Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-20 / 247. szám

Az SZKP XXII. kongresszusára figyel megyénk Művezető9 a XXII. költő9 nyomdász kongresszusról TAVIK AT Az SZKP XXII. pártkongresszusa, Moszkva Kongresszus anyagát még ilyen érdeklődéssel nem ol­vasták az emberek, mint az SZKP XXIX. kongresszusának Híreit. S ez a mai nemzetközi helyzetben természetes. Ami ott Moszkvában elhangzik, sorsdöntő az egész emberiségre. A Szovjetunió békét akar, nem háborút. Ez világlik ki min­den sorból, minden mondatból.. S a nyíregyháziak, a szabol­csiak éppúgy, mint a világ minden részén az egyszerű, be­csületes emberek, bizakodva olvassák az eseményeket. erővel, mint a szocialista tábor ereje, ma már nem tanácsos sen­kinek sem ujjat húzni. S affé­léi teljesen nyugodtak lehetünk, hogy az erősebb fél békét akar... Kíváncsian várom a továbbiakat • •• Nem nézhetjük ölhetett kezekkel . A Zrínyi utcai építkezésen az utolsó simításokat végzik: váro­sunk új büszkesége holnap, egy hónappal a tervezett határidő előtt kerül átadásra. Az építkezés dolgozói is nagy érdeklődéssel olvasták az újságot. Szűcs Pál művezető már 19X9 óta építő­munkás. Véleményét néhány mondatban foglalja össze: — Igaza van Hruscsovnak, és nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a szovjet kormány védelmi intézkedései a békés együttélés feladását jelentik. Ta­lán ölhetett kezekkel várjuk, hagy megdöntsék nálunk is a proletárhatalmat, s a gyárosok, az urak megint a nyakunkra ül­jenek? Nem nézhetjük ölhetett kezekkel az ugrásra készülő új­fasisztákat!... Teljesen elmúlt a félelmem nem félek már a háborútól — jelenti ki egy fiatal berkeszi pe­dagógus, tehetséges megyei köl­tőnk, Piatkó József. — Örülök, hogy ebben a rend­kívül kényes helyzetben józan hangot hallok, mely nem a há­borút helyezi előtérbe, ugyan­akkor, amikör az amerikai had­ügyminiszter nyíltan kijelentette, ha megkötik a békeszerződést, háború lesz. Most, a kongresszus alatt és után mindenki láthatja, hogy milyen irányba kell töre­kedni. Mostmár bízok abban, hogy nem lesz háború: olyan Békési József a betűszedőgép mellett minden nap szedi az új­ságba a nemzetközi élet híreit. Mint nyomdász, aki már a szak­májában is jól tájékozódott, különös érdeklődéssel, figyeli a kongresszus eseményeit: — Két éve személyesen is al­kalmam volt,' hogy megismerjem a szovjet főváros életét. Az ott tapasztaltak után természetesnek tartom és megértem ennek a kongresszusnak - a tárgyilagos, jó­zan és emberséges hangját. Ügy Vélem, a XXII. kongresszus egyik legjelentősebb esemény nemcsak a szovjet part, hanem az egész emberiség életében. Most kíváncsian várom a továb­bi híreket. gy. i. gy. „Következetesség, álkatatesság a lenini elvekhez“ E találó meghatározás Szabó VMihály elvtárstól, a tiszalöki já­rási pártbizottság titkárától szár­mazik, akit munka közben ke­restünk- fel; s kértünk meg ar­ra, mondja el első benyomásait az SZKP XXII. kongresszusának beszámolójáról. — Olvasni és alaposan tanul­mányozni valamint, két dolog — mondotta. — Mint ahogy nevez­zük, a kommunizmus építésének kongresszusa egy olyan törté­nelmi időszak értékelését, elem­zését adja a világon élő vala­mennyi kommunista, az egész emberiség számára, mely a ne­vezetes XX. kongresszustól nap­jainkig eltelt. Világosan és fél­reérthetetlenül magyarázza azo­kat a változásokat, amelyek az elmúlt évek nagy eseményei so­rán a szocialista világtábor ja­vára és a kapitalista . világ ro­vására bekövetkeztek. A nemzet­közi kérdések középpontjába a kongresszus a háború és a béke kérdését állította. — Alig hangzott el a beszá­moló, melyet Hruscsov elvtárs tartott, máris hallani véleménye­ket. Örvendetes, hogy az erabe­‘ rek többsége erről bizalommal beszél. Akadnak azonban olya­nok, akik ezt mondják most: „Ugye, hogy nem merik meg­kötni a békeszerződést”. Itt nem erről van szó, s véleményem sze­rint aki így gondolkodik, az mélységesen téved. Szerintem a dátumhoz azért nem ragaszkod­nak, mert hajlandóságot látnak a Nyugat részéről, hogy tárgyaló asztalhoz ül. De ez, vagyis az időpont kitolása nem jelenti azt, hogy