Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-29 / 255. szám
Kibővített ülést tartott as MSZMP megyei bisottsága Y íffalyt-aia* a® 5. oldairol.) — Az egyéb parazitás betegségekkel kapcsolatban rendszeres vizsgálatokat fogunk végezni a nagyüzemi gazdaságokban a gyomor-, bélférgesség és tüdőfér- gesség felkutatására. — Az ötéves terv időszaka alatt 3 új állategészségügyi kört kell a megyében szervezni. Gépesítés Rlegyenk 19B0. évi gépesítési fokára az •sóit jellemző, hogy 1 kh szántó és gyümölcsösre 2,47 normálhold gépi munka jutott. Ez annyit jelentett, hogy megyénk mezőgazdasági munkáinak csak 28 százaléka volt gépesítve. A fogatokkal együtt 19S0-ban hozzávetőlegesen 6 normálhold munkát fordítottunk 1 kh mezőgazdasági művelés alatt álló terület megművelésére. 1060-ban egy traklorcgyscgrc 358 kh szántó jutott. A tervidőszak vegére égy traktoregységre 112 kh szántó log jutni. — Több, mint 1200 traktor fog dolgozni megyénkben. A gépesítés fejlesztése során 2 szempontot keli figyelembe venni. Egyrészt a laza homoktalajokat, amelyeket az oda legjobban megfelelő erő- és munkagépekkel keli ellátni, másrészt a kötött agyag talajokat,. ahová olyan gépeket kell vinni, amelyek azok megművelését kifogástalan minőségben biztosítják. A négy kerék- mégha jtásos traktorok, nevezetesen az UE—28 és a D—4— K—70 egyaránt jól beváltak a leglazább homoktalajok megművelésére is. Kötött agyagos talajainkra zömében lánctalpas, nehéz traktorokat irányoztunk elő, mert ott ezek végzik a legjobb munkát. A traktorállományon belül tovább növeljük az Univerzál traktorok arányát. Az 1959. évi 405 Univerzál traktorral szemben több, mint 3000 Universal traktorral fog rendelkezni megyénk mezőgazdasága. Az a feladat, hogy ezek a gépek el le- * .gyének látva megfelelő munkagépekkel. Megkönnyítik a nehéz paraszti munkákat Az ötéves terv időszaka alatt az alapvető talajmunkát lényegében gépesíteni fogjuk. Jelentősen előre kell haladni a kapálás, betakarítás gépesítésében is. fokozatosan növelni kell — elsősorban a kalászosoknál a betakarítás gépesítését. Mintegy 195 ezer kh területről tudjuk a gabonaféléket géppel ellátni. A mezőgazdasági munkáknak a legkedve- bőbb időben való elvégzése érdekében meg kell szervezni a gépek jobb kihasználását. A gépesítésnél a párhuzamos gépesítési elvet követjük olymódon, hogy a tervidőszak végén az új gépi beruházások túlnyomó többségét a tsz-ck fogják kapni. Az állattenyésztés gépesítése tekintetében a közismert gépi megoldásokon kívül az etetés és a trágyakihordás gépesítését fogjuk elterjeszteni a bekötő rendszerű istállókban és a szabad tartásunkban is. A gépek számszerű növekedése következtében a jelenleg üzemelő gépjavító műhelyeken kívül még újabb 3 gépjavító műhelyt kelj létesíteni. Célkitűzésünk az, hogy az erőgépek alkatrészcse- rés javítása, valamint a munkagépek teljes javítása a mezőgazdasági üzemeken belül, a mezőgazdasági erőgépek főjavítása pedig kizárólagosan gépjavító üzemekben történjék. A mezőgazdasági üzemek villamosítását a rendelkezésünkre álló energia és anyagi eszközök erejéig fogjuk megvalósítani. Megyénk állami gazdaságaira a mezőgazdasági munkák gépesítése tekintetében az a feladat vár, hogy az új. eddig még nem általánosan ismert cxö- és munkagépeket kipróbálják. 4 megállapítsák azok leggazdasagosabb üzemelési módját és az így leszűrt tapasztalataikat átadják a termelőszövetkezeti üzemeknek. Széleskörű vizsgálatokkal meg kell állapítani a kombájnszalma betakarításának azt a módszerét, amely a szalma préselésével van összekötve. Itt különös gondot kelf fordítani a munka költségeire és ezzel kapcsolatosan az egész eljárás gazdaságosságára. Üzemi vizsgálattal meg kell határozni a szervestrágya-rakodás gépesítésének kihatásait, melyen belül meg kell határozni annak legjobb erő- és munkagépét, valamint s munka költségeit. Az állami gazdaságokban meg kel! vizsgálni a burgonya betakarításának azt a formáját, amelyben először a szárat lehúzzák és utána a burgonyát kombájnnal felszedik. Itt különös gondot kell fordítani a betakarítási veszteségek pontos megállapítására. Ki kell próbálni olyan kombinált vetőgépeket, amelyek nemcsak a műtrágya, hanem a növényvédőszer talajba juttatására is alkalmasak a vetéssel egy- időben. fFelvásárlás A termelés fejlesztésének .■— akár a növénytermesztést, az állattenyszétést, vagy a gazdálkodás más ágát tekintjük is, — az a célja, hogy több termeket adjon az egész országnak. Az ötéves terv során kitűzött fogyasztási igényeket csak akkor tudjuk 'eljesíteni, ha a mezőgazdaság' szocialista átszervezésében elért eredményekre és a termelés színvonalának tervezett emelkedésére támaszkodva a lakosság megfelelőbb ellátása, \ alamint az exportigények kielégítése érdekében a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlását 1965-ben, 1960-hoz viszonyítva, mintegy 55 százalékkal emeljük. Ennek megfelelően növényi termékekből 62 százalékkal, állati termékekből, pedig 45 százalékkal kell többet felvásárolni. Az ötéves terv során a nagyüzemek áruértékesítése mellett és azon keresztül a háztáji gazdaságok áruinak felvásárlásáról is gondoskodni kell. A népgazdaságnak szüksége van a háztáji gazdaságok áruira és főleg tej, tojás, baromfi, hízott sertés, zöldség és gyümölcsükre. Ennek megfelelően kel] alakítani a szerződéses termelési rendszerünket. Kedves Elvtársak' Ahhoz, hogy tervünket sikeresen megvalósítsuk, már most le kell raknunk az 19G2-es termelési év alapjait, amely már ötéves tervünk második esztendeje. — Mi ezzel kapcsolatosan most a legfontosabb tennivaló? Mindenekelőtt, haladéktalanul fejezzük be a betakarítási munkálatokat. Egyes termelőszövetkezeteknél lemaradás van a burgonya, napraforgó, és a kukorica betakarításánál. A másik igen fontos, és most már halaszthatatlan, a vetési munkák mielőbbi befejezése. A nagyaktíván már a vetéssel kapcsolatos tennivalókról szó esett. Újra és újra fel kell hívni a figyelmet arra, hogy senki ne várjon valamiféle jobb időjárásra, hanem a vetési munkálatokat a nehézség ellenére is el kell végezni. A vetési munka meggyorsítása érdekében — éppen a rendkívüli időjárás okozta nehézségek miatt — el kell térnünk a növényi sorrendtől és olyan területeken kell a vetést elvégezni, ahol a talajműveiést a legkönnyebben, a leggyorsabban el lehet végezni. Gondolok itt a nyári mélyszántott területekre és az olyan tarlóföldckre és egyéb tavasziak alá előkészített területekre, amelyeket mar korábban megszántottak. Az ilyen területeken elvetett kenyérgabonáknak majd a tavaszi fejtrágyázását kell előtérbe helyezni, bár műtrágyával már most. az őszi munkák idején is az ilyen területeket jobban el kell látni. A kenyérgabona-vetéstervet valamennyi járás megkapta. Ezt a tériét kötelessége mindenkinek maradéktalanul teljesíteni. A vetésterv maradéktalan teljesítése érdekében gépállomásainknak a vetésben előrehaladottabb területekről erőgépeket kell átcsoportosítani azokra a területekre, ahol a lemaradás nagy. A következő fontos feladatunk a felvásárlási tervek teljesítése. Ezen be- lűl külön ki szeretném emelni a burgonya, baromfi és a napraforgó felvásárlását. A