Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-04 / 233. szám

Bírjuzuv marsall cikke * szovjet lég védet ms fegy verne mi rőt Moszkva, (TASZSZ): — Meg­van minden szükséges eszközünk az Egyesült Államok stratégiai légihadereje elleni harchoz — ír­ja Birjuzov marsall a Szovjétsz- kaja Rosszija keddi számában. — Légvédelmi csapataink ren­delkeznek mindennel, ami szük­séges ahhoz, hogy megsemmisít- I sék az ellenséget, még mielőtt támadást kísérel meg a szovjet | városok és falvak ellen. Vannak hatalmas erejű légvédelmi ráké- j Iáink, a hang sebességénél gyor-1 sabb vadászgépeink, amelyek a j legkorszerűbb fegyverekkel ren­delkeznek,- vannak elsőrendű rá- j diólokációs berendezéseinek. — A légvédelmi csapatok kato-' nái valamennyien ugyanolyan ki­képzésben . részesültek, mint Voro-! nov alezredes alakulatának kato-, nái, tiszthelyettesei és tisztjei akik ! tavaly .. május 1-én már az első i rakétával lelőtték az U—2 min­tájú amerikai kémrepülőgépet. Harriman derűlátóan nyilatkozik a laoszi helyzetről Washington, (MTI): Averell Harriman, az Egyesült Államok utazó nagykövete Géniből hétfőn visszaérkezett Washingtonba. Ezt megelőzően tett tíznapos délke­let-ázsiai látogatásáról szólva, Reuter- és AFP-jelentés szerint kijelentette, hogy „a helyzet most Genfben jobb, mint kezdetben volt”. Véleménye szerint „Laosz- bah : úgylátszik egyik fél sem kí­vánja az ellenségeskedések fel­újítását”» Megnyílt a 12. nemzetközi űrkutatási kongresszus Washington, (TASZSZ): Október 2-án, az Egyesült Államok fő­városában megnyílt a 12. nem­zetközi űrkutatási kongresszus. Munkájában huszönhat ország­ból mintegy ötszáz tudós vesz részt. • fl szabadságáról visszatért Kennedy tanácskozásai Egyéb hírek az Egyesült Mtamotbái Az Ukrán Állami Táncegyüttes vendégszereplése Loi.uou- ban. Kép: Az, együttes művészei a Royal Albert Hallban léptek fel. (MTI Külföldi Képszolgálat) Washington, (MTI): Kennedy elnök hatnapos úgynevezett mun- kaszábadságáról Hétfőn vissza­tért Newportból a Fehér Házba. Megérkezése után hétfőn este megbeszélést folytatott Rusk kül­ügyminiszterrel a berlini helyzet­ről és más nemzetközi problé­mákról. A Fehér Házból szár­mazó hírek szerint a megbeszé­lésről közleményt nem adtak ki. Kedden az elnök a tanácsko­zások sorozatát kezdte az ame­rikai katonai vezetőkkel. Előbb jMcnamara hadügyminiszterrel, jmajd Lemnitzer tábornokkal, a , vezérkari . főnökök egyesített bi- jzottságának elnökével találkozott. I Később Norstad tábornok is be­jkapcsolódott a tanácskozásokba. Johnson alelnök Las Vegas- | ban egy demokrata pártgyűlésen j Berlinnel kapcsolatban ismét a (szokásos kardcsörtető kijelentése­iket tetté, hangoztatta, hogy. az (Egyesült Államok „nem tér el 'szilárd álláspontjától'. 4 Néniét Demokratikus ftös- társaság; külügyminiszterének nyilatkozata a német békeszerződésről Berlin, (ADN): Dr. Lothar Bolz, az NDK kül­ügyminisztere, a Nemzeti Demok­rata Párt elnöke pártjának egy rendkívüli értekezletén nyilatko­zott a német békeszerződés­ről. Megállapította, hogy az NDK- nak augusztus 13-án hozott vé­delmi intézkedései világosságot teremtettek a németországi erő­viszonyokban és fontos kérdések felismeréséhez segítették az el­lenfelet, akinek be kell látnia, hogy: 1. az NDK erős és nem en­gedi magát íéiretolni. Vége min­den olyan spekulációnak, amely arra irányult, hogy széthúzást lehet előidézni a munkásság és az NDK többi alkotó rétege, a lakosság és az áliairyezetés kö­zött. 2. a munkásosztály és egész Németország békeszerető erői már nem védtelenek. 1961 nem 1939.3. Nincs „visszafordulás”, a militaris­ták nem érvényesülhetnek; bezár­tuk a kaput a polgárháború előtt. 4. A második világháború befe­jeződött, annak következményeit el kell ismerni és ‘ maradványait fel kell számolni. A külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy békeszerződés miatt |nem lehel világháborút kezdeni, jcsak tárgyalni lehet. Harmadik út pedig nincs. Ez elöl a nyu­gati államférfiak sem zárkózhat­nak el. Augusztus 13-a óta azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy két német állam van és a Németországot érintő kérdéseket nem lehet a Német Demokratikus Köztársaság nélkül, vagy éppen akarata ellenére megoldani. Ha a német békeszerződés. megkötését a nvugati hatalmak továbbra is megtagadják, akkor a békeszerződést az arra hajlan­dó államok a Német- Demokra­tikus Köztársasággal fogják meg­kötni. A békeszerződés alapján Nyugat-Berlin demilitarizált, semleges, szabad várossá válik és az NDK ellenőrzése alá kerül­nek a Nyugat-Berlinbe vezető szárazföldi, vízi és légi utak. Ez­zel becsapódik az a hátsó ajtó, amely lehetővé tette provoká­ciók szítását, fjz NDK és szocia­lista szomszédaink ellen — mon­dotta a külügyminiszter. Bolz részletesen foglalkozott a Német Nemzeti Demokrata Párt feladataival, amelyek szerint a párt részt vesz a német békeszer­ződésért folytatott harcban, min! a Német Demokratikus Köztár­saság, a munkás—paraszthatalom harci csapata. Mégis szerepel Pú, izmán a Magyar Állami Népi Együttes... Párizs, (MTI): A Magyar Ál­lami Népi Együttes a francia be­utazási vízum körüli emlékeze­tes huzavona után hétfőn meg­érkezett Párizsba. Művészeink tegnap este kezdték meg vendég- szereplésüket a Maurice Cheva­lier nevét viselő Alhambra szín­házban. A párizsi sajtó fényké­pes cikkekben köszönti a Magyar Állami Népi Együttest. A lapok­ban megtalálható a lestöi nép­viseletbe öltözött táncos lányok fényképe, de a Figaro is felvé­telt közöl egy táncjelenetröl. A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA Kelétmágyárországi Krónika. — Népszerű operaáriák. — Fia- : talok fóruma. — Balettmuzsika.j Mérsékelt szél Varható időjárás szerda estig: a déli és nyugati megyékben erő- i sen felhős idő. Máshol kevesebb ■ felhő. Mérsékelt keleti, dél-kele­ti szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 17—22 fok-körül' lesz! i Harbin Ívina legészakkeleiibb teavesu tartományának, Hcj- hmgesiang tartomány legnagyobb ipari városa. A képen: a felszabadulás után épült Lenfeldolgozó üzem. (MTI Külföldi Képszolgálat) (VI ikor a nemzetközi gyors- vonat ablakából mai- látható volt Drezda külvárosa, a látogatónak baljóslatú emlé­kek jutnak eszébe. E sorok írója visszagondolt arra, hogy legutóbb négy éyvel ezelőtt látta ezt a várost. Emlékeze­temben felidézödött. a város akkori képe. Milyen csúnya voR, akkor Drezda! Igaz, a kép­tár rpár szépen rendezve volt, a központban elkészült néhány áruház, viszont mindezek ke­véssé:. tudták ellensúlyozni azt a.; nyomasztó hatást, amit a romok sokasága okozott. So­hasem . fogom elfelejteni, hogy amikor, a főpályaudvar épületet akkor elhagytam, fél kilomé­ter-hosszúságban egyebet sem láthattam, mint gyomnövénnyel benőtt' puszta térséget, hol bom­bák .áltál vájt gödrök éktelen- kédtek.- s hol csupán egyes hal­mok- szabályos alakzata, vala­mint' kiégett téglák emlékeztet­tek ai4ra, hogy valamikor itt lakóházak voltak. , „Elpusztított roinyárös, ez” — így összegez­te. akkor az ember ítéletét Drezdáiéi, hol bizony több épü­let vcát lerombolva, mint ép­ségben. Mindezen emlékek után ért­hető, hogy nem a legkedve­zőbb elöérzetek közepette száll­tam le a drezdai állomáson. Emlékeim alapján már el is terveztem magamban, hogy itt bizony nem maradok sokáig. („Nem érdemes — gondoltam. — Eszem ágában sincs, hogy romokat bámuljak”.) A m amint elhagytam a pá- lyuudvar épületét, a meg­lepetéstől majdnem felkiáltot­tam. „Hova lett az egykori, bombatölcsérekkel teli puszta térség?” Ez bizony eltűnt. Szép szabályos park foglalta el a helyét. Az egykori bombakrá­tereket betemették, elegyenget­ték a föld felszínét s a kiirtott gyomok helyett pázsit zöldéit. A parktól távolabb pedig új. emeletes lakóházak. „Ez se volt még itt négy esztende­je” — jutott eszembe. Kíváncsiságomat érthetően