most már nem kötik meg a békeszerződést. Ha nem látnak hajlandóságot a Nyugat részé­ről a német békeszerződés meg­kötésével kapcsolatban, akkor azt a Szovjetunió és több más állam aláírja. — Mint pártmunkásnak, na­gyon megragadta a figyelmemet az, amit Hruscsov elvtárs arról mondott, hogy milyenek legye­nek a pártvezetők. E tanításokat most különösen hasznosíthatjuk, hiszen országszerte most folynak a vezetőségválasztó taggyűlések. S nagyon fontos, hogy a vezető posztokra olyan emberek kerül­jenek, akik rátermettek, képzet­tek, tudnak bánni az emberek­kel, ^ s akik -— mint Hruscsov elvtárs mondta — nem ismer­nek kicsi és nagy gondot, csak egyet: gondot. A mi pártunk is határozatban kötelezte a párt­szerveket, hogy foglalkozzanak az emkerek ügyes-bajos problé­máival. Járási bizottságunkhoz az elmúlt évben 216 ilyen levél ér­kezett, míg ez évben mostanáig 256. Ez mutatja, hogy nőtt tö­megbefolyásunk, hisz a panaszt- tevők többsége pártonkívüli. De rávilágít az érem másik olda­lára is. S itt újból csak a XXII. kongresszusra szeretnék - hivat­kozni. Ott is elhangzott, . hogy vannak hivatalok, szervek, ahol „ráülnek az aktákra, s nem veszik észre azt, hogy mögöt­tük emberek problémái vannak. Igazán örvendetes az a követ­kezetesség, állhatatosság és a le­nini elvekhez való hűséges ra­gaszkodás, mely jellemzi az SZKP XXII. kongresszusának tanácsko­zását. Ez mutatkozik meg a párt- élet, a kül- és a belpolitika, az élet minden területének elemzé­sében. Varga János, a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár igazgatója: fl mi programunk is... — Jóleső érzés tölt el, amikor Hruscsov elvtársnak a mostani, XXII. kongresszuson elhangzott beszédét olvasom. Komolyság, alaposság', őszinteség és következetesség csendül ki minden sorából, valamennyi bekezdéséből. Örömöm el­sősorban abból fakad, hogy Hruscsov elvtárs most újból az emberiség elé tárta a nagyszerű perspektívát, amely a szov­jet nép és a szocialista tábor előtt áll. Következésképp azt, hogy nincs messze az idő, amikor megvalósul az emberiség legszebb vágya, a belátható közelségbe került kommunista társadalom. Már eddig is ismertük a hétéves terv célkitűzéseit, de Hruscsov elvtárs még meggyőzőbben vázolta e békés prog­ram leglényegesebb tételeit. Mi, gazdasági emberek, a ter­melés közvetlen irányítói csak az elismerés hangján tudunk szólni a Szovjetunió páratlan értékű tervéről, hiszen tud­juk: ezek a célkitűzések nem ábrándok, utópisztikus elkép­zelések, hanem a közvetlen holnap valóságai. Ezeket az el­képzeléseket a Szovjetunió napjában elért sikerei alapozzák. Mi ragadta meg legjobban a figyelmemet? Az, hogy Hruscsov elvtárs ismételten kinyilatkoztatta a Szovjetunió és a szocialista tábor békeakaratát. A Szovjetunió roppant ereje ma a béke fenntartásának legbiztosabb bázisa. Bennem személy szerint egy érdekes gondolatot ébresz­tett még Hruscsov elvtárs beszámolója. A mi üzemünk, amely jelenleg 45 országba szállít fájdalomcsilapító morphin alapanyagot, az idén, eddig példátlanul többet termel. De 1965-bén — a második ötéves terv több mint 60 millió fo­rintos beruházása révén — az ideinél is jóval több gyógy­szeralapanyagot állítunk elő... Államunk nagy összeget áldoz azért, hogy a nálunk előállított gyógyszer csökkentse a be­teg emberek fájdalmát az egész földkerekségen. Én úgy ér­zem, ez egy kicsit jelképes is. Mi, a szocialista tábor tagjai békességben akarunk élni ezen a Földön, betegség és fájdalom nélkül, boldogan... Az SZKP kongresszusa most e szép igyekezet útját egyengeti. Harcos üdvözletünket küldjük a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXII. kongresszusának. A kongresszus munkája és a kongresszus által meghozandó határozatok nekünk is irányt matatnak munkánk továbbfejlesztéséhez és hazánk szocialista felépítéséhez. Valósuljon meg mielőbb az a cél, hogy a nyugat-ber­lini háborús tűzfészket békés úton felszámolhassák és a 20 éves távlati terv sikeres végrehajtásához kívánunk a kong­resszus résztvevőinek erőt, egészséget: Kisvárdai Fémszerelvénygyár dolgozói „Világtörténelmi útmutató" Dr. Merényi Oszkár, az