Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)

1961-07-30 / 176. szám

Az Elnöki Tanács elnökének fogadása a Ghánái Köztársaság elnöke tiszteletére Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pén­teken este fogadást adott dr. Kwame Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnöke tiszteletére a magyar néphadsereg köz­ponti klubjának nyári helyisé­gében. Részt vett a fogadáson Nkru­mah elnök és kíséretének tag­jai: Krobo Edusei közlekedés- ügyi miniszter, Tawiah Adama- fio, az elnöki ügyek állammi­nisztere, A. Y. K. Djin, a népi konvenciópárt kincstárnoka, E. K. Okoh, az elnöki hivatal tit­kára, M. F. Deip-Anang, Ghana afrikaügyi főtitkára, akik szín­pompás nemzeti viseletben je­lentek meg. Magyar részről megjelent a fogadáson Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács első elnökhelyette­se, Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, Biszku Béla belügyminiszter, Marosán György, az Elnöki Tanács tag­ja, Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke és Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter, az Elnöki Tanács és a Minisz­tertanács számos más tagja, a politikai, a gazdasági és a kul­turális élet sok más vezető sze­mélyisége. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képviselet számos vezetője és tagja. A fogadáson Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke pohárkö­szöntőt mondott. A fogadáson pohárköszöntőt mondott dr. Kwameh Nkrumah a Ghánái Köztársaság elnöke is. A fogadás után a vendégek tiszteletére a Duna-együttes mű­sort adott a klub szabadtéri színpadán. ftkrumaii elnök megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Dr. Kwame Nkrumah, a Gha- sök terén megkoszorúzta a má­nál Köztársaság elnöke és ki- gyar hősök emlékművét, sérete szombaton délelőtt a Hő- A téren többszáz főnyi fővá­A képen: Nyomorúságos barakok a bilbaói munkás- lakónegyedben, (MTI Külföldi Képszolgálat.) Munkásnyomor Franco Spanyolor szájában Kényszerítsék Franciaországot Tunézia szuverénitásának tiszteSetbentartására TASZSZ-jelentés a Biztonsági Tanács pénteki üléséről NEW YORK, (MTI): Tunézia kérésére pénteken újra összeült a , Biztonsági Tanács. A pénteki ülésen elsőnek Mon­zai Szlim tunéziai küldött szólalt fel. Kijelentette, hogy a tunéziai helyzet továbbra is rendkívül nyugtalanító. A francia hatósá­gok megtagadják a Biztonsági Tanács korábbi határozatának teljesítését. Sőt. az említett hatá­rozat elfogadása óta a francia csapatok növelték a megszállt területet és újabb erősítéseket kaptak. Az utóbbi napokban Bi- zerta térségében úiabb francia hadihajók jelentek meg. A fran­cia katonai repülőgépek megsér­tik Tunézia légiterét. A megszál­lók békés polgárokat támadnak meg, fosztogatnak és rabolnak. Mint Monzsi Szlim elmondotta, a francia agresszió következ­tében 812 tunéziai esett el, 1155 ember megsebesült és 633 eltűnt. a Biztonsági Tanács július 22-r határozatát. A szov jet küldöttség kész tá­mogatni a Biztonsági Tanács­ban a leghatározottabb intéz­kedéseket annak érdekében, hogy kényszerítsék Francia- országot Tunézia szuverénitá­sának tiszteletbentartására, az Észak-Afrika és a Földközi­tenger térségének békéjét veszé­lyeztető állapot megszüntetésére. Az ülés befejezése előtt a kül­döttek között szétosztották Cey­lon, Libéria és áz Egyesült Arab Köztársaság határozattervezetét. E tervezet aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Franciaország nem teljesítette a Biztonsági Tanács július 22-i határozatait és java­solja azok mielőbbi végrehajtá­sát. Az ülést szombaton délelőtt folytatták. A nyugati politika csődje rosi dolgozó gyűlt össze. Az em­lékművel