Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-06 / 209. szám

MÉSZÖV melléklel (4—5. oldalon.) Nyíregyháza első szak- középiskolájának életéből (3. oldal:) Budapest dolgozói nagygyűlésen találkoztak a román párt- és kormányküldöttséggel Kádár János és Gheorghe Gheorghiu-Dej beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány kedden délután nagygyűlést rendezett a kisstadionban a román párt- és kormányküldöttség tiszte­letére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített kis­stadion lelátóin több mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gheorghe Ghe- orghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának el­nöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán es Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagjai. Részt vett a nagygyűlésen az MSZMP Központi Bizott­ságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munká-paraszt kormánynak számos tagja, s a budapesti diplomáciai képvi­seletek több vezetője. A román és a magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának, póttagja, a buda­pesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátság­gal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezető­jét Gheorghe Gheorghiu-Dejt és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. A viharos, hosszantartó tapssal fogadott beszéd után Gheorghe Gheorghiu-Dej szólott a gyűlés résztvevőihez. A lelkes tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár János elvtárs beszéde a nagygyűlésen Kádár János beszéde beveze­tőjében elmondotta: — Központi vBizottságunk és kormányunk toálás román barátainknak, hogy meghívásunkat elfogadva eljöt­tek hozzánk, örvendetes, hogy e baráti küldöttség vezetőjeként itt üdvözölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszteletben álló vezetőjét, népünk igazi ba­rátját, Gheorghiu-Dej elvtársat — majd így folytatta: — Harmadéve annak, amikor a magyar párt- és kormánykül­döttség látogatást tett a Román Népköztársaságban. Mi, akik e küldöttség tagjaiként akkor ott jártunk, ma is és még sokáig emlékezünk arra az őszinte, testvéri fogadtatásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultunk, részesítettek bennünket. — Szeretnénk, ha román elv­társaink is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszin­te vendégszeretetét. Látogatásuk nagy jelentőségű számunkra. A magyar—román barátság örökké marad Kádár János ezután a két or­szág történelmi kapcsolatairól szólt, amelyben gyökeres fordulat (következett be, amikor a máso- I dik világháború végén, döntően 1 a dicső szovjet nép hősi harca j eredményeképp, szabad lett mind a magyar, mind a román nép. — A tőkés-földesúri diktatú­rák megdöntése országainkban fkihúzta a talajt a sovinizmus, a nemzeti ellenségeskedés alól is. De a nacionalista métely ma­radványainak leküzdése szívós harcot kíván. Mélyszántásban is látható még egy ideig itt-ott egy- egy gyökerét vesztett rothadó gyomnövény szára vagy levele. De ha a földbe már sok éven át a tiszta búza magva került, JKE élet dús kalászba szökken. Így virágzik már a magyar- román barátság is, s mi több, ez így is marad örökre. — A közös érdek, közös cél, a kommunizmus felépítésének nagy ügye, népeink javát szol­gáló testvéri együttműködés, a nemzetköziség magasztos eszmé­je fűzi össze ma a magyar és a román népet. Kommunista pártjaink büszkék lehetnek ar­ra, és büszkék is, hogy törté­nelmi küldetésük, a sovinizmus irmagjának kiirtása, a magyar és román nép internacionalista összeforrottságának szolgálata diadalt aratott. Kádár