Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-06 / 209. szám

(Folytatás az X. oldalról.)

ratról szónokolnak, de a frázisok mögött a lényeg az, hogy ott ma is az első és a második világháborúból ismert, korlátolt, veszedelmes szoldateszka, rablásra és . más népek leigázására vágyó nagytőke uralkodik.

— A népek nem tűrhetik, hogy a háborús provokátorok és kalandorok a szemük láttára élesítsék a kést, játsszanak a háború tüzével. A béke minden hívének, minden becsületes embernek az a kötelessége, hogy megakadályozza a gyújtogatókat gaztetteik elkövetésében, hogy lefogja a kalandorok kezét.

— A Magyar Népköztársaság kormánya a varsói szerződésben résztvevő többi állammal teljes egységben fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kormányát állami szuverénitásának és biztonságának védelmezésében.

Támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a hidegháborús nyugat-berlini góc elszigetelése érdekében foganatosított.

A fasizmus ellen nagy áldozatokat hozott népek elidegeníthetetlen joga, hogy megkössék a német békeszerződést és biztosítsák az új német munkást—paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság szuverénitását és saját biztonságukat.

— A két világháború közvetlen előidézője a német imperializmus volt. A magyar népet is kétszer sodorta háborúba és nemzeti katasztrófába a német imperializmus. A felszabadult és a történelemből okult magyar nép soha nem engedheti meg, hogy elhatalmasodhasson a népünket, Európát és az egész emberiség békéjét ismét súlyosan fenyegető veszedelem.

A nyugat-berlini helyzetet békés eszközzel

kell megoldani

— A magyar népnek es «ormányának ' az az álláspontja, hogy a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését éppen úgy, mint más nemzetközi kérdést, békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani. Éppen ezért támogatja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányainak azt a javaslatát, hogy

az összes érdekeit országok bevonásával hívjanak össze széleskörű békekonferenciát a német békeszerződés megkötésének kidolgozására.

Támogatja a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a kialakult helyzetben Nyugat-Berlint tegyék demilita- rizált szabad várossá nemzetközi biztosítékokkal. Amennyiben a nyugati hatalmak ezt elutasítanák, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető államok kormányaival együtt alá fogja írni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal.

— Mindezt megtennünk népünkért, hazánk biztonságáért és az emberiség békéjéért vállalt szent kötelességünk. A békés egymás mellett élés biztosításához

az emberiségnek a iegmaga- sabbfokú éberséget és halá- rozottságot kell tanúsítania az imperializmus mesterkedéseivel, a reakciós katonai körök kísérletezéseivel szemben.

— A béke erőinek, élén a hatalmas, a világ fejlődését meghatározó szocialista világrend- szerrel, megvan mindenük ahhoz, hogy megakadályozzák és ha kell csapásaikkal meghiúsítsák a reakciós körök háborús kalandorkodásait. A szocialista országok. élén a kommunizmust építő Szovjetunióval, nap mint nap tanúbizonyságát adják társadalmi, gazdasági, kulturális, tudományos és katonai fölényüknek. A Szovjetunió Kommunista Pártja grandiózus programja, a béke programja — az emberiség élőt .soha nem látott távlatokat nyit ' meg s hatalmas fegyvert ad a haladó emberek kezébe.

— Önök tudják, hogy a mi nagy szövetségesünk, a Szovjetunió a maga erkölcsi, politikai és katonai erőfölényét sohasem használta fel fenyegetésre. Ellenkezőleg: a legyőzhetetlen erő birtokában éveken át szinte hét- rőt-hétre. ostromolta az imperialista ■ hatalmakat a leszerelésre vonatkozó- javaslatokkal. Hirdeti a szocialista tábor országaival töretlenségében a békés egymásmelleit élés szükségességét, vezeti a harcot a béke fenntartásáért;

— 'Így volt ez éveken keresztül az atomkísérletek kérdésében is. Mindenki tudja, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette á kísérleteket és immár évek óta törekszik megegyezésre jutni. Azonban lehet-e, szab'ád-e tűrni, hogy az amerikaiak' miközben tárgyalnak, titokban földalatti atomrobbantásokat készítsenek elő? Szabad-e

tétlenül tudomásul venni, hogy a NATO egyik tagja, Franciaország évek óta sorozatosan kísérleti robbantásokat folytassos? Nem! A további türelem már a háború erőit bátorítaná és nem szolgálná a békét.

— Mi teljes mértékben helyeseljük és ésszerűnek tartjuk a Szovjetunió kormányának azt a döntését, hogy

az atomfegyverkísérietet felújítja a Szovjetunió, az egész

szocialista világ biztonságá- í ért, az agresszorok féken- tartásáért.

A Szovjetunió mikor megmutatja barátnak és ellenségnek a háborús kalandorok megsemmisítéséhez elegendő katonai erejét, szolgálatot tesz az egész emberiségnek — mert ezzel visszariasztja a reakciót, a háború eszelős megszállottáit — a békét védi.

Békéken akarunk

— Elvtársak!

— Politikánk sérthetetlen alapelve: békében akarunk élni minden néppel, a testvéri szocialista országokhoz fűződő egységünket tovább szilárdítjuk, a népeink javát szolgáló együttműködést még szorosabbá tesszük. A magyar nép a békés fejlődésben bízik. Eltökélten, éberen vigyáz függetlenségére, rendjére; megvalósítja terveit itthon és folytatja megingathatatlan harcát még szorosabb egységben a szocialista táborral a békés egymás

I mellett élés politikájának megvalósításáért — a szocializmus győzelméért.

— íme, ezek pártunk, kormányunk bel- és külpolitikájának megingathatatlan alapjai. Mérhetetlen erőt ad népünknek annak tudata, hogy törekvéseinkkel nem állunk egyedül. Velünk van. a nagy Szovjetunió, az egész hatalmas szocialista tábor. Velünk van a testvéri román nép, az erősödő, fejlődő Román Népköztársaság', amelynek vezetői ma itt vannak közöttünk. A szocializmus, a kommunizmus felépítésére, a béke megőrzésére irányuló harcunkban egyik támaszunk a

Gheorgli s 11-Dej

— A Szovjetunió tiszta szándékát megmutatta, hiszen az atomkísérleti robbantások felújításának kényszerű, de szükséges újrakezdésének bejelentése pillanatában is hangoztatta, bármely napon kész az ellenőrzött, teljes leszerelési egyezmény aláírására és végrehajtására.

— Ha a népek olyan világban akarnak élni, amelyben nem lesz atomfegyver és nem lesz semmiféle más fegyver, akkor kényszeríteniök kell a nagy kapitalista országok kormányait is arra, hogy fogadják el az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezményt. Nem kétséges, hogy

el fog jönni az a nap, amikor a népek ezt meg fogják tenni, s akkor teljes és végleges győzelmet arat a béke ügye.

A béke le fogja győzni a háborút!

élni minden néppel

magyar-román barátság. Ezért üdvözöljük oly forrón a testvéri román nép párt- és kormány- küldöttségének látogatását.

E látogatás a tárgyalásainkon megmutatkozó, eszmei alapokon nyugvó egységünk és nézetazonosságaink, a szocialista tábor összeforrott erői le- győzhetetlenek.

Szocializmust építő magyar népünk. amely maga is része e legyőzhetetlen erőnek, a jövőbe vetett bizonyossággal, szilárd hittel élhet és dolgozhat: a szocialista meggyőződés, a szocialista szellemben végzett munka és szilárd helytállás minden nap új, nagyszerű eredményeket hoz és a végső győzelem is a miénk.

Kádár János beszédét a szocializmus a béke, a szocialista országok egybeforrott közössége, a munkaszerető hős román nép, a Román Munkáspárt, annak Központi Bizottsága, Gheorghiu-Dej, a magyar és a román nép megbonthatatlan barátsága, marxista-leninista pártjának testvéri egysége éltetésével fejezte be.

elvtárs beszéde

Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde elején hangsúlyozta, milyen mély, felejthetetlen benyomást gyakorolt a román küldöttségre az a szívélyes fogadtatás, amelyben Magyarország földjére érkezésük óta mindenütt részesültek. .

