a hitelelőleget felvették és felhasználták. A megye második féléves burgonyafelvásárlási terve 10 700 vagon. Eddig kb. 4 ezer vagonnal vásároltunk fel. A negyedik negyedévben további 6700 vagon burgonyát kell felvásárolni ahhoz, hogy tervünket teljesíteni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy a közeli napokban a felvásárlás ütemét 140—150 vagonig kell fokozni. Sok oiyan termelőszövetkezetünk van, amely dicséretes módon az értékesítésre leszerződött burgonya tervét túlteljesítette. Például: a demecseri Ezüstkalász Termelőszövetkezet 11 vagon helyett 19 vagonnal adott, a gávai Dózsa Termelőszövetkezet 36 vagonnal teljesítette túl szerződéses kötelezettségét. A nagyhalászi Aranykalász Termelőszövetkezet 32 vagon helyett ez ideig 37 vagonnal adott, — nem is szólva a vencsellői Szabadság Termelőszövetkezetről, mely a leszerződött 318 vagon helyett eddig 375 vagonnal teljesített. A nyírbátori járásban a kívánt ütemnek megfelelően adják a burgonyát a kislétai Rákóczi, a nyírgyulaji Petőfi, a baktalóránt- házi járásban az őri Petőfi, be- senyődi Igazság, a mátészalkai járásból a fülpösdaróci Petőfi, a vállaji Rákóczi, a paposi Esze Tamás, vagy a nagy dobosi Petőfi termelőszövetkezetek. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy bár a szárazság miatt a tervezett mennyiség nem termett meg, de a szerződéses kötelezettséget termelőszövetkezeteink teljesíteni tudják. Mi az oka akkor mégis, hogy a felvásárlás üteme nem kielégítő ? — Az egyik az hogy nem folyik kellő ül.p-mhpn u hiivon. jnya betakarítása, válogatása és j szállítása. A másik ok, hogy több termelőszövetkezetünk spekulál a burgonyával. Elvtelenül többet akar kiosztani, mint amennyi a tsz tervében szerepel, többet akar tárolni, mint amennyi a /ető- magszükséglete. —• Legkirívóbb a helyzet a kisvárdai és a nagykállói járások termelőszövetkezeteinek a burgonyaértékesí lésénél. De minden járásban vannak ilyen termelőszövetkezetek, amelyeknek az eljárása elítélendő cselekedet. Felvetődött több helyen, hogy mi legyen ^ azzal a burgonyával, amelyet a tagok premizálásként természetben kapnak meg. Az a javaslatunk, hogy a tagoknak járó prémiuniburgo- nyát szintén ajánlják fel a kereskedelmi szervnek, s azt a tagoknak azonnal ki kell fizetni. Az őszi betakarítási munkálatok végzésénél nemcsak a burgonyánál. hanem egyéb termel- vénynél is felvetődnek premizálással járó problémák. Az az álláspontunk, hogy a napraforgónál,^ cukorrépánál és más ipari növénynél is. a tagnak járó prémiumot pénzben, kell kiadni. Az utasítás alapján, a tagoknak járó és közösen értékesített természetbeni prémiumot, még „sorban állás” esetén is, ««ronkívül ki kell fizetni a banknak. A szerződéskötésnek két oldala van. Néhány szót, a felvásárlást végző szervek dolgozóinak munkájáról. A felvásárló szervek megyei és járási vezetői az eddiginél sokkal határozottabban lépjenek fel az olyan felvásárlást végző dolgozókkal szemben, akik visszaélnek a termelőszövetkezet jóhiszeműségével, járatlanságával. A burgonya és téli alma nagy tételben történő átvételét és minősítését az ilyen hibák elkerülése végett is. minden esetben a termelőszövetkezet telephelyén, illetve a gyümölcsösben kell végrehajtani. ezt egyébként a szerződés is előírja. Ekkor meg fognak szűnni az utólagos minősí4 V. ^ 1 t _ - , - „ ... amelyekhez a feltételek megyénkben adottak, és viszonylag kevés beruházással igen jelentős terA termelés tartalékai , Először a kenyérgabonatermelésről egy-két szót. A probléma megoldásának az útja a holdan- kénti termésátlag növelése. Ebben nagy szerepet játszik a nagyho.zamú búzafajták termelése, amelyekből ez év őszén 36 ezer kh:t kell elvetnünk megfelelő agrotechnikával. Kérjük termelőszövetkezeti vezetőinket, szakembereinket, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy ezek a búzafajták időben, jól megmun kait talajba kerüljenek és a termelésükhöz előírt műtrágyát kizárólag erre a búzafa.itára használják fel. Jövőre még tovább fogunk ezen az úton haladni. Köztudomású, hogy megyénkben kiváló adottságaink vannak la gyümölcsöstelepítésre, elsősor- jban a nyírségi futóhomokon, és egyben gabonatermelésre kevésbé alkalmas homokterületeken. A Nyírség több. mint 100 ezer hold futóhomokját, amely eddig a szegénység okozója volt falun, az elkövetkezendő évek során virágzó gyümölcsösökké kell varázsolni. A második ötéves terv során több, mint 34 ezer hold gyümölcsöst telepítünk megyénkben. A telepítést már ez évben úgy kell megkezdeni és végrehajtani, hogy az, egy-egy homokdomb vonulatban, — a község határától függetlenül — egységes, összefüggő -rendszert képezzen. Az ötéves terv ideje alatt rendeznünk kell a „dzsungel”-gyümöl- csösök sorsát, és a tájjellegnek megfelelő, a legjobban termő fajtákat fogjuk a „dzsungel’’-gyüMegyénkben a mezőgazdaság átszervezése lényegében két év alatt fejeződött be. A kisüzemről a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést nehezítette az a körülmény, hogy a múlt évben rendkívül csapadékos, az idén pedig aszályos időjárás volt. Ez a rendkívüli időjárás zavart okozott a még gyenge, fejlődésben lévő, gazdaságilag még nem teljesen megalapozott termelőszövetkezeteinkben. Az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy ahol a termelőszövetkezeti tagság és a vezetőség tisztességgel, becsülettel helytállt a munkában, ott úrrá tudott lenni a csapadékon is. a szárazságon is. Erőfeszítéseik következtében a termelési terveket nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették. Az ilyen szövetkezetekben a tagság életkörülménye az egyéni paraszti életkörülményekhez képest javult, jobbá vált. Szinte kivétel nélkül. valamennyi termelőszövetkezetben , a tagság életkörülménye jobb. mint korábban volt. Emberibb módon élnek; a nehézségek közepette is. A problémák általában ott jelentkeznek, ahol még a tagság tudatában a közösségi érzés, a közösségi gondolat elég gyenge. Emiatt rossz a munkához való viszony egyes helyeken. Az elmúlt évek tapasztalata azt is mutatja, hogy termelőszövetkezeteink — régiek és újak — egyaránt tervszerűbbé kezdik tenni gazdálkodásukat. A tervemölcsösök helyén telepíteni. Helyesnek tartjuk azt az egészséges fejlődést, amely a gyümölcsösök telepítési rendszerére, fajtájára, az alany-típusokra vonatkozik. Ez jelentősen növeli a holdanként) átlagtermést és olcsóbbá teszí a termelést. Fontos szerepet játszik a telepítésen leiül a különböző gyümölcsfajok helyes megválasztása. A híres szabolcsi Jonathán mellett most már konzervgyári igényeket is ki kell elégíteni, amelyek már a közeli években szükségessé válnak a konzervgyár üzemi termelése miatt. Ezek közé tartozik a meggy, málna, földieper, cseresznye, őszibarack. t Helyesnek tartjuk, ha több ’ termelőszövetkezet, a szomszédos csatlakozó területeken közös telepítési program alapján végez gyümölcsös-telepítést. Helyesnek tartjuk azt is. — ahol a feltételek megvannak er- [ re —, hogy a meglévő hagyományos rendszerben telepített idős, vagy fiatal gyümölcsfák közé törpe alanyon való telepítéssel a meglévő állományt besűrítsük. Ezzel lényegében a szántóterület csökkenése nélkül növelhető a termőíelület. Az ilyenfajta telepítések legfontosabb feltétele a termőterület körülkerítése. Ehhez kormányzatunk csak részben tud anyagi segítséget adni. ezért szövetkezeteink saját erőből is segítsék elő a gyümölcsösök körülkerítését. Fetovább az oi»tilxé*e«i gn/dál« odsist zés új dolog a falusi emberek számára, bár minden egyéni parasztember tervezgetett a maga kis földjén. Többezer holdas gazdaság termelését megtervezni nyilván sokkal nehezebb és több tapasztalatot igényel ez a munka. A tervkészítés során a termelőszövetkezeteknek összhangba kell hozniok a nép- gazdasági érdeket a termelőszövetkezeti tagság érdekeivel. ;Ez azt jelenti, hogy a termelőiszövetkezeti terveknek