Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1961-09-03 / 207. szám
Célunk 2 a mezőgazdasági árutermelést gyarsan növelni, minél olcsóbbá tenni Ritaiigzatt az ezüstkalászos gazdák megyei értekezletéi A megy« tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezésében szeptember elsején a megyei tanács vb nagytermében gyűlést tartottak megyénk ezüstkalászos gazdái. A szépszámú gyűlést Lakatos József elvtárs, a megyei tanács főagronó- musa nyitotta meg, majd Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára emelkedett szólásra. Az előadó bevezetőben emlékeztetett a felszabadulás utáni íöldreform soha el nem évülő történelmi jelentőségére, ezt követően pedig m elmúlt tizenhat év alatt elért fejlődésünket vázolta, különös tekintettel a mező- gazdaságra. minél jobbat, olcsóba!, annál inkább biztosabban emelkedik tovább a szövetkezeti parasztság életszínvonala és annál gazdagabb lesz az egész ország. Ebben van tennivalójuk az ezüst kalászos gazdáknak, még szorosabban összefogva szövetkezeteik minden tagjával. A szép jövő előttünk van és érdemes érte teljes szíwel-lélekkel munkálkodni. A hozzászólásokban többen megemlítették, hogy nagyon is időszerű volt ez az értekezlet és kellő időben volt megtartva. Többen elmondották, hogy munkahelyeiken, a mindennapi tennivalókban még jobban be akarják bizonyítani tudásukat . A hozzászólások megválaszolása után Lakatos József elvtárs zárta be a gyűlést, további eredményes munkát és jó egészséget kívánva a résztvevőknek. Megkezdődött a nemzetközi dunakutató munkaközösség konferenciája „A 2“ típusú fúrógép szerelése — A nehezén többé-kevésbé túl vagyunk — állapította meg az előadó, — de azt nem mondhatjuk, hogy most már nincs gondunk, nincs tennivalónk. Van, csak sokallta masabb és főleg kedvezőbb körülmények között. A mezögzadaság szocialista átszervezése Szabolcs-Szat- márban is győzedelmeskedett A Magyar Tudományos Akadémián szombaton délelőtt megkezdődött a Nemzetközi Limnológiai Társaság Dunakutató Munkaközösségének 6. konferenciája. A háromnapos tanácskozáson a dunai államok küldöttein kívül a rajnakutató munkaközösség holland képviselője és NDK-beli szakember is résztvesz. A szombati ülésen dr. Reinhard Liepolt, a munkaközösség ügyvezetője tett jelentést, majd az érdekelt államok képviselői számoltak be az országukban folytatott dunaku- tatási munkákról. Az Oradeai „Infratirea (Testvériség) vállalat különféle gépeket állít elő. Gyermek kacaj, muzsikaszó né kül . . . Nem hallják az élet lüktető zaját, számukra ismeretlen a gyer- mekkacaj, a fenségesen szar682 ezer forint előleget Milyen lesz az ni vízügyi».palota** ? és ebből következik: teljes lehetősége nyílt a még több, olcsóbb termelésnek. Ami azt jelenti, minden lehetősége megvan annak, hogy a mezőgazda- sági árutermelés egész volumenét gyorsan növeljük, s a termelést minél olcsóbbá tegyük. Szólt a továbbiakban az előadó arról, hogy az ezüstkalászos gazdák, mint a tudományos gazdálkodás alapjainak ismerői, sokat tehetnek közös gazdaságaikban az újnak érvényesítésében, tovább terjesztésében. Ennek gyakorlata pedig most abban mutatkozik a legjelentősebben, hogy a beért termések mielőbb lekerüljenek a földekről, különös tekintettel azokról a részekről, ahová a jövő évi kenyérgabona vetése kerül. — Minél többet termelünk, és Hetvennégy éves, de még alkot Hosszú évtizedek óta foglalkozik írással Apáthi Bálint, sza- mosangyalosi földműves. Az évek folyamán kötetekre való verset írt és néhány regényt. Költeményeiben a parasztember életét, mai életünk fejlődését, az emberek békevágyát örökíti meg. Hetvennégy éves, de még alkot. Legújabb alkotásai közé tartozik „Az ember és a béke” című vers, mely mély emberi érzéseket fed fel. Apáthi Bálint szamosangyalosi paraszt-költő nemrégiben az egész gyűjteményét „örök megérzésre” átadta a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak. Mzel 300 hotírat „riflöliroznäk“ A nehéz feladatot jelentő őszi munkák, a betakarítási teendők mellett arra is időt szakítanak a Mátészalkai Gépállomás traktorosai, hogy a gyümölcsöst és szőlőt telepíteni akaró termelő- saövtkezetek kérését teljesítsék. Ennek során közel 300 holdnyi területet mélyforgatnak. így a kántorjánosi, a paposi, a hodászi, a nyírcsaholyi, a nyírparasznyai és más téeszek ültethetnek gyümölcsfákat, telepíthetnek szőlőt. fizettek ki eddig Mindinkább korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemmé válik a nyírcsaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Ebben a gazdasági évben tetemes összegű saját erejű beruházást végeztek. Többek között saját gépeket, Szuper-Zetort, eszközhordozót, öntözőgépet vásároltak a közelmúltban. Készítettek egy 240 férőhelyes új sertés- hizlaldát, s egy 40 férőhelyes sertésfiaztatót. Eddig 550 ezer forintra rúg a saját erejű beruházás, mely után nem kevés kedvezmény illeti meg a tsz-t. S éppen ez is gazdálkodásuk egyik titka. Munkájuk eredményeit jelzi, hogy rendszeresen fizenek a tagoknak előleget. A tsz tagjai minden munkaegységre 8 forint előleget kapnak kézhez minden hónapban. Ebben a gazdasági évben 682 ezer forintot fizettek ki előleg címén, s még a következő hónapban kifizetnek mintegy 200 ezer forintot. Erősen bíznak benne, hogy év végére megérik a 30 forintos munkaegység. Még az idén tető alatt — Lenyesett sarok a Szabolcs utca felől — Nyolcvan helyiség Sok nézője akad már most is Nyíregyházán, a Széchenyi és a Szabolcs utca sarkán levő építkezésnek. Mint arról korábban beszámoltunk: itt kívánja felépíteni új központját a Vízügyi Igazgatóság, itt lesz a sokat emlegetett „vízügyi palota”. Szépen haladnak a munkával, már a kezdeti lépésekből látni, hogy — ha nem is szó szerint értendő a palota — szép színfoltja lesz a városnak a korszerű építkezéssel felhúzandó több emeletes új vízügyi központ. Az igazgatóságon elmondották, az építkezés befejezéséig mintegy 4 és félmillió forint ráfordításra van szükség, amelyből ebben az évben egymillió 900 ezer forintot építenek be. Ebből az összegből felhúzzák a falakat és tető alá teszik az épületet. A jelenleg meglévő, földszintes szakaszmérnöki hivatal sem marad a jelenlegi állapotában: két emeletet építenek rá, s vasszerkezetes tetővel látják el. A Széchenyi úti részen három emeletnyi magasságig mennek fel s j itt a lapostető megoldást választ- | ják. Az építkezés egyik érdekessége, hogy a bejárati résznél a 6 méter 20 centiméter széles bejárót portálszerűen képzik ki, ahol nyolc lépcső magasan lesz elérhető a „földszint”. Az épület Széchenyi út felőli sarkát egyébként az első emelet magasságáig átvágják, hogy ezáltal zavartalanabb legyen a közlekedés. Közel 80 helyiség — dolgozó szoba, tárgyaló terem, kultúrterem és mellékhelyiség — lesz majd a háromemeletes tömbben, j amelynek Széchenyi úti részébe j már a jövő évben be akar köl- j tözni az igazgatóság.--0----- *» VOVUU, BUL örök némaság világában élnek, mert nem jut el hozzájuk a hang, a beszéd, a nyelv szépséges csengése... Hiába beszélsz hozzá, nem hallja, csak látja a száj mozgását. Próbálna válaszolni, de'csak furcsa, halló és beszélő ember számára ismeretlen hang- foszlányok hagyják el szájukat.,. Siketnémák. Több mint kétezer él belőlük a Nyírségben, s azok, akik a megyei szervezet tagjai, már eljutottak az elismerésig. Figyelemreméltó munkát végeznek az izzó vasak birodalmában Kisvárdán a Vulkánban. Nvólcáh dolgoznak itt ilyenek, s iük Talári Imre és Bállá Ferenc már kitüntetést is kaptak. Fekete Antal és a többiek kosarat fonnak a Szabolcs-Szatmár megyei Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet székházában Nyíregyházán, Jónás