Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)

1961-07-30 / 176. szám

KIELET VIlég proletérfol.egyasiíleteki í |Hir,VlKAR|7Á£ ifíiavi miKM» v JlttVjpaiíM W XVUL ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Ára 70 fillér IMI. JÜLHJS 30, VASÁRNAP I Világ proletárjai ,tgf átéljetek i A nyugati politika csődje séget nagyrészt azoknak a for­rásoknak kiapadása okozza, amelyeknek segítségével hibás céljaikat szerették volna elérni. Kimerültek azok a források, amelyekből a gyarmati háború­kat táplálták, a megveszteget­hető rendszereket támogatták. Fenntartották reménytelen szél- kakas-politikájukat például Kí­na vonatkozásában, segítették az esztelen kalandokat, mint a szuezi, vagy kubai, végül pedig megsokszorozták a szövetsége­ket, amelyek csak az elégedet­lenséget növelik. Egyes nyuga­ti kommentátorok előtt már az is dereng, hogy az erők egyen­súlya is eltolódott közben a szo­cialista tábor, a Szovjetunió ja­vára, s ezt a tényt ma már nyugati körök is kezdik — ha némi réz ignác iával is — elis­merni. Talán mindennél jobban, vi­lágosabban mutatja azonban a nyugati politika csődjét, teljes zsákutcába szorulását, siralmas válságát, ahogy a nyugat-berlini kérdést immár hetek óta körül köntörfalazzák. Hruscsov nyílt, világos, logikus bejelentéseire, — melyek minden jóakaratú, békeszerető ember számára nyilvánvalóvá tették, hogy leg­főbb ideje több mint másfél évtized után eltakarítani a há­borús maradványokat, meg­szüntetni azt a gócot, mely Nyugat-Berlin problémájával a világbékét fenyegeti — riadt kapkodás, kaotikus hangzavar, tanácstalanság, vagy dühös kardcsörtetés volt eddig min­den válasz, beleértve Kennedy nagy reklámzajjal beharango­zott szerdai beszédét is. Jog­gal kifogásolják ezzel a be­széddel kapcsolatban a tárgyl- lagosabb nyugati hangok is, hogy az elnök adós maradt benne az építőcélú javaslatok­kal. Sehol az egész beszédben egy józan érv, kísérlet valami ésszerű megoldás, valami tár­gyalási alapul szolgáló indít­vány felvetésére. Ehelyett a háborús hisztériakeltés lármá­ja, a felemelt katonai költség- vetés millióival való dobálózás vonul végig a beszéden, ami­nek a nyugati táborban is — melynek egysége egyre nyil­vánvalóbban csak fikció — egyedül Bonn tapsol lázasan és fenntartás nélkül. Pedig szinte szükségtelen itt elmondani azt újra és újra, ami ma már min­den józanul gondolkozó ember előtt világos, hogy a békekötés ténye a német kérdés kapcsán nem jelenthet „fenyegetést” senki számára és a senki által nem veszélyeztetett, ellenkező­leg, nemzetközi garanciákkal körülbástyázott Nyugat-Berlin „szabadságának megvédéséhez” nem kell fegyverkezésbe ölt milliárdokat kivenni az ameri­kai, angol, francia egyszerű ember szájából. Mindez csak ürügy, mohón megragadott al­kalom, hogy az amerikai gaz­dasági élet kátyúba került sze­kerét megvédjék az elsüllye­déstől, s hathatós katonai program millióival próbálják injekciózni a válságba került gazdaságot, ugyanakkor nem (Folytatás a 2. oldalon N Lapunk tartalmából: Nntturáfís urettéfetot Családi vasárnap ím#mni utmk Mai sportesemények Aranyló tarlókon ...: J Megszegték az új kenyeret A Balkányi Űj Erő Termelőszövetkezet sok háziasszonya már az új termésből sütheti a család kenyerét. Ifjú Csong­rádi Jánosné boldogan dicsekszik: szép és ízletes kenyeret adhat övéi asztalára. (Hammel József felvétele) A megye minden járása csatlakozott az országos betakarítási versenyhez Megyénk minden járása csat­lakozott már a csengeri és ti- szalöki termelőszövetkezetek ál­tal kezdeményezett országos ver­senyhez. így