szemben díszőrség so­rakozott fel. A koszorúzási ünnepségen megjelent Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, dr. Sík Endre külügyminiszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Veres József, Budapest főváros taná­csa végrehajtó bizottságának el­nöke, a külügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium több vezető munkatársa. A díszőrség parancsnokának jelentése után dr. Nkrumah el­nök Dobi Istvánnal együtt ellé­pett a díszőrség előtt, s köszön­tötte azt. Felcsendült a ghanai himnusz, majd dr. Nkrumah elnök koszo­rút helyezett el az emlékművön. A magyar himnusz elhangzása után a díszőrség díszmenetével fejeződött be a koszorúzási ün­nepség. (A vezércikk folytatása.) felejtkezve meg a fegyvergyár­tó monopóliumok búsás profit­járól. Mondanunk sem kell, hogy ezek az mesterséges in­tézkedések nem a kibontakozás­hoz vezető javaslatok az USA gazdasági problémáival kap­csolatban sem. Az igazi meg­oldást kilátásba helyező javas­latokkal ugyanúgy adós ma­radt Kennedy beszéde — mely­nek fegyverkezési adatai között szinte elveszett a tárgyalások készségére utaló néhány mon­dat —, mint ahogy a válságba süllyedt nyugati politika a nemzetközi életben is évek óta adós maradt minden konkrét kezdeményezéssel, kibontako­zást, enyhülést segítő, tárgya­lási alapot nyújtó javaslattal. És ez nem véletlen. A nyugati politika válsága mélyen benne gyökerezik a ka­pitalista rendszer általános vál­ságában, s szervesen összefügg azzal. Nevek, személyek vál­tozhatnak, vezetők kicserélőd­hetnek. — Hiába: ez önmagát túlélt, a népek felfogásával szembenálló, így gyökértélenné vált rendszer nem képes építő­célú javaslatokat, életképes ér­veket, józan, az élettel, hala­dással lépést tartó, a történe­lem áramával telített indítvá­nyokat hozni. Nem' képes egy­szerűen azért, mert életképte­lenné vált, kiapadt, nincs már ehhez ereje és nincs igazsá­ga amit kifejezhetne. Nem te­lik tőle más, mint makacs ra­gaszkodás ma már túlhaladott módszerekhez, fegyvercsörtetés, háborús hisztériakeltés, míg a népek ereje, a közvélemény hangulata oda nem kényszeríti a tárgyalóasztal mellé. FANTASZTIKUS, MÍ TUDOMÁNYOS REGÉNY 134. tJjra hangsúlyozta, hogy a tuné­ziai eseményeket a francia fegy­veres agresszió idézte elő, majd kifejezte reményét, hogy a Biz­tonsági Tanács teljesíti a béke és a nemzetközi biztonság meg őrzésével kapcsolatos kötele­zettségét. Rámutatott arra, hogy a francia kormány nem változ­tatta meg eddigi álláspontját és követelte, hogy a francia csapa­tok hagyják el Tunézia területét. Morozov szovjet küldött felhív­ta a figyelmet arra, hogy Fran­ciaország nyíltan semmibeveszi Mennyit fizet a Lottó? A 30. játékhéten 4169 409 lottó- szelvény érkezett be a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóságra. — Ötös találat nem volt. Négy ta­lálatot 58 szelvényen értek el. Ezekre 53 914 forint nyeremény jut. A három találatos szelvé­nyek száma 4685, nyereményük 333 forint. A 113 869 két találatos szelvényre egyenként 13,70 forin­tot fizetnek. Felszakadozó felhőzet Várható időjárás vasárnap es­tig: felszakadozó felhőzet, néhány helyen, elsősorban délen eső. A Stol mérséklődik és északkeletire fordul. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 20—24 fok között. Távolabbi kilátások: a jövő hét elején a hőmérséklet fokozato­san emelkedik. A hangja rekedt volt. Most már nem kérdeztem semmit. A part szélén letérdelt, s én is követtem példáját. A csillogó feke­te tenger a nyílások egyre magasabb eme­letsorait árasztotta el. Lágyan kúszott fel­felé a falakon, áthatolhatatlan felülettel vonta be, megmerevedett, mint egy ezer­tonnás izomtömeg, azután ellanyhult, s kezdett apadni. — Itt már semmi szükség ránk. Visz- szafordulunk — jelentette ki Arszenyev. Meggyújtottuk a fényszórót, s ugyan­azon az úton indultunk vissza. Tíz perc múlva a nagy teremben voltunk. Mikor a planetárium mellett haladtunk el, ahol még mindig mozogtak a világító gömbök, tekintetemet önkéntelenül is a kőbe vé­sett kettős gyűrű fekete jelére irányítot­tam — és lépés közben megálltam. Elhódí­tott egy visszaemlékezés. Ugyanaz a rajz volt a helyi barlangban is... A Venus és a Föld, amint a Nap körül keringenek. Itt másféle volt az összekötő vastag vo­nal. A Venus felszínéről indult ki és a téren át a Föld felé vezetett, át is haladt rajta, mintha keresztülhúzta volna. — Professzor úr! — kiáltottam. Gon­dolataim mintha szakadékba futottak vol­na. — Professzor úr! — kiáltottam még egyszer. De ő már nem volt a teremben. A folyosó mélyéről hangzottak egyre tá­volodó léptei. Mikor a gépkocsi visszatért, megpró­báltunk behatolni az egyik, jobb álla­potban lévő épületbe. Mivel az a kísér­letünk, hogy valami nyílást találjunk, eredménytelen maradt, jókora fulgurit töl­tetet helyeztünk el az oldalszárny egyik mélyedésében. A robbanás széjjelzúzta a fal egy részét: s az így keletkezett töré­sen bejutottunk. De bár más épületek vas­tag falait is sikerült keresztültörnünk, sem ebben, sem a többiben nem találtunk semmit, ami csak némileg is emlékezte­tett volna egy földi lakás belsejére. Az épületeknek csak külső alakja hasonlított a mieinkhez. A kékes fény nem hatolt be a házak mélyébe: csaknem teljes homály uralkodott bennük, csak itt-ott ritkította meg egy-egy, a fal repedésein beszivárgó vékonyka fénysugár. A fényszórók világa össze-vissza görbült csövek, alagutak, sí­kok, lejtők és fémes, üveges törmelékkel teleszórt tágas termek zűrzavarát tárta elénk. Többször is találtunk olyan szer­kezeteket, amelyeknek rendeltetése csu­pa rejtély volt számunkra. A nagy csar­nokokat merőleges válaszfalak osztották széjjel. E rekeszek a m^nvezstnél széle­sek voltak, lefelé viszont annyira össze­szűkültek, hogy alig bírtunk beléjük fér­kőzni. Az ilyen beméiyülésekben számos, polchoz hasonló rézsútos kiugró volt. Az utcák felülete alatt zárt útvona­lak hálózata terjedt el. Egyik emeletsor a másik alatt vezetett, némelyik teljes sö­tétségbe burkolózva, a másikat megvilágí­tották a zöldes fényű födémek. Néhol öt­hat ilyen emeletsor is összefutott egy té­ren, mely két szintre felosztott óriási dobhoz hasonlított. A felső szintből ívelt alagútak ágaztak szét, s amikor egy-egy ilyen alagútba mentünk, meggyőződtünk róla, hogy a különböző épületek belsejé­be vezetnek. A sok átjár** »'zárták a tör­melékhalmok. Nem robbantottuk fel őket, mert attól féltünk, hogy a felettünk levő számos emelet megmozdulhat és le­omolhat a megrázkódtatástól. Itt-ott még megvoltak a merőleges aknák maradvá­nyai. Régebben bizonyára járm-"vek köz­lekedtek bennük, most már azonban csak a megolvadt fémrészek lógtak le a kor­mos falakról. A legnagyobb épületek egyikében, amelynek csúcsa három részre hasadt szét, és az ég felé meresztette vázának széjjelhajló íveit, húsz-harminc méterrel az utca felszíne alatt egy templomhajó nagyságú teremben fülkékre bukkantunk, amelyeknek ellipszis alakú ablakaik vol­tak, áttetsző anyagból. Nagyon sok ablak össze volt zúzva. Itt mindent vastagon be­lepett az ezüstös por s a fényszórók su­gárkévéi átvilágították a lépteink nyomán felszálló porfelhőket, amelyek azután le­ülepedtek sisakunkra és szkafanderünkre, s csillogó fátyollal vettek körül bennün- lest. (Folytatjuk.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents