Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)
1961-07-09 / 159. szám
kwítwiíáms immmm Felnőttek vakációja A VAKÁCIÓ SZÓ HALLATÁRA önkéntelenül is gyerekekre, fiatal diákokra gondol az ember. így volt ez természetes nagyon sokáig, mert másra nem is lehetett gondolni. Mint fejlődő, új életünkben olyan sok minden, úgy ennek a szónak a jelentése is változott, kibővült az utóbbi években. Kibővült, mert évről-évre több és több felnőtt dolgozóval kapcsolatban is használjuk. Megyénkben például csak az általános iskolában ezerrel több volt a felnőtt jelentkező a most befejeződött iskolai évben, mint az előzőben. Változott azonban tartalmában is a szó jelentése. GONDOLJUK CSAK EL, mennyire mást jelent a vakáció egy diáknak és mondjuk éppen a diák szüleinek! A diák, ha rövidebb ideig részt is vesz valamilyen termelő munkában, építőiparba megy, vagy éppen otthon segít, idejének nagyobb részét mégis pihenéssel, szórakozással, nyaralással tölti. Ugyanakkor a szülő talán mindjárt a vizsgát, vagy érettségit követő napon folytatta hivatali, vagy termelő munkáját ott, ahol abbahagyta. Érdemes természetesen a felkészülés körülményeit is összehasonlítani. A diákoknak szinte a teljes napjuk tanulásra fordítható, a felnőttek esetében legtöbbször csak az éjjeli órák, az egész napi fáradságos munka után. De mi értelme van, hogy most felsoroljuk ezeket? — kérdezhetné valaki. Az igaz, hogy a lények eléggé ismertek, de kérdés, hogy elég megértés, megbecsülés jár-e velük együtt? HÁNYSZOR ALLtTOTTAK A PEDAGÓGUSOK a tanuló szülőket példaképül a tanuló fiatalok elé? Nagyobb tisztelettel tekintenek-e a gyerekek a tanuló felnőttekre? Különösen azok a gyerekek, akiknek a szülei is tanúinak tíz, vagy húsz évi szünet után? Az esti tagozatokon általában tanar és tanuló egyaránt fáradt már. A tanár rendszerint délelőtt tanított, a tanuló egész nap dolgozott. Fokozottabb türelemre van tehát szükség ilyenkor. Vajon szem előtt tartották-e ezt a tanulók mindig, vagy nem követeltek-e a tanárok időnként túlságosan sokat? A MEGYEI ES ORSZÁGOS SZINTEN készülő összesítő statisztikák erről nem beszélnek, pedig érdemes ezekről is beszélni most, a mérlegelés idején. Kimutatja a statisztika, hogy országosan mennyivel emelkedett a dolgozók iskolájába beiratkozottak száma, milyen a nők és férfiak aránya, javult-e a tanulmányi átlag az előző évhez viszonyítva. Kimutatja azt is, hogy hány tanulóval jelentkezett kevesebb az évvégi vizsgákra, mint amennyi az év elején beiratkozott, de arról már hallgat, hogy a még mindig jelentős mértékű lemorzsolódásnak milyen okai vannak. Nagyon sok támogatást kapnak a dolgozók iskoláinak hallgatói, az tagadhatatlan, de vajon nincs-e olyan is a lemorzsolődottak között, még ha elvétve is, aki azért maradt ki, mert munkarendje nem engedte meg, hogy folytassa tanulmányait? Nem akadt-e olyan vezető, aki a vállalat, vagy hivatal érdekeinek figyelembe vételével nem adott meg minden lehetőséget, hogy valaki esti tagozatra járhasson például? Valóban magának a tanulónak az elsőrendű érdeke elsősorban az önképzés, a továbbtanulás, de ezen túlmenően vállalati, társadalmi érdek is, hogy dolgozóink minél nagyobb képzettséggel, műveltséggel, még jobban végezhessék munkájukat. A STATISZTIKÁK SZÁRAZ SZAMAI töretlen fejlődésről tanúskodnak. Tavaly jobb volt a tanulmányi átlag, mint tavalyelőtt, az idén jobb, mint tavaly, de ahhoz, hogy jövőre még jobb legyen, mint az idén, ahhoz az is szükséges, hogy elgondolkozzunk ezeken a kérdéseken. És ha már elgondolkoztunk, akkor tennünk, cselekednünk is kell azért, hogy jövőre még többen iratkozzanak be a levelező és esti tagozatokra, és ha már beiratkoztak, el is végezzék éspedig minél jobb eredménnyel. Nemcsak a tanulóknak, tanároknak, vállalat- és hivatalvezetőknek, hanem a munkatársaknak, a társadalom minden tagjának erre kell törekednie. Restaurálják a vajai várKastélyt A vajai várkastély a legutóbbi időkig ismert formájában a gótika jegyeit mutatta. Díszes kiképzések nem voltak rajta, de az emeleti ablakok szépívelésű formái, a belső boltozatok