összesen már há­romszáz mezőgazdasági nagy­üzem határozta el Szabocs-Szat- márban, hogy augusztus húsza­dikára befejezi a hordást, csép- lést, a tarlóhántást és a nyári mélyszántást. A versenyhez való csatlakozás vállalásaiból kitűnik, hogy a Nyírség, a szatmári és be­regi táj szövetkezetei ösz- szesen több mint félezer va­gon gabonával szándékoznak többet eladni az államnak a cséplőgépek alól, mint koráb­ban tervezték. A mérki Kossuth Termelőszö­vetkezet 8 helyett 16 vagon tér­it tiszalöki járásban hat termelőszövetkezet befejezte a cséplést A tiszaioki járás termelőszö­vetkezetei — versenyváüaiásuk- hoz híven — mindent elkövet­nek, hogy mielőbb, és tegyük hozzá, kifogástalan minőségben teljesítik a vállalt kötelezettsé­geiket. A járásban szombaton estig hat termelőszövetkezet/fejez­te be a cséplést. A járás legnagyobb termelő- szövetkezete, a tiszadobi Tán­csics 1376 hold kalászos elcsép- lését fejezte be. 840 holdon megtörtént a szalma lehúzása is, amelyet kazalba raktak. Ez a termelőszövetkezet vállalta azt is, hogy az összes kalászos tar­lóját nyári mélyszántásban ré­szesíti és ezzel a munkával augusztus 8-ra elkészül. Az ál­lammal szembeni összes kenyér­A nyíregyházi járásban elsőként az újfehértói Vörös Hajnal végzett a csépléssel Napjainkban már a józanab- bul ítélő nyugati sajtóorgánu­mokban is mind gyakrabban esik Szó a laoszi, kubai, nyu­gat-berlini kérdések kommen­tálásával kapcsolatban a nyu­gati politika csődjéről. Hogy ez a politika súlyos válságban van, azt évről-évre többen és tisz­tábban ismerik fel a kapitalis­ta világban is. Ez a válság nem napjaink jelensége, de év­ről-évre mélyül, szimptomái mind súlyosabbakká válnak, így egyre nyilvánvalóbb felis­merése azok számára is, akik hosszú időn át nem akartak szembenézni a valósággal és igyekeztek nem venni tudomást az erőviszonyok változásáról. A sikertelenség nyomja rá bélye­gét e politika minden megnyil­vánulására: a távolkeleti és afrikai eseményekre való rea­gálásuktól erőszakos szemben­állásukig a dél-amerikai népek szinte egységesen kialakuló ál­lásfoglalásával, akik a jenki gazdasági monopóliumok po­lipkarjaiból mindinkább igye­keznek szabadulni. E politika kudarca mutatkozott meg min­dennél jobban az esztelen ku­bai kalandban és ez nyilvánul meg a -laoszi kérdésben is. Ép­pen a laoszi üggyel kap­csolatban állapítja meg talá­lóan a National Herald szem­leírója, hogy az amerikai be­avatkozás itt is hatástalannak bizonyult és csúfos kudarcot vallott. Ugyanakkor rámutat, hogy a nyugati hatalmak ne­hézségeit, egyre megoldhatatla­nabbá váló dilemmáit nem vala­mi múló jelenség, egyes sze­mélyek melléfogása, hanem politikájuk felépítése, rendsze­rükben gyökerező szerencsét­len struktúrája okozza. Tanul­ságos, amikor a lap ezt a fel­építést elemezve hangsúlyozza, hogy a kapitalista vezető hatal­mak a mai korszak legfonto­sabb kérdéseivel kapcsolatban állandóan változó magatartást tanúsítanak. Egyetlen lényeges kérdésben sincs a Nyugatnak kialakult álláspontja, építő javaslata, cél­tudatos programja. Csak a lesze­relés égető és az egész emberi­ség által lélegzetvisszafojtva fi­gyelt kérdésével kapcsolatban legalább ötször változtatták fel­fogásukat, amíg aztán — Ken­nedy legújabb bejelentéseit te­kintve — a leszerelés kérdését az újráfelfegyverkezés erőfeszí­téseivé alakították át. Ez nem jelent alapjában véve túlzottan nagy lépést számukra, hiszen féllábbal akkor is az esztelen fegyverkezési hajsza talaján álltak, amikor népeink és a vi­lág közvéleményének megnyug­tatására a legkennetteljesebb