Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)
1961-08-18 / 193. szám
A főméinök elégedett a nagyhalászt Petőfi Termelőszövetkezet első. idei szárazdohány szállítmányával. A tizenhárom mázsás tétel világos osztályozással, többségében kettes minőségben került átvételre. A képen Grasseli Miklós, a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat főmérnöke Asztalos József elnökhelyettessel és Bácskái János dohánytermelési felelőssel a beszállított dohány minőségét ellenőrzik. Külföldre exportálja a mentát a Herbária nagyhalászi üzeme Megkezdődött a menta átvétele - 80 kh menta termelése a nagyhalászi termelőszövetkezetek jövő évi tervében Nemrég kezdte meg a menta átvételét a „Herbária” Országos Gyógynövény és Selyemgubó Szövetkezeti Központ nagyhalászi üzeme. Nagyhalász és környéke már évtizedek óta foglalkozik, külföldön is igen keresett magyar menta termelésével, mely egyébként is jó hatóanyagot tartalmaz. A környék lakossága igyekszik is kihasználni ezt az igen jól jövedelmező gyógynövényt. A nagyhalászi dolgozók eddig kétszázan adták át a mentát az. átvevőhelynek és igen sok tsz tag a háztájiban termelte. Ha csak másodosztályú levélmentát veszünk figyelembe mázsánként 2200 forint jövedelmet jelent. Jó ütemben halad az átvétel. A nagyhalászi üzem és a környék felvásárló telepei eddig a szerződött mentának mintegy 70 százalékát vették át. A nagyhalászi üzem azonban nemcsak a menta átvételével, de a menta feldolgozásával is foglalkozik. Ügy a keleti, mint a nyugati országokba — köztük Svájc, Nyugat-Németország és a Szovjetunióba — egyaránt exportálják a mentát. Hagymási József telepvezető tájékoztatása szerint a termelő- szövetkezetek a jövőben egyre nagyobb területen kívánják megoldani a menta termelését. A nagyhalászi Petőfi Tsz-ben Asztalos József tsz. elnök helyettes arról adott tájékoztatást, hogy a tsz ebben az évben 10 kh. területen termelt mentát és ezt a területet az 1962-es évben 50 kh-ra növelik. A területet már ki is jelölték és már megkezdték a talaj előkészületi munkálatait is, hogy ősszel a mentagyökereket megfelelő főidbe ültethessék. A nagyhalászi Aranykalász Tsz ebben az évben 60 mázsa szénamentát adott át 400 forint mázsánként! árban. Jövőre 30 kh. területen termelnek mentát. —nemes— Szaltoiewinli A „NAPFÉNY VÁROSÁBAN“ Z eged — így nevezték rég a Tisza-fodrozta várost. A zege szó eredetileg halfogót jelentett. Ide tart a piros és a kék Ikarusz, felfedezni az újarcú „Zegedet”. Kilencven szabolcsi ember szorong az üléseken, tsz-parasztok, sokuk alig jutott még túl a járás, a megye határain. Az újdonsült kirándulók még otthon időznek, feltört tenyerek, mutatják a nagy nyári hajrá nyomait. A motor egyenletes zúgása a cséplőgépek zenéjére emlékezteti őket. A ki- bomló alföldi táj gyönyörködteti a szemet, feledteti a fáradalmakat, egy kicsit fel is idézi... — Ott még van csépelni való... — biccent fejével egy óriási búza-asztagra a Csen- ger-melletti paraszt bácsi. Hallgatásában önérzet, természetes nyugodtság duzzad. Náluk már nincs ilyen látvány. Elmarad a békési határ, gyors szárnyakon suhan az Ikarusz. Megy a tere-íere, ismerkedik a kocsi, hátul csattog a kártyalap, nevetés csap fel, nóta is kerekedik, Szeged alatt égig nő a nótafa. Izgalom, kíváncsiság, kellemes érzés vibrál mindenkiben. Egy ezüsthajú ember szemüveget kotor elő, így biztosabb: A fiam, a legkisebbik fiam ^ itt lakik, Szegeden, tanár. Megírtam,, hogy érkezem.., Fekete András bácsi, a panyolai tsz tagja .kisvártatva magához öleli a fiát, az egész várost... Este a Dóm-téren, a szabadtéri játékok színhelyén megelevenedik a mesevilág, szín- relép János vitéz. Jancsi és Juliska a puha pázsiton ölel- kőzik, nem is sejtik, hogy oda- fönt nehéz felhők gyülekeznek. Egyszerre villám villan a szemekbe, megered a felhők