Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-29 / 255. szám

Kibővített ülést tartott as MSZMi9 megyei bizottsága (Folytatás a 4. oldalról.) terület körülkerítése. Ehhez kormány­zatunk csak részben tud anyagi segítsé­get adni, ezért szövetkezeteink saját erőből is segítsék elő a gyümölcsösök körülkerítését. A konzervgyári igény kielégítéséért A körte termesztését, illetve telepi- lését megyénkben leginkább a konzerv­gyári igény teszi szükségessé. Ennek még megyénkben nincs kialakult terme­lési körzete. Sikerrel a jóminőségű ön­tés-talajokon termeszthető, ezért a ie- hérgyarmati, osengeri és mátészalkai járások találkozásánál kell ennek a ter­melési körzetét kialakítani. Az ötéves terv időszaka alatt 500 kh. üzemi körtés telepítését kell végrehajtani. Megyénk szilvafaállománya szám­szerűleg tekintélyes. Legnagyobb része szórványos. Szükséges, hogy üzemi szilvások alakuljanak ki. amelyek belföldi fogyasztásra, konzervgyári és ex­portcélra egyaránt kifogástalan szil­vát szolgáltatnak. Telepítési körzete az egész megye területe, súlyponttal a Tisza árterében lévő dzsungel gyümölcsösök helye. A tervidőszak alatt 250 kh, minősé­gi szilvás gyümölcsöst kell telepíteni. Cseresznyét és meggyet 1535 kh-t kell telepíteni a nyíregyházi, nagykállói és a mátészalkai járások területén. Őszi és kajszibarack telepítése te­kintetében nagy előrehaladást kell el­érnünk. Üzemi méretű gyümölcsösünk ezekből a gyümölcsnemekből még nincs. Szórványban azonban jól díszük. Kon­zervgyárunk igénye ezekből évente 200 vagon lesz. Talaj szempontjából jobb minőségű és magasabb fekvésű homok biztosít számukra jó termőhelyet. Az öntözhetőség külön előnyt jelent. Őszi­barackból 700 kh-t, kajszibarackból pedig 470 kh-t kell telepíteni, főleg a nyír­egyházi. baktalórántházi. nyírbátori és nagykállói járás területein. Diófa-állományunk zöme a Tisza ár­területén az úgynevezett ..dzsungel'’ gyümölcsösökben helyezkedik el, de a megye egész területén az agyag és ho­mok talajokon egyaránt találunk jól díszlő diófákat. A dzsungel diósokat ritkítás, pótlás, rendezés és felújítás után kultúrdiósokká kell átalakítani. 900 kh. dióst kell telepíteni, főleg a megye északkeleti részén elterü­lő Tisza árterében. Törekedni kell a tiszta diós telepí­tésére és diósaink felújítására. A gyümölcsöstelepítésen belül jelen­tős mértékben növelni kell a bogyós gyümölcsösök területét. Ezen belül külön foglalkozunk a málna, a szamóca és a fekete ribiszke termelésével. A konzervgyár igénye málnából évi 100 vagon lesz. Telepítését a konzerv­gyári igényen kívül általános kedvelt- sége és keresettsége is indokolja. Az igények alapján az ötéves terv időszaka alatt 700 kh. málnást kell telepíteni, főleg a nyíregy­házi, mátészalkai, nyírbátori, fehér- gyarmati és csengeri járások terü­letén. Szamócából konzervgyárunk igénye évi 50 vagon lesz. Nálunk még üzemi termelésben kevésbé ismert, termesz­téséhez azonban adottságaink kedvezőek. Az ötéves terv időszaka alatt 350 kh. szamócát kell telepíteni a nyír­egyházi és mátészalki járások terü­letén. A fekete ribiszke a legvitamindúsabb bogyós gyümölcs, amelyből minden mennyiséget el lehet exportra helyez­ni. Vizenyős, gyenge talajokon is jól díszük. Keresettsége állandóan fokozó­dik, ezért a tervidőszak alatt 200 kh-t kell belőle telepíteni. Öntözéses gazdálkodás Az ötéves tervről szóló törvény nagyarányú fejlesztést ír elő. Megyénk­ben az öntözés feltételei megvannak. Szá­mításaink szerint a Tisza, Szamos, Túr. Kraszna és a Keleti főcsatorna környé­kén több mint 60 000 kh. szántó, rét és legelő öntözhető. Ebből a lehetőségből annyi valósul meg az ötéves terv so­rán, amennyire az országos fejleszté­si tervből a felsőbb szervek a megyére jóváhagynak. Az adottságok kihasználására fel kell használni a helyi lehetőségeket a vízgazdálkodási társulatokon keresztül. Gondolunk itt elsősorban a helyi vizek, holt-ágak, csatornák vizeinek egyszerű módon való felhasználására. A felületi öntözés szempontjából csak a szatmári és a beregi síkság, va­lamint a felsőszabolcsi térség egyes ré­szei jöhetnek számításba. A megye többi területei permetező módszerrel öntözhe- tők. amennyiben a vízbeszerzés felszín alatti vízből megoldható. A szatmár- beregi síkság területei öntözésre talajta- nilag alkalmasak, azonban a talaj ter­mőképességének igénybevétele követ­keztében talajerő-visszapótlására szorul­nak. Az öntözéses gazdálkodás bevezeté­sével párhuzamosan ezeken a helyeken el kell végezni a talajjavítást és folyama­tosan gondoskodni kell a talajerő vissza­pótlásáról. A megye területén tehát jó öntözési lehetőségek vannak a fehérgyarmati, csengeri, mátészalkai, vásárosnamé- nyi és liszalöki járások területén. A felszíni öntözési lehetőségek mel­lett az ötéves terv időszaka alatt a cső- kútak létesítésével is foglalkozni kell a Tisza. Szamosköz és a beregi területe­ken és alaposan meg kell vizsgálni a Záhony alatti és környéki területeket is. A terv időszaka alatt 400—500 kh. csőkútas létesítéseket kell megoldani. Az ötéves terv végére az öntözésre berendezett területek 58 százaléka szán­tóföldi takarmány, 25,9 százalék rizs, 8,4 százaléka rét és legelő, 6,6 százaléka zöldség, 1,1 százalék egyéb kultúrának keli lenni. A belvízkárok elhárítása érdekében tovább kell fejleszteni a káros vizeket levezető csatornák rendszerét, különö­sen a fehérgyarmati, kisvárdai, vásáros- naményi. csengeri járásokban. E prob­lémák zömét a vízgazdálkodási társu­latok keretén belül kell megoldani. Szólni kell még a növényvédelem feladatairól. Az ötéves terv során üze­meinknek be kell rendezkedniük a ha­tékonyabb növényvédelemre. Különös jelentőségű nálunk a növényvédelem, az alma- és aprómagexport szempont­jából. Gyümölcsnél jelentős előrehala­dást kell elérni a kaliforniai pajzstetű, amerikai fehér szövőlepke, stb. kárte­vők elleni védekezésnél. A burgonyánál intenzívebben kell alkalmazni a növény- védelmet a burgonyabogár ellen. El kell érni, hogy a lóhere, lucerna arankamen­tes legyen. Állattenyésztés A tervtörvény előírja, hogy javíta­ni kell a lakosság hússal, vajjal, tejjel és tojással való ellátását. Ezt megyénk­ben az állomány kisebb mértékű növe­lése melett, elsősorban az állomány mi­nőségének javításával, termőképességé­nek jobb kihasználásával kell megvaló­sítani. A növénytermesztés gyors fejleszté­se egyik alapvető tényezője annak, hogy teljes egészében valóra válja­nak az állattenyésztés fejlesztésére irányuló tervek. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy vágósertésből megyénkben 22—23, vágó­baromfiból 35—37, tejből 25—27. tojás­ból 23—25, gyapjúból 53—55 százalékkal adjunk többet 1960-hoz viszonyítva. Az elmúlt esztendőkben állatállományunk nem növekedett megfelelő ütemben. Az idén már a sertés- és a baromfitenyésztés jelentősen fejlődött. A tervidőszak alatt minden erővel azon kell lenni, hogy a közös állattenyésztés fejlődjön mind mi­nőségileg. mind mennyiségileg, de látni kell azt, hogy a háztáji gazdaságok áru­termelő szerepe továbbra is jelentős lesz. Ezért minden tsz-nek kötelessége a ház­táji állatállományt takarmánnyal ellát­ni. — Felvásárló szerveink pedig szerző­dések