békeszólamokat hangoztatták. Stratégiájuk lényegében mindig arra irányult, hogy katonai nyomást gyakoroljanak, hiszen a békés tárgyalások nem hoz­nak búsás osztalékot a fegy­vergyárosoknak. Számos nyugati lap állapít­ja meg, hogy a teljes sikerte­lenség nyomja rá bélyegét az elmúlt évek nyugati politiká­jára. Elemzésük során rámu­tatnak, hogy ezt a ákertekn­A nyíregyházi járási tanács mezőgazdasági osztályáról je­lentették, hogy a járásban első­ként az újfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet fejezte be a cséplést. Cséplőgép alól a tér- * meny eladását ajánlotta fel a versenyhez való csatlakozásakor. Ennek már mintegy kétharma­dát teljesítette is a közös gaz­daság. A vállaji Rákóczi Tsz tagjai augusztus 12-re tűzték ki a cséplés befejezését, s ezalatt 2 ezer mázsa — a leszerződött mennyiség kétszerese — gabonát értékesítenek a gépek alól. Vállalásukat kiegészítették azzal, hogy a kenyérnekvalő mellé húst is adnak terven felül. Augusztus 20-ig 50 szá­zalékkal teljesítik túl idei sertéshizlalási tervüket, vagyis 250 darab sertéssel ad­nak át többet az Állatforgalmi Vállalatnak. — újlaky — gabona átadási kötelezettségét 26 százalékkal, ezen belül szer­ződéses kötelezettségét 66 szá­zalékkal teljesíti túl. Ez azt je­lenti, hogy 1200 mázsa szerződéses ga­bona helyett 2000 mázsa ga­bonát ad el az államnak. Szombat estig befejezték a cséplést a tiszalöki Kossuth és Búzavirág, továbbá a tiszavas- vári Petőfi, Haladás és Új Idő termelőszövetkezetek is. Ezek a termelőszövetkezetek egyben folyamatosan végzik a nyári mélyszántást és egyéb nyári munkákat is. A felszabadult cséplőgépeket átirányították olyan termelőszövetkezetekbe, ahol még nem végeztek a csép­léssel. vezett 300 mázsa szerződött ga­bona helyett 500 mázsát adtak el a Terményforgalmi Vállalat­nak. A szövetkezetben teljes erővel hozzáláttak a nyári mélyszántás végzéséhez. A járásban még egy szövet­kezet, a nyírteleki Űj Élet is befejezte a kalászosok csépiését. A hordással és csépléssel augusztus IQ-re végez a Csahold Gépállomás Különösen a nyári nagy mun­kák előtt fokozottabb súlyt fek­tetett a Csaholci Gépállomás a dolgozók javaslataira, kezdemé­nyezéseire és a vezetők legjobb igyekezetük szerint segítették, támogatták az ilyen kezdemé­nyezéseket. Az eredmény nem is maradt el. Több olyan dol­gozója van gépállomásunknak, akik ez idő szerint túlteljesítették tervfeladatukat, mint többek közül Kiss Péter, Homoki Bálint, Bakk József, Stein- binder László. Természetesen kimagasló ered­mények születtek nemcsak egy- egy globális terv teljesítésénél* hanem kombájnolásnál, kapálás­nál, vagy rendrearatás terüle­tén is. A kombájnosok közül különösen Garda Dániel és Csernyi Andor, az aratógépke­zelők közül Kepecz Gyula, a növényápolásban és takarmány­betakarítás terén pedig Rudnák János, Mankovics Pál, Tóth László és Pálinkás Miklós nevét kell megemlíteni. A jövőben gépállomásunk ve­zetősége még jobban bizik és támaszkodik a dolgozók kez­deményezésére. A csengeri járás országos fel­hívását pedig most azzal igyek­szünk sikerre vinni, hogy a hordást és cséplést augusztus 10-re befejezzük körzetünkben. És természetesen, ezzel egyidő- ben még nagyobb lendülettel folytatjuk termelőszövetkeze­teinkben a nyári mélyszántást is. Lehetőségeink biztosítva van­nak, mert — most még egye­lőre — három községben, Csász- lón, Méhteleken és Csarodán rö­videsen befejezzük a cséplést.' Ez gépeink átcsoportosításához újabb lehetőséget ad, amit igyek­szünk is jól kihasználni. Gyulai Sándor párttitkár

Next

/
Thumbnails
Contents