— Elfelejthetjük-e a szenvedések végtelen sorát és a súlyos áldozatokat, amelyeket az uralkodó osztályok — nemzeti gyűlölködései, viszálykeltési és elnyomatási politikájukkal — népeinknek okoztak? — mondotta ezután, majd rámutatott: — Ök elkeseredetten gyűlölték a románok és magyarok közötti bármely közeledés eszméjét. A két nép élenjáró és legfelvilágoso- dottabb fiait, akik testvériségünk és barátságunk nemes ügyéért kiálltak, kíméletlenül üldözték és közülük sokakat megsemmisítettek.

A román és magyar dolgozók hányatolt történelmük során gyakran együtt, vállvetve harcoltak a kizsákmányolás és a nemzeti elnyomás ellen, a szabadságért és a társadalmi haladásért.

Mióta a proletáriátus, társadalmunk élenjáró osztálya, független politikai erő és amióta zászlajára írta a „Világ proletárjai egyesüljetek!” jelszavát, a romániai és magyarországi forradalmi munkásmozgalom űj lapot nyitott meg országaink történelmében, erőteljesen kifejezte szolidaritását abban a harcban, amelyet a burzsoá-földesúri kizsákmányolás ellen, a dolgozók életbevágó érdekeiért folytatott.

— A néphatalom megteremtése országainkban mindörökké lerakta a román és magyar nép közötti megbonthatatlan barátság tartós alapjait.

2

— Kizárólag a végsőkig következetesen forradalmi munkás- osztály volt képes arra, hogy a kizsákmányoláson és elnyomáson alapuló burzsoá-földesúri rendszer felszámolásával egyidejűleg megsemmisítő csapást mérjen a burzsoá nacionalizmusra és a proletár internacionalizmus zászlaja alatt új alapokra helyezze a román—magyar barátságot.

— A felszabadulás óta eltelt tizenhat esztendőben a magyar nép kezébe vette sorsának irányítását és országának úrává vált, helyreállította a hitlerista rablás és háború által szétdúlt népgazdaságát és hozzálátott a szocialistá társadalom építéséhez, önök, történelmileg rövid idő alatt nagyfontosságú eredményeket értek el, új, szocialista alapokon átszervezték és tovább fejlesztették az ipart, a mezőgazdaságot, i kulturális életet, gyökeresen megváltoztatták hazájuk képét.

A továbbiakban Gheorghiu-Dej méltatta elért eredményeinket, melyek a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedésében tükröződnek. Vázolta azokat a mély benyomásokat, melyeket a magyar nép forradalmi vívmányai a román küldöttség tagjaira tettek.

— A román nép, elv társak, ügy örül minden sikerüknek

— mondotta, — mint saját sikereinek. Szívünk mélyéből kívánunk újabb és újabb győzelmeket a magyar munkásosztálynak, parasztságnak és értelmiségnek a jólétért, a szocialista Magyarország további felvirágoztatásáért folyó

harcban.

A továbbiakban szólott arról, hogy a román nép nemrég ünnepelte az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 17. évfordulóját, azt a nagyszerű eseményt, amely megnyitotta számára az új, ragyogó élet hajnalát.

Vázolta a román nép elért eredményei. — A Román Munkáspárt 3. kongresszusa feladatul tűzte ki, hogy az ipari termelést a hatéves terv idején

1960—1965 között megkétszere- zük. E feladat végrehajtása sikeresen halad. Nagyvonalakban befejeződött a mezőgazdaság szövetkezetesítése. A mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának állandó fejlesztése érdekében a párt és kormány számos intézkedést tesz.

— A népgazdaság fejlesztésé’: ben, a munka termelékenységének emelésében és a termelési költségek csökkentésében elért eredmények alapján az- utóbb: években fizetés emelésekre, a nyugdíjak növelésére, a jövedelemadó csökkentésére és árleszállításokra került sor, a melye-; z dolgozó tömegek reáljövedelmének emelkedéséhez vezettek. Az a cél, hogy 1965-ig a reá: bér 4a százalékkal, a parasztság reáljövedelme pedig körülbelül 40 százalékkal emelkedjék 1959-hez v> szonyítva.