csúcsíves kiképzése, az úgynevezett Rá- kóczi-emlékterem gótikus motivumú falfestményei gótstílusú építményre vallottak. A falbontások során azonban az derült lei, hogy az épület eredetileg renaissance stílusban készült. A csúcsíves ablakkiképzést később alakították ki. valószínűleg ezzel egyidőben rakták be a földszinti nagyterem csúcsíves boltozatait is. — A várat az eddigi ismert adatok szerint is többször átalakították. A mostani kutatások azt mutatják, hogy legalább 3 periódusban épült. Az építkezés 3 periódusában kápta' az épület a gótikus jelleget. Ennek az átalakításnak időpontját még eddig nem sikerült tisztázni. Tudtunk egy múlt század végi tatarozásról, de hogy ez milyen arányú és jellegű volt, az bizonytalan. A kutatások alapján a várkastélyt eredeti renaissance stílusú formájába állítják vissza. Az építési munkálatok még a koratavasszal megkezdődtek, de még hosszú hónapokba telik, amíg teljesen elkészül. Az átalakított épületet kulturális célra fogják felhasználni. Szó van róla, hogy visszahozzák a Rákóczi-emlékeket, s helytörténeti múzeumot rendeznek be. E mellett olvasóterem és klubszoba is helyet kap benne. Államunk több mint egymillió forintot fordít a vajai várkastély restaurálására, amely nemcsak a község külső képét szépíti majd, hanem megyénk műemlékeit is gyarapítja. Molnár Mátyás Képzőművészek vázlatkönyvéből SIKOLYA KAROLY: Dunakanyar Ez is hazam itt, ahol a Duna kanyarogva csobbantja húsén ringató hullámát a parthoz, Itt, hegyek bontják az erdők zászlaját s a borotokra leül a Nap s nézi magát a Duna kék tükrében s mcg-mcgcsi 11a ntja sugaras arcát. Töpreng azon: ő-c magasabb vagy a bércfok-c. Míg csobban a hab, ezüst színében megfürdik szépen s rákaeag a zengő hegyi tájra, mint a vőlegény menyasszonyára. Ez is hazám itt. hol málnabokrok guggolnak a barna földön, sorban amelyek piros színben mosolygó szemet kínálnak. Hűsítő-nektár pezseg csillogva a szomjazókra. Hol szépség borától megittasodom s ringok az élet arany szárnyain. Oh, áldott üdülés! Örömteli szavamat viszi a Duna babja zengj tovább a sziklás bérei fok. KÓPIÁS SÁNDOR: Lesz kenyér A falvak és a tanyak megismertek a szik, a homok, a lösz törvényeit; minket a kitárt világok felé a friss barázdák ösvénye vitt. Mennyiségek arányok változnak, alattunk a föld se mozdulatlan; a szántás, vetés, növekvés és érés benne feszül minden mozdulatban. A rohanó úton egyre gyorsulnak kiszámított, pontos lépteink: a táj fölé növünk, mini a nyár. s lesz kalász, lesz kenyér megint... író-olvasó találkozó volt \ • i feli értón Huszár István: Várakozók. Z. Szalai Pál: Portré. Az Ünnepi Könyvhét oiu alig I telt el egy hónap, ismét fővárosi írók látogattak megyénkbe. Az | újfehértói olvasók meghívására I mázták ide Váci Mihály József ] Attila-díjas költő és Fülóp János I VIT díjas munkásíró. A fiatalok között szárnyrakelt a hír, hogy író érkezik a községbe. így jutott el az Űjfehértói Állami Gazdaságba is, ahol a nyíregyházi Kölcsey Gimnázium tanulói gyakorlati munkán vettek részt. Megkérték a nevelőket, hogy ők is részt vehessenek a találkozón. Az irodalmi estet a pártházban tartották meg. Nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadták az írókat. Az úttörők és KISZ fiatalok virággal és szavalatokkal köszöntötték, majd kérték az írókat, hogy beszéljenek életükről, munkásságukról, a mai magyar irodalomról. Az előadást követően a fiatalok bátran tettek fel kérdéseket az Íróknak. Ez alkalommal könyvkiállítást is rendeztek. Ennek az estnek a megrendezése is azt bizonyítja, hogy az újfehértóiak szeretnek olvasni, szeretik az irodalmat. Az Ünnepi Könyvhét alkalmával több mint tízezer forint értékű ifjúsági, szépirodalmi és mező- gazdasági szakkönyvet juttattak el az olvasók kezébe. A fővárosi írók itt-tartózkodá- suk ideje alatt ellátogatnak megyénk több községébe, például Szabolcs községbe, ahol megtekintik az * Árpád-korabeli földvárat, — ököritófülpösre is ellátogatnak. Az író-olvasó találkozón felkérték az írókat, írjanak megyénkről, akad megírásra érdemes téma itt is. Kiss Lajos *