burgonyafelvásárlásnál arra hívtuk fel a figyelmet, hogy termelő- szövetkezeteink, állami gazdaságaink a vető- és ipari jellegű burgonyán kívül minden burgonyájukat szerződéses kötelezettségük teljesítésére haszáljanak fel. A háztáji gazdaságokban közel 40 ezer kh-n termelnek burgonyát és számtalan olyan háztáji gazdaság van, amely jócskán rendelkezik felesleggel. Tanácsaink, felvásárló szerveink, pártszervezeteinknek politikai felvilágosító munkával cl kell érni, hogy a háztáji gazdaságok is a szükségleten felüli burgonyájukat az állam részére értékesítsék. Bai'omíifel vásárlási tervünk teljesítését elég optimista módón szemleljük, mert a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok leszerződték azt a mennyiséget, amely az éves terv teljesítéséhez elegendő. Most, amikor szűkében vagyunk az abraktakarmánynak. számítani lehet arra, hogy a magasabb kukorica-ár reményében többen nem hizlalják meg a E'oát és kacsát. Éppen ezért most » szerződéses fedezetet le kell ellenőrizni és gondoskodni kell arról, hogy valamennyi szerződő a szerződéses kötelezettségeknek eleget tegyen. Ne legyen tervezés anyagi érdekeltség nélkül Szükséges szólni a takarmánygazdál- kodási helyzetről, az átteleltetés néhánv problémájáról. Mind a szálas, mind az abraktakarmány tekintetében — bár egyes gazdaságok jól ellátottak — néhány gazdaságban nagy a hiány. Abhoz. hogy az állatállományunkat veszteségmentesen átteleltessük az szükséges, hogy minden gazdaságban a Icgfcgyclmezcttcbben tartsák be a takarmányozási normákat, takarékosan bánjanak a szálas és az abrakta- karmánnyal. Minden lehető tartalékot gyűjtsenek össze, hogy azzal is enyhítsük áttelelte- tési gondjainkat. Ezért legfontosabb tennivaló főleg a szálastakarmánnyal való gazdálkodás területen a kukoricaszárnak a nagyon gondos betakarítása. El kell érni, hogy november 15-re minden kukoricaszár betakarítást nyerjen. A kukoricaszárat be kell silózni. A szálastakarmánnyal való takarékoskodás érdekében a növcndckállatokat addig kell a legelőn és egyéb alkalmi területeken — kukoricaföld. burgonyaföld, stb tartani, amíg azt az időjárás lehetővé teszi. Az abraktakarmánnyal való helyes gazdálkodást úgy tudjuk még hatékonyabbá tenni, ha a termelőszövetkezetekben a jóminőségű lucernát és lóherét kalapácsos darálón leőrlik és ezeket kukorica és egyéb abraktakarmányok helyettesítésére használják, illetve ezen takarmányokat kiegészítik. El kell érni, hogy a sertéseknek adandó abrakfakarmánvnak 15—20 százaléka ilyen lucerna-, illetve lóhereliszt legyen. Termelőszövetkezeteinkben most folyik az. 1962-es tervek készítése. A tervek készítésénél arra hívjuk fel a figyelmet. hogy az 1962-re kialakított tervek reálisak legyenek. A tervezésnek nagyon reálisan kel! számolni a gazdasági ösztönzőkkel és egyetlen ecy termelőszövetkezetben sem kell jóváhagyni a termelési tervet, amelyben az anyagi érdekeltség elve megfelelően nincs képviselve. Elvtársak! A II. ötéves terv oktatási, népművelési és egészségügyi vonatkozásban is tükrözi az előttünk álló megoldandó feladatokat. Az itt feltüntetett feladatok végrehajtása alapján tovább bővül általános és középiskolai hálózatunk, növekszik óvodai férőhelyeink száma és a- felnőtt dolgozók kuturális nevelése érdekében is jelentős fejlesztést irányoz elő a terv. Meg kell említeni, hogy a II. ötéves terv még nem tudja megoldani megyénk viszonylagos elmaradottságát kulturális vonatko zásban, de további lépést teszünk előre. Állami beruházásból 161 általános iskolai tanterem épül. A tervidőszakban is feltétlenül