íelajzotta ez a látvány. Sétá­ra indultam a város különböző részei felé. Felkerestem az El­ba folyó felé menet azokat a nagy tereket, melyek négy éve romban álltak. Mindenütt kel­lemes meglepetés fogadott. Itt is, ott is modern épületek eme1- kedtek azokon, a helyeken, hot — emlékezetem szerint — né­hány éve fnég csak törmelék- halmaz,' bombatölcsérek és göd­rök voltak. Különösen örül­tem, amikor láthattam, hogy az egyik nagy téren, melyet a háború vihara szintén letörőit annak idején a föld színéről, — ma új iskolák és - diákszál­lók állnak, hol az a nemzedék nevelődik, mely már csak hír­ből ismeri az elmúlt vérengző világháborút. | gaz, az újjáépült utcák és 1 terek még sok helyen iog- hijasak. Drezda területén még akadnak szép számmal romok. Mégis, a látogató úgy érzi, hogy ma már nem ezek a jel­lemzőek erre a régi német vá­rosra. Nagyon sokat épült és szépült Drezda az elmúlt négy év alatt. Új házai és középüle­tei adják meg ma már a város jellegzetességét, s ezekhez ké­pest a romok egyre inkább háttérbe szorulnak. Persze kell még néhány év, amíg teljesen eltűnnek. Tűnjenek is el ezek minél hamarabb. Hiszen most is rossz ránézni egy-egy romos épületre (még akkor is, ha számuk jó- \ al kevesebb, mint négy esz­tendeje). Sohasem felejtem el az. egyik kiégett emeletes. húr- zat nem messze az Elbától. .Né­hány elfeketedett fái és a lép- csohaz maradványa — -ez min­den, ami maradt belőle. Egy­kori kertjét embermagasságú gyomnövény futotta be. A fa­lak között pedig már bokrok nőttek. Igen, az embertől el­hagyatott romok között a vad természet követeli a helyét és terjeszkedik. Miközben ezt a házat néztem, érzéseim az ör­vényhez hasonlóan kavarogtak. Ilyen sors várt magára az egész városra a háború után. Ha la­kói nem kezdik meg az újjá­építés — kezdetben reményte­lennek látszó — munkáját, a természet visszahódította vol­na ezt a területet az ember­től, s az egykori házak ma már ki se látszanának a vad nö­vényzetből. .. j I a valaki meg akarja tud- ni, mi is valójában a há­ború — mondták a drezdaiak, — jöjjön el városunkba és néz­zen itt jól széjjel”. Igazuk van. Drezda sorsa szomorú jelképe az imperialista mészárlásnak. Az itt élő emberek számára örökké fájó emlék, mivé tette a háború egykor virágzó váro­sukat, mely valaha a német kultúra egyik központja volt. Drezda elpusztításának emlé­két nemcsak az emberek elbe­szélései őrzik, hanem szépiro­dalmi és művészeti alkotások sokasága is. Megnéztük a pill- nitzi kastélyban Éva Schultze- Knabe festőművésznő kiállítá­sát. Számos képben örökíti meg a fasizmus embertelenségét, s megdöbbentő színekkel ábrá­zolja a rombadölt Drezdát. Nem felejtem el az egyik fest­ményt, mely egy kiégett utcát mutat be. Egyetlen ember jár­mai a romok tömegében; az el- hagyatottság érzése nyomasz- lóan nehezedik rá. Komor szí­nek, sötét tónusok, lehangolt- ság árad a képből, vádolva az embertelenséget. Ez a szerencsétlen város ala­posan megismerte a háborút, minden kegyetlenségével egye- tember. Sorsa azonban mégsem lett az elpusztulás. A város la­kói — népi államuk hathatós támogatásával — új életet te­remtettek az egykori romok között. Drezda ismét félmillió embernek otthona. Világhírű műemlékei és modern lakóte­lepei méltán váltják ki a lá­togatók csodálatát. | | rezda lakói békében akár­^ ják élvezni új, szebb éle­tüket. Nem akarják, hogy meg­ismétlődjenek az egykori bor­zalmak. Akárkivel beszél az ember itt — legyen az munkás, vagy háziasszony, tanár, vagy uiák, — ez a meggyőződés egy­ségesen jelentkezik mindenki­nél. Támogatják a nemzetkö­zi. feszültség enyhítésére törté­nő erőfeszítéseket, hiszen ez békés építő munkájuknak lét­feltételét biztosítja. A drez­daiak becsülettel dolgoznak. Azt akarják, hogy városuk szebb legyen, mint volt. Ezt el is fogják érni. Ezt kívánjuk nekik mindnyájan, kik a né­pek békéjét és barátságát akar­juk. Merényi LmoM

Next

/
Thumbnails
Contents