László a Keletmagyarországi Faipari Vállalat megbecsült munkása... De lehetne sorolni tovább. Társadalmunk szerető gondoskodása övezi őket. A fiatalokat K'ácott tanítják meg, szakmái adnak a kezükbe, hogy érvényesüljenek az életben. Enyhítik fájdalmukat azzal, hogy beszélni tanítják, s halló készülékekkel sietnek segítségükre... így jutottak el a kisvárdaiak odáig, hogy színjátszó csoportot alakítottak, s tapsoltak nekik Debrecenben és a fővárosban is.. Balia Ferenc írja részükre a színdarabokat, s. ő is tanítja sorstársait... S, hogy mennyi tehetség van közöttük, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Helsinkiben megrendezett sportverseny, ahol a magyar siket-némák kiváló eredményeket értek el... Nagy a szorgalom és az akarat bennük. Tanulnak számtant és földrajzot, foglalkoznak politikai kérdésekkel, s csak dicsérendő, hogy Décsi János a gyógypedagógiai iskola tanára olyan nagy türelemmel és szeretettel tanítja őket, aki vetítettképes előadásokat és felolvasásokat is tart részükre... Csak az a baj, hogy egyedül a Nyíregyházán, élők járnak erre a tanfolyamra, s a kétezerből elég kevés tagja van a megyei csoportnak... S azért dolgoznak, hogy a többieket is beszervezzék, $ közösen segítsék.« <F. K.| Szép történet j assttott, sapkáját ösztönösen lökte feljebb a fején s figyelte a gép hangját. Megállt, s a kerék fölötti vasra támaszkodva leugrott. Hallgatott, figyelt, közben káromkodni lett volna kedve minduntalan. Mert csak ő ilyen szerencsétlen! Itt áll előtte a nagy tábla, látni is alig a. végét, nekiszabadulhatna istenigazában, hogy csak úgy hasadna a föld és nem húz ez a tragacs. Nem húz, hogy a... vutanatok alatt hetek, hónapok vonultak el emlékezetében. Mennyi reménységgel ült fel a traktorra, s hogy örült az első apró sikereknek is. Igaz, csak tavaly ősz óta tartozik a szálkái gépállomáshoz, de már azóta is sikerült bizonyítani, hogy gépre való ember ő. T Sáráknak tűnő per- cek, napoknak tetsző órák múltak el s Tóth László gépe az istennek se mozdult el az „egyes” sebességről a szamoskéri Kaszáló dűlőben, az Űj Élet földjén. Pedig ezer szem is lesi talán a haladását, hiszen a vetőszántás sorsdöntő munka az esztendőben. És nem megy ez a vacak! Aztán mi lesz a keresettel? Pedig hogy mondta otthon az asz- szonynak: most jött el a traktoros ideje, meglásd csak...! De így? Olyan kemény ez a kiszikkadt föld is, mintha az esőtlenségben kővé meredt volna, törik benne az ekevas, sokszor kell cserélni... Időbe tellett, amíg megjött a terület szerelője, vele együtt Tóth, László kedve. S amilyen reményteljes volt a várakozás, olyan kedvfonnyasztó lett a búcsú. Nem lelik a baját, hiaba kerülgetik, riasztalak „ooncolgatják”... /V am húz. Csak L ’ egyessel. Az idő meg mintha rákapcsolt volna. úgy rohan el a nappal, a csillagok is alig hunyorítanak néhányat, máris rájuk ragyog a kelő Nap. Csak a szerencse nem Tóth László traktorosra, itt a kéri halárban.. . S míg kinn a csillagos estében betegen dohogott a fáradtnak látszó gép, addig a traktorosok „főhadiszállásán”, benn Szálkán két emoer jelentkezésre nyújtotta a kezét. — Hadd segítsünk rki rajta... Masnap a kakasszu- val rajtolt Nemes Sándor a nagydobosi, és Bulyáki József a hodászi körzet szerelője évtizedes tapasztalattal, segíteni. Segíteni, kötelességen felül, emberséggel, még akkor is, ha versenyben „ellenfelek”. Rajtuk nem fog ki egykönnyen a rakoncáskodó gép, kitapogatták a hibát, a helyszínen megjavították az üzemanyagsza- balyzót, indítottak, s a következő pillanatban már a Tóth Lászlóéval együtt kerekedett mosolyra az arcuk. /lit történt ez nem'S rég, a széles határban, ahol csak azt látni, hogy hosszú csíkokban barnái mar a föld s ahol egyenletes dobogással hatad előre, kapaszkodik a kis dombhajlatokra egy traktor. —angyal. 3
