Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-06 / 130. szám
Többezer résztvevő volt Sóstón ax Építők Napján lz ünnepen meglátogatták a dolgozókat a megye vezetői Sünden igényt jól kielégített a kereskedelem Elét végén az embereik kíván- an figyelték a felhőket, vajon iz-e eső? A „bátrabbak” már ra reggel elindultak Sóstó felé, többiek csak később, mikor ír szinte egetett a napsugár. kis stadionnál, az e/dő fái itt sátrak tömege fogadta a abezer érkezőt. Fiatalok, idő- bbek, — építőmunkások ültek A* ÉM Megyei Építőipari Vállalattól mintegy ester dolgozó vett részt a közös ünnepségen. tyesek családostól, mások meg barátokkal. Sátruk előtt három- gü zenekar muzsikált, mely a illalat dolgozóiból alakult. So- io jöttek be a környező munkagyekről, Komoróról, Kisvárdá- •1, Záhonyból. A szomszéd sátorból friss pör- íltszag csapott ki. Az Építő és terelő Vállalat dolgozói szóra- Dztak itt. Négyszázan jöttek ki eltölteni a hét végét, Kisