Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-05 / 234. szám
(Folytatás a Z. oldalról.) vetési tervet nem teljesítették, ez évben problémájuk van a kenyér biztosításánál. Káros és elítélendő az a szemlélet, mely szerint egyes járások és termelőszövetkezetek — bár elfogadták a kenyérgabona vetésterületére vonatkozó tervet — a valóságban ezt nem akarják teljesíteni. Termel őszö vetkezet« i nk tői azt várjuk, hogy a kormányzat által előírt kenyérgabona-vetési tervüket maradéktalanul teljesítsék. Az őszi betakarítási és vetési munkákkal kapcsolatosan engedjék meg, hogy külön foglalkozzak a termelőszövetkezeti csoportok helyzetével. A termelőszövetkezeti csoportoknál nem folyik kellő ütemben sem a betakarítás, sem a vetés. A nagykállói, a nyírbátori járás, - valamint Nyíregyháza város és Üjfehértó község termelőszövetkezeti csoportjai jóformán hozzá sem fogtak az őszi kenyérgabona vetéséhez. Igaz, hogy a szárazság következtében fogatos ekével a szántás nehézkes és körülményes, de volt már máskor is szárazság és mint egyéni termelők, szán- tottak-vetettek. A kenyérgabona-vetés teljesítésének feltétele a gyorsan és jó minőségben végzett betakarítási munka. Most mindenekelőtt a napraforgó gyors betakarítása képezi legfontosabb tennivalónkat. A napraforgót mostmár 1—2 napon belül be kell takarítani, hogy a nagyobb arányú szemveszteséget elkerüljük. Különösen vonatkozik ez a krasznodári fajtára. E munka meggyorsítására a rendelkezésre álló gépeket fel kell használni, mert a tapasztalat szerint igen jó munkát lehet velük végezni és meggyorsítják a napraforgó betakarítását. A napraforgó szemveszteség nélküli betakarításával együtt kell megszervezni a szár betakarítását is. A napraforgószár betakarítása azért fontos, hogy az őszi mélyszántást, vagy vetőszántást ezeken a területeken időben, még az őszi esőzés beállta előtt el lehessen végezni. A termelőszövetkezeti közgyűlések döntöttek a tavasz folyamán arról, hogy a napraforgószár hány százaléka illesse meg a termelőszövetkezeti tagot. A közgyűlés * határozatának mindenütt érvényt kell szerezni. Meg kell szervezni, hogy a kiesett szálastakarmány pótlására a napraforgó bugáját minden tsz-ben bezsombolyozzák. Bár a száraz időjárás nehezíti az őszi munkák végzését, és ezen belül a burgonya felszedését, mégis azt kérjük a termelőszövetkezetek tagságától, vezetőitől, hogy e hónap 20-ig a burgonyát takarítsák be. A burgonya betakarításával egy- időben kell megszervezni a burgonya válogatását és a tároló helyekre való szállítását. Termelőszövetkezeteink a vetőmag biztosításán kívül mielőbb, tegyenek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségüknek. Az a javaslatunk, hogy vetőburgonyának egészséges, válogatott, jó minőségű burgonyát tároljanak és a jövő évi tervnek megfelelően holdanként 12—14 q vetőgumóról gondoskodjanak. Ez az alapja an- , nak, hogy a jövő évben a hagyományos 14—15 000 helyett 20— 22 000 tőszám legyen holdanként. Nagyon gondos munkát igényel a kukorica betakarítása is. Nem szabad megengedni, hogy egyetlen kukoricaszár is veszendőbe menjen. A törést éppen ezért nyomban kövesse a kukoricaszár levágása, felszecskázása és besilózása. A kukoricaszárból készült silót dúsítani kell cukorgyári mellék- termékekkel, répafejjel, melasz- szal és répaszélettel. Igen nagy munkát igényel a téli alma leszüretelése, betakarítása. Jó termést fogunk az idén almából betakarítani, s ez megköveteli, hogy a termelőszövetkezetekben a szürethez, az osztályozáshoz a családtagokat is minél nagyobb számban vonják be. A termelőszövetkezeteknek is, a népgazdaságnak is érdeke, hogy az almát jó minőségben, veszteségmentesen takarítsuk be. Azt javasoljuk termelőszövetkezeteinknek, hogy a betakarításnál ne aprózzák szét a munkaerőt, hanem