Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1961-09-22 / 223. szám
SZÁMVETÉS ELŐTT A szérűskertet övező gyümölcsösben, az öreg Batul almafákon, már csak a levelek zörögnek. A Jonathán fák még terhük alatt görnyednek. Itt az ősz. A kertben frissen rakott silókazal emelkedik ki jó méternyire a gödörből. Férfiak villával egyengetik rajta az újabb réteg búzatöreket és a répaszeletet. Hogy milyen Ide igyekszünk Angyal Lászlóval, a jánkmajtisi Dózsa Tsz főkönyvelőjével. Az irodában sokáig kerestük a riportalanyt. Nem akartunk magasabb keresetű állattenyésztőt, fogatost. vagy takarmányost, végül a növénytermelésből Bíró Józsefre esett a választás. Ö tizenkét holdas gazda, harmadmagával dolgozik a közösben, s mint a bérösszesítő elárulja, neki 8306, Károly fiának kéreken 8000 és lányának, Juliskának 5324 forint volt augusztus végéig a keresete. Kereset. igen, mert Jánkmajtison tavasz óta munkabérben — és nem munkaegységben számolják a jövedelmet. A hatvanhat esztendős Bíró Jóska bácsi valóban ott van a silókészítők között. Ez szerencse, mert nem kell miatta eseta jövedelem ? leg bejárni az egész határt. De nem könnyű mégsem egy emberrel beszélgetni, különösen akkor, amikor látszik rajta, hogy nem , szívesen hagyná ott a murikát, meg a többieket. így a „családi riportból” közös beszélgetés lesz. Különösen a kereset iránti érdeklődésemre figyelnek fel többen is. No, úgy általában elégedettek, s csodálkoznak is, hogy sikerül a tsz-nek minden hónapban megoldani a fizetést A múlt havi átlagfizetés is 1100 forint volt. Inkább néhány bosszúsággal hozakodnak elő. Nemes József panaszkodik, hogy „elveszett” augusztusban néhány napja. Apáti István meg afölött nem tud napirendre térni, hogy 1800 forintos fizetéséből megkapja-e a benntartott húsz százalékot. Kínéi« van igaza ? Apáti beszédére többen is helytelenítően csóválják a fejüket. Végül alkudozásba kezdenek. Ha nem hisz benne, adja oda a húsz százalékot, most. „kápé”, a feléért. — Nem ettem én azért bolond gombát — vágja ki magát a kényes helyzetből Apáti. — Hanem ez az elkallódott Mattok dolga komoly dolog — mondja Bíró József. — De inkább csak a mi brigádunkban. A brigádvezetőnek kellene nyilvántartani a végzett munkát, meg a tagokat, s nem a csapatvezetőknek, akik maguk is velünk dolgoznak. Juliska, a lányom. aki a gyümölcsös brigádban dolgozik, este már mindig tudja a brigádvezetőjétől. Szegedi Antitól, hogy aznap menynyit keresett. — Az lenne a jó a mi brigádunkban is — mondják a többiek, — hogy tudnánk menynyi a norma, s mi a bére. — Magam, meg a családom megvagyunk, — folytatja Bíró József. — Hárman mindig hazavisszük a havi 2500-at. Nem birok annyit, mint a fiam., felkarra rokkant vagyok, de azért a nekem való munkában elmoz- gok. — Menni kell, csinálni, akkor van látszatja — szól közbe Demeter István. — Magam sem gondoltam... A múlt hónapra majdnem ezerhármat vittem haza, tisztán, — És a régi, meg a mai...? — kockáztatom meg félkérdé3- sel Bíró bácsi felé. ^agybirtokosoU vagyunk Az öreg akkurátusán megtöm- ködx a pipáját, rágyújt, i s az első füstkarika után válaszol. — Értem.' Hát, tudja, tizenkét hold... Jó föld. Meg a jószág. Volt. — Nem panaszkodhattam. Most sincs rá okom. A család is megritkult, de egy birtokon