Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-15 / 217. szám

A munkások második otthona — évi 20 ezer mássa dohány beváltására alkalmas — 40 élmunkást „rejteget“ — lO cser forint célprémiumot kapott.

az éiüzem címet nyert Nyírbátori Dohánybeváltó Üzem

Ha a nyírbátori bevátló éiüzem jelvénnyel díszített főkapuján belép az ember, olyan érzése támad, mintha nem is egy üzembe, hanem egy szépen parkírozott üdülőbe érkezett volna. A hatalmas épület fái között mindenütt tisztára sepert utak, még most is díszpompás virágokkal teleültetett virágágyások, cserjék, bokrok és fák hirdetik, hogy ennek az üzemnek a dolgozói második otthonuknak tekintik munkahelyüket.

Az üzem a Debreceni Dohánybeváltó Vállalathoz tartozik, de nemcsak az ide tartozó hét üzem közül, hanem

az ország valamennyi üzeme között

a nyírbátori a legnagyobb. Három járás 11 szárítója tartozik ehhez az üzemhez. Innen intézik központilag az összes adminisztratív, bérügyi, munkaügyi és pénzügyi dolgait. Ide tartozik a nyírgyulaji, ófehértói, encsencsi, nyírkércsi, nyírkátai, györgyligeEzzel együtt már harmadszor nyerték el az élüzem címet. A dolgozók között több mint 40 élmunkás jelvényes dolgozó van, négyen pedig mint az élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést és pénzjutalmat kaptak.

Balesetmentes nyár, zavartalan forgalom a sóstói

kisvasúton

A nyár befejeztével egyre csökken a forgalom a sóstói kisvasúton. Az idei szokatlanul meleg nyár csúcsforgalmat eredményezett a kisvasút számára. Melegebb vasárnapokon előfordult, hogy hat-hétezer ember utazott ki Sóstóra. A kisvasút fennállása óta talán az idén lehet először elmondani: zavartalanul, baleset nélkül folyt le a nyári csúcsforgalom. Az utazó közönség nagyrésze inkább a nyitott kocsikban szeretne utazni. Hírek szerint jövő nyárra a meglévő kocsiállományt újabb nyitott kocsikkal egészítik ki.

400 sertést hízta!, 110 holdas Tisza-parti kertészetet létesít jiivöre a tiszaiöki Kossuth Tsz

Miközben gyors ütemben folyik az őszi betakarítás, s megtisztulnak a földek, a jövő tervei is bontakoznak a tiszaiöki Kossuth Tsz-ben. Hat hete vásároltak fel a tsz-tagoktól száz kis borjút, melyet a jövő évben akarnak meghizlalni és értékesíteni. Közel egymillió forint bevételre számítanak ebből.

Az idén 85 hold konyhakertészetük volt, jövőre 110 holdas lesz a konyhakertészei. Kitűnő lehetőségeik vannak a konyhakertészeti növények termesztésére, helyben a Tisza az öntözéshez, kifogástalan a Tisza-menti

földek talaja és klímája. Másfél- millió forint bevételre számolnak a konyhakertészetből.

A sertések közül már 80 kocát, a jövő évi állomány „magját”, már törzskönyveztették. Az 19G2-es gazdasági évben 400 sertést hizlalnak meg, 200 ebből, mint „alapanyag” már meg is van.

Az új növények jövedelméből, s az állat-hizlalásból a jövő évben előreláthatólag 3 millió forint készpénzre van kilátásuk. Az 1962-es évben 87—90 ezer munkaegység ledolgozásával akarják elvégezni munkájukat.

ni Dohánybeváltó Vállalathoz szállítják.

A. be vúitott dohány

egy része — évente mintegy négyezer mázsa az üzemben marad fermentálásra. A művelet befejezése után újból válogatják, préssel bálázzák és exportra, vagy a hazai szivarkagyártáshoz szállítják. A beváltás és kezelés során keletkező hulladékot gondosan összegyűjtik, mert abból t debreceni gyárban nikotint észítenek.

Ez évben 768 katasztrális hold Hevesi, több mint kétezer hold Szabolcsi és 205 hold Debreceni dohányterület termésének a beváltása és feldolgozása a feladatuk. Az üzemben, de a telepeken is

jó a munkaszervezés

Ezt bizonyltja az is, hogy a dolgozók átlagosan 105 százalékos teljesítményeket érnek el. Az üzem minden évben száz százalék felett teljesíti a tervet. Az elmúlt fél évben például 103,8 százalékos eredménnyel zártak. Az erre az időszakra kapott 10 ezer forint célprémiumot a terv túlteljesítésében legjobb munkát végző dolgozók között osztották ki.

Az egyes telepek között állandó a verseny. Az eredményeket tíz naponként értékelik, a versenytáblákra felírják, de központilag is nyilvántartják, hogy a jutalmazások és premizálások idején a verseny legjobbjai kerüljenek sorra.

Nem csoda, ha ebben az üzemben kedvvel és lelkesedéssel végzik munkájukat a dolgozók.

Kovács Endre

Jó minőségű vetőmagból

lehet jó termést várni. Ezt tartják a komlódtótfalui Két- vadas Testvér Tsz-ben is. A következő évben nagyobb területen termelnek árpát, így a tervezettnél több vetőmagra van szükség. Ehhez a legjobb területről félre tett és gondosan tisztított magot használnak. A gépnél Komlódi Miklós, Veiler Zsigmond és Almási János dolgozik.

(Hammel József felvétele.)

Ú| út. iskolaépítés, parkosítások Csengerben

Jól használják fel a községfejlesztési alapot Csengerben. Az idén egy 1700 méter hosszú utat építettek. A kihelyezett technikumi osztály és a téli ezüstkalászos tanfolyamok tanterem problémáját egy háromtantermes iskola építésével fogják megoldani. Az iskola tervek szerint november 30-ára készül el.

