Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-05 / 234. szám

(Folytatás a Z. oldalról.) vetési tervet nem teljesítették, ez évben problémájuk van a kenyér biztosításánál. Káros és elítélendő az a szemlélet, mely szerint egyes járások és termelőszövetke­zetek — bár elfogadták a ke­nyérgabona vetésterületére vonatkozó tervet — a való­ságban ezt nem akarják tel­jesíteni. Termel őszö vetkezet« i nk tői azt várjuk, hogy a kormányzat által előírt kenyérgabona-vetési ter­vüket maradéktalanul teljesítsék. Az őszi betakarítási és vetési munkákkal kapcsolatosan enged­jék meg, hogy külön foglalkoz­zak a termelőszövetkezeti cso­portok helyzetével. A termelőszö­vetkezeti csoportoknál nem folyik kellő ütemben sem a betakarí­tás, sem a vetés. A nagykállói, a nyírbátori járás, - valamint Nyíregyháza város és Üjfehértó község termelőszövetkezeti cso­portjai jóformán hozzá sem fog­tak az őszi kenyérgabona vetésé­hez. Igaz, hogy a szárazság kö­vetkeztében fogatos ekével a szántás nehézkes és körülményes, de volt már máskor is száraz­ság és mint egyéni termelők, szán- tottak-vetettek. A kenyérgabona-vetés teljesí­tésének feltétele a gyorsan és jó minőségben végzett betakarítási munka. Most mindenekelőtt a napra­forgó gyors betakarítása képezi legfontosabb tennivalónkat. A napraforgót mostmár 1—2 na­pon belül be kell takarítani, hogy a nagyobb arányú szemvesztesé­get elkerüljük. Különösen vonat­kozik ez a krasznodári fajtára. E munka meggyorsítására a ren­delkezésre álló gépeket fel kell használni, mert a tapasztalat sze­rint igen jó munkát lehet velük végezni és meggyorsítják a nap­raforgó betakarítását. A napra­forgó szemveszteség nélküli be­takarításával együtt kell meg­szervezni a szár betakarítását is. A napraforgószár betakarí­tása azért fontos, hogy az őszi mélyszántást, vagy vető­szántást ezeken a területeken időben, még az őszi esőzés beállta előtt el lehessen vé­gezni. A termelőszövetkezeti közgyű­lések döntöttek a tavasz folya­mán arról, hogy a napraforgó­szár hány százaléka illesse meg a termelőszövetkezeti tagot. A közgyűlés * határozatának minde­nütt érvényt kell szerezni. Meg kell szervezni, hogy a kiesett szálastakarmány pótlására a nap­raforgó bugáját minden tsz-ben bezsombolyozzák. Bár a száraz időjárás nehezíti az őszi munkák végzését, és ezen belül a burgonya felszedését, mégis azt kérjük a termelőszövet­kezetek tagságától, vezetőitől, hogy e hónap 20-ig a bur­gonyát takarítsák be. A burgonya betakarításával egy- időben kell megszervezni a bur­gonya válogatását és a tároló helyekre való szállítását. Termelőszövetkezeteink a ve­tőmag biztosításán kívül mielőbb, tegyenek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségüknek. Az a javaslatunk, hogy vetőburgonyá­nak egészséges, válogatott, jó minőségű burgonyát tároljanak és a jövő évi tervnek megfelelően holdanként 12—14 q vetőgumóról gondoskodjanak. Ez az alapja an- , nak, hogy a jövő évben a hagyo­mányos 14—15 000 helyett 20— 22 000 tőszám legyen holdanként. Nagyon gondos munkát igényel a kukorica betakarítása is. Nem szabad megengedni, hogy egyetlen kukoricaszár is ve­szendőbe menjen. A törést éppen ezért nyomban kövesse a kukoricaszár levágá­sa, felszecskázása és besilózása. A kukoricaszárból készült silót dúsítani kell cukorgyári mellék- termékekkel, répafejjel, melasz- szal és répaszélettel. Igen nagy munkát igényel a téli alma leszüretelése, betaka­rítása. Jó termést fogunk az idén almából betakarítani, s ez meg­követeli, hogy a termelőszövetke­zetekben a szürethez, az osztá­lyozáshoz a családtagokat is mi­nél nagyobb számban vonják be. A termelőszövetkezeteknek is, a népgazdaságnak is érdeke, hogy az almát jó minőség­ben, veszteségmentesen taka­rítsuk be. Azt javasoljuk termelőszövet­kezeteinknek, hogy a betakarítás­nál ne aprózzák szét a munka­erőt, hanem egy-egy növényfé­leség betakarítására mozgósítsák a falu apraját-nagyját. Nem he­lyes módszer az, ha a tagság egy része kukoricát tör, a másik napraforgót szed, a harmadik cukorrépát ás, mert az ilyen szét­forgácsolt munkához a gépállo­más hatékony segíséget kevésbé tud nyújtani, nehezebb a szállí­tás megszervezése és a munkák ellenőrzése. Gépállomásainknak az a fel­adatuk, hogy összpontosítsák a gépi erőt, időben adják meg a támogatást a gyors és veszteségmentes betakarítás­hoz. Nagyot léptünk előre az állattenyésztés terén Termelőszövetkezeteink ez év­ben is nagy erőfeszítéseket tettek az állatállomány növelésére. Ez évben a közös állomány szarvas- marhánál 7053, sertésnél 24 000, kocából 2234, törzsbaromfinál 44112 db-ra növekedett. E növe­kedés ellenére is a 100 kh-ra eső tervezett sűrűség csak akkor ér­hető el, ha termelőszövetkeze­teink a betervezett szarvasmarha és kocalétszámot beállítják. Nagy a lemaradás a koca beállításnál, mert a tervezett 100 kh-ra jutó 5—6 db-al szemben még csak 3 db-ra van teljesítve a terv. A tervek teljesítéséhez még 4000 db kocát kell a közösbe beállítani. A beállításnak a feltételei adot­tak, mert a kocasüldők ára meg­felelő, a férőhely rendelkezésre áll, a szemestakarmányok gon­dos betakarításával a takarmány (is biztosítható. Vegyük először a szarvasmár- hatenyésztés helyzetét.' Már em­lítettem, hogy a szarvasmarha létszám több mint 7000 db-al növekedett. A premizálás bevezetésével nagymértékben javult az ál­latok gondozása, takarmányo­zása és így az állatállomány minősége is. val, elhanyagolja az abrako­lás, etetés, itatás pontosságá­nak betartását, nem tö­rődik a dolgozók anyagi ér­dekeltségével', ott az állo­mány romlik, a hozamok ala­csonyak. Ilyen volt az űjfehértói „Vörös Hajnal'’ Termelőszövetkezetben. Ennél a szövetkezetnél mikor a termelőszövetkezet vezetése ke­zébe vette a szarvasmarhate­nyésztését. anyagilag érdekeltté tette a gondozókat, akkor az is- tállóátlag 3 literről 9,5 literre emelkedett. Á kézzelfogható javulás ellené­re még mindig vannak hibák. A kisvárdai járásban pl. az egy tehénre jutó félévi tejtermelés mindössze 470, a baktalórántházi járásban pedig 547 liter volt. Kormányzatunk nagy áldozatot hoz azért, hogy termelőszövet­kezeteink közös szarvasmarhaál­lománya növekedjék. Ennek ér­dekében számos kedvezményben részesíti a termelőszövetkezete- két. Nem kívánom a kedvezmé­nyek mindegyikét felsorolni csu­pán azt szeretném hangsúlyozni, hogy számos tsz vezető gondat­lanságából, vagy hozzá nem ér­téséből nem él a kormányzat adta kedvezményekkel. szövetkezeteink jelentős lépést tettek előre. Jelenleg a kocalét­szám 32 százaléka a közös gaz­daságokban van. Az, ez évi tapasztalat azt mu­tatja, hogy elsősorban azok a termelőszövetkezetek tudták és tudják hizlalási tervüket teljesí­teni, amelyek a süldőket nem a piacról szerezték be, hanem sa­ját tenyésztésükből állították elő. így van ez pl. a nyírgyulaji Petőfi, a vasmegyeri Micsu­rin, a tiszavasvári Rákóczi és még sok más termelőszö­vetkezetünkben. melyek már a hizlalási tervüket teljesítet­ték és ezen felül tenyész- anyagot is adlak több terme­lőszövetkezetnek. Ezek a termelőszövetkezetek a jövő évi hizlalási anyagot, már ez évben biztosították. Az ez évi hizlalási terv telje­sítése érdekében a csengeri, a tiszalöki és a fehérgyarmati já­rások termelőszövetkezetei végez­tek jó munkát. Ezek a járások a sertéstenyésztés szakosításában is a legtöbbet tevékenykedtek. Meg­értették a szakosításban rejlő nagy lehetőséget (férőhely, taka­rékos takarmányozás, forgási se­besség. stb.) A szakosításra 33 termelőszövetkezet jelentkezett. Pl. kormányzatunk adóked­vezményt. vissza nem téríten­dő hitelt ad a saját nevelésű üsző és született borjak után. Ezek a szakosított termelő- szövetkezetek már 1962-ben