egy-egy növényféleség betakarítására mozgósítsák a falu apraját-nagyját. Nem helyes módszer az, ha a tagság egy része kukoricát tör, a másik napraforgót szed, a harmadik cukorrépát ás, mert az ilyen szétforgácsolt munkához a gépállomás hatékony segíséget kevésbé tud nyújtani, nehezebb a szállítás megszervezése és a munkák ellenőrzése. Gépállomásainknak az a feladatuk, hogy összpontosítsák a gépi erőt, időben adják meg a támogatást a gyors és veszteségmentes betakarításhoz. Nagyot léptünk előre az állattenyésztés terén Termelőszövetkezeteink ez évben is nagy erőfeszítéseket tettek az állatállomány növelésére. Ez évben a közös állomány szarvas- marhánál 7053, sertésnél 24 000, kocából 2234, törzsbaromfinál 44112 db-ra növekedett. E növekedés ellenére is a 100 kh-ra eső tervezett sűrűség csak akkor érhető el, ha termelőszövetkezeteink a betervezett szarvasmarha és kocalétszámot beállítják. Nagy a lemaradás a koca beállításnál, mert a tervezett 100 kh-ra jutó 5—6 db-al szemben még csak 3 db-ra van teljesítve a terv. A tervek teljesítéséhez még 4000 db kocát kell a közösbe beállítani. A beállításnak a feltételei adottak, mert a kocasüldők ára megfelelő, a férőhely rendelkezésre áll, a szemestakarmányok gondos betakarításával a takarmány (is biztosítható. Vegyük először a szarvasmár- hatenyésztés helyzetét.' Már említettem, hogy a szarvasmarha létszám több mint 7000 db-al növekedett. A premizálás bevezetésével nagymértékben javult az állatok gondozása, takarmányozása és így az állatállomány minősége is. val, elhanyagolja az abrakolás, etetés, itatás pontosságának betartását, nem törődik a dolgozók anyagi érdekeltségével', ott az állomány romlik, a hozamok alacsonyak. Ilyen volt az űjfehértói „Vörös Hajnal'’ Termelőszövetkezetben. Ennél a szövetkezetnél mikor a termelőszövetkezet vezetése kezébe vette a szarvasmarhatenyésztését. anyagilag érdekeltté tette a gondozókat, akkor az is- tállóátlag 3 literről 9,5 literre emelkedett. Á kézzelfogható javulás ellenére még mindig vannak hibák. A kisvárdai járásban pl. az egy tehénre jutó félévi tejtermelés mindössze 470, a baktalórántházi járásban pedig 547 liter volt. Kormányzatunk nagy áldozatot hoz azért, hogy termelőszövetkezeteink közös szarvasmarhaállománya növekedjék. Ennek érdekében számos kedvezményben részesíti a termelőszövetkezete- két. Nem kívánom a kedvezmények mindegyikét felsorolni csupán azt szeretném hangsúlyozni, hogy számos tsz vezető gondatlanságából, vagy hozzá nem értéséből nem él a kormányzat adta kedvezményekkel. szövetkezeteink jelentős lépést tettek előre. Jelenleg a kocalétszám 32 százaléka a közös gazdaságokban van. Az, ez évi tapasztalat azt mutatja, hogy elsősorban azok a termelőszövetkezetek tudták és tudják hizlalási tervüket teljesíteni, amelyek a süldőket nem a piacról szerezték be, hanem saját tenyésztésükből állították elő. így van ez pl. a nyírgyulaji Petőfi, a vasmegyeri Micsurin, a tiszavasvári Rákóczi és még sok más termelőszövetkezetünkben. melyek már a hizlalási tervüket teljesítették és ezen felül tenyész- anyagot is adlak több termelőszövetkezetnek. Ezek a termelőszövetkezetek a jövő évi hizlalási anyagot, már ez évben biztosították. Az ez évi hizlalási terv teljesítése érdekében a csengeri, a tiszalöki és a fehérgyarmati járások termelőszövetkezetei végeztek jó munkát. Ezek a járások a sertéstenyésztés szakosításában is a legtöbbet tevékenykedtek. Megértették a szakosításban rejlő nagy lehetőséget (férőhely, takarékos takarmányozás, forgási sebesség. stb.) A szakosításra 33 termelőszövetkezet jelentkezett. Pl. kormányzatunk adókedvezményt. vissza nem térítendő hitelt ad a saját nevelésű üsző és született borjak után. Ezek a szakosított termelő- szövetkezetek már 1962-ben több, .mint 30 000 db hízott sertést tudnak értékesíteni. Ma már olyan kiváló szarvasmarhatenyésztő termelőszövetkezeteink vannak, mint a nyíregyházi „Ságvári”, ahol 50 db tehén átlagában 4000 liter volt a múlt évi tejhozam. A dögéi „Zal- . ka Máté” Tsz-ben az egy tehénre eső évi tejhozam meghaladja a i4300 litert. Egyre több azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, me- jlyek saját nevelésű üszőkből pórtolják törzsállományukat és ' ez lörvendetes dolog. A szarvasmar- Ihatenyésztésnél a minőségi fejlődés és a hozamok növelése, a termelőszövetkezeti vezetők jó hozzáállásán és a gondozók be- < csületes munkáján múlik. Ahol a vezetés nem törődik a» istállórend betartásáA nagykállói „Dózsa” Tsz-ben ez évben 22 db borjú született, melyből egyetlen darabot sem jelentett be a tsz kedvezményre. Ez azt jelenti, hogy a tsz 8800 Ft adókedvezménytől esett el. A sertéstenyésztésben termelőTermelőszövetkezeteink ez évben jó eredményt értek el a baromfitenyésztésben. Közel egymillió egyszázezer darab napos- I csibét neveltek fel. A gondos, körültekintő munka eredményéképKormányzatunk az ez évi takarmányhelyzetet ismerve igen fontosnak tartja, hogy a kocalétszám ne csökkenjen. Ennek érdekében védőárral segíti a kocatartó termelőszövetkezeteket és háztáji gazdaságokat. pen az elhullási százalék jóval alatta van a tavalyinak, mindössze 4—5 százalék. A tarpai Győzelem Teremelőszövetkezet egymaga 80 ezer db csibét nevelt fel. A tarpai példa bizonyítja, hogy itt az ideTöbb, mint egymillió baromfit nevelték fél a szövetkezetek je annak, hogy a sertéstenyésztés és hizlalás szakosításához hasonlóan a baromfitenyésztés és hizlalás szakosítása területén is jelentősét lépjünk előre. Bár árubaromfinál ez évben vannak kezdeti eredmények, tovább kell azonban javítani a munkát a törzsállomány, ezen keresztül a tojástermelés növelését. El kell érnünk, hogy áru-tojás vonatkozásában is többet adjanak termelőszövetkezeteink mint adtak a kisparaszti gazdaságok. Az idei rendkívül száraz időjárás miatt takarmányhelyzetünk nem olyan, mint amilyet optimálisan el lehet képzelni. Az aszályos nyár és ősz különösen abraktakarmányban okozott nagyobb kárt. Számolni kell azzal, hogy több termelőszövetkezetünkben szálas- és abraktakarmány hiány lesz. Egyes termelőszövetkezeteinkben amiatt, hogy a későn vetett szálastakarmányok, valamint á sarpúszéna nem sikerült, arra kényszerültek, hogy a már télére tárolt takarmányokból etessenek. Azok a termelőszövetkezetek cselekedtek helyesen, melyek mind a szálas, mind az ab- rakíakarmánynál biztosították az anyagi érdekeltséget a tagság számára és ezáltal nagytömegű, jóminősegű szénát és abraktakarmányt tudnak betakarítani. Arról beszéltem, hogy az aszály az abraktakarmányban okozott a legtöbb kárt, de az aszály pusztító hatása csak ott jutott naJó hatást váltott A pozitívan, illetve negatívan ható tényezők közül a beszámoló elején a vezetéssel már foglalkoztunk. Most beszéljünk az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazásáról, amellyel hangsúlyozottan foglalkozott már a márciusi aktívaülésünk is. Emlékezzenek vissza az elvtársak, akkor nagyon határozottan felvetettük a premizálás szükségességét és elítéltük azokat a vezetőket, akik önfejűségből az anyagi érdekeltség elvének alkalmazását elvetették. A megye termelőszövetkezeteiben általában igen jó hatást váltott ki az anyagi érdekeltség alkalmazása. Szövetkezeteink többsége a párt és a tanács végrehajtó bizottsága által javasolt premizálási módszereket terveibe bedolgozta, továbbfejlesztette és azt alkalmazta is. Közel egy év távlatából megállapíthatjuk, hogy az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása nagymértékben hozzásegítette termelőszövetkezeteinket ahhoz, hogy a tagság és azok családtajr jai