Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1961-09-06 / 209. szám
MÉSZÖV melléklel (4—5. oldalon.) Nyíregyháza első szak- középiskolájának életéből (3. oldal:) Budapest dolgozói nagygyűlésen találkoztak a román párt- és kormányküldöttséggel Kádár János és Gheorghe Gheorghiu-Dej beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány kedden délután nagygyűlést rendezett a kisstadionban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített kisstadion lelátóin több mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gheorghe Ghe- orghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán es Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Részt vett a nagygyűlésen az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munká-paraszt kormánynak számos tagja, s a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. A román és a magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának, póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátsággal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezetőjét Gheorghe Gheorghiu-Dejt és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. A viharos, hosszantartó tapssal fogadott beszéd után Gheorghe Gheorghiu-Dej szólott a gyűlés résztvevőihez. A lelkes tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár János elvtárs beszéde a nagygyűlésen Kádár János beszéde bevezetőjében elmondotta: — Központi vBizottságunk és kormányunk toálás román barátainknak, hogy meghívásunkat elfogadva eljöttek hozzánk, örvendetes, hogy e baráti küldöttség vezetőjeként itt üdvözölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszteletben álló vezetőjét, népünk igazi barátját, Gheorghiu-Dej elvtársat — majd így folytatta: — Harmadéve annak, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Román Népköztársaságban. Mi, akik e küldöttség tagjaiként akkor ott jártunk, ma is és még sokáig emlékezünk arra az őszinte, testvéri fogadtatásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultunk, részesítettek bennünket. — Szeretnénk, ha román elvtársaink is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszinte vendégszeretetét. Látogatásuk nagy jelentőségű számunkra. A magyar—román barátság örökké marad Kádár János ezután a két ország történelmi kapcsolatairól szólt, amelyben gyökeres fordulat (következett be, amikor a máso- I dik világháború végén, döntően 1 a dicső szovjet nép hősi harca j eredményeképp, szabad lett mind a magyar, mind a román nép. — A tőkés-földesúri diktatúrák megdöntése országainkban fkihúzta a talajt a sovinizmus, a nemzeti ellenségeskedés alól is. De a nacionalista métely maradványainak leküzdése szívós harcot kíván. Mélyszántásban is látható még egy ideig itt-ott egy- egy gyökerét vesztett rothadó gyomnövény szára vagy levele. De ha a földbe már sok éven át a tiszta búza magva került, JKE élet dús kalászba szökken. Így virágzik már a magyar- román barátság is, s mi több, ez így is marad örökre. — A közös érdek, közös cél, a kommunizmus felépítésének nagy ügye, népeink javát szolgáló testvéri együttműködés, a nemzetköziség magasztos eszméje fűzi össze ma a magyar és a román népet. Kommunista pártjaink büszkék lehetnek arra, és büszkék is, hogy történelmi küldetésük, a sovinizmus irmagjának kiirtása, a magyar és román nép internacionalista összeforrottságának szolgálata diadalt aratott. Kádár János a román nép fejlődését méltatva kiemelte, hogy ma Románia a szocialista tabor erős, fejlett iparral rendelkező, lendületesen fejlődő országa. A román ipar termelése ma már több, mint ötszöröse a háború előttinek. Romániában is befejezték a mezőgazdaság szövetkezetesítését, s most a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgoznak. — A nálunk folyó munkáról szólva — folytatta Kádár János — elmondottuk román elvtársainknak, hogy ez évi tervünk végrehajtása egészében eredményesen alakul. Az év első hét hónapjában az ipari termelés 13 százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest. I Ebben az emelkedésben különösen az az örvendetes, hogy munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk munkájának eredményeképpen, a hetedik kongresszus irányelveit megvalósítva ez mintegy kétharmadrészben a termelékenység növekedéséből fakad. Ez arra mutat, hogy az ország sorsáért, jövőjéért felelős magyar munkásosztály tovább javított a termelési fegyelmen, a gazda gondosságával kezeli értékeinket. — Amióta népünk sorsának ura, s az ország gazdája lett, nemcsak a földművelők, de mondhatni, hogy az ország egész lakossága figyeli az időjárást, latolgatja milyen lesz a termés? Az évnek ebben a szakában még nem lehet véglegesen mérleget készíteni a mezőgazdaság eredményéről. Az már világosan látszik, hogy kenyérgabonából az átlagosnál jobb az idei termés. Az aszály viszont kedvezőtlenül hatott a kapásnövényekre. Ez szükségessé teszi a takarékoskodást a takarmánnyal, az őszi betakarítási munka jó megszervezését, a mennél több silótakarmány biztosítását. Állatállományunk fejlődése és gyarapítása függ ettől. — Ugyanakkor már most megkezdődik az a munka, amelytől a jövő évi jó termés függ. Alapvető népgazdasági érdek a kenyérgabona jó elvetése. Biztosítani kell a jóminőségű kenyér- gabona elvetését a kitűzött terveknek megfelelően az utolsó négyszögölig. ményeket és a következő években megvalósítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büszkék vagyunk arra, hogy az idén ősszel már közel 240 ezer közép- iskolásunk lesz — ami négy és félszerese az 1938-as tanulói létszámnak. Az a szép, szocialista gondolat, ami hangsúlyt kap a Szovjetunió Kommunista Pártja program-tervezetében: „Mindent az emberért” — a mi terveinknek is az alapja, s kifejeződik közoktatásunk, népünk műveltségének magasabb színvonalra emelésében is. — Népünk gondolatvilága a békés, szocialista építés terveivel, s mindkét keze munkával van tele. Egész erőnkkel azon vagyunk, hogy lehetőségeinket kihasználva mindent megtegyünk a jobb életért, boldogulásért. Terveink megvalósításához békére van szükségünk. A szocialista építő munka maga is része a békéért folytatott harcnak. Amennyivel egységesebb, öntu- datosabb társadalmunk, ameny- nyivel erősebb népi nemzeti egységünk, amennyivel nagyobbak építési eredményeink, any- nyival többet nyom a magyar nép békevágya és akarata a nemzetközi helyzet mérlegén. IVépünl« távlati jövője — A szocialista nagyüzemi termelésre áttért mezőgazdaságunk első évét zárjuk. Termelőszövetkezeteink elnökei, a vezetőségek tagjai, agronómusok, brigádvezetők túlnyomó többsége nagyszerűen vizsgázott. Általában a vártnál eredményesebben szervezték meg a munkát, s ahol a parasztság szorgalma, közösségi munkája megfelelő volt, ott jelentkeznek már a nagyüzemi termelés eredménye is. Népi államunk támogatta a parasztságot. Ennek eredménye — többek között az a nagyszerű vívmány, hogy az idén már a kalászosok 60 százalékát gép vágta. Mennyi verejtéket, emberi erőt takarítottunk meg ezzel? — Hadd szóljak valamit terveinkről is. Az ötéves terv részleteinek alapos, körültekintő kidolgozása után, a közeli hetekben kerül megvitatásra és véglegesítés céljából a Központi Bizottság, a kormány és az országgyűlés elé. ötéves tervünk fő irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségelteinek megfelelően jelölte ki pártunk VII. kongresszusa. — Az ellenforradalom leverését, a rend helyreállítását, a szocialista gazdasági és kulturális építés fellendülésének nagyszerű évei követték. Pártunk felhívására a dolgozó tömegek lendületes munkával jelentősen túlteljesítették a hároméves tervet. Pártunk szavát követve ez év elejére parasztságunk csaknem egésze áttért a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. — Az egységes szocialista termelési viszonyok kialakulása nagyobb lehetőségeket biztosít népgazdaságunk egészének fejlődésében. Űj lehetőségeink vannak, Ugyanakkor nagy és bonyolult feladatokat kell megoldanunk. Most magasabb az ipari termelés, több nyersanyagra van szükség — ezért többet is kell eladnunk. Gyorsabban ment a mezőgazdaság átalakulása — több gép, több műtrágya kell, hogy a mezőgazdasági modern nagyüzemek mielőbb megszilárduljanak és a beruházások mielőbb megtérüljenek; legyen elegendő kenyér, hús, zöldség idehaza és eladni való is. — Üj ötéves tervünk, új szükségleteink és nagyobb lehetőségeink reális számbavételére épül, s meg vannak alapozva nemzetközi feltételei is. Az alkotó szocialista munka az elkövetkező években az ország jelentős gazdasági fejlődését fogja eredményezni s ezzel a dolgozók élet- színvonala további emelkedésének biztos alapjait teremti meg. De a munka korunkban, különösen a szocialista társadalomban, már nemcsak, sőt, elsősorban nem fizikai erőkifejtést, hanem szakismeretet és tudást követel meg. — Ügy tervezzük, hogy a most szeptember végén összeülő országgyűlés elé terjesztjük oktatási reform-javaslatainkat is. A törvénytervezet messzemenően figyelembe veszi a szülők, a pe- j dagógusok javaslatait, a tudó-1 mányágak fejlődését, a szocializmus építéséből fakadó kövelelA nyujratncmcf militarizmus veszélye — Kedves Elvtársak, Barátaink! — A nemzetközi helyzet legveszélyesebb tűzfészke ma Európában van, s ez a nyugatnémet revansizmus és militarizmus. Ezt támogatja a nemzetközi reakció vezetője, az Egyesült Államok kormánya, az amerikai milliárdosok képviselője. — Nem a mi országaink, hanem a nyugati hatalmak azok, amelyek a második világháborút követően sorozatosan megszegték ünnepélyesen vállalt nemzetközi kötelezettségeiket. A második világháború alatt és végén nemcsak a Szovjetunió hanem Amerika, Anglia és Franciaország kormányai is kötelezettséget vállaltak a fasizmus, a militarizmus felszámolására és mégis', 1946 óta nyíltan segítik a német revansistákat abban, hogy újjászervezzék hadseregüket a hitlerista Wermacht tábornokai és főtisztjei vezetése alatt. — A népeknek tudniok kell, hogy Nyugat-Németország hatalmas összegeket fordít fegyverkezésre. A NATO államok között ma már Nyugat-Németországnak van Európában a legtöbb felfegyverzett hadosztálya. Ma Nyu- gat-Németországban a kommunizmus elleni keresztes hadjá(Folytatás a Z, oldalon.) IKE1LK1T- Vlléf proletár fal.«gf níkvAKABfm i? mi ív iJin v ■■njraJíMVi uuiinu tm»«ni»<immw¥rrnn»iM.mmil VIII. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM Rvd 50 fillér 1961. SZEPTEMBER 6, SZERDA ■>