valamennyi csatornája. A nézők, a hét és fél ezer ember futva igyekszik az árkádok alá. A hangosbemondó nyugalomÜzemből - üzembe: Hogyan lett éliizem a Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat? Hogyan is válik egyszerre élüzemmé egy vállalat, amelyik idestova hat éven keresztül csak most tudta visszahódítani ezt a megtisztelő címet? A hír még elég frisskeletű ahhoz, hogy elgondolkodjon rajta az ember. A féléves termelési terv 100,3 százalékra, az egy munkásra eső termelési érték 103,4 százalékra való teljesítése és a létszámkeret 97 százalékos felhasználása a számszerű bizonyítéka annak, hogy az elmúlt félévben eredményes munkát végeztek a VAGÉP dolgozói. De vajon mi húzódik a számok mögött? Kezdjük talán az elején. A Központi Bizottság határozatára, a vállalat már az elmúlt év decemberében elkészített egy műszaki intézkedési tervet. Ebben meghatározták az elvégzendő feladatokat, mint például a kapacitás maximális kihasználása, a műszaki normák bevezetése és az egyéb szervezési kérdések megoldása. Az intézkedési terv végrehajtása során kiderült, hogy a meglévő és üzemelő gépek korszerűtlensége következtében ezek használhatósági foka igen alacsony. Ehhez hozzájárult még az is, hogy megfelelő férőhely és műhely hiányában egyes üzemrészek munkásai a szabadban kénytelenek dolgozni. Rossz idő esetén így a műhelyekben túlzsúfoltság keletkezik s ez csökkenti a munkateljesítményt. A munkaidő jobb kihasználása márcsak azért sem volt lehetséges, mert a vállalat csak forintértékű tervteljesxtésre volt kötelezve és így az erre vonatkozó adatokkal sem rendelkeztek. Hatalmas szervezési feladat volt ilyen körülmények között a Központi Bizottság határozatának megfelelő normakialakítást végrehajtani, a prémiumos idő- bérrendszerröl áttérni a norma szerinti bérezésre. Ennek érdekében függetlenített normást állítottak be, aki rendszeres munkanap-fényképezések alapján tesz javaslatot a munkaidő jobb kihasználására vonatkozóan. Az átállás nem volt zökkenőmentes. A reálisan megállapított új normák ellenére is, a próbaelszámolás idején csak 95 száza100 mázsa terményt adott ajándékba az idős, munkaképtelen tagjainak a mándoki Új Élet Tsz Nem feledkezik meg az idős, munkaképtelen tagjairól a mán- doki Új Élet Tsz vezetősége. Az idei gazdag aratás és cséplés befejezése után eddig 60 mázsa búzát és 40 mázsa rozsot adtak ajándékba az idős tagoknak. Ezenkívül 500 mázsa szalmával is segítették őket. Mintegy 50—60 tagot érintett ez a juttatás, melyet a szociális alapból fedeztek. Gondolnak a nagyobb betegekre is. Nemrégiben 500 forinttal segítették Borbély Lajost, s házassági segély címén ugyancsak félezer forintot kapott Galambos Ilona. Az őszi időszakban, mint azt tavaly is tették, tüzelővel is segítik az idősebbeket. Közel harminc fő azoknak a száma, akiknek házhoz szállítják a téli tüzelőjüket. Megalakították a tsz-ben az önsegélyező csoportot is, s a havi 10 forint tagdíj felét a szövetkezet fedezi tagjai helyett a szociális alapból. Vass Lajos és Lévai István már élvezik is en- ,nek hatását, hisz a jó munka 'jutalma képpen üdülni vannak. ra int és jó időt Ígér. Néhányszor azonban újra, meg újra elered az eső, de a nézők nem tágítanak. Végül magasba lendülnek a kezek: — Csillagos... Folytatódik is az előadás. Árad a csodálatos mesevilág, még az előadás után is... — Olvastam én ezt, — magyarázza a körülállóknak az egyik földink. — De ki gondolta, hogy ilyen szépen elő lehet adni. Az elismerés, a csodálat egyöntetű, de néhá- nyan nem titkolják el véleményüket sem. — Jane» Juliska, én úgy emlékszem, nem ölelkőztek ennyire abba a könyvbe, — teszi be a garast valaki. — Juliska még ugyan szende kislány volt, nem ilyen enyelgő... A francia királyon annyit ^ nevettem, a könnyem is kicsordult, de ennyire ütődött- nek nem gondoltam. Gyávának igen, de ilyennek...? — tűnődik el egy fiatalember. — Maga meg honnan veszi a tudományt...? — csap közbe csípősen az egyik szatmári menyecske. Az „avatatlan” kritikus zavartan elhallgat, helyette ismerőse válaszol: — Honnan? Esti iskolába jár, velem együtt... Az első szegedi éjszaka után sodorja tovább a kirándulókat az élmények sodra. Szeged nemcsak híres, fényes város is, tiszta, ragyogó. Évente átlagosan 2050 óra napfényt élvez, ezért is hívják a „napfény városának”. Nemcsak a kétarcú, múlt és jelen vonásait viselő Szegedet ismerik a szabolcsi parasztok, kezet szorítanak az emberekkel is a dolgos, városát, történelmi hagyományait szerető szegedi emberrel. E találkozások kölcsönöznek mély tartalmat a kirándulásnak... Itthon patakzik a beszéd. Balogh Vilma, Botos Ica és még sokan nem felejtik el a kedves várost... Élményeikben, örömeikben osztozik majd a rokonság, az egész falu. Sok ilyen kirándulás vár még a tsz-parasztokra az Állami Biztosító önsegélyező soportjának jóvoltából. S min41 népesebb* válik megyénkben e csoport, annál több szabolcsi ember ni el, azt a sok szépet, amiből eddig a parasztemberek nem részesültek. De önállóan is számos kirándulást, üdülést rendezhetnének a megye tsz-ei... IT ilencven szabolcsi parasz- tot meghódított a „nap- íóry városa”, s ők is meghódí tották azt... Páli Géza lékos volt az átlagos teljesítmény. Ebben az időben a párt- szervezet taggyűléseken, nyilvános pártnapokon, a szakszervezet termelési és szakszervezeti tanácskozásokon, majd részlegenként! megbeszéléseken foglalkozott a normarendezés szükségszerűségével. A jó szervezés, a műszaki színvonal fokozatos emelése és a fel- világosító munka eredményeként kialakult munkaverseny magával hozta a termelékenység emel« kedését. A próbaelszámolást követő időszakban már 110—140 százalék között volt a részlegenként! átlagteljesítmény. Az eredmények alakulásában nagy szerepe van a szocialista brigád cím elnyeréséért kialakult versenymozgalomnak. A versenyben résztvevő két brigád célkitűzéseiben a tervteljesítésen kívül elsősorban az anyagtakarékosság és az önköltségcsökkentés szerepel. A termelékenység további növelése érdekében a vállalat vezetősége tervbe vette, hogy a következő évben fokozatosan kicserélik az elavult gépeket és a szolgáltató részlegekre is kiterjeszti a norma szerinti elszámolás rendszerét. S ha akadt is a vállalatnál a normarendezés során egy-két borúlátó hangulatrontó, azoknak most tanulságként kell, hogy szolgáljon a holnap délután — a Sóstói Szálló nagytermében megrendezendő élüzemavató ünnepség Ezen az ünnepségen több inint 30 ezer forintot osztanak ki a jó munkát végző dolgozók között és ennek keretében tizenheten kiváló dolgozó oklevelet és hárman kiváló dolgozó jelvényt kapnak, összesen hetvenen kapnak pénzjutalmat. Mert nálunk a jó munka jutalmazása törvényszerű. S amikor a termelékenység emeléséről beszélünk, mindezt saját jólétünk emelése érdekében tesszük. Tóth Árpád. 13 ezer tagja van a megyében a biztosító és Szegélyező csoportnak Megyénkben is egyre népszerűbbé válik a termelőszövetkezeti tagok biztosító- és önsegélyező csoportja. A megyében jelenleg 13 ezer tagja van a csoportnak, az év végére 20 ezerre akarja növelni a tagok számát az Állami Biztosító. A fel- világosító jellegű szervező munkához van is elegendő meggyőző érvük. Másféléves működése alatt a Szabolcs-Szatmár megyei tsz-tagok biztosító és önsegélyező csoportja 800 tagnak nem kevesebb, mint 161 ezer forintot fizetett ki, házassági, szülési, s egyéb szociális segély címén. Ezenkívül 464 tsz-tagot üdültettek, s vittek kirándulásokra, tizenegyet pedig külföldi üdülésben részesítettek. Az év második felében még 250 szabolcsi tsz-tag vehet részt belföldi üdülésben, természetesen jut pénz a különböző segélyek kifizetésére is.
