Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)
1961-07-09 / 159. szám
|» őrünk nagy találmánya a televízió'. Napjainkban mind nagyobb teret hódít városban-falun egyaránt. Szinte gom- bangódra szaporodnak a T-alakú antennák a házak gerincén. A kultúra és a, jólét fokmérői ezek. A ház néhol még szűk a családnak, az ablakok is kicsik, de esténként már a nagymamával együtt lesik az unokák a '„varázsernyőt”. — Ki hinné, hogy egy ilyen valóban hasznos készülék mennyire ártalmassá válhat, ha nem megfelelően használják — állapítja meg beszélgetés közben Kiss Károly doktor. — Mert nézzük csak meg a kérdést az orvos szemszögéből: A szem és vele együtt maga az idegrendszer komoly veszélyben forog, ha megerőltetik. Így, van ez, ha rosszul használják, a televízióval is. A televízió is árthat bizonyos körülmények .között. — Orvosi szempontból tehát milyen követelmények merülnek fel? — A „recept” .érdekli? Hát elmondom : A legtöbb néző azt hiszi, hogy csak akkor látja tv-adáso- kat tökéletesen, ha teljes sötétség van a szobában. Ez az elgondol a mozival való helytelen összehasonlításból fakad. Az emberi szem különösképpen érzékeny a íénykülönbségekre. A hosszas nézés Világos felületre sötét környezetben igen megerőltető és tönkreteszi a szemet. Mi tehát a megoldás? Nem árt, ha egy kevés fényt engedünk be az ablakon át úgy, hogy az azért sem a képernyőre, sem pedig szemünkbe ne vetődjék. Állíthatunk enyhén bekendőzött lámpát a készülék rpögé is, ezáltal világosabbá teszi a hátteret. A másik fontos tudnivaló a helyes távolság betartása. Olyan messze kell ülnünk a készüléktől, hogy ne lehessen látni a kép mozaikos összetételét. A legmegTelevísió — us orvos szemszög éből felelöbb figyelési távolság a képernyő magasságának körülbelül 6—8-szorosa. Kis képernyős készülékeknél ez a távolság 160— 220 centiméter. A nagy képernyős készülékeknél 220—270 centiméter. Fent lehet-e tartani a dolgozó szemüveget? — gyakran felmerült ez a kérdés. Erre csak azt lehet válaszolni,. hogy. leghelyesebb csak a távolra látó szemüveget feltenni, akinek más van, adás közben ne használja. |_| add essék néhány szó vé- gül a kényelemről is, mert ez is igen fontos tényező. A nézők üljenek kényelmesen és ne mereven erőltetve nézzenek fel a képernyőre. Leghelyesebb, ha a készüléket olyan magasra helyezzük, hogy a képernyő középpontja szemünkkel egy magasságba kerüljön, vagy attól egy kicsit lejjebb. Ez az utolsó tudnivaló különösen a gyerekekre vonatkozik, akik gyakran ülnek a földre, közvetlenül a készülék szomszédságába és úgy néznek fel a készülékre. Ha mindezeket betartjuk, a televízió-nézés nem okoz fáradtságot, nem erőlteti meg a szemet és csak eredeti rendeltetése érvényesül: a tanítás, nevelés és szórakoztatás. —c sallány— ——- .Rossz szokások amelyek leronthatják alegápoltabb arc, a legszebb termet és a legjobban szabott ruha hatását is . . . REJTVÉNY Vízszintes: 1. Erős fafajta. '6. Kevert egy. 7. Fordított cserje. 8. Házra szókták kiírni. 11. Beállít, mértani pontossággal. 13. Munkástenyér ilyen. 16. Részben raktad! 18. Véd. 19. Tölts. 21. E napon. 22. Fekete francia. 24 R, U. L. O. T. L. .26. Csúnyán nevet. 28. Afrikai állam. 29. Farkas. 30. Ritka mocsári állat, egyik városunk nevében is szerepel. 32. Kihunyt. Függőleges: 1. Fed. 2. Szürke haja ... az égen, kékitőt old az ég vizében. 3. Kettősbetű. 4. Fordítva jár! 5. Szándékában állt. 7. Móricz regény. 9. Lyukat vág a dinnyén. 10. Disznóhúsfajta. 12. Végtelen Pestről!! 14. ÉVO. 15. Balkáni nép. 17. Vonatkozó névmás. 20. S. U. G. + fába vájt lyuk. 23. Tollat forgatnak. 23. Folyadék, elegy. 27. Lónak mondja a kocsis. 31. Tyúklak. Megfejtendő: Ázsiai ország, melynek betűit .keverve az 1. 5, 8, 21, 22, 23 kockák betűi és a vizsz. 18 sor 2. betűje tartalmazzák. Múltheti megfejtés: Szamuely. Könyvjutalomban részesültek: Csigái Irén Fehérgyarmat, Bocskai u. 49.; Zsoldos Mihály Nyíregyháza, Üjszőlő u. 81. és if j. Úri János VI. o. tanuló Kék, Petőfi Sándor u. 32. sz. TengeSicecsempészet A holland vámhivatalnokoknak első pillantásra szokatlannak tűnő üggyel kellett foglalkozniok. Azokat a csempészeket kell elfog- niok, akik tengelicéket visznek ki Nyugat-Németországba, ahol az „éneklő” áru igen nagy keresletnek örvend. A tengelice-csempészt elfogni nem is olyan könnyű dolog, hiszen a kismadár könnyen elrejthető. A vámhivatalnokok, hogy ne kelljen minden utast áivizs- gá-lniok — ahhoz a módszerhez folyamodtak, hogy megtanultak tengelice-módra fütyülni, mert a hiszékeny madarak még a csempész zsebéből vagy retiküljéből is nyomban válaszolnak. Ám a csempészek el lenintézkedésekhez folyamodtak: újabban leragasztják a madarak csőrét. Csíllagt-eritö Első sor: 20 láncszemből gyűrű. Második sor: A gyűrűbe 48 egyráhaj- tasos pálca kerül (az első pálcát 4 láncszem helyettesíti). Harmadik sor: Az egyráhajtásos pálcákat rövidpáicak^ai horgoljuk be. Előszói a negyedikre, utána minden nyolcadikra 1 ötláncszemes pikót horgolunk. Befejezésül a kezdő négy rövidpálca mellé még 4 rövidpálcát öltünk. Negyedik sor: 20— 20 láncszemből íveket horgolunk 1—1 rövidpálcával, a pi- kók közti középső rövidpálcába öltve. Ötödik sor: A húszláncszemes íveket 23 rövidpálcával horgoljuk be. Hatodik sor: 17 rövidpálca és 3 láncszem váltakozása. A továbbiakban a nyolcadik sorig a rövidpálcák száma soronként ét motívumonként 6~6-tal (mindkét oldalon 3—3 rövidpálcávai) csökken. Ezért csak a rövidpálca csoportok közötti részt közöljük. A kiindulási pontot 2—3 láncszem mel érjük el. Hetedik sor: 5 láncszem, 1 rövidpálca az előző sor háromlánc- szemes ivébe és 5 láncszem. Nyolcadik sor: 6 láncszem, 1 rövidpálca, 5 láncszem, 1 rövidpálca és 6 láncszem készül az előző sor íveinek közepébe leöltve. Kilencedik sor: Kétszer hat láncszem és 1 rövidpálca, majd ismét 6 láncszem után az ötláncszemes ív középső szemébe 2 egy- ráhajtásos pálcát öltünk, a pálcák között 5 láncszemmel. 6 láncszem és egy rövidpálca után elölről ismételünk. Tizedik sor: 3 rövidpálcával az ív közepére megyünk, innen 6 láncszem 1 rövidpálca és 6 láncszem után az ötláncszemes ívbe 13 egyráhajtásos pálcát horgolunk. 6 láncszem és egy rövidpálca után ismételünk. Az utolsó kis ivet 3 láncszemből és 1 egyráhajtásos pálcából készítjük. Tizenegyedik sor: 2 hamispálcával az ív közepébe öltünk. 2 láncszem után a 13 pálca fölé 13 háromráhajtásos pálcát horgolunk, a pálcák között 2—2 szemmel. Utána ismét 2 láncszem és 1 rövidpálca és 2 láncszem után 13-tól ismétlünk. Tizenkettedik sor: A szirmok közötti kétláncszemes ivekbe 2 rövidpálcát, a pálcák közötti ívekbe 1 rövid-, 3 egyráhajtásos é' 1 rövidpálcát horgolunk. összesen 12 kiscakkot készítünk, utána isméi 2 rövidpálcát 'horgolunk. MESE Evés helyefi* foghúzás L' gyszer egy kal- már elküldte fiát Taljánországba, hogy ott egyet-mást elintézzen. Egy városba érkezett, de még csak kérdezősködni sem tudott, mert egy mukkot sem tudott taljánul; pedig ugyancsak ehetnékje volt. Nagyon nézelődött valami fogadó után. Arra került egy német, aki felismerte gúnyájáról és anyanyelvén köszöntötte. Nyájas örömmel köszönt vissza a legény és nyomban megkérte. vezesse el a legközelebbi fogadóba. A német szolgálat- késznek mutatkozott: ha a hosszú úton végighalad. egyenest már messziről látni fogja a fogadó festett cégérét, térjen be oda bátran és ott kedve szerint lakmározhat. A kalmár f ia meg- ^ köszönte és elindult. Hát lát egy cégért, amely a borbély házán lóg. Alighanem ez a fogadó, gondolta és betért. Elébe siet a mester és szolgái és faggatják taljánul, mi kellene neki. A mi emberünk meg csak mutat a nyitott szájába. A borbély és legényei persze azt hitték. hogy odvas fogát akarja kihúzatni, mert abban az időben a borbélyok foglalkoztak a foghúzással is. Beültették a székbe, párnát tették alá ja, jött. a meste' t fogóval és egyenest neki a szájának. Hogy ezt a német legény látja, elkezd kézzel- lábbal védekezni; de a tálján mesterisérti a módját és szólítja a legényeit, hogy fogják le az idegent, mert fájdalmában rúg',-apái. I e is fogtak jő alaposan, a mester pedig akkurá- tosan kicsavarta egyik agyarát. (Német népmese)