kötésével biztosítsák termékeik át­vételét. Az állattenyésztés fejlesztésén belül a szarvasmarha-tenyésztés ötéves terv­feladatai a következők: Az ossz szarvasmarha-létszám lé­nyegében nem fog növekedni. Fel­adatunk az, hogy az állományt mi­nőségileg javítsuk. Az egy tehénre jutó jelenlegi 1800 lite­res fejési átlaggal szemben az ötéves terv végére 2300 liter megyei átlagot kell elérni. A vágómarhák átlagos súlya 1960-ban 426 kg volt, az. ötéves terv végére 440 kg átlagos vágósúlyt kell biztosítani. Növelni kell a 100 tehénre jutó borjúszaporulatot az 1960. évi 65 db-ról a tervidőszak végére 75 db-ra. A szarvasmarha-tenyésztés megjaví­tása érdekében megyénkben két te- nyészkörzet kialakítása van folyamat­ban. 1. A Nyírség és az Ecsedi-láp térségé­ben magyartarka fajla tepyészkör­zet, 2. a szatmár-bereg-crdöháti részen borzderes tényészkörzet. A tenyésztés fő iránya általában to­vábbra is a magyartarka lesz. A ma­gyartarka állomány további javítását céltudatos tenyésztő munkával, kiváló apaállatok beállításával fogjuk elérni. A borzderes tenyészkörzetekben tovább folytatjuk a fajta-átalakító keresztezést. Az eddigi eredmények is azt igazolják, hogy ezzel javult a tej- és hústerme­lés. A magyartarka tenyészkörzetben 44 ezer db-ra kell növelni a mesterségesen termékenyítendő tehenek számát. 6000 db tehenet törzskönyvi ellenőrzés mel­lett kell tartani. 1000 db tehén-létszám­mal pedig törzstenyészetet kell szervez­ni. A borzderes tenyészkörzetben 18 ezer db-ra kell növelni a mestersége­sen termékenyítendő tehenek számát, 3000 db tehenet törzskönyvi ellenőrzés mellett kell tartani és 500 db tehénnel törzstenyészetet lógunk szervezni. A borjúnevelés önköltségének csök­kentése érdekében az ötéves terv végére 10 ezer borjút mesterségesen kell felnevelni. A több hús, zsír és gyapjú érdekében A szarvasmarha-állomány minőségé­nek gyorsütemű javítása céljából a mes­terséges termékenyítő állomáson fedező bikák átlagos anyai tejtermelése 5500 kg felett lesz, 4 százalékos tejzsírral. A tervidőszak végére a mesterséges termé­kenyítő állomáson csak utódellenőrzött és utódellenőrzés alatt lévő bika fedez­het. A mesterséges termékenyítés beve­zetésével nagymértékben csökken a meddőség és megszűnik az a vészéi'-, hogy az apa­állatok különböző fertőző betegségek­kel csökkentsék a szaporulatot. A mesterséges termékenyítés kiszéle­sítése érdekében bővíteni kell a Nyír­egyházi Mesterséges Főállomást, ezen kí­vül tökéletesítjük és bővítjük a már meglévő fiókállomásokat. Üj fiókállomást létesítünk Mátészal­kán, Csengerben és Vencsellőn. — iker­állomást létesítünk Vásárosnaményban. Ezen felül még 3 inszeminálósi közpon­tot létesítünk. A termelőszövetkezetek közös szarvasmarha-állományának növelése ér­dekében meg kell szervezni a tagok ház­táji állományában lévő tehénállomány utódainak választás utáni felvásárlását. A tervidőszak aiatt a sertéstenyész­tés terén nagyobb edőrehaladást kell elérni. Az össz-serlésállományt az 1981. évi tényszámhoz viszonyítva több. mint 22 százalékkal, ezen belül a kocaállományt 11 százalékkal kell növelni. El kell érni. hogy a megye össz-sertés- állománya 425 ezer db, ezen belül a koca- állomány 40 ezer db legyen. A kocalét­számot kell .gyors ütemben biztosítani. Jelenleg az állomány 28,2 százaléka a fehérhús, 22 százaléka mangalica, 49,8 százaléka keresztezett sertés. A tervidő­szak végéig a fehérhús-sertések arányát az össz-sertésálomány 55 százalékára kell növelni. A sertéslétszám növelésével párhu­zamosan növelni kell a vágósertés-ter­melést is. Az 1960. évi 240 