Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1961-09-05 / 208. szám
Ami nem szalmaláng Mérken Új kulhjrház épd Szalmaláng .. Hány ragyogó elképzelés hullt semmibe miatta. Hányszor lobot vet a felbuzdulás, s nem jut kitartás a továbbiakra. A megoldásra.. . De vannak, akik nem ismerik a szalmalángot... „Nyíri homok, szatmári agyag, ecsedi láp. E három anyagból gyúrta az idő a mérki határt. Bőkezű föld ez.— így vezettük be „őszi menetrend Mérken” című írásunkat. Bőkezű föld... S ím, néhány nap múlt még el, s azóta csengő forintokkal fizet a mérki határ, az egész évi szorgalomért. Kogy egyetlen íehérhúsú burgonva, kukorica, cukorrépa se maradjon a fagj zsákjának, ezért állították össze az őszi munkák „menetrendjét”. És így kerül újra földtakaró alá a jövő évi kenyér magja. Jár a kapa a 400 holdas burgonya-táblán, a száz holdas siló- kukoricából már ízletes téli ..befőtt” készült a jószágoknak. Rövidesen hozzálátnak a 200 holdas cukorrépa táblához is. Bírókra kelnek a lápi talajjal. Egyszóval az őszi menetrend szerűit haladnak eddig a mérkiek. Mit jelez a Közhangulat hőmérője ? izgató problémák gyors tisztázása. Egyik sem élhet meg a másik nélkül. Beszélni kell erről a népnevelő csoport tagjainak, a családlátogatóknak. mindenkinek. Sőt a közgyűlésnek. De addig nagyon sok tennivalója van a párt- szervezetnek, most segíthetnek sokat a tsz-beli kommunistáknak, a tsz-en kívüli kommunisták, az a huszonöt-huszonnyolc ember, aki az alapszervezethez tartozik. Tartozzanak oda valóban, adjon részükre megbízatásokat a pártvezetőség. Kálmánházán ez év végére készül el az új kultúrház. Itt kap majd otthont a közel 200 személyt befogadó mozi is. Ámde, belefoglalhattak-e mindent ebbe a mérki kommunisták? Ami nem a földeken, hanem az emberek fejében érlelődik, forrong...? Nem, ez nem szerepel az őszi tervekben, ezt terven felül szükséges minél előbb elvégezniük. Márcsak azért is, nehogy megcsappanjon a munkakedv, ne legyen zökkenő a nagy őszi munkáknál. Mit jelez a közhangulat hőmérője? Sok családnak beszédtémája most a kenyér-ügy. Vagyis az, mennyi kenyérnek valót vihetnek haza az év zárásakor. Főleg azóta furdallja az embereket a kíváncsiság, mióta húzról-házra vándorolnak a teli zsákok, osztják a kenyérgabona előleget. Ez minden családnak elegendő lesz a zárszámadásig. De milyen, lesz a végkielégítés? Egyesek amellett érvelnek, ki ki kapja meg a megszavazott 2.94 kilót egy-egy munkaegységre. így nem lehet vita. Igenám, csakhogy az érem másik oldala egészen máskép fest.. Mi lesz azokkal, akik saját hibájukon kívül kevesebb munkaegységet kerestek, s az után kapják a kenyérnekvalót. Ök kisebo karéj kenyeret szeljenek egész évben . ? A parázsvitákat meghallotta a pártszervezet is. Van is sok okos érvük a kommunistáknak, hogy a helyes elosztás, az igazságos részesedés kapjon jogot. Látják azt is, nem pusztán két különböző vélemény összecsapásáról van itt szó. Sokkal inkább arról, most dől el:, elpocsékolják-e a falu (és részben a város) kenyerét, vagy sem?... Milyen legyen a falu lelhii*n»erete ? Akik becsületesen dolgoztak a tsz-ben, azok mindenképpen megkapják a járandóságot, !ia kevesebb is a munkaegységük. De helyes lenne-e, hogy egyeseknél roskadozzon a padlás a búzától, gabonától, esetleg az állatokkal etessék meg a drá^a kenyeret... összeférne ez a falu lelkiismeretével? Aligha. Főleg, ha még azt is számbaveszik Mérken, hogy a faluból mintegy kétszázan járnak dolgozni a városokba, s az eljárók a városi kenyérboltokban vásárolják meg a napi kenyeret, holott az aszfalt nem terem búzát. Ha minden mérki tsz-tag padlásán csak egyetlen mázsa el nem fogyasztott, felesleges kenyérnek való marad, ezer padláson 2 ezer mázsára rúg az, egyetlen faluban... A józan érvek azonban nem jutnak el mindenkihez. Bár a brxKezdTk a tanévet a balettiskolások is üj tanévet kezd ma a József