Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-20 / 247. szám

Az SZKP XXII. kongresszusára figyel megyénk

Művezető9

a XXII.

költő9 nyomdász kongresszusról

TAVIK AT

Az SZKP XXII. pártkongresszusa, Moszkva

Kongresszus anyagát még ilyen érdeklődéssel nem olvasták az emberek, mint az SZKP XXIX. kongresszusának Híreit. S ez a mai nemzetközi helyzetben természetes. Ami ott Moszkvában elhangzik, sorsdöntő az egész emberiségre. A Szovjetunió békét akar, nem háborút. Ez világlik ki minden sorból, minden mondatból.. S a nyíregyháziak, a szabolcsiak éppúgy, mint a világ minden részén az egyszerű, becsületes emberek, bizakodva olvassák az eseményeket.

erővel, mint a szocialista tábor ereje, ma már nem tanácsos senkinek sem ujjat húzni. S afféléi teljesen nyugodtak lehetünk, hogy az erősebb fél békét akar...

Kíváncsian várom a továbbiakat • ••

Nem nézhetjük ölhetett kezekkel .

A Zrínyi utcai építkezésen az utolsó simításokat végzik: városunk új büszkesége holnap, egy hónappal a tervezett határidő előtt kerül átadásra. Az építkezés dolgozói is nagy érdeklődéssel olvasták az újságot. Szűcs Pál művezető már 19X9 óta építőmunkás. Véleményét néhány mondatban foglalja össze:

— Igaza van Hruscsovnak, és

nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a szovjet kormány védelmi intézkedései a békés együttélés feladását jelentik. Talán ölhetett kezekkel várjuk, hagy megdöntsék nálunk is a proletárhatalmat, s a gyárosok, az urak megint a nyakunkra üljenek? Nem nézhetjük ölhetett kezekkel az ugrásra készülő újfasisztákat!...

Teljesen elmúlt a félelmem

nem félek már a háborútól — jelenti ki egy fiatal berkeszi pedagógus, tehetséges megyei költőnk, Piatkó József.

— Örülök, hogy ebben a rendkívül kényes helyzetben józan hangot hallok, mely nem a háborút helyezi előtérbe, ugyanakkor, amikör az amerikai hadügyminiszter nyíltan kijelentette, ha megkötik a békeszerződést, háború lesz. Most, a kongresszus alatt és után mindenki láthatja, hogy milyen irányba kell törekedni. Mostmár bízok abban, hogy nem lesz háború: olyan

Békési József a betűszedőgép mellett minden nap szedi az újságba a nemzetközi élet híreit. Mint nyomdász, aki már a szakmájában is jól tájékozódott, különös érdeklődéssel, figyeli a kongresszus eseményeit:

— Két éve személyesen is alkalmam volt,' hogy megismerjem a szovjet főváros életét. Az ott tapasztaltak után természetesnek tartom és megértem ennek a kongresszusnak - a tárgyilagos, józan és emberséges hangját. Ügy Vélem, a XXII. kongresszus egyik legjelentősebb esemény nemcsak a szovjet part, hanem az egész emberiség életében. Most kíváncsian várom a további híreket.

gy. i. gy.

„Következetesség, álkatatesság a lenini elvekhez“

E találó meghatározás Szabó VMihály elvtárstól, a tiszalöki járási pártbizottság titkárától származik, akit munka közben kerestünk- fel; s kértünk meg arra, mondja el első benyomásait az SZKP XXII. kongresszusának beszámolójáról.

— Olvasni és alaposan tanulmányozni valamint, két dolog — mondotta. — Mint ahogy nevezzük, a kommunizmus építésének kongresszusa egy olyan történelmi időszak értékelését, elemzését adja a világon élő valamennyi kommunista, az egész emberiség számára, mely a nevezetes XX. kongresszustól napjainkig eltelt. Világosan és félreérthetetlenül magyarázza azokat a változásokat, amelyek az elmúlt évek nagy eseményei során a szocialista világtábor javára és a kapitalista . világ rovására bekövetkeztek. A nemzetközi kérdések középpontjába a kongresszus a háború és a béke kérdését állította.

— Alig hangzott el a beszámoló, melyet Hruscsov elvtárs tartott, máris hallani véleményeket. Örvendetes, hogy az erabe‘ rek többsége erről bizalommal beszél. Akadnak azonban olyanok, akik ezt mondják most: „Ugye, hogy nem merik megkötni a békeszerződést”. Itt nem erről van szó, s véleményem szerint aki így gondolkodik, az mélységesen téved. Szerintem a dátumhoz azért nem ragaszkodnak, mert hajlandóságot látnak a Nyugat részéről, hogy tárgyaló asztalhoz ül. De ez, vagyis az időpont kitolása nem jelenti azt, hogy most már nem kötik meg a békeszerződést. Ha nem látnak hajlandóságot a Nyugat részéről a német békeszerződés megkötésével kapcsolatban, akkor azt a Szovjetunió és több más állam aláírja.