ezer vágósertés-ter­meléssel szemben az ötéves terv vé­gére 295 ezer vágósertéstermclest kell elérni, A 100 kocára jutó évi 850 db malac­szaporulattal szemben a tervidőszak vé­géig 950 db-os szaporulat elérése a cél. A megye juhállományát 150 ezer db-ra kell növelni. A gyapjútermelést az az 1960. évi 4,3 kg-os átlagos termelés­ről 4.6 kg-ra növeljük A megyében a juhtenyésztés terén a fésűsmerinói tenyészirányt kell to­vábbra is fenntartani. Főcélunk az egy juhra jutó gyapjú­hozam növelése, a gyapjú finomságának javítása és az ország többi megyéjének tenyészanyaggal való ellátása. A juhtenyésztés5 terv teljesítésének érdekében 6 ezerrel növeljük a törzs­könyvi ellenőrzés alatt lévő anyajuhok számát. A törzskönyvi ellenőrzés alatt lévő anyaállomány szaporulatából biztosítjuk a termelőszövetkezetek tenyészanyag- igényét. A mesterségesen megterméke­nyített juhok számát 40 ezer db-ra nö­veljük. Mesterséges termékenyítésre ..A” finomságú. 9 kg gyapjút termelő kost fogunk használni 34—35 százalékos Randman mellett. Baromfitenyésztés A baromfiállományt,, illetve a vágó­baromfitermelést jelentősen növelni kell. Az 1960. évi 1092 vagon vágóba- romiitermelés^el szemben 1500 vagon termelést fogunk elérni. Növelni kell az egy tyúkra jutó to­jáshozamot: az 1960. évi átlagos 65 db- ról a tervidőszak végére 80 db-ra. Ezzel biztosítjuk, hogy az 1960. évi 104 millió db tojáster­meléssel szemben 1965. évre 144 mil­lió tojást tudunk termelni. Jelenlegi baromfiállományunk igen vegyes fajtájú. A terv végrehajtása ér­dekében a baromfiipar igényeinek is megfelelő nemesített magyar tyúkfajták sárgaszínű változatát fogjuk tenyészteni. A tervidőszak alatt *19 teiTnelőszövetke- zetben a nagyobb húshozamok elérése érdekében — tapasztalatcsere céljából — a hazai és külföldi fajták keresztezé­sével hibrid csibét állítunk be. A baromfi gépi keltetés! kapacitást a tervidőszak alatt mintegy 250 száza­lékra kell növelni Takarmány-gazdálkodás El kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszerét, a keveréktakarmá­nyok széleskörű felhasználását, 1965-ig a termelőszövetkezeti' gazdaságokban legalább felerészben fehérje-koncentrá- tumokkal, ásványi anyagokkal, vitami­nokkal és takarmány-kiegészítőkkel dú­sított keverékről kell gondoskodni. En­nek biztosítása érdekében a már meglévő takarmánykeverő üzemeken kívül a szükségletnek megfelelő mennyiségben kell új ta­karmánykeverő üzemeket létesíteni. A takarmányelőkészítő üzemeket részben a nem üzemelő malmokban és szeszgyárakban kell berendezni. Járá­sonként legalább egy ilyen üzem fog működni. A takarmányok minőségének fokozá­sa céljából korszerű eljárásokkal kell a fehérje megóvásáról gondoskodni. Az állványos szárító alkalmazását valameny- nyi évelős pillangóst termelő gazdaság számára kötelezővé kell tenni. A llategészségügy Az állattenyésztési célkitűzések vég­rehajtása érdekében az állategészségügy terén a következőket kell tenni: — Elsősorban a nagy kártételeket okozó virusos, baktériumos, parazitás be­tegségek behurcolását, továbbfejlődését igyekszünk megakadályozni. — A sertéspestis, serfésorbónc okoz­ta kártételek csökkentése érdekében végrehajtjuk a preventív védőoltásokat. — A brucellózis kártételeinek csök­kentése érdekében a szarvasmarha-ál­lományban a szükségletnek megfelelően a B—19 oltást fogjuk végrehajtani, a ser­tés-állományban pedig a Tetranos gyógy­kezelési kísérleteket vezetjük be. — A mételykór elleni védekezéssel párhuzamosan kiterjesztjük a kombi­nált, tervszerű védekezést. (Folytatás a 6. obi»**»» &

Next

/
Thumbnails
Contents