Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)

1961-08-05 / 181. szám

1 Szovjetunió kormányának jegyzéke az Egyesült államok kormányához a német békeszerződésről «MjrtsÉSfe a S. oMahvfc) gpatasofcoa mindenkor kész meg- vrrsgakn a megoldatlan német problémák rendezésének kérdé­sét” de ugyanakkor, r#iként ko­rábban is, ellenzi a német bé­keszerződés megkötését és a nyu­gat-berlini helyzetnek ezen az alapon való rendezését. Mindezt olyan megjegyzésekkel kíséri, hogy ez „komoly következménye­ket vonna maga után”, „komo­lyan fenyegetné a nemzetközi békét”, sőt felveti azt a kérdést, hogy a NATO tagállamai „ho­gyan értelmeznék” azoknak az államoknak a lépését, amelyek a Németországgal való békekötés- útjára lépnek. Ilyen körülmé­nyek között mit ér a washingto­ni kormánynak az a bizonykodá­sa, hogy kész a tárgyalásokra. A szovjet kormányban felme­rül a kérdés: vajon mindennek mi a célja? ’ Talán olyan helyzetet akarnak teremteni, ©melynek eredménye­ként még jobban növekednék az amerikai katonai monopóliumok nyeresége? Ismeretes, hogy az Egyesült Államok legmagasabb köreiben már most arról beszél­nek, hogy küszöbönáll az adók emelése, az árak emelése és ál­talában a lakosság életszínvona­lának csökkentése. Az Egyesült Államok egész helyzetére egyre jobban rányom­ja bélyegét a háborús pszichózis, amely kiélezi a nemzetközi hely­zetet. Ez természetesen örömet kelt a nyugat-németországi mili­tarista és revansista körökben is, hiszen Nyugat-Németországban néhány hónap múlva parlamenti választások lesznek, Adenauer kancellár pedig mindig a hideg­háború révén igyekezett megsze­rezni a választók szavazatait. Ha pedig az a cél, hogy tly- módon nyomást gyakoroljanak a Szovjetunióra, akkor már ideje volna tudomásul venni, hogy a fenyegetések nyelve a legkevésbé alkalmas a Szovjetunióval szem­ben és éppen ellenkező ered­ménnyel járhat. A szovjet kormány kijelentette és most is kijelenti: javasolja a békeszerződés megkötését Német­országgal. Ha valamely hatalom, vagy hatalmi csoport olyan cse­lekményekhez folyamodik, ame­lyek veszedelmes következmé­nyekkel járnak, ez nem a Szov­jetunió lesz. Azokért a békére nézve esetleg veszélyes következ­ményekért, amelyekre az ameri­kai kormány céloz, a felelősség teljes súlyát azok fogják viselni, akik a béke ellen irányuló lépése­ket tesznek. A Szovjetunió és a többi békeszerető állam pedig helyt tud majd állni a jogos ügyért, biztonságért, a békéért. A szovjet kormánynak nem szándéka a helyzet kiélezése. Ép­pen ellenkezőleg, békére és a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik a német békeszerződés megkötésével és az államok kö­zötti békés együttműködés útján. A béke biztosítása és az államok békés együttélése a Szovjetunió külpolitikájának alapja. A szov­jet kormány politikájában ezt tartja szem előtt, amikor felveti a Németországgal való békekötés feladatát. Kifejezi azt a remé­nyét, hogy az Egyesült Államok kormánya teljes komolysággal fogja fel e kérdést és á maga ré­széről elősegíti e problémának a békét szolgáló együttes megoldá­sát — fejeződik be a szovjet jegy­zék. ★ Thompson, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövete kije­lentette, hogy a szovjet jegyzéket; eljuttatja kormányához. ★ Gromiko szovjet külügyminisz­ter augusztus 3-án az amerikaiak­nak átnyújtotthoz hasonló jegy­zéket juttatott el Roberts angol és Dejean francia nagykövetnek válaszként a három nyugati ha­talom 1961. július 17-én kelt jegyzékeire. Ugyanazon a napon Gromiko emlékiratot nyújtott át Günther! Schollnak, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai . ideiglenes, ügyvivőjének válaszként a bonni kormány 1961. július 12-én kelt: emlékiratára. Az országos verseny frontjáról jelentjük ? A esengeri járás 105,9, » tiszalök! járás 100 százalékra teljesítette felvásárlási tervét Az országos versenyt kezdeményező két járásban maris kiváló eredmények születtek, mind a két járás túlteljesí­tette a felvásárlás terén nemcsak a tervét, hanem a ver­senyben tett vállalását is. A esengeri járásban elcsépelték 9406 hold termesét, az összes mennyiség 66 százalékát. Szántási tervüket 82 százalékra teljesítették, ebből tar­lóhántás 2417 hold, mélyszántás pedig 6698 hold. Felvásároltak eddig 28 320 mázsa gabonát, ezzel