szükség van arra, hogy helyi szerveink célhiteles úton, vagy teljesen társadalmi erőből újabb tantermeket hozzanak létre, mert az állami beruházásból megépülő tantermek nem elégségesek az igény kielégítésére. A jelenlegi tanterem-ellátottság, az egy tanteremre jutó tanulócsoport jelentős fejlődést nem fog mutatni, sőt kb. a jelenlegi szinten marad, mert egyrészt nő az általános iskolában továbbra is a tanulólétszám, másrészt pedig olyan szükségtantermeket kell kivonni a forgalomból, amelyek egészségtelenek és oktatás céljára tovább nem alkalmazhatók. A középiskolai hálózat fejlesztésére állami erőből 48 tanterem épül. Ez jelentős fejlesztés, de a középiskolába kerülő általános iskola Vili. osztályát Vég- y zők százalékos arányán nem változtat, mert az ötéves terv végére sokkal több tanulónk végzi el az általános iskola vili. osztályát, de abszolút létszámban mégis jelentős ez a fejlesztés. Szükségünk van tehát arra. hogy középiskolái vonatkozásban is társadalmi úton hozzunk létre tantermeket. Örvendetes dolog, hogy megyénk a felsőfokú tanítóképző mellett az ötéves terv első évében megkapta a felsőfokú mezőgazdasági technikumot és igv lehetőségünk nyílik jó felkészültségű mezőgazdasági szakemberek képzésére. Az oktatási reform feladatai Az ötéves terv során feltétlenül kívánatos, hogy egyes gimnáziumokból szak-középiskolákat hozzunk létre, hogy megyénk fiataljainak nagyobb lehetősége legyen szakképzés tekintetében. Célul tűztük ki. hogy élelmiszeripari szakközépiskolát es .vízügyi szak-középis- f kólát hozunk létre. A 11. ötéves terv olyan vonatkozásban is jelentős, hogy az országgyűlés által törvényerőre emelt oktatási reformot hivatott a megvalósításban komoly lépésekkel előbbre vinni. Az oktatási reformtörvény megyénkre is komoly feladatokat hárít, amelv részben anyagi, részben erkölcsi-politikai vonatkozású dolog. A végrehajtás érdekében össze kell fogni megyénk egész társadalmát, hogy elsősorban erkölcsi-politikai vonatkozásban teljes mértékben támogassa az új oktatási reform megvalósítását, másrészt pedig üzemeink. termelőszövetkezeteink társadalmi munkával és egycb úton is járuljanak hozzá az anyagi feltételek jobb megteremtéséhez. (Bizonyos munkaeszközök, műhelyek létesítése, szakemberek biztosítása, stb.) Az oktatási reformtörvény megvalósítása olyan feladatokat is meghatároz, melyek szerint növelni kell a teljes szakosított oktatásban résztvevő, tanulók számát, ami azt ielenti, hogy a tanyai településen lévő tanulóink számára körzeti központi iskolákat kell létrehoznunk. ~< A tervidőszakban mintegy 19 ilyen körzeti központot keli létesítenünk. A tervidőszakban tovább növekszik pedagógushiányunk. Elsősorban szaktanár-hiányunk. A II. ötéves terv időszakában még 1500 tanárra lenne szükségünk a felsőtagozatú szakoktatás megoldása érdekében. Ezen nagyfokú hiányok leküzdésében a Művelődésügyi Minisztériumnak sokkal nagyobb segítséget kell a megye sáámára biztosítani. Elvtársak! Felvetjük azt a gondolatot is, hogy a II. ötéves terv során egyre több helyütt kell társadalmi úton is pedagóguslakásokat építeni, mert csak így tudjuk kialakítani gyermekeink nevelése érdekében a szilárd, egységes nevelőtestületeket. A pedagógusok állandó áthelyezése a tantestületi kollektíva kialakítását nagymértékben zavarja. Kultúrforradalmunk egyik legjelentősebb eredménye az iskolai felnőtt-oktatás megszervezése. Kádár elvtárs az országgyűlésen elhangzott beszédében, a következőket mondotta: ..A kulturális forradalom leglényegesebb pontja maga az ember iskolai (Folytatás a 7. oldalon.)