széleskörűen kapcsolódjanak be a közös munka végzésébe. Nagymértékben elősegítette a munkák időben való elvégzését, erősítette a termelőszövetkezet egységét, a közöshöz, a szövetkezeti tulajdonhoz való viszonyt, erősítette a munkafegyelmet, felelősséget az elvégzett munkáért, jó hatással volt a szövetkezeti tagság politikai hangulatára. Azoknál a szövetkezeteknél, ahol a termelési tervekbe beállított és a tagsággal megbeszélt premizálási feltéteteket a mező- gazdasági munkák végzése során betartották, egész évben és jelenleg az őszi mezőgazdasági munkák végzésekor sincs probléma. Minden soronkövetkező mezőgazdasági munkában nemcsak a tagok, hanem azok családtagjai. is részt vesznek és a munkálatokat időben elvégzik. Jónéhány temielőszövetkeze- tünkben az anyagi érdekeltség elve végrehajtásával a tagsággal történt megegyezéstől eltérnek. Ezek a vezetők nem látják, a vezetők nem látják, vagy gyobb erővel kifejezésre, ahol nem készültek fel az aszály leküzdésére. Vannak olyan termelőszövetkezetek, ahol kukoricából el fogják érni a 30 mázsás májusi morzsolt kukoricát holdanként. Például a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet 240 kh-n átlag 22—23 mázsa májusi morzsolt kukoricatermést fog elérni. Ugyanakkor az ibrányi Dózsa Tsz-ben 8—9 mázsa átlagtermés- öl beszélnek. A takarmánygazdálkodás e* évben nagyon alapos, körültekintő takarékosságot igényel. Feladataink közül legnehezebb lesz állatállományunk veszteség- mentes átteleltetése. Ennek érdekében juhok és növendékállatok részére annyi téli és tavaszi legelőt kell már most vetni, amennyivel ezen állatok takarmányozását meg lehet oldani anélkül, hogy a termelő állatok takarmány és abrakkészletét felhasználnánk. Minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy főleg a növendékállatok, ameddig csak le* hét, kint legeljenek. Fel kell mérni minden tsz-ben a takarmány helyzetét és ahol nem bizonyul elegendőnek a, szálastakarmány, ott már most meg keli kezdeni a szalma szecskázá- sát és azt cukorgyári melléktermékekkel ízesítve, keli felhasználni. Javasoljuk: a felmérés alapján szövetkezeteink takarmány helyzetüknek megfelelően a napi adagolási rendszert vezessék be. ki a premizálás nem akarják látni, hogy a termelőszövetkezeti tagságnak adott szót be kell tartani, mert az anyagi érdekeltség alkalmazása a termelés növelését biztosítja, a termelés növelése pedig a szövetkezeti tagságot erősíti. Hogy áll oda a termelőszövetkezeti tagság elé az a vezető, aki tavasszal a tagsággal megegyezett, a közgyűlés határozatot hozott a premizálásra, csak éppen amikor a prémium kiadásáról van szó, akkor vonakodik annak teljesítésétől? Nagy dolog az adott szó, és a közgyűlés határozatának betartása olvtársak! Ezzel nem lehet játszani. Éppen azért, amit tavasszal megmondottunk, azt teljesíteni kell! Az anyagi érdekeltség «ivének alkalmazása nem szolgálhatja egyes vezetők kényc- kedvét és nem lehet megengedni azt, hogy egyes vezetők hanyag, felelőtlen hozzáállása megrendítse a tagság bizalmát a vezetéssel, a közgyűlés határozatával szemben. Ezt a problémát azért vetettük fel ilyen élesen, mert a betakarítással egyidőben most készülnek az 1962-es évi termelési tervek. E tervek készítésénél ter- melószövetkezieteánik vezetői a tagsag anyagi ende kéltségének: biztosítása érdekében a különböző premizálási formákat tervezzék be. 111 millió forintot fordítottunk beruh ázásra Röviden a termelőszövetkezetek, beruházásairól kívánok említést tenni. Ez évben építési beruházásokra 111 millió forintot fordítottunk, melyből 858 különböző! létesítmény nyer kivitelezést. Mind, a műszakilag igényes, mind ax! egyszerű, szerfás létesítmények építésénél komoly erőfeszítéseket tettek termelőszövetkezeteink. Leg(Folytatás -*-.4. ,«4tatamii) &