Két és félkilométeres villany- hálózat bővítésével az egész községben megoldódik a villamosítás. Az orvoshiány megszüntetése érdekében a községfejlesztési alapból egy társadalmi ösztöndíjat biztosítanak az Orvostudományi Egyetemen. A község szépítése érdekében 25 ezer forintot fordítanak parkosításra.

Válogatják az exportalmát

A szamosbecsi Dózsa Tsz mintegy tíz vagon fehérárut szaí lit közvetlen exportra. A gondos válogatás eredményezi, hogy nem lesz panasz a szép árura. Első képünkön a vá lógató asszonyok-lányok nagy csoportját örökítettük meg. Körülöttük játszadoznak a gyermekek. Nekik is jól telik a nap, de nyugodtabban dolgoznak az édesanyák is.

flegéri a gondoskodást

í Beszélgetés Csenge Dániel főagronómussal a külföldi búzák termesztéséről

! A NAGY TERMÖKÉPESSÉGÜ

külföldi búzafajták mindinkább otthonra találnak nálunk. Az állami gazdaságok területük túlnyomó többségén, a megye termelő- szövetkezetei pedig 36 ezer holdon vetnek intenzív búzát. A termesztés egy-két éves múltja még korántsem adott komoly általános tapasztalatot, ezért nagyon hasznos ■ a szakirodalom és a szakemberek véleményének a megismerése.

Ilyen célzattal kerestük fel a Nyírtassi Állami Gazdaságban Csenge Dániel főagronómust, hogy az elmúlt évi tapasztalatai és a most alkalmazott módszerei alapján tájékoztatást adjon a külföldi búzák termeléséről.

— Az idén olasz, San Pastore nagyhozamú búzafajtát termesztettünk a gazdaságban — kezdte beszédét a főagronómus. — Elő- veteménve silókukorica volt. S így, őszintén szólva, a szeptem- j bér 20-án kezdődött vetés előtt a talaj beéredése nem volt a legtökéletesebb, noha a talajmunkát rendben elvégeztük, az eredmény mégsem volt megvetendő: holdanként húsz mázsás átlagot takarítottunk be.

— MILYEN ELŐKÉSZÜLETEKET TETTEK az idei őszi vetés

előtt?

— Az idei őszi búzavetésnek több, mint hatvan százaléka külj földi fajta lesz. Ennek kétharmada Bezosztája a többi San Pastore. Az elővetemény túlnyomó többsége korai burgonya volt, s kisebb részben — s zömmel a hazai fajtáknál — dohány, silókukorica és lucernatörésbe kerül a mag.

— Noha az elővetemények nem kimondottan lényegesek, ha a talaj megkapja a tápanyagot és a kellő előkészítést, nálunk, ahol a burgonya nagy termőterületen van — igen ideális elővetemény- nek. Azért is javasolhatom, hogy a búzának alkalmas területekről mielőbb takarítsák be a burgonyát, mert így biztosítható a minimális idő a vetésig a talaj be- éredéséhez. Mi már előkészítettük a burgonya helyén a talajt a vetéshez.

— Augusztus utolsó harmadában, két és fél mázsa vegyes műtrágyát szórtunk ki, s a talajt 28—30 centiméter mélyen megszántottuk. A szántást keresztben és hosszában gyűrűshenge- rezlük. Erre a tömítés, de a száraz időjárásban különösen a mor- zsalékosság biztosítása érdekében van szükség. Vetés előtt — amelyet szeptember 20 körül kezdünk meg — könnyű fogassal meglazítjuk a hengerelt magágyat s vetés után újra henge- rezünk.

— VALÓBAN EREDMÉNYESEBB a mélyre való vetés?

— Feltétlenül. Egyenletesebb a

kelés. Mélyebben vannak a gyökerek, az áttelelő rügyek, így a fagyveszély sokkal kisebb,

— Mi az öt—hét centiméteres vetési mélységet úgy érjük el, hogy a vetőcsoroszlyákra kétszeres csoroszlya-nehezéket teszünk.

— Pontosan a mélyebbre való vetésnél jelentkezik a probléma olyan területeken, ahol dohány, vagy egyéb kórósszárú növény volt az elővetemény. Ezeket a szárakat nem sikerül mindig tökéletesen mélyre leforgatni, s ezért akadályt jelenthetnek a vetésnél. Azt javasolhatom, hogy az ilyen területeken a szántást két irányban meg kell járatni tárcsával, hogy a felszínhez közel lévő dohányszárakat összeaprózzák. Ebben az esetben már elhárul az akadály a mély vetés elől.

— AZT SZERETNÉM MÉG

ELMONDANI, hogy a nagy termőképességű külföldi búzafajtáknál nagyon megtérül a gondos munka, a befektetett költség. Mi, a terület egy részén nagyobb adagú — holdanként öt mázsás — műtrágyázást is végzünk. Holdanként feltétlen elvetjük mindkét fajtánál a százötven kilogramm magot s a vetést szeptember végéig elvégezzük.

— Mert komoly eredményt csakis így várhatunk.

S. A,

5

ti, nyírbogáti, nyírvasvári, Nyír- béltek cifraszállási, Aporliget újtanyai és az ömbölyi szárítótelepek. Ezek között legnagyobbak r nyírbogáti, nyírgyulaji és az ófehértói.

Jó munkájáért az üzem ebben az évben is pénzjutalmat és

élüzem kitüntetést kapott.

Ebben az üzemben évente több mint 20 ezer mázsa dohányt váltanak be. A beváltóba került dohányt osztály és levélfajta szerint válogatják. A cigaretta készítésére alkalmasakat a Debrece-