— Az állam évről évre mind nagyobb összegeket fordít lakásépítésre, egészségvédelemre;, az oktatásügy, a tudomány, a művészé r és a kultúra fejlesztésére is.

— Az ország szocialista építésében elért eredmények a dolgo- zó tömegek alkotó erőfeszítéseinek a gyümölcse. EVrésüknöz jeI lentősen hozzájárult az a sokoldalú támogatás, amelyet — más szocialista őrs {águkhoz hasour' lóan — a Szovjetuniótól kapunk, valamint hozzájárult a szocialista . - országok között kialakult test-, véri és kölcsönös segélynyújtás — j elemette ki Gheorghiu-Dej.

Majd ennek kapcsán részletesen beszélt a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti politikai,' gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokról.

Guzdüssáoi e«yiiltműködésünk sikeresen feküdik

— Sikeresen valóraváltjuk az 1958. februárjában aláírt roman- magyar közös nyilatkozat előírásait, amelyek iág teret biztosítottak a két ország sokoldalú kapcsolatainak szüntelen fejlesztésére — mondotta.

— Az utóbbi években az áruforgalom volumene több mint

’ kétszeresére növekedett. A múlt | évben aláírt hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás megteremti annak feltételeit, hogy 1961—65. években az előző időszakban lebonyolított árucsereíorgalom volumenét is jelentősen túlszárnyaljuk.

Állandóan fejlődik a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési kooperáció, a távlati tervek együttműködési területeinek egyeztetése és a kölcsönös segélynyújtás más formái is.

— Megbeszéléseink a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel és a magyar kormánnyal az elvtársi megértés meleg légkörében folytak és ismételten kidomborították pártjaink és kormányaink nézetazonosságát valamennyi megvizsgált kérdésben.

— Szüntelenül fejlődnek és erősödnek a kapcsolatok a kommunizmus nagy nemzetközi hadseregének alakulatai — a Komád Munkáspárt és a Magyar üiőy sialista Munkáspárt — között. .Az' 1960. évi moszkvai tanácskozás nyilatkozatának eszméitől vezérelve, pártjaink a marxizmus—■ leninizmus és a proletárnemzetköziség zászlaja alatt szüntelenül, erősítik a kommunista- és mun-, káspártok egységét és összeforrott- .. ságát, harcolnak a munkásmozga-C., lomban fő veszélyt jelentő revi- zionizmus, a dogmatikus és szek- táns szellem, valamint az oportü- 1 nizmus bármely válfaja ellen, ’ a szocializmus és a béke ügyének diadaláért.

— A nemzetközi munkásmozgalom történelmi jelentőségű esemény — a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz-' szusa — előtt áll.

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete, ' — amelyet a kongresszuson tárgyalnak és fogadnak el — a kommunista társadalom — a legmagasabb civilizáció — felépítésének konkrét terve és minden népnek megmutatja — mit jelent a kommunizmus: bőséget, a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteinek teljes kielégítését ,az emberiség boldogságát és békéjét.

— Ez az az út, amelyen biztos- léptekkel haladnak népeink és a többi szocializmust építő ország népei.

Meg Kell Kötni a német béKeszerződést

Gheorghe Gheorghiu-Dej ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. — Korunk egyik nagy kérdésé, — amely a jelen pillanatban a legnagyobb mértékben foglalkoztatja a világ közvéleményét — a második világháború maradványainak felszámolása és a békeszerződés megkötése Németországgal.

— A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatai e kérdés megoldására azt a nagy felelősséget tükrözik, amelyről a szocialista országok tesznek tanúságot a béke védelméért és megszilárdításáért folytatott harcban.

— A német kérdés megoldásának reális tárgyalása kizárólag annak a ténynek az elismeréséből indulhat ki, hogy ma a világon két német állam létezik: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság.

— Éppen ebből a meggondolásból indulnak ki a szocialista országoknak a két német állammal való békeszerződés megkötésére vonatkozó ismeri javasla(Folytatás a 3. oldalon.)