iro­dalomtudományok kandidátusa, az Országos Béketanács tagja nagy figyelemmel olvasta el a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXII. kongresszusának anya­gát, s készségesen rögzítette mondatokba gondolatait. — Hruscsov elvtárs beszámo­lója teljesen igazolta a párt le­nini politikáját. Nagyon nehéz körülmények között indult el a harc az orosz nép és a dolgozó emberiség felszabadításáért. Ezt legjobban azok tudják ér­tékelni, akik részt vettek a szovjethatalom, a Magyar Ta­nácsköztársaság első idejének súlyos harcaiban, megpróbálta­tásaiban. Lenin elvtárs világosan látta a jövő útját, s ez nem sejtel­meken, hanem a társadalmi fejlődés tudományos törvény- szerűségeinek ismeretében tör­tént. Az igazság győzött a le­nini felismerésekben, s ez ma­gával kozta a dolgozó nép har­cainak győzelmét, a felszabadu­lást. A kapitalista világ 1917-ben és ma, 1961-ben ugyanúgy gon­dolkodik, nem tanult semmit a történelemből, amelynek erői pedig a szocializmus javára dolgoznak. Bennünket azokban az időkben a kapitalista világ embertelensége, kegyetlensége döbbentett öntudatra. Éreztük, hogy ez a világ nem lesz képes megoldani az emberiség prob­lémáit, hanem csak újabb pusztulást, szenvedést és meg­próbáltatást zúdít az emberiség­re. Ezért fordultunk mély hit­tel és lelkesedéssel a szocializ­mus győzelmét és ragyogó jö­vőjét hirdető lenini tanok fe­lé. És e reményeink teljesen be­igazolódtak. Mind világosabb lesz, hogy két út nyílik meg az emberiség előtt. Az egyik a Lenin által hirdetett út, amely a dolgozók felemelkedéséhez, az élethez, a boldogsághoz ve­zet. Ez a béke és igazság útja. Minden becsületes ember előtt megnyílik, aki dolgozni akar ezért a jövőért. A másik az imperializmus útja, amely ‘ a szakadék mellett való táncolás­ból az emberiség pusztulásába vezethet. Tele van mély szakadékok­kal. válságokkal és szörnyű szenvedésekkel. Ügy gondolom, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszá­molója egy ilyen világtörténel­mi útmutató az emberiség szá­mára, amely megkönnyíti, eldön­ti az élet és a halál útja közötti választást. Igazolja a múltat, a jelent és világosan mutatja a jövőt. Ha az emberi közösség szá­mára ilyen erőforrás a lenini politikának ez a megvilágítása és továbbfejlesztése, ugyanak­kor az egyén számára is sok­szoros erőforrási jelent. Igazol­ja az egyén életútját és biza­kodással tölti el azoknak az eszméknek a győzelmében, amelyekért az egyes emberek munkájukat, erejüket, életüket áldozták és továbbra is áldozni készek. Régebben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt ta­lán álmodozásnak tűnhettek volna a ragyogó távlatok, ame­lyek a beszámolóban szerepel­nek. Ma viszont törvényszerű következményként realizálód­nak azok a tervek, amelyeket a beszámoló az emberiség jö­vőjére vonatkoztat. Mindez ter­mészetesen nagymértékben függ az emberektől, akik végső fo­kon e törvényszerűségek hor­dozói és megvalósítói. A kul­turális forradalomnak azok a távlatai, amelyeket ez a kong­resszus, annak beszámolója nyit meg, minden reményt megadnak ahhoz, hogy e tervek meg is valósuljanak. Talán még annyit: a mi má­sodik ötéves tervünk szintén szerves tartozéka a nemzet és a világ jövőjéért folyó harcnak, s ebből a magyar értelmiség­nek is teljes mértékben ki kell vennie a maga részét. <K. J.) Figyel fűk a szovjet tudományt Kuknyó János, a Természettu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat szaktitkára a szovjet tudo- i mány szinte hihetetlen fejlődésé­ről beszél: — Amit ma a szovjet tudo­mány felmutat, az példa nélküli j az ember történetében. A raké­ták, az űrhajók óriási erőt, erő­fölényt jelentenek az élet, a béke javára. S ezzel a technikával ne­künk is lépést kell tartanunk, figyeljük a szovjet tudományt; s eredményeit a legszélesebbkörű ismeretterjesztéssel tegyük köz­kincsé. Ez a mi feladatunk, ha nem akarunk lemaradni a fejlő­désben, hiszen csak az értheti, az értékelheti igazába^ az erő­viszonyokat, aki legalábbisvi­szonylag tisztában van a szov­jet technika, a szovjet gondosko­dás vívmányaival.;. ; 3

Next

/
Thumbnails
Contents