több, .mint 30 000 db hízott sertést tudnak értékesíteni. Ma már olyan kiváló szarvas­marhatenyésztő termelőszövetke­zeteink vannak, mint a nyíregy­házi „Ságvári”, ahol 50 db te­hén átlagában 4000 liter volt a múlt évi tejhozam. A dögéi „Zal- . ka Máté” Tsz-ben az egy tehénre eső évi tejhozam meghaladja a i4300 litert. Egyre több azoknak a termelő­szövetkezeteknek a száma, me- jlyek saját nevelésű üszőkből pó­rtolják törzsállományukat és ' ez lörvendetes dolog. A szarvasmar- Ihatenyésztésnél a minőségi fej­lődés és a hozamok növelése, a termelőszövetkezeti vezetők jó hozzáállásán és a gondozók be- < csületes munkáján múlik. Ahol a vezetés nem törődik a» istállórend betartásá­A nagykállói „Dózsa” Tsz-ben ez évben 22 db borjú született, melyből egyetlen darabot sem jelentett be a tsz kedvezményre. Ez azt jelenti, hogy a tsz 8800 Ft adókedvezménytől esett el. A sertéstenyésztésben termelő­Termelőszövetkezeteink ez év­ben jó eredményt értek el a ba­romfitenyésztésben. Közel egy­millió egyszázezer darab napos- I csibét neveltek fel. A gondos, kö­rültekintő munka eredményékép­Kormányzatunk az ez évi ta­karmányhelyzetet ismerve igen fontosnak tartja, hogy a koca­létszám ne csökkenjen. Ennek ér­dekében védőárral segíti a ko­catartó termelőszövetkezeteket és háztáji gazdaságokat. pen az elhullási százalék jóval alatta van a tavalyinak, mindössze 4—5 százalék. A tarpai Győzelem Teremelőszövetkezet egymaga 80 ezer db csibét nevelt fel. A tarpai példa bizonyítja, hogy itt az ide­Több, mint egymillió baromfit nevelték fél a szövetkezetek je annak, hogy a sertéstenyész­tés és hizlalás szakosításához hasonlóan a baromfitenyésztés és hizlalás szakosítása terü­letén is jelentősét lépjünk előre. Bár árubaromfinál ez évben vannak kezdeti eredmények, to­vább kell azonban javítani a munkát a törzsállomány, ezen keresztül a tojástermelés növe­lését. El kell érnünk, hogy áru-to­jás vonatkozásában is többet adjanak termelőszövetkeze­teink mint adtak a kisparasz­ti gazdaságok. Az idei rendkívül száraz idő­járás miatt takarmányhelyze­tünk nem olyan, mint amilyet optimálisan el lehet képzelni. Az aszályos nyár és ősz különösen abraktakarmányban okozott na­gyobb kárt. Számolni kell azzal, hogy több termelőszövetkezetünk­ben szálas- és abraktakarmány hiány lesz. Egyes termelőszövet­kezeteinkben amiatt, hogy a ké­sőn vetett szálastakarmányok, va­lamint á sarpúszéna nem sike­rült, arra kényszerültek, hogy a már télére tárolt takarmányok­ból etessenek. Azok a termelőszövetkezetek cselekedtek helyesen, melyek mind a szálas, mind az ab- rakíakarmánynál biztosítot­ták az anyagi érdekeltséget a tagság számára és ezáltal nagytömegű, jóminősegű szé­nát és abraktakarmányt tud­nak betakarítani. Arról beszéltem, hogy az aszály az abraktakarmányban okozott a legtöbb kárt, de az aszály pusz­tító hatása csak ott jutott na­Jó hatást váltott A pozitívan, illetve negatívan ható tényezők közül a beszámoló elején a vezetéssel már foglal­koztunk. Most beszéljünk az anyagi érdekeltség elvének he­lyes alkalmazásáról, amellyel hangsúlyozottan foglalkozott már a márciusi aktívaülésünk is. Em­lékezzenek vissza az elvtársak, akkor nagyon határozottan felve­tettük a premizálás szükségessé­gét és elítéltük azokat a vezető­ket, akik önfejűségből az anyagi érdekeltség elvének alkalmazását elvetették. A megye termelőszövetkezetei­ben általában igen jó hatást vál­tott ki az anyagi érdekeltség al­kalmazása. Szövetkezeteink többsége a párt és a tanács végrehajtó bizottsága által javasolt pre­mizálási módszereket tervei­be bedolgozta, továbbfejlesz­tette és azt alkalmazta is. Közel egy év távlatából meg­állapíthatjuk, hogy az anyagi ér­dekeltség elvének alkalmazása nagymértékben hozzásegítette termelőszövetkezeteinket ahhoz, hogy a tagság és azok családtajr jai széleskörűen