Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)

1961-07-27 / 173. szám

Mindig' úgy. hogy boZKutettnnk Most akadt kezembe a vil­lamosjegyek között a Szatnos- sályi községi tanács komp-je­gye, amint a használt jegyeket zsebemből ürí tgettem. Néhány napja ott beszélgettem a kompon, az alacsony Szamos íülött, amíg jöttek a szekerek, fáradt lovakkal, s indítottak a révészek. — Nincs itt semmi újság, — mondta nyugodtan a révész, ördög András, és társa, Gutl Miklós helyeselt. — Megy a- munka, a behordás, halad a cséplés, csak eső is kellene már, a kapásoknak. Hát a faluban? Előadások? Élményt jelentő szórakozás? Nem, most különösen nem, hiszen nagy munka hada pa­rancsol. Abban a pillanatban vala­hogy ridegnek, kegyetlennek éreztem a Szamos tükrét, y amely rezzenéstelen folydogál át az időn. De nem. Nem le- 1 hét, hogy a két révész szava így igaz legyen! Van újság mindenütt! Szamossályiban is él kultűrcsoport, olvasnak könyvet az emberek, tanulnak a gyermekek négy osztály he­lyett nyolcat, aztán többen to­vább is gazdagodnak a köny­vekből. Két kerékpáros sze­mélyében megismertem a téesz normását és egyik növényter­mesztő brigádtagját, akiknek sorsa egyenesedésével a köz­ség életének tisztulását, igazo­dását tudtam lemérni. A téesz növénytermelési brigádjának tagja tavaly még Pesten áru­sított egy közértben, fehér kö­penyben, havi 1300-ért, és azon tört^ a fejét, hogyan ossza a pénzét távol a családtól? Most büszkén vezeti a normást a friss szagú lucernaföldre, ahol többedmagával kaszált, mérje meg a napi teljesítményt. Büsz­kén, mert lám, egyesek még mindig dolgoznak, holott ö már a községet is megjárta, és rendre végzett, Aztán eszembe ötlött a bal- . kányi kultúrház, gyönyörű ter­mével, korszerű mozijával. Nyírmeggyes, a „kultúrfalu”, ahogyan magamban nevezem, aztán falvak, kicsiny községek sora, ahol számtalán erőssége épült a művelődésnek, a tudás­nak, emeletes falusi iskolák jutottak eszembe, mind a me­gyében. Vásárosnaményban nyolcvan gyermek tanul hang­szeren játszani. Hány és hány ismeretterjesztő előadássorozat kisfilmje pergett parasztembe­rek érdeklődő szeme előtt? Nagyecseden kihelyezett me- zőgaacktóágj technikumi osz­tályt kértek, meglett dolgozó parasztok. TV antennák a szal­matetős házakon — nem, ez nem jellemző. Nyíregyházán láttam egyet, egyetlen egyet. Falvakban új, cseréptetős há­zak új sorai, új utcák, új fal­vak! Csakhogy igaza volt a sza- mossályi révészeknek: nem igen újság ez már. Mint ahogy az sem újság, hogy Csengerben legalább olyan jó fagylaltot lehet kap­ni, mint Budapesten. És az új­fehértói Kertimag- és Gyógy­növénytermelő Gazdaság szeg­egyházi üzemegységének üzemi konyháján, — kint a tanyán, — olyan ebédet főznek a dol­gozóknak, hogy Nyíregyházán se különbet. De persze, mind­ezzel még Szegegyház földjén, Szamossályiben, vagy Nyír­meggyesen nem áll még a nyír­egyházi kőszínház, a múzeum kiállítási épülete, és Nyíregy­házán sem a fővárosi Állami Operaház. Azonban, egészében, lefaragtunk már jócskán abból a szintkülönbségből, amit az elmúlt korok emeltek város és falu, falu és tanya közé. Szintkülönbség — jó ez a fogalom. Mééi az emberek hét­köznapjait, méri nemcsak a második nyolc órát, a szórako­zásét, pihenéséi, hanem az el­sőt is, a munkakörülményeket, egyszóval magát az életet. A cselédlakások négyes konyhái bevonultak a közhelyek közé, óvodák és bölcsődék jóllakott, boldog' gyermekei — ez lett a valóság. De igen sok helyütt még nincsenek óvodák, nincse­nek bölcsődék, vagy még igen kevés gyermeket fogadnak. De négyeskonyhák sehol sincsenek. Járják a gépek a- határt, de még nem mindenüvé jut ele­gendő gép. És járja a Déryné Színház is a megyéi, de még nem mindenütt tudják fogad­ni, és egy 'helyre ritkán jut el. Játszanak a mozik, de még nem mindenütt igazán élvezhe­tő formában, kulturált körül­mények között. Esti Iskolákon tanulnak felnőttek, de még csak kevés számban, a lehető­ségekhez képest. És tfcbbezer különböző előadás ellenére még mindig vannak. akik talán egyen sem vettek részt. Jócskán faragtunk már a szintkülönbségből — együttes erővel. És ezt nem úgy, hogy elvettük, hanem mindig ügy, hogy hozzátettünk. Mindig többet kell hozzá­tennünk, egyre többet, Fárad­hatatlanul. S. B. Lapunk tartalmából: Záhonyi híradó Asxtronuuták SPORT Kardos Erzsi tsz-tag és Vékony Béla idén érettségi- __ zett diák a cséplésnél ismerkedtek meg. Fiatalos jókedvűk — közben sorakoznak a telt zsákok. '•■J (Hammel József íelv.) sok derűs percet ad Augusztus 1-re befejezik a cséplést egy nettel illáim pedig végeznek a legfoniosabh nyári iaiaiiminKáhkal is a tiszavasvsíri llákóczi Isz-ben Amint a sajtó hírül adta a csengeri és a tiszalöki járások versenypnozgalmát, azonnal fel­kerekedtünk július 25-én, hogy az egyik érdekelt járásban kivá­lasszunk egy termelőszövetkeze­tet: mi ott a helyzet a nagy nyá­ri munkák terén?! Választásunk a tiszalöki járásban a tiszavas- vári Rákóczi Termelőszövetkezet­re esett, ahol az összes gabonát, kereken 800 kát. holdat. A gépállomás kombájnjaival 599 holdat, a Rákóczi saját ké­vekötő aratógépével pedig 201 holdat vágtak íe. így a cséplés- re csupán 201 hold termése ke­rül. Július 25-ig elcsépelték 45 hold (érmését;, a többi csépelni- valóval pedig augusztus 1-re akarnak elkészülni. Egyidejűleg természetesen mindenféle köte­lezettségüknek eleget tesznek. A gabona szabadeládási tervet elő­reláthatólag 10—15 százalékkal túlteljesítik. Az eddigiek szerint az átlagtermés búzából 13, őszi árpából 13, tavaszi árpából 9 és faitaborsóból 11 mázsa. A mara­dék cséplés eredménye ezt már alig befolyásolja. Aug. 6: hagyományos „majális-napja“ a Rákóczi Termelőszövetkezet tagságának. Ezt a napot ügy akarják közösen megünnepelni, hogy a legfontosabb nyári mun­kákról már csak múlt Időben lehessen beszélni. Betakarítják a holdban irányozták elő és a nyári mélyszántás egy részét, amelynek területe 600 hold. Ea nem kis feladatnak tűnik, azon­ban számításba kell venni, hogy a terme’őrzővé1 kazeinek négy sa­ját ei őgépje van. amelyek minder» időt kihasználnak a munkára. S ha esetleg mégsem győznék, ak­kor a gépállomás segítségét is lóhántóst, amelynek területét 200 ' igénybeveszik. Aug. 6 után: trágyázás, aprómagcséplés zik meg a munkát, hogy a fő munkákkal egyidejűleg minden géppel arattak le az utolsó szemig kombájnszalmát, elvégzik a tar­A majális után haza hordják a tagok szalmáját, hozzálátnak az