János a román nép fej­lődését méltatva kiemelte, hogy ma Románia a szocialista tabor erős, fejlett iparral rendelkező, lendületesen fejlődő országa. A román ipar termelése ma már több, mint ötszöröse a háború előttinek. Romániában is befejez­ték a mezőgazdaság szövetkeze­tesítését, s most a szocialista tár­sadalom teljes felépítésén dol­goznak. — A nálunk folyó munkáról szólva — folytatta Kádár János — elmondottuk román elvtár­sainknak, hogy ez évi tervünk végrehajtása egészében eredmé­nyesen alakul. Az év első hét hónapjában az ipari termelés 13 százalékkal emelkedett az elmúlt év azo­nos időszakához képest. I Ebben az emelkedésben különö­sen az az örvendetes, hogy mun­kásosztályunk, műszaki értelmi­ségünk munkájának eredménye­képpen, a hetedik kongresszus irányelveit megvalósítva ez mintegy kétharmadrészben a ter­melékenység növekedéséből fa­kad. Ez arra mutat, hogy az ország sorsáért, jövőjéért felelős magyar munkásosztály tovább javított a termelési fegyelmen, a gazda gondossá­gával kezeli értékeinket. — Amióta népünk sorsának ura, s az ország gazdája lett, nemcsak a földművelők, de mondhatni, hogy az ország egész lakossága figyeli az időjárást, la­tolgatja milyen lesz a termés? Az évnek ebben a szakában még nem lehet véglegesen mérleget készíteni a mezőgazdaság ered­ményéről. Az már világosan lát­szik, hogy kenyérgabonából az átlagosnál jobb az idei termés. Az aszály viszont kedvezőtlenül hatott a kapásnövényekre. Ez szükségessé teszi a takarékosko­dást a takarmánnyal, az őszi be­takarítási munka jó megszerve­zését, a mennél több silótakar­mány biztosítását. Állatállomá­nyunk fejlődése és gyarapítása függ ettől. — Ugyanakkor már most meg­kezdődik az a munka, amelytől a jövő évi jó termés függ. Alap­vető népgazdasági érdek a ke­nyérgabona jó elvetése. Biztosí­tani kell a jóminőségű kenyér- gabona elvetését a kitűzött ter­veknek megfelelően az utolsó négyszögölig. ményeket és a következő évek­ben megvalósítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büsz­kék vagyunk arra, hogy az idén ősszel már közel 240 ezer közép- iskolásunk lesz — ami négy és félszerese az 1938-as tanulói lét­számnak. Az a szép, szocialista gondolat, ami hangsúlyt kap a Szovjetunió Kommunista Pártja program-tervezetében: „Mindent az emberért” — a mi terveinknek is az alapja, s kifejeződik közoktatásunk, népünk műveltségének maga­sabb színvonalra emelésében is. — Népünk gondolatvilága a békés, szocialista építés terveivel, s mindkét keze munkával van tele. Egész erőnkkel azon va­gyunk, hogy lehetőségeinket ki­használva mindent megtegyünk a jobb életért, boldogulásért. Ter­veink megvalósításához békére van szükségünk. A szocialista építő munka maga is része a békéért folytatott harcnak. Amennyivel egységesebb, öntu- datosabb társadalmunk, ameny- nyivel erősebb népi nemzeti egységünk, amennyivel nagyob­bak építési eredményeink, any- nyival többet nyom a magyar nép békevágya és akarata a nemzetközi helyzet mérlegén. IVépünl« távlati jövője — A szocialista nagyüzemi ter­melésre áttért mezőgazdaságunk első évét zárjuk. Termelőszövet­kezeteink elnökei, a vezetőségek tagjai, agronómusok, brigádveze­tők túlnyomó többsége nagysze­rűen vizsgázott. Általában a vártnál eredményesebben szer­vezték meg a munkát, s ahol a parasztság szorgalma, közösségi munkája megfelelő volt, ott je­lentkeznek már a nagyüzemi termelés eredménye is. Népi ál­lamunk támogatta a parasztsá­got. Ennek eredménye — többek között az a nagyszerű vívmány, hogy az idén már a kalászosok 60 százalékát gép vágta. Mennyi verejtéket, emberi erőt takarí­tottunk meg ezzel? — Hadd szóljak valamit ter­veinkről is. Az ötéves terv rész­leteinek alapos, körültekintő ki­dolgozása után, a közeli hetek­ben kerül megvitatásra és vég­legesítés céljából a Központi Bi­zottság, a kormány és az or­szággyűlés elé. ötéves tervünk fő irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségelteinek megfelelően jelölte ki pártunk VII. kongresszusa. — Az ellenforradalom leveré­sét, a rend helyreállítását, a szocialista gazdasági és kulturá­lis építés fellendülésének nagy­szerű évei követték. Pártunk fel­hívására a dolgozó tömegek len­dületes munkával jelentősen túl­teljesítették a hároméves tervet. Pártunk szavát követve ez év elejére parasztságunk csak­nem egésze áttért a szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodás útjára. — Az egységes szocialista ter­melési viszonyok kialakulása na­gyobb lehetőségeket biztosít nép­gazdaságunk egészének fejlődésé­ben. Űj lehetőségeink vannak, Ugyanakkor nagy és bonyolult feladatokat kell megoldanunk. Most magasabb az ipari terme­lés, több nyersanyagra van szük­ség — ezért többet is kell el­adnunk. Gyorsabban ment a me­zőgazdaság átalakulása — több gép, több műtrágya kell, hogy a mezőgazdasági modern nagy­üzemek mielőbb megszilárdulja­nak és a beruházások mielőbb megtérüljenek; legyen elegendő kenyér, hús, zöldség idehaza és eladni való is. — Üj ötéves tervünk, új szük­ségleteink és nagyobb lehetősé­geink reális számbavételére épül, s meg vannak alapozva nem­zetközi feltételei is. Az alkotó szocialista munka az elkövetke­ző években az ország jelentős gazdasági fejlődését fogja ered­ményezni s ezzel a dolgozók élet- színvonala további emelkedésé­nek biztos alapjait teremti meg. De a munka korunkban, különö­sen a szocialista társadalomban, már nemcsak, sőt, elsősorban nem fizikai erőkifejtést, hanem szakismeretet és tudást követel meg. — Ügy tervezzük, hogy a most szeptember végén összeülő or­szággyűlés elé terjesztjük okta­tási reform-javaslatainkat is. A törvénytervezet messzemenően fi­gyelembe veszi a szülők, a pe- j dagógusok javaslatait, a tudó-1 mányágak fejlődését, a szocializ­mus építéséből fakadó kövelel­A nyujratncmcf militarizmus veszélye — Kedves Elvtársak, Bará­taink! — A nemzetközi helyzet leg­veszélyesebb tűzfészke ma Euró­pában van, s ez a nyugatnémet revansizmus és militarizmus. Ezt támogatja a nemzetközi reakció vezetője, az Egyesült Államok kormánya, az amerikai milliár­dosok képviselője. — Nem a mi országaink, hanem a nyugati hatalmak azok, amelyek a második vi­lágháborút követően soroza­tosan megszegték ünnepélye­sen vállalt nemzetközi köte­lezettségeiket. A második világháború alatt és végén nemcsak a Szovjetunió hanem Amerika, Anglia és Franciaország kormányai is köte­lezettséget vállaltak a fasizmus, a militarizmus felszámolására és mégis', 1946 óta nyíltan segítik a német revansistákat abban, hogy újjászervezzék hadseregü­ket a hitlerista Wermacht tá­bornokai és főtisztjei vezetése alatt. — A népeknek tudniok kell, hogy Nyugat-Németország hatal­mas összegeket fordít fegyverke­zésre. A NATO államok között ma már Nyugat-Németországnak van Európában a legtöbb fel­fegyverzett hadosztálya. Ma Nyu- gat-Németországban a kommu­nizmus elleni keresztes hadjá­(Folytatás a Z, oldalon.) IKE1LK1T- Vlléf proletár fal.«gf níkvAKABfm i? mi ív iJin v ■■njraJíMVi uuiinu tm»«ni»<immw¥rrnn»iM.mmil VIII. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM Rvd 50 fillér 1961. SZEPTEMBER 6, SZERDA ■>

Next

/
Thumbnails
Contents