tervü­ket 105,9 százalékra teljesítették. A tiszalöki járásban elcsépelték 11040 hold terméséi, az összes mennyiség 86,2 százalékát. Szántási tervüket 60 százalékra teljesítették, ebből tarlóhántás 890 hóid, mélyszántás 5923 hold. Felvásároltak eddig 32 400 mázsa gabonát, ezzel ter­vüket 108 százalékra teljesítették. A Szovjeínfiiié kormányának emlékirata a Német Szövetségei Köztársaság knrmányáiaoz A TASZSZ kivonatos ismertetője Mttzkva, (TASZSZ): A szov­jet kormány a német békeszer­ződés kérdésében a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányá­hoz intézett memorandumában, ismét kijelentette, hogy „javasol­ja”, az összes érdekelt felek egyezzenek meg a német béke- saerződés megkötése kérdésében. A Szovjetunió kormánya ki je­lenti, hogy csak a Német Demok­ratikus Köztársasággal akkor ír­ja alá a békeszerződést, ha ezt a megegyezést nem sikerül elérni. A* emlékirat hangsúlyozza, bogy a német békeszerződés meg­kötésének és ennek alapján a nyugat-bérli ni helyzet rendezé­sének kérdését „még az idén va­lamiképpen meg kell oldani.” Az emlékiratot Andrej Gromi­ko szovjet külügyminiszter augusz­tus 3-áin nyújtotta át Günther SeboUnak, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivőjének. Az emlékirat vá­lasz á Német Szövetségi Köztár­saság kormányának 1961. július 13-én kelt emlékiratára. A szovjet kormány a szövetsé­gi kormány válaszát úgy tekinti, az újabb példája annak, hogy „nem folytat reális politikát és eltökélten ellenez minden olyan rendezést, amely az európai béke megszilárdításához vezetné. Az emlékirat hangneméből és tartal­mából kitűnik, hogy a szövetségi kormány nem szándékozik előse­gíteni az ilyen rendezést.” A szovjet emlékirat hangsú­lyozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányának azok az állításai, amelyek szerint a békés rendezésre nem kerülhet sor csak az egységes német állam és az egész Németországot kép­viselő egységes német kormány megalakítása után „nem állják ki a bírálatot sem politikai, sem gyakorlati, sem pedig jogi szem­pontból”. ’ - •» ­A jelenlegi bonyolult helyzet­ből az egyedüli ésszerű kivezető út a békeszerződés megkötése a két német állammal. „Aki nem így gondolkodik, az ábrándokban Knlönvonat indul vasárnap reggel a DE AC—Nyár egy házi Spartacus mérkőzésre Wmt már közöltük, vasárnap reggel különvonatot indít az IBUSZ Debrecenbe, a DEAC— Spartacus NB II-ős bajnoki lab­darúgó mérkőzésre. Az indulás Időpontját már meghatározták: a különvonat Nyíregyháza MÁV pályaudvarról indul 7 óra 37 ringatja magát és politikáját a népek, köztük a német nép félre­vezetésére építi." A Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának azt az állítását, hogy a békeszerződés megkötésé elmélyítené Németország ketté­szakítottságát, a szovjet memo­randum hamisnak minősíti. Az NSZK kormánya azzal, hogy nem hajlandó részt venni a béke- szerződés megkötésében, talán az utolsó lehetőségét mulasztja el, hogy döntő lépést tegyen Német­ország egységének helyreállítása felé. A szovjet kormány megerősíti azt, hogy kész segíteni a néme­teknek Hazájuk egyesítésében, ha a németek akarják. Sohasem lám közeledése és együttműkö­dése, csak az olyan tárgyalások,- amelyeknél szigorúan megtartják a tárgyaló felek egyenjogúságát és feltétel nélkül tiszteletben tartják a két német államban fennálló társadalmi rendet. Ha az NSZK kormánya tovább­ra sem hajlandó tárgyalni az I NDK kormányával és ennek min­den együttműködési javaslatára ellenséges, gyűlölködő politiká­val válaszol, akkor magától adó­dik a következtetés, az önren­delkezés jelszava mögött az a szándék húzódik meg, hogy rá­kényszerítse az NDK-ra a Nyu­gat-Németországban fennálló rendszert. „Az NDK megingatására vagy bekebelezésére irányuló remény — jelenti ki a szovjet emlékirat — csupán ábránd, de igen veszé­lyes ábránd”. A sídvetségi kor­mánynak egyszer s mindenkorra meg kellene értenie, hogy az NDK barátja és szövetségese an­nak a Szovjetuniónak, amely mindig kész teljes erejével se­gítségére sietni szuverén jogai­nak, társadalmi rendjének meg­védésére mindennemű Merény­lettel és mesterkedéssel, min­dennemű agresszióval szemben. A Szovjetunió ismételten kije­lenti, hogy a Szovjetunió és a vele baráti viszonyban lévő álla­mok nem törnek Nyugat-Berlm