kapcsolódjanak be a közös munka végzésébe. Nagymértékben elősegítette a munkák időben való elvégzését, erősítette a termelőszövetkezet egységét, a közöshöz, a szövetke­zeti tulajdonhoz való viszonyt, erősítette a munkafegyelmet, fe­lelősséget az elvégzett munkáért, jó hatással volt a szövetkezeti tagság politikai hangulatára. Azoknál a szövetkezeteknél, ahol a termelési tervekbe beál­lított és a tagsággal megbeszélt premizálási feltéteteket a mező- gazdasági munkák végzése során betartották, egész évben és je­lenleg az őszi mezőgazdasági munkák végzésekor sincs prob­léma. Minden soronkövetkező mezőgazdasági munkában nem­csak a tagok, hanem azok csa­ládtagjai. is részt vesznek és a munkálatokat időben elvégzik. Jónéhány temielőszövetkeze- tünkben az anyagi érdekeltség elve végrehajtásával a tagsággal történt megegyezéstől eltérnek. Ezek a vezetők nem látják, a vezetők nem látják, vagy gyobb erővel kifejezésre, ahol nem készültek fel az aszály le­küzdésére. Vannak olyan terme­lőszövetkezetek, ahol kukoricából el fogják érni a 30 mázsás má­jusi morzsolt kukoricát holdan­ként. Például a nyíregyházi Dó­zsa Termelőszövetkezet 240 kh-n átlag 22—23 mázsa májusi mor­zsolt kukoricatermést fog elér­ni. Ugyanakkor az ibrányi Dózsa Tsz-ben 8—9 mázsa átlagtermés- öl beszélnek. A takarmánygazdálkodás e* évben nagyon alapos, körülte­kintő takarékosságot igé­nyel. Feladataink közül legnehezebb lesz állatállományunk veszteség- mentes átteleltetése. Ennek érde­kében juhok és növendékállatok részére annyi téli és tavaszi le­gelőt kell már most vetni, amennyivel ezen állatok takar­mányozását meg lehet oldani anélkül, hogy a termelő állatok takarmány és abrakkészletét fel­használnánk. Minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy főleg a nö­vendékállatok, ameddig csak le* hét, kint legeljenek. Fel kell mérni minden tsz-ben a takarmány helyzetét és ahol nem bizonyul elegendőnek a, szá­lastakarmány, ott már most meg keli kezdeni a szalma szecskázá- sát és azt cukorgyári mellékter­mékekkel ízesítve, keli felhasz­nálni. Javasoljuk: a felmérés alap­ján szövetkezeteink takar­mány helyzetüknek megfele­lően a napi adagolási rend­szert vezessék be. ki a premizálás nem akarják látni, hogy a termelőszövetkezeti tagságnak adott szót be kell tartani, mert az anyagi érdekeltség al­kalmazása a termelés növelését biztosítja, a termelés növelése pedig a szövetkezeti tagságot erő­síti. Hogy áll oda a termelőszövet­kezeti tagság elé az a vezető, aki tavasszal a tagsággal meg­egyezett, a közgyűlés határoza­tot hozott a premizálásra, csak éppen amikor a prémium kiadá­sáról van szó, akkor vonakodik annak teljesítésétől? Nagy dolog az adott szó, és a közgyűlés ha­tározatának betartása olvtársak! Ezzel nem lehet játszani. Éppen azért, amit tavasszal megmon­dottunk, azt teljesíteni kell! Az anyagi érdekeltség «ivé­nek alkalmazása nem szolgál­hatja egyes vezetők kényc- kedvét és nem lehet megen­gedni azt, hogy egyes vezetők hanyag, felelőtlen hozzáál­lása megrendítse a tagság bi­zalmát a vezetéssel, a köz­gyűlés határozatával szem­ben. Ezt a problémát azért vetettük fel ilyen élesen, mert a betaka­rítással egyidőben most készül­nek az 1962-es évi termelési ter­vek. E tervek készítésénél ter- melószövetkezieteánik vezetői a tagsag anyagi ende kéltségének: biztosítása érdekében a különbö­ző premizálási formákat tervez­zék be. 111 millió forintot fordítottunk beruh ázásra Röviden a termelőszövetkezetek, beruházásairól kívánok említést tenni. Ez évben építési beruhá­zásokra 111 millió forintot fordí­tottunk, melyből 858 különböző! létesítmény nyer kivitelezést. Mind, a műszakilag igényes, mind ax! egyszerű, szerfás létesítmények építésénél komoly erőfeszítéseket tettek termelőszövetkezeteink. Leg­(Folytatás -*-.4. ,«4tatamii) &

Next

/
Thumbnails
Contents