Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)
1961-08-01 / 177. szám
LAPUNK TARTALMÁBÓL: Akikről lepereg a bírálat A tiszavasvári Petőfi Tsz földjein Asztronauták SPORT A háború §zámííxé§e» az örök béke megteremtése a kommunizmus történelmi küldetése A TASZSZ kivonatos ismertetője a Szovjetunió kommunista Pártja új programjának tervezetéről Moszkva, (TASZSZ): Július 30-án közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának tervezetét. Az SZKP Központi Bizottságának júniusi plénuma egyhangúlag jóváhagyta a program tervezetét. A plénum határozatának értelmében a programtervezetet a Szovjetunió minden kommunistája, valamennyi dolgozója elé terjesztik széleskörű megvitatása végett, s végső megtárgyalásakor figyelembe veszik a vita eredményeit. A párt új programját az SZKP XXII. kongresszusa elé terjesztik megvitatás és jóváhagyás végett. A program- tervezet bevezetésből és két részből áll. Az alábbiakban közöljük a tervezet tartalmi összefoglalóját. Bevezetés A programtervezet bevezetése elöljáróban hangsúlyozza: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom úi korszakot nyitott az emberiség történetében: a kapitalizmus pusztulásának és a kommunizmus megszilárdulásának korszakát. A tervezet bevezető része a továbbiakban rámutat, hogy a nemzetközi forradalmi mozgalom középpontja a XX. század elején Oroszországba tevődött át. Oroszország hősi munkásosztálya a Vlagyimir Iljics Lenin-vezette Bolsevik Párt irányításával e mozgalom élcsapatává vált. A tervezet ezzel összefüggésben kiemeli: az 1903. évi II. pártkongresszuson elfogadott első program, amely Oroszország munkásosztályát és valamennyi dolgozóját harcba hívta a cári önkény- uralom megdöntéséért, majd pedig a burzsoá-rendszer megszüntetéséért és a proletárdiktatúra megteremtéséért, megvalósult. Ugyancsak valóravált a párt 1919. évi VIII. kongresszusán elfogadott második program is, amely kitűzte a szocialista társadalom felépítésének feladatát. A Szovjetunió Kommunista Pártja napjainkban fogadja el harmadik programját: a kommunista társadalom felépítésének programját. A kommunizmus történelmi hivatást teljesít: mentesít minden embert a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és kizsákmányolás minden formájától, a háború szörnyűségeitől, s a Földön békét, munkát, szabadságot, egyenlőséget és boldogságot teremt minden nép számára. I. rész A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet — az emberiség fejlődésének útja. Az emberiségnek világtörténelmi jelentőségű fordulata a kapitalizmustól a szocializmus felé, amelyet az Októberi Forradalom indított el, a társadalom fejlődésének törvényszerű eredménye. A tervezet első része hangsúlyozza: a kapitalizmus belépett utolsó szakaszába: a monopolkapitalizmus, az imperializmus szakaszába. Az imperializmus rothadó és haldokló kapitalizmus, a szocialista forradalom előestéje. A kapitalista világrendszer egészében véve megérett a proletáriátus szocialista forradalma számára. A tervezet ezután taglalja az Októ- beri Forradalom világtörténelmi jelentőségét, mélyrehatóan elemzi azt az utat, amelyet a szovjet nép a szocializmus győzelméig a Szovjetunióban megtett, s levonja az út legfőbb tanulságait. A tervezet megállapítja: a Szovjetunió tapasztalata bebizonyította, hogy a népek csupán a szocialista forradalomnak és a proletárdiktatúra megvalósításának eredményeként juthatnak el a szocializmusba. A Szovjetunió tapasztalata teljesen igazolta azt a marxista—leninista tanítást, amely a kommunista pártnak a szocialista társadalom megteremtésében és építésében betöltött döntő szerepéről szól. A tervezet ezután leszögezi: a Szovjetunió a kommunista építés feladatait nem egyedül, hanem a szocialista országok testvéri családjában oldja meg. A német fasizmus és a japán mili- tarizmus szétzúzása a második világháborúban a Szovjetunió döntő szerepével — kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy sok európai és ázsiai ország népei megdöntsék a kapitalisták és földesurak hatalmát. A szocializmus építésének útjára léptek Albánia, Bulgária, Magyar- ország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, s még korábban a Mongol Népköztársaság népei, s a Szovjetunióval együtt megalapították a szocialista tábort. A szocializmus útjára lépett Jugoszlávia is. A jugoszláv vezetők azonban revizionista politikájukkal szembeállították Jugoszláviát a szocialista táborral és a nemzetközi kommunista mozgalommal, s - előidézték azt a veszélyt, hogy a jugoszláv nép elveszti forradalmi vívmányait. Az európai és ázsiai országok szocialista forradalmai újabb hatalmas csapást mértek az imperializmus állásaira. Különösen nagy jelentőségű volt a forradalom győzelme Kínában. Az európai és ázsiai országok forrad l'mai 1917 októbere után a világtörténelem legnagyobb eseményét alkotják. A társadalom politikai szervezetének új formája keletkezett: a népi demokrácia, a proletárdiktatúra egyik formája. Ez a szocialista forradalom fejlődésének sajátosságát fejezte ki olyan viszonyok között, amikor az imperializmus meggyengül, az erőviszonyok a szocializmus javára változtak meg, kifejezésre jutottak benne az érdekelt országok történelmi és nemzeti sajátosságai is. Kialakult a szocialista világrendszer- a szocializmus és a kommunizmus úi- ján haladó, a közös érdekek és célok egységében összeforrt, a nemzetközi szocialista szolidaritás szálaival szorosan összefűzött szabad és független népek társadalmi, gazdasági és politikai együttműködése. A