vagyunk. A nős fiam kocsis, Bálint, a vöm, takar- mányos. Ők még jobban keresnek. — Szóval, az a havi két és félezer — folytatja, meg'szor- tyogtatva a pipát. — Nyolc mázsa hereszéna prémiumként. Az égy hold cukorrépából is — 209 mázsát megad — vagy húsz mázsának a hasznát várom. Úgy hírlik, száz forint munkabérre nyolc—tíz forint jut nyereségként. Ott van a háztáji terület, meg a házkörüli haszon; egy disznót, két borjút szerződtem. — Hát így nézünk ki — fejezi be a felsorolást Jóska bácsi. Fogja a villát, kapaszkodik vissza a kazalra s onnan szól még vissza. — Hogy mennyire rúg pontosan, az majd év végén kiderül. De az egészből egy már nagyon biztos: nincs annyi gondom, mint régen volt. Samu András t * <7/1 menet a @Jbeinamellől II. 'fjetdfíq tmbtxrk földjén Őszibarack szedés a nesze bán termelőszövetkezetben. A Cserno more partszegé- ^ lyén — s itt most nem á vidámságtól hangos külföldiekkel telt fürdőtelepekre gondolok — szorgalmas és jókede- lyű emberek élnek. Bátran kimondhat juk, hogy boldog emberek. És nem frázis. Saját magam győződtem meg erről Kobleskovóban. a volt partizán- fészekben és Ne- ssebárban, ebben a sokarcú városban. Kobleskovo faluban jártdmkor éppen évfordulót ünnepeltek, egy partizáncsata évfordulóját. 1944 szeptember első napjaiban a falu- cin mintegy 300 partizán . tartózkodott. a németek bekerítették a falut és a környező hegyek tetejéről lövöldöztek le 150 partizánt, de a nép végül is győzött! A partizánharcok dokumentáló,sa céljából az évforduló alkalmával felavatott múzeumban kiállítást rendeztek. Egy idős néniké kalauzolt végig a kiállítási termeken s hősi halott fia arcképe előtt ezt üzente a szabolcsiaknak: — Ez az én gyermekem. Fiatal költő volt, bár élne még! Bár írhatna verseket arról, hogy a kiontott vér nyomán boldogság fakadt a Cserno more partvidékén. Büszke vagyok hős fiamra, hogy ilyen gyermekei szültem. Mondja meg otthon, hogy jól élünk, mindenünk van, legyenek ők is olyan boldogok, mint mi itt... őqtj üt anttLtjnek auiálxuJ.ita aan. . . A kobleskovoiak nagyon értékelik vérrel kiharcolt szabadságukat. De nemcsak ők, hanem a bolgár nép zöme is. Neszebárban a „Szeptember 9" nevet viselő termelőszövetkezet tagjai is hasonlóan vélekedtek. Ez a közös gazdaság 1959-ben i falu termelőszövetkezeteinek egyesülése útján jött létre. 3017 tagja van és a területe 70 ezer dekár (12163 kh), hasonló Nagyecsed határához. A bolgár termelőszövetkezetek átlagos nagysága 8 ezer hat. hold, a ..Szeptember 9” tehát nagyobb az átlagosnál. A gazdaság nem egészen intenzív gazdálkodást folytat. A szántóföld közel 45 százalékán búzát, kukoricát és árpát termelnek, 7 százalékán ipari növényeket (gyapot, dohány, napraforgó, bab), a szőlő, gyümölcs és öntözéses kertészet 12,5 százalék. Panelelemes építkezés Pécsett. (Baranya m.) 1958 tavaszán kezdte meg a Baranya megyei Építőipari Vállalat a kísérleti lakások felépítését nagy panelelemekből. Az idén már folyamatosan gyártják az elemeket s átlag naponta egy lakáshoz szükséges elem készül. Év végére több mint 100 lakást építenek lel ilyen módon. A pécsi salakhcgy tövében — az egyik olcsó nyersanyag mellett — létesítették a panelüzemet, amelynek Kibővítését 1963 közepére fejezik be. (MTI Fotó: Kölcscnyi Zoltán