— Mint pártmunkásnak, nagyon megragadta a figyelmemet az, amit Hruscsov elvtárs arról mondott, hogy milyenek legyenek a pártvezetők. E tanításokat most különösen hasznosíthatjuk, hiszen országszerte most folynak a vezetőségválasztó taggyűlések. S nagyon fontos, hogy a vezető posztokra olyan emberek kerüljenek, akik rátermettek, képzettek, tudnak bánni az emberekkel, ^ s akik -— mint Hruscsov elvtárs mondta — nem ismernek kicsi és nagy gondot, csak egyet: gondot. A mi pártunk is határozatban kötelezte a pártszerveket, hogy foglalkozzanak az emkerek ügyes-bajos problémáival. Járási bizottságunkhoz az elmúlt évben 216 ilyen levél érkezett, míg ez évben mostanáig 256. Ez mutatja, hogy nőtt tömegbefolyásunk, hisz a panaszt- tevők többsége pártonkívüli. De rávilágít az érem másik oldalára is. S itt újból csak a XXII. kongresszusra szeretnék - hivatkozni. Ott is elhangzott, . hogy vannak hivatalok, szervek, ahol „ráülnek az aktákra, s nem veszik észre azt, hogy mögöttük emberek problémái vannak.

Igazán örvendetes az a következetesség, állhatatosság és a lenini elvekhez való hűséges ragaszkodás, mely jellemzi az SZKP XXII. kongresszusának tanácskozását. Ez mutatkozik meg a párt- élet, a kül- és a belpolitika, az élet minden területének elemzésében.

Varga János, a Tiszavasvári

Alkaloida Vegyészeti Gyár igazgatója:

fl mi programunk is...

— Jóleső érzés tölt el, amikor Hruscsov elvtársnak a mostani, XXII. kongresszuson elhangzott beszédét olvasom. Komolyság, alaposság', őszinteség és következetesség csendül ki minden sorából, valamennyi bekezdéséből. Örömöm elsősorban abból fakad, hogy Hruscsov elvtárs most újból az emberiség elé tárta a nagyszerű perspektívát, amely a szovjet nép és a szocialista tábor előtt áll. Következésképp azt, hogy nincs messze az idő, amikor megvalósul az emberiség legszebb vágya, a belátható közelségbe került kommunista társadalom.

Már eddig is ismertük a hétéves terv célkitűzéseit, de Hruscsov elvtárs még meggyőzőbben vázolta e békés program leglényegesebb tételeit. Mi, gazdasági emberek, a termelés közvetlen irányítói csak az elismerés hangján tudunk szólni a Szovjetunió páratlan értékű tervéről, hiszen tudjuk: ezek a célkitűzések nem ábrándok, utópisztikus elképzelések, hanem a közvetlen holnap valóságai. Ezeket az elképzeléseket a Szovjetunió napjában elért sikerei alapozzák.

Mi ragadta meg legjobban a figyelmemet? Az, hogy Hruscsov elvtárs ismételten kinyilatkoztatta a Szovjetunió és a szocialista tábor békeakaratát. A Szovjetunió roppant ereje ma a béke fenntartásának legbiztosabb bázisa.

Bennem személy szerint egy érdekes gondolatot ébresztett még Hruscsov elvtárs beszámolója. A mi üzemünk, amely jelenleg 45 országba szállít fájdalomcsilapító morphin alapanyagot, az idén, eddig példátlanul többet termel. De 1965-bén — a második ötéves terv több mint 60 millió forintos beruházása révén — az ideinél is jóval több gyógyszeralapanyagot állítunk elő... Államunk nagy összeget áldoz azért, hogy a nálunk előállított gyógyszer csökkentse a beteg emberek fájdalmát az egész földkerekségen. Én úgy érzem, ez egy kicsit jelképes is. Mi, a szocialista tábor tagjai békességben akarunk élni ezen a Földön, betegség és fájdalom nélkül, boldogan... Az SZKP kongresszusa most e szép igyekezet útját egyengeti.

Harcos üdvözletünket küldjük a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának. A kongresszus munkája és a kongresszus által meghozandó határozatok nekünk is irányt matatnak munkánk továbbfejlesztéséhez és hazánk szocialista felépítéséhez.