szocializmus építésének elszigetelt, a szocialista országok világméretű együttműködésétől elkülönülő irányzata elméleti tekintetben nem helytálló, mert ellene mond a szocialista társadalom objektív fejlődési törvényeinek. Gazdasági tekintetben káros, mert a társadalmi munka tékozlására, a termelés növekedési ütemének csökkentésére, s az országnak a kapitalista világtól való függőségére vezet. Politikai tekintetben reakciós és veszélyes, mert nem összeforrasztja, hanem elválasztja egymástól a népeket az imperialista erők egyesített frontjával szemben, táplálja a bur- zsoá-nacionalista irányzatokat s végső soron a szocialista vívmányok elvesztésére vezethet. A szocialista világrendszer magabiztosan halad a döntő győzelem felé a kapitalizmussal vívott gazdasági versenyben. Már a legközelebbi időszakban biztosítja felsőbbségét a kapitalista világrendszerrel szemben a teljes ipari és mezőgazdasági termelés tekintetében. Még fokozottabban megnövekszik a szocialista világrendszer hatása a társadalmi fejlődésnek, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében való menetére. A tervezetben fontos helyet kap a jelenkori világkapitalizmus válságának elemzése. Az imperializmus a hanyatlás és a pusztulás időszakába lépett — állapítja meg a tervezet. — A bomlás feltartóztathatatlan folyamata tetőtől talpig úrrá lett a kapitalizmuson, kiterjed gazdasági és állami rendszerére, politikájára és ideológiájára. Az imperializmus végérvényesen elveszítette hatalmát az emberiség többsége felett. Az emberiség történelmi fejlődésének' fő tartalmát, fő irányát és fő sajátosságait a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. Az első világháború és az Októberi Forradalom előidézte a kapitalizmus általános válságát. A második világháború és a szocialista forradalmak során számos európai és ázsiai országban kibontakozott a kapitalizmus általános válságának második szakasza. A világimperializmus most e válság új, harmadik szakaszába lépett. Ennek az új szakasznak az a legfontosabb sajátossága, hogy nem világháború folytán bontakozott ki. A tervezet a továbbiakban megállapítja, hogy az imperializmus korszakában az állami monopolkapitalizmus nagyarányban kifejlődik, majd elemzi a kapitalizmust marcangoló legmélyebb ellentmondásokat, rámutat, hogy az állami monopolkapitalizmust hallatlanul fokozza a militarizmus. A militarizmus, miközben a monopolisztikus burzsoázia egyes csoportjait gazdagítja, ugyanekkor a nemzetek kimerülésére, a népek elnyomorodására vezet. Napjainkban a nemzetközi reakció fő pillére az Egyesült Államok monopo- Usztikus burzsoáziája, amely a kapita i izmus „megmentőjének” szerepét vállalta. A tervezet ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a monopolisztikus burzsoázia még nukleáris fegyverrel sem képes szembeszállni a történelmi fejlődés megmásíthatatlan menetével. Az emberiség nem akar és nem fog meg- békülni a kapitalizmus történelmileg elavult rendszerével. A tervezet első részének következő fejezete a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalmával foglalkozik. A munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott. Fő vívmánya a szocialista világrendszer. A győztes szocializmus a maga példájával forradalmi befolyást gyakorol a tőkés világ dolgozóinak értelmére, harcra buzdítja őket az imperializmus ellen és roppant nagy mértékben megkönnyíti, e harc feltételeit. A munkásosztály világtörténelmi küldetésének teljesítése szempontjából fontos feltétel, hogy megszüntesse soraiban a szakadást. Az akcióegységben fellépő, összeforrott munkásosztállyal szemben az imperializmus egyetlen bástyája sem tud helytállni. Ugyanekkor a kommunisták bírálják a szociáldemokrácia ideológiai álláspontjait és jobboldali opportunista eljárását, leleplezik a szociáldemokrácia jobboldali vezéreit, akik nyíltan a burzsoázia mellé álltak, s lemondtak a munkásosztály hagyományos szocialista követeléseiről. A kommunista mozgalom a különböző opportunista irányzatok ellen vívott harcban növekszik és edződik. A mai viszonyok között a kommunista mozgalomban a fő veszély a revizioniz- mus, a jobboldali opportunizmus, mint a burzsoá befolyás visszatükröződése. A revizionisták tagadják a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra történelmi szükségességét, a marxista—leninista párt vezető szerepét, kikezdik a proletár internacionalizmus pilléreit, a nacionalizmushoz szegődnek. A másik veszély a dogmatizmus és a szektásság, amely kibékíthetetlen ellentmondásban van a forradalmi elmélet alkotó fejlesztésével, a kommunistáknak a nagy tömegektől való elszakadására, elszigetelődésére vezet, a kommunistákat passzív várakozásra kárhoztatja, vagy a forradalmi harc- ' ban balos, kalandos akciókba sodorja, akadályozza a változó helyzet helyes értékelését és az új lehetőségeknek a munkásosztály, valamint az összes demokratikus erők érdekében való kihasználását. A dogmatizmus és a szek- tásság egyes pártok fejlődésnek bizonyos szakaszában szintén fő veszéllyé válhat, ha nem harcolnak következetesen ellene Az SZKP abból indul ki, hogy a vevizionizmus, a dogmatizmus és a szektásság, a leninizmustól való bármiféle elhajlás ellen vívott kérlelhetetlen harc ■■.zükséges feltétele annak, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egysége (Folytatás a 2. oldalon ) KELET- VlMjr firofetírfOI . MifiVARiíSfJÁf. i?mi mi mmi w mi/upajÍaui XVIII. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM Ára 50 fillér 1961. AUGUSZTUS 1, KEDD