Attila Művelődési Ház immár jó hírnevű balett iskolája. Ma még lehet beiratkozni. Az alsó korhatár öt év. A felvételhez sportorvosi bizonyítvány szükséges. A tanfolyam tíz hónapos, tandíj havi hatvan' forint. Ma este hat órai kezdettel szülői értekezletet tartanak az iskolában. Tizennegyedikén újabb szabóvarró tanfolyam kezdődik azok számára, akik már elvégeztek egy tanfolyamot. A hat hónapos tanfolyam kimondottan a haladók gyakorlati továbbképzését szolgálja. A beiratkozás itt is, mint a balettiskolában, 10 forint. A tandíj havi hatvan forint. gádok népnevelő csoportjai, huszonnégy kommunista és párton- kívüli nagyjából azonos véleményen van. mégsem lenne felesleges szót érteni velük. Az is hiba lenne, ha másképp értelmezné a kenyér-ügy rendezését a tsz gazdasági vezetősége és másképp a pártszervezet vezetői. Legnagyobb vétek pedig az lenne, ha mellékesként kezelnék az égető problémát, nem adnának rá helyes válaszokat minden nap. Egyformán fontos a burgonya, cukorrépa szedés, és a kisebb-nagyobb A lassú mozgású, meg lassúbb gondolkodású Csepp Sándornak, a régi Vörös Csillag Tszcs kondásának, az egyik alkalommal beteg lett a felesége. Olyan hirtelen és annyira, hogy azonnal orvoshoz kellett, vinni. Csepp Sándor az egész lényét meghazudtoló fürgeséggel szaladgált fühöz-fához — azért, mert erre nem használhatta fel a pulit, hogy hogyan és mivel vigye, mert elmúlt már az az idő a kondások felett is, hogy valaki a hátán vigye betegét az orvoshoz. A legnagyobb bosszúságára azonban semmiféle járművet nem talált a tanyában. Még a takarmányosok is oda voltak valamerre, pedig azoknak az istálló környékén a helyük. (Biztosan a háztájiban voltak.) Egy jó félóránál már tovább ténfergett a tanya udvaron, természetesen a pipa a szájában, a borzas, mocskos puli meg mindenütt a nyomában, amikor a nappali őrnek, az öreg Csugorinak eszébe jutott valami. — Fogja be kend ezt a sárgát, abba a kétkerekű, né — mondotta, még Sándortól is nyugodtabban az öreg és egyik kezével az istálló sarkában álló lovat, a másikkal meg a szekér színben lévő kopott, egy(Hammel József felvétele.) Jól fiseteti a szár fel húzó sós vetoburgonya a fékei Szabad Föld lsx-ben Megtalálhat ják-e a módját ? Nem szalmaláng lelkesedés fűti a mérki tsz-parasztokat, egész évi kemény munka érleli meg a 27 forintos munkaegységet. S ehhez sok köze van a pártszervezetnek. Legutóbb is javaslatukra bízott j meg a tsz vezetősége egy takar- j mányíelelőst az állattenyésztés-1 nél, így csináltak rendet, célszerű j takarmánygazdálkodást. De helyes lenne, ha amolyan háztáji j felelősre is javaslatot tennének, aki összefogná a háztáji termelést. Hisz közismert mennyire fontos a háztáji gazdálkodás, mégsem foglalkoznak vele mindenütt gondosan. Jövőre, ugyancsak a pártvezetőség tanácsára, j meglesz a tsz napközi is. ötven- i százalékban társadalmi munkával készítik el... Lánctalpas trak-1 tort akarnak vásárolni, félre is tettek rá 130 ezer forintot, de még nem érkezett meg, pedig az őszi szántásoknál ledolgozná a fele árát, amibe kerül... Ez még megoldatlan. És még sorakoznak a gondok, a napi problémák, amelyeket nem lehet látni előre, nem lehet betervezni, de meg lehet, sőt meg kell oldani sürgősen! Minden nap felbuzdulva... Páll Géza A jékei Szabad Föld Termelőszövetkezet 190 holdon termelt az idén burgonyát szerződéssel. Ebből 20 hold az étkezési, a többi vetőgumó. A jé- keiek a Gülbaba burgonyánál alkalmazták a legmegfelelőbb szárfelhúzásos vetőgumótermelési módszert, hogy így védekezzenek a betegségek és a leromlás ellen. Szárfedhúzásosan negyven hold Gülbaba burgonyát termeltek. Ennek a fajtának a betakarítását már befejezték. Holdanként szép termést, hetvenöt inázsát takarítottak be. Az osztályozást Szeptember folyamán több élménybeszámolót is tartanak a kisvárdai járás területén. A beszámolókban főképp az NDK-ban