felv.) 45-50 mázsa kukoricatermés holdanként a nyíregyházi Dózsa Tsz-ben Az elmúlt ősszel a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet határában, az idei vetésű kukorica alá 30—35 centiméteres őszi mélyszántást végeztek. S tavasszal nem mulasztották el a közvetlen vetés előtti talajelőkészítést sem és ilyen magágyba került a 260 hold kukorica. A növényápolási munkáknak mindig időben igyekeztek eleget tenni és most, hogy teljésen kifejlődött, valóságos erdőhöz hasonlít a hatalmas kukoricatábla. Egyáltalán nem sínylette meg a meleg nyárt s a hosszan tartó szárazságot. A dús levélzetű szár két és fél, M"M M * M4*H "M'**M**MH három méter magasra is megnőtt és karvastagságú csöveket fejlesztett. S a Martonvásári 5-ös, 1-es és 39-es hibrid-vetőmag termése mintegy 170 holdon most átlag 45—50 mázsa csöves termést ad. De a többi részeken is meglesz a közei 30 mázsa termés. A jó talajelőkészítés és aa időbeni munkaráfordítások mellett persze az is hozzá járult az eredményhez, hogy holdanként 21—23 ezer tövet vetettek* illetve hagytak meg termésre. És a tagság a legjobb bizonyítékát látja most annak, hogy a tudományos megállapítások alkalmazása mennyire hálás dolog, A gazdaság intenzivítása évről évre emelkedik. A tervek szerint különösen a gyümölcs- termesztés területét növelik. Igen jól díszlik ott az őszibarack. Jelenleg egy 52 holdas barackosuk van, pár év múlva azonban ez 520 kát. hold nagyságú lesz. Az első telepítés csupán 3 éves (9 fajta és alacsony- törzsüek), de máris igen szép termést adott. Az állattenyésztés is szépen fejlődik. 1348 szarvasmarha. 12 500 birka, 3600 sertés, 45 700 baromfi, 550 ló és 170 család méh a mostani állomány. A gépállomások beolvadása a termelőszövetkezetekbe folyamatban van. Ennek a gazdaságnak van már 8 Zetorja, 2 nehéz traktorja, 15 teherautója, egy autóbusza és egy személygépkocsija. JXjétíulti s zabadi ág Minden hónapban rendszeresen adnak előleget, melynek összege 400—450 leva, mintegy 650 forintnak megfelelő pénz. Az egész évi előleg a felét teszi ki a teljes részesedésnek, amely tehát 10—11 ezer levára rúg. Tapasztalataim szerint a munkások és a szövetkezeti parasztok életszínvonala nagyjából egyszinten mozog. Utóbbiak havi átlagos jövedelme 1300 forintnak felel meg. A tsz- íagok természetesen kedvezményes áron megvásárolhatják a tsz-től a szükséges élelmicikkeket és a takarmányt állataik számára. A nálunk is bevezetett szociális juttatások melleit Bulgáriában már sok helyen bevezették a 14 napos fizetett szabadságot is a termelőszövetkezetekben. A tagság elégedett, írniuk a szövetkezeti öntudat igen fejlett. A közös tulajdont megbecsülik, állandóan fejlesztik (évente a jövedelem 18 százalékával). Nagy gondot fordítanak a tanulásra, a kiváló dél- gozók megjutalmazására, a dolgozók legkisebb észrevételeinek azonnali orvoslására stb. A bolgár nép igen nagy utat tett meg eddig a hosszú elnyomatás okozta mélységből a jólét, a kulturálódás útján. A bolgár haza földjén már nincs úgyszólván semmi, ami a régi „sötét Balkán" maradványa volt. Bulgáriában ma fényesség ragyog az emberek homlokán, a szabadság, a jog, a tudás, az alkotás fénye. Evoe Burgasz, Naposkert, Kobleskova! További sok sikert, kedves bolgár barátaim! lajtai) Antal