aprómagvak csépléséhez tsa- látamag. répamag, pillangóson) és fő munkájuk lesz az istálló- trágyázás és a nyári mélyszántás befejezése. Van saját tehergép­kocsija és 25 pár igáslova a ter­melőszövetkezetnek s úgy szerve­egyéb mellékmunka is elvégzésre kerüljön. Ugyancsak augusztusban szándékoznak megkezdeni az ősziek alá a talajelőkészítést Is, hogy az ősziek idejében elvetés­re kerüljenek és az őszi beta­karítást ne terheljék megkésett nyálü munkák. „Csatlakozunk a csengeri és a tiszalöki járás felhívásához" írja lerelexönk a nyírcsászári (jj lilét Tsx-böl A termelőszövetkezet gazdasági és pártvezetői elbeszélgetlek több termelőszövetkezeti, taggal a sür­gető nyári munkák végzése' köz­ben és ennek alapján kijelentet­ték, hogy csatlakoznak a csenge­ri és a tiszalöki járás felhívásá­Vawárnapi társadalmi munkával is segítik a cséplést a gelénesi Búzakalász Tsz tagjai A gelénesiek a vásárosnamé- nyi járásban negyediknek fejez­ték ba az aratást gépi segítség nélkül. A ' hordást a Búzakalász Tsz togatjaival július 24-ig be is hordták a zab kivótalével. Elcsé­peltek 610 mázsa árpát, 1000 má­zsa őszi búzát és 20 mázsa takar­mányborsót. A termelőszövetkezet tagsága jól kiveszi részét a közös mun­kák végzéséből. Ebben a tsz ve­zetősége és kommunistái is sokat segítettek helyes munkaszerve­zéssel és felvilágosító szóval. Da­cára annak, hogy a munkálatok­kal nincsenek különösebben el­maradva, már két vasárnap csé­peltek, mert nem tudnak bele­nyugodni abba. amit egyesek elő­szeretettel hangoztattak, hogy „van még idő bőven”. A gelé­nesiek zöme csak azt a termést látja biztosítottnak, ami a mag­tárba kerül. Ennek az álláspont­nak 'megfelelően a helyi párt- szervezet, a tanács és a termelő­szövetkezet vezetői megszervez­ték a vasárnapi cséplést, mely­nek eredményeként július 16-án 20 mázsa borsót, július 23-ún pe­dig 30 mázsa őszi búzát csépel­tek el a tsz tagjai társadalmi munkában. Ilyen módon néhánv nappal korábban fejezik be a cséplést és ezzel is segítik azt a mozgalmat, amely megyénkből indult ki a gabona gyors beta­karítása érdekében. hoz. Jó szervező munkával min­dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a cséplést a járás te­rületén az elsők között fejezzék be. A behordás .jelenleg teljes ütemben folyik. Győri Mik­lós és brigádja július 25-ig mintegy 200 holdról hordta be a gabonát. A hordásból a KISZ-tagok is példamutatóan kiveszik a részü­ket. Nehéz Rudolf gimnáziumi tanuló a többi fiatallal együtt reggeltől késő estig hordják Ze- torral asztagba a terményt. Gye- nes Mihály brigádja Is dicsére­tesen dolgozik. Céljuk, hogy e hét folyamán ' végezzék el a behordást és a felszabaduló munkaerőt a csépléshez állítsák be, hogy ez a munka teljes erővel folyhasson. A behordással párhuzamosan aljazzák a dohányt. Eddig már 14 holdon végezték el ezt a mun­kát. A letört dohányt felfűzték és az már szárad a dohányszárí­tóban. Bányai Józsefné, Győri Já- nosné, Kovács Jánosné és más asszonyok szorgalmasak és szinte mesterei a dohányos munkáknak. (S. K.) MEJLEír- * -e d '»• MlfiVilflKOjtí, if ni m 'em iÍim v ju> íjpéu 1M XVIII. ÉVFOLVAM, 173. SZÁM Ára 50 fillér 1961. JÚLIUS 27, CSÜTÖRTÖK Cséalési idill

Next

/
Thumbnails
Contents