járt dolgozók mesélik el élméis elvégezték, s a minősítés alapján holdanként negyven mázsa vetőgumót nyertek, amelynek már az elszállítását várják. A betakarítás azért lehetett gyors, mert két burgonyaszedő géppel végezték. Pár nap múlva megkezdik a száz hold Aranyalma fajta betakarítását is. A munka végzésére jó hatással van a premizálás. A tagok az összes termés egytizedét kapják prémiumként. A vetőmagból pénzben, a kiválogatott ipariból és a méreten felüli étkezésiből természetben. nyeiket, hasznos tapasztalataikat. A kisvárdai járásban Dögén, Sza- bolcsveresmarton, Tuzséron és Lövőpetri községekben kerül sor ilyen találkozóra. Mit láttunk a Német Demokratikus Köztársaságban? — Élménybeszámolók faiun cé megiz&ká»... lovas lalyigút mutatta. Az öreg Csugori még a kend-es világból való ember. Aki jól ismerte az ilyen talyigákat fényes korukból, ismerte gazdájukat, használójukat és azt az utat, amit idáig megtettek. Az időre is jól emlékszik, amelyik elkoptatta küllőjük fényét, sár- hányójuk színét, és letaszította őket a parádéból. Az okosan elmondott, mégf okosabb gondolatot tehát tett Követte. Sándor, az öreg Csugori segítségével befogta a sáriját és két marokra fogott gyeplővel elindult előbb haza, aztán az orvosi lak felé. Látszott a gyeplőfogáson, és azon, hogy sokszor az út mellett ment a talyiga, hogy baj van nála a hajtási szakértelemmel, de azért eldöcögtek valahogy. Természetesen a kilenc ágra font karikás ostor akkor is a vállára volt vetve, a nyele elől, a szíja hátul, és a puli meg mindenütt ott ballagott a kerekek Között. Es amíg a körzeti orvos odabenn végezte a dolgát, Sándor türelmesen ücsörgött a talyiga mellett. Az ttszélére húzódott, hogy az autók, vontatók ne zavarják várakozásában. De amilyen türelmes volt ö, ugyanolyan türelmetlen volt a sarga. Kapált, toporgott, nyerített, forgatta a szemét, rágta a zabolát, hegyezte a fülét, mint amelyik mindenáron világgá akar menni. Ügy látszik nem hiába lett közmondássá, hogy veres kutya, sárga ló, veres ember, egy se jó! Egy darabig csak tűrte Sánr dór. Rászólt, csitítgatta, hóhál- gatta, mintahogy másoktól látta. De amikor toporgás közben a lábára lépett, a sárga, minden gondolkodás nélkül leakasztotta válláról a. karikást, a szíj- csapó bokrát egy mozdulattal r-.rantotta, s nagy lendülettel végig korcolt rajta. Úgymint a kocákon szokott. A fülétől, a farkáig egyetlen csapással, hogy hadd emlegesse nteg, mint ahogy szokta volt mondani. Egyéb se kellett a sárgának, ügy ugrott a hámnak, mint a táltos. Felágaskodott, majd levágta magát, s amint elszakadt a kerekhez kötött gyeplő, úgy kapott szárnyra, mint a madár. Csak úgy dübörgőit, csak úgy zengett utana a kövesút. 'S mire a falu végén lévő tanyába ért, márcsak a két rúd, es a kettőbe tört hámfa hányKodott utana. Ügy tudták megfogni, hogy az istállóba szorították be, de még egy óra múlva is toporgott és reszketett, mint a nyárfa levele. Szemeit forgatta, horkolt, és az orra oKXomnyire tágult, s finom lábain kidagadtak az erek. A tanyában lévők nem tudták elgondolni mi történhetett. Megijedt, elragadt, vagy a jó ég tudja! Már majdnem a keresésükre indultak, amikor a tanya bejárónál a nyárfák mögül váratlanul előbukkant Csepp Sándor. Neki dőlve, neki feszülve a húzásnak, és vonszolta maga után a rúd nélküli, félig összetört talyigát. Húzta, és messzire hallott, hogy nem válogatja a szavakat. Mondja az apraját is, meg a nagyjai is, úgy ahogy éppen a szájára jönnélc. Természetesen a kari- Kas ostor megint a vállán, es a puli meg, mintha semmi sem történt volna a két kerék között. Mikor jól kifújta magát és lehiggadt azután beszélte el, hogy akkor futott már eszébe, hogy ez nem disznó, amikor vegighuzott rajta. Most már tuafa, hogy előbb gondolkodni Kellett volna ea azután... Igen, azután! De, hányszor vagyunk így vele mi is... Szállási László 5
