Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-11 / 135. szám
Német tapasztalatok alapján korszerűsítik az Állami Áruházat Mit tapasztalt az NDK-ban a nyíregyházi áruház igazgatója? Érdemes vasutas Tavaly járt hazánkban tapasztalatcsere-látogatáson a keletnémet belkereskedelmi dolgozók küldöttsége. E látogatást viszonzásképpen most járt az NDK-ban a magyár belkereskedelmi dolgozók négytagú küldöttsége, köztük Ivanov István elvtárs is, a nyíregyházi Állami Áruház igazgatója. Hazaérkezése után felkerestük Ivanov elvtársat, hogy számoljon be olvasóinknak kéthetes látogatásának tapasztalatairól, s főleg azokról a változtatásokról, amelyeket e látogatás alapján a nyíregyházi áruházban kíván alkalmazni. Hnnkarnha^szaküzlet, törölköző-osztály, harisnyaház Az utazás célja az NDK kereskedelmi hálózatának tanulmányozása volt az új kereskedelmi formák hazai elterjesztése érdekében. A küldöttség sorra látogatta a rostocki tanácshoz tartozó kereskedelmi vállalatokat és Karl Marxstadt kereskedelmi főigazgatóságnak vállalatait. Rostock városának egyharma- dát a háborúban az amerikai bombázók elpusztították. Azóta a város teljesen újjáépült, nagy és korszerű kereskedelmi hálózattal rendelkezik. A 180 000 lakosú városban egy ötemeletes nagyáruház, egy kisebb áruház, 200 élelmiszer-szaküzlet, 140 iparcikk-szaküzlet, több mint 100 konzumi üzlet és 150 vendéglátóipari egység található. A küldöttség leginkább a szoros szakosításra figyelt fel: a kiskereskedelmi hálózatban például külön munkaruha-szaküz- let, törölköző és ágyneműbolt, műanyag-áruház, harisnyaház található. A műanyagcikkekben hatalmas és kulturált a választék. Igen sok városban és falun az automata. Az utcasarkokon trafik, fotoáruk, egészségügyi és I kozmetikai cikkek, szendvicsek | vásárolhatók az automatákból. I Olyan üzletet is találtak, ahol nincs eladó, az egész bolt auto- | matákból áll és éjjel-nappal ki- * szolgálja a közönséget, 4 Ézercikk-osztály, s az önkiválasztás kiterjesztése Nyíregyházán * A küldöttség több helyen látott „ezercikk”-üzletet, vagy „ezercikk”-osztályt, ahol mindenféle apró árucikk, kozmetikai, illatszer, háztartási, vegyi, rövidáru, kisebkr hőelektromos és konyhai felszerelések kaphatók. Ivanov elvtárs 'ilyen „ézercikk” osztályt szeretne a nyíregyházi áruházban is létrehozni. Az NDK üzlethálózatában fejlett az önkiválasztó-rendszer. A keletnémet tapasztalatok alapján ~Szoci»lísta brigádmozgaíom, tanulóból! és más követésre váró példák A küldöttség tapasztalatai kö- , kereskedelmében igen elterjedt zé tartozik az is, hogy az NDK j a szocialista brigádmozgalom. Az a hyíregyházi áruházban a méterosztályról is eltűnnek a pultok;' a vevő közvetlenül az árupolcról választhatja ki magának az árut. A nyíregyházi áruház műszaki osztályán is továbbfejlesztik az önkiválasztást és a férfi-fehérnemű cikkeknél is új önkiválasztó részleget vezetnek be. Az önkiválasztás előnye, hogy a vevő közelebb kerül az áruhoz, s az eladó dolga főleg a tanácsadás. üzletek, osztályok képes brigádnaplót vezetnek, ahová bejegyzik az egyes dolgozók munkájával kapcsolatos eredményeket és hibákat is. A brigádok szórakozni, művelődni is együtt járnak. amint ezek a képes brigádnaplók is bizonyítják. A fő tapasztalat, amit a hazai üzletekben is ideje megvalósítani, a példás rend és tisztaság. Az NDK-ban minden üzlet olyan tiszta, mint egy patika. Érdekes még a tanulók helyzete. A tanulókat különböző kereskedelmi szektorok szerződtetik, de két, vagy három éves tanulóidejüket az áruházban töltik, s felszabadulásuk után térnek vissza az őket szerződtető üzletbe. Élelmiszer és csemegeszakon külön tanulóbolt működik, ahol a vevőket szakoktatók felügyelete mellett tanulók szolgálják ki, s ebben az üzletben megtanulják a hidegtálkészítéstől kezdve a húscsontolásig mindazt, amire a szakmában szükségük van. A látogatás hasznos volt. S reméljük, a jó német tapasztalatokat mielőbb észlelhetjük megyénk legnagyobb üzletében, a nyíregyházi Állami Áruházban is... gy. i. gy. A nyíregyházi villamoson utazók kedves ismerősei közé tartozik Krizsai Lajos. Kifogástalan szolgálatteljesítésével, — amelyhez az utazóközönséggel való figyelmes, udvarias bánásmód is tartozik — nyerte el az Érdemes Vasutas címet. (Hammel József felv.) 5239 fiatal vesz részt Nyíregyházán az „Ifjúság a szocializmusért“ mozgalomban Nyíregyházán az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomba eddig 5239 fiatal jelentkezett, akik között gimnáziumi tanulók, iparitanulók, üzemek és vállalatok dolgozói vannak. Négy feltételt kell a fiataloknak teljesíteni. A társadalmi munkában jó eredmények születtek, így sikerült megoldani a város parkosítását. A politikai oktatáson minden fiatal résztvesz. A kulturális munkában előljár a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tánccsoportja, a Kölcsey Gimnázium és a MŰM 110. Iparitanüló Intézetének kultúrcsoportjai. Több KISZ alapszervezet rendezett közös mozi- és színházlátogatást. A Kilián testnevelési mozgalomban nagy segítséget adott az alapszervezetnek a Sporttanács. Két titkári értekezleten szakmai támogatást adtak a mozgalom népszerűsítéséhez és a sikeres sze< repléshez. Ismertették a pontszerzés követelményeit is. BÍRÓSÁGI jegyzetek Beszélgetés a bíróval a társadalom vagyonának védelméről ugyanis még nem látták elérkezettnek az időt olyan nyilatkozatokra, mint amit Mind- szenthy tett: visszakövetelte a földet a parasztoktól. A megyei ellenforradalmi lázadók, aktív ellenforradalmárok között is ott voltak a klérus hírhedt emberei. Szervezkedtek, kiadták a jelszót az iskolák visszakövetelésére, pót a kocsordi pap, Ab- rudbányai már adáig elment, hogy a község állami moziját is egyházasította és új „földreformot” szervezett. A klérus reakciós aknamunkájának fő célpontja volt már hosszú időn keresztül, s most is: a termelőszövetkezeti mozgalom. Különösen a felekezeti különbségek szításával próbálják akadályozni a szövetkezetek szervezését és megszilárdítását. Ilyen ellentétek élesítése akadályozta egyidőben például Fényeslitkén a termelőszövetkezetek szervezését, ilyen felekezeti viták próbálták szembeállítani a szatmárcseke; termelőszövetkezet katolikus és református állattenyésztőit. Ügy érzi a klerikális reakció, hogy a falu szocialista alapjainak lerakásával végképp megszűnt minden reménye arra, hogy valaha is vissza tudja segíteni Magyarországra a kizsákmányolást. Ügy érzi: létének alapjai omlanak össze akkor, amikor szinte futótűzként terjedt ki az egész országra a termelőszövetkezeti mozgalom, amikor egyre jobban erősödnek szövetkezeti gazdaságaink. Ezért van a nagy gyűlölet! A kleríkáTis reakciónak manapság, már az egyházakon belül is sokkal szűkebb bázisa van, mint valaha. Míg a felszabadulás előtt elvétve találkozhattunk olyan egyházi funkcionáriussal, aki bátran a haladás, a nép oldala mellé állt, most egyre nő nemcsak a lojális magatartást tanúsító papok száma, hanem a szocializmus építését, a nép ügyét aktívan támogató papok száma is. Ez természetesen mindenekelőtt az alsópapságra vonatkozik — a vezető papokat illetően főleg a protestáns egyhazaknál mutatkozik nagyarányú változás. Jelentős tényező az is, hogy a katolikus püspöki kar szintén hitet tett a népi demokrácia mellett, a püspökök felesküdtek népköztársaságunkra. Ám amennyire tiszteljük azokat a papokat, akik őszintén és becsületes önkritikával igyekeznek szolgálni a népet — éberen Őrködünk afelett, hogy a klerikális reakció minél kevesebb kárt tudjon okozni. Erre az éberségre a történelem figyelmeztet bennünket! Soltész István Nem a tárgyalóteremben, hanem az elnökhelyettes irodájában ülünk. Előttünk jegyzetek, akták tömkelegé. Dr. Kovács Pál, a megyei bíróság helyettes elnöke válaszol az újságíró kérdéseire. — Előzetes tájékoztatásuk alapján tudomásunk van ar- ról, hogy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények ügyérkezése csökkent a megyei bíróságon. Első kérdésünk, hogy mi ennek az oka? — Nemcsak azért következhetett ez a csökkenés, mert a bíróságok megfelelően ítélkeznek, hanem elsősorban azért, mert a népgazdasági tervek teljesítésével -fokozatosan csökkent a bűnözések lehetősége, másrészt jelentős előrehaladás történt az emberek tudatának szocialista formálásában is,;. — Megyénkben befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Milyen változásokat eredményezett ez a tár- sadalmi vagyon védelmében? — A mezőgazdaság átszervezésével bővült a társadalmi tulajdonban lévő Vagyontárgyak köre, de az új téesz-tagok társadalmi tudata még nem változott alapvetően. Ez az oka, hogy a téeszek sérelmére elkövetett bűn- cselekmények száma kis emelkedést mutat. — A bíróságok, azon kívül, hogy Ítéletet hoznak, mit tesznek a megelőzés érdeké— Mik ezek a hibák? — A tárgyalt esetek alapján megállapítható, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények nagyrésze szervezési hibákra vezethetők vissza. Például a gépállomásoknál a szerszámok, alkatrészek lopásának leggyakoribb oka, hogy azokat anélkül adják ki a traktorosoknak, hogy meggyőződnének: valóban szükségük van-e szerszámokra, alkatrészekre. A traktorosok pedig a munka elvégzése után sokszor napokra is őrizetlenül hagyják a határban az erőgépet, a szerszámos ládát, a hálókocsit. Sok bűncselekményt tett lehetővé a tsz-ekben és gazdaságokban a késedelmes betakarítás is. Egyesek szekérszámra lopták a tsz földjéről a kukoricát, krumplit. A tiszalöki járásbíróság például ítélkezett egy tolvaj felett, aki a gazdaság dolgozói által letört és hetekig a határban hagyott kukoricából 9 mázsát lopott el. — Bizonyára sok lehetőséget — Természetesen. A mátészalkai községi tanács szikvízüzemé- nek udvaráról azért lophattak el fényes nappal két autógumit* mert az üzem kapuja állandóan nyitva van, bárki bemehet, az őrzésről nincs gondoskodás. — Ezek voltak a szervezési hibák. Ügy tudjuk, sok bajt okoznak az ellenőrzés hiá- nyai is? ad a lopásokhoz egyes téeszek vezetőségének nem kel- lő körültekintéssel végzett munkája is? ben? — Írásbeli jelzéseket küldünk az illetékes párt, állami, gazdasági szervekhez, amennyiben úgy látjuk a konkrét ügy tárgyalása, elemzése után, hogy e szerveknek foglalkozniok kell a törvénysértéseket kiváltó okokkal és hogy intézkedni tudjanak a hibák megszüntetésére — Hogyne. Például a szatmár- csekei Haladás Tsz-nél a lopásra az adott lehetőséget, hogy a vezetőség a tagoknak igazolásokat adott ki, hogy takarmányjáran- j dóságukat elszállítsák. Ezekben ■ az igazolásokban áronban sokszor nem jelölték meg, hogy mi- j lyen mennyiségű lóhere, széna j szállítható, s nem is ellenőrizték, j hogy a tagok mikor, milyen i mennyiséget szállítottak. Így történt, hogy valaki 3 mázsa helyett 9 mázsát vitt haza. Ezenkívül azonban egyes téeszekben gyenge a bizonylati elv betartása is. A pénztárt lényegében senki nem ellenőrzi, gyakran zsebben tartják a pénzt és „rugalmasan” akarnak gazdálkodni. — Ügy véljük, súlyos hibákat okoz az éberség hiánya is? — Hadd feleljek példákkal. Parti József, az Építőipari Vállalat adminisztrátora volt. Három éven át 118 utiszámlát hamisított és azokra 39 110 forintot vett fel. A baktalórántházi bíróság előtt álló fmsz boltvezető másfél éves működése alatt 34 000 forint kárt okozott hűtlen és hanyag kezelésével, a napi bevételek befizetéseit rendszertelenül teljesítette és már a központi könyvlésnek is tel kellett volna erre figyelnie. A mátészalkai járásban Lengyel László boltvezető három év alatt 114 000 forintot sikkasztott és fokozatosan növekvő hiányát úgy palástolta, hogy a leltárakat mindig a hiánynak megfelelően meghamisította. E példák is mutatják az ellenőrzés hiányosságait. — Miért nem számolják fel a hibákat gyorsabban? — Az ügyek egyrészének hátterében elsimítási törekvés is található, részben álhumánumból nem tesznek lépéseket a felelős- ségrevonásért. A sorozatosan leltárhiánnyal záró boltvezetőt le kell váltani. A társadalmi tulajdonnal nem lehet kísérletezni* hazárdírozni! Feltétlenül igazat adunk Kovács elvtársnak: a társadalom tulajdona sok ember munkájának a gyümölcse s bár sok eredményt értünk már el a közös vagyon védelméért, a következő lépés csak az ellenőrzés megszervezése és ütőképessége lehet. A közvagyont károsítok pedig nem kerülhetik el a felelősségrevö- nást! Győri Illés György