a helyi ! sajátosságok és lehetőségek figyelembevétele mellett tükrözniük kell a népgazdasági terveiket. Az 1962-es év ötéves tervünk második éve lesz. Második ötéves tervünk nagy feladat elé állítja termelőszövetkezeti gazdaságainkat, hiszen a mezőgazdaságban a hozamokat 30—32 százalékkal kell növelni. Megyénkben e feladatok megvalósításának megvannak a reális feltételei. A legalapvetőbb feltétel az, hogy megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megszűntek azok a gátló tényezők, amelyek eddig lehetetlenné tették a mezőgazdasági termények és termékek nagy mennyiségű és jó minőségű tömeges megtermelését, előállítását. Néhány olyan munkalehetőségről szeretnék itt beszélni, amelyek felhasználása mind népgazdasági. mind termelőszövetkezeti szempontból rendkívül jelentős. Olyan lehetőségekről van szó, Most nézzük meg a yíz hasznosításának nagy lehetőségeit megyén kben. Termelőszövetkezeteink egyre nagyobb számban ismerik fel annak jelentőségét, hogy öntözéssel függetleníteni tudják a nagyüzemi termelést az időjárás szeszélyeitől. Ennek tulajdonítható, hogy ebben az évben közel 2000 kh. új, műszakilag berendezett öntöző telepet létesítettünk. Komoly eredményt értünk el. pl. a rizstermelés területén: az FM által megadott 1300 kh. tervszámmal szemben 1869 kh. rizst vetettünk el. A várható rizs termés- eredmények igen biztatók. A megyei átlag el fogja érni a 20— 21 mázsát. Jelenleg megyénkben 4304 kh-n folyik öntözéses gazdálkodás, de ennek kiterjesztésére igen nagy lehetőségeink vannak. Öntöző-fürtök formájában mintegy 40—42 ezer kh. területen nyílik lehetőség a fejlesztésre. Nagyon célszerűnek látszik, hogy több termelőszövetkezet fogjon össze és építsen teljes öntöző berendezést, a főművektől kezdve, egészen a mel- lékcsatomákig. Ezáltal válik lehetővé, hogy a ! Bereg sovány, kevés fűhozamot j adó legelőin és rétjein is ötszorö- j sere tudjuk növelni a fűhozamot, I nem is beszélve arról, hogy a cukorrépa és kukorica öntözésével e vidék abraktakarmány-szegény- ségét egycsapásra meg lehet szüntetni . Természetesen ezekhez a rendkívüli erőfeszítésekhez a kormányzat is segítséget ad. Sokan az öntözésen elsősorban zöldséget, halastavat, rizst értenek, ami természetesen helyes is, de ezen túl kell nézni termelőszövetkezeti vezetőinknek és a növénytermelés minden ágában meg kell teremteni az öntözés feltételeit. Itt az ideje annak, hogy a Szatmár-Bereg-i rész savanyú talajait feltörjük és azokon 23—30 mázsa termést adó rizst termeljünk. A rizs vetésforgóban történő termesztése lehetővé teszi azt, hogy a korábbi 3—4 mázsás fűhozamot adó területek öntözéssel 25—30 mázsás szántóföldi takarmánynövényt ad- . janak. Szóvá kell még tenni az öntözéses gazdálkodás fejlesztését azért is, mert az épülő konzervgyár — az előbbiekben említett gyümölcsökön kívül — nagyarányú zöldségtermesztést követel a mezőgazdaságtól. Vannak lehetőségeink a további fejlesztésre, a jövedelmezőség fokozására, a munkaerőfoglalkoztatásra? Vannak, csak ezekkel megfelelő módon kell élni, és minél hamarabb kihasználni ezeket a lehetőségeket. A konzervgyár már az idén fel fogja keresni a termelőszövetkezeteket szerződéskötések céljából. Kérjük szövetkezeti vezetőinket, hogy a megye iparosítása, mező- gazdasági termelésünk kulturáltabbá tétele érdekében a legmesz- zabhmenőkig támogassák a konzervgyár igényeinek kielégítéA nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésében már a II. ötéves terv során igen nagy lehetőséget nyújt számunkra a szakosítás bevezetése. Volt már sző arról, hogy a tisza- löki, csengeri és a mátészalkai járásokban egy sor tsz. sertéstenyésztésre specializálja magát. Nagy lehetőség vasi a szakosításban gyümölcs- és zöldségtermesztés, baromfitenyésztés és(Folytatás az 5. oldalon.) 4 méstöbbletet, nagyobb beruházással gyorsan megtérülő eredményt lehet elérni.-4 jó (érv és végreh»j(ása ni indítva junk érdé l»e