Valósuljon meg mielőbb az a cél, hogy a nyugat-berlini háborús tűzfészket békés úton felszámolhassák és a 20 éves távlati terv sikeres végrehajtásához kívánunk a kongresszus résztvevőinek erőt, egészséget:

Kisvárdai Fémszerelvénygyár dolgozói

„Világtörténelmi

útmutató"

Dr. Merényi Oszkár, az irodalomtudományok kandidátusa,

az Országos Béketanács tagja nagy figyelemmel olvasta el a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának anyagát, s készségesen rögzítette mondatokba gondolatait.

— Hruscsov elvtárs beszámolója teljesen igazolta a párt lenini politikáját. Nagyon nehéz körülmények között indult el a harc az orosz nép és a dolgozó emberiség felszabadításáért. Ezt legjobban azok tudják értékelni, akik részt vettek a szovjethatalom, a Magyar Tanácsköztársaság első idejének súlyos harcaiban, megpróbáltatásaiban.

Lenin elvtárs világosan látta a jövő útját, s ez nem sejtelmeken, hanem a társadalmi fejlődés tudományos törvény- szerűségeinek ismeretében történt. Az igazság győzött a lenini felismerésekben, s ez magával kozta a dolgozó nép harcainak győzelmét, a felszabadulást.

A kapitalista világ 1917-ben és ma, 1961-ben ugyanúgy gondolkodik, nem tanult semmit a történelemből, amelynek erői pedig a szocializmus javára dolgoznak. Bennünket azokban az időkben a kapitalista világ embertelensége, kegyetlensége döbbentett öntudatra. Éreztük, hogy ez a világ nem lesz képes megoldani az emberiség problémáit, hanem csak újabb pusztulást, szenvedést és megpróbáltatást zúdít az emberiségre. Ezért fordultunk mély hittel és lelkesedéssel a szocializmus győzelmét és ragyogó jövőjét hirdető lenini tanok felé.

És e reményeink teljesen beigazolódtak. Mind világosabb lesz, hogy két út nyílik meg az emberiség előtt. Az egyik a Lenin által hirdetett út, amely a dolgozók felemelkedéséhez, az élethez, a boldogsághoz vezet. Ez a béke és igazság útja. Minden becsületes ember előtt megnyílik, aki dolgozni akar

ezért a jövőért. A másik az imperializmus útja, amely ‘ a szakadék mellett való táncolásból az emberiség pusztulásába vezethet.

Tele van mély szakadékokkal. válságokkal és szörnyű szenvedésekkel.

Ügy gondolom, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámolója egy ilyen világtörténelmi útmutató az emberiség számára, amely megkönnyíti, eldönti az élet és a halál útja közötti választást. Igazolja a múltat, a jelent és világosan mutatja a jövőt.

Ha az emberi közösség számára ilyen erőforrás a lenini politikának ez a megvilágítása és továbbfejlesztése, ugyanakkor az egyén számára is sokszoros erőforrási jelent. Igazolja az egyén életútját és bizakodással tölti el azoknak az eszméknek a győzelmében, amelyekért az egyes emberek munkájukat, erejüket, életüket áldozták és továbbra is áldozni készek.

Régebben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt talán álmodozásnak tűnhettek volna a ragyogó távlatok, amelyek a beszámolóban szerepelnek. Ma viszont törvényszerű következményként realizálódnak azok a tervek, amelyeket a beszámoló az emberiség jövőjére vonatkoztat. Mindez természetesen nagymértékben függ az emberektől, akik végső fokon e törvényszerűségek hordozói és megvalósítói. A kulturális forradalomnak azok a távlatai, amelyeket ez a kongresszus, annak beszámolója nyit meg, minden reményt megadnak ahhoz, hogy e tervek meg is valósuljanak.

Talán még annyit: a mi második ötéves tervünk szintén szerves tartozéka a nemzet és a világ jövőjéért folyó harcnak, s ebből a magyar értelmiségnek is teljes mértékben ki kell vennie a maga részét.

<K. J.)

Figyel fűk a szovjet tudományt

Kuknyó János, a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat szaktitkára a szovjet tudo- i mány szinte hihetetlen fejlődéséről beszél:

— Amit ma a szovjet tudomány felmutat, az példa nélküli j az ember történetében. A rakéták, az űrhajók óriási erőt, erőfölényt jelentenek az élet, a béke javára. S ezzel a technikával nekünk is lépést kell tartanunk, figyeljük a szovjet tudományt; s eredményeit a legszélesebbkörű ismeretterjesztéssel tegyük közkincsé. Ez a mi feladatunk, ha nem akarunk lemaradni a fejlődésben, hiszen csak az értheti, az értékelheti igazába^ az erőviszonyokat, aki legalábbisviszonylag tisztában van a szovjet technika, a szovjet gondoskodás vívmányaival.;. ;

3