szabadságára, sem belső rendjé­re. A Szovjetunió javasolja, hogy a két német állammal, vagy az egyikkel kötendő békeszerződés alapján Nyugat-Berlinnek meg kell adni a szabad, demilitarizált város státusát és meg kell terem­teni a legszilárdabb nemzetközi biztosítékokat, amelyek kizárják minden lehetőségét annak, hogy kívülről beavatkozzanak Nyugat- Berlin belügyeibe. Ezzel kapcso­latban a szövetségi kormánynak ahhoz a nyilvánvaló tényhez kel! tartania magát, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak nem lehet és nincs semmilyen joga Egy amerikai hajó kalóztámadása perckor, nyolc óra harminc­nyolckor érkezik Debrecenbe. A mérkőzés kezdete tizenhat óra harminc perc. Az IBUSZ-vonat a késődélutá­ni órákban tér vissza Nyíregyhá­zára. Visszafelé indul: 19 óra 56-kor, és ■ Nyíregyházára érkezik I 20 óra 58 perckor. MOSZKVA, (TASZSZ): A Trud című lap közzétette rend­kívüli tudósítójának jelentését a Kubába olajat szállító Trud ne­vű tartályhajó fedélzetéről. Augusztus 2-án reggel — írja a tudósító — erős köd volt a Gibraltárt szoros, közelében, ezért a Trud a legnagyobb óva­tossággal, igen lassan haladt. Váratlanul a szovjet hajó előtt feltűnt a Janet Quinn nevű amerikai hajó, amely nagy sebességgel közeledett, meg­sértve ezzel a ködben való közlekedés szabályait. A Trud kapitánya, haladéktalanul utasítást adott a gépek leállítá­sára. Ennek ellenére az amerikai hajó az előbbi sebességgel foly­tatta útját, s megfordulva,, a Trud baloldalának ütközött, majd megpróbált -eltűnni. A szovjet tartályhajó súlyos sérüléseket szenvedett, olda­lán lék keletkezett. Az összeütközés, pontosabban szólva Janet Quinn támadásának okát — mutat rá a tudósító — nagyon jól ismeri a szovjet hajó személyzete. Ismeretes, hogy az amerikai imperialisták gazdasá­gi blokáddal igyekeznek megfoj­tani a forradalmi Kubai Köztár­saságot. A Trud tankhajó esete — írja befejezésül a tudósító — azt a gondolatot kelti, hogy bizonyos imperialista körök nyílt provo­kációkra is képesek Kuba gaz- dasági blokádja érdekében. Észak-angolai helyzet (MTI): Az angolai nép fegy­veres erői hősiesen harcolnak a portugál gyarmati csapatok nagyarányú támadásai ellen és mint az Űj-Kína hírügynökség jelenti, mintegy 70 ezer négy­zetkilométernyi területet szilár­dan tartanak Észak-Angolában. Az angolai hazafiak — pén­tek hajnalban érkezett AP?­tudósítás szerint — Carmona térségében hajtottak végre na­gyobb támadást. összetűzésre került sor portugál katonák és angolai hazafiak között a Carta- cajungo mellett lévő erdőség­ben és a Nambula-folyó köte­lében lévő Camabateiáúó! ajw- gatra ás. I [egyezik azonban bele abba, hogy •megsértsék a németeknek saját [belső problémájuk önálló megol­dásához való elidegeníthetetlen [jogát.- A szovjet emlékirat ismételten [felhívja a szövetségi kormány fi-' •gyeimét annak a próbálkozásának [a tarthatatlanságára, hogy a bé­keszerződés kérdésének megoldá­sát tegyék függővé az ellenőrzött ’általános leszerelésre vonatkozó •egyezmény megkötésétől. [ A Szovjetunió kormányánaK az •a meggyőződése, hogy a német [nép körében meg kell dönteni ■azok álláspontját, akik' a revans [gondolatát dédelgetik, s követke­zésképpen gyászos útra sodorják [az NSZX-t. „Ennek megvan az •eszköze — mutat rá a szovjet kormány, —, mégpedig a német békeszerződés haladéktalan meg­kötése, és ennek alapján a nyu­gat-berlini helyzet rendezése. A szovjet kormány szeretné tudni — olvasható az emlékirat­ban — vajon a szövetségi köztár­saság világosan megérti-e, hogy néhány órával sem élné túl a harmadik világháborút, ha elő­idézné ennek kirobbanását és' Nyugat-Ném;tország lakosságának legfontosabb létérdekei megkí­vánják ennek a tragikus lehető­ségnek a kizárását. Erre a legjobb és legmegbízha­tóbb eszköz a békeszerződés megkötése, a békés rendezés a hitleri Németország elleni hábo­rúban részt vett összes országok­kal és a Nyugat-Berlinben fenn­álló megszállási rendszer meg­szüntetése. A szovjet kormány elutasítja a szövetségi kormány emlékira­tának azokat az állításait, ame­lyek szerint a Szovjetunió nem ismeri el a német nép önrendel­kezési jogát, vagy pedig akadá­lyozza e jog érvényesülését, A jelen helyzetben nem vezet más út Németország békés egye­sítéséhez, csak a két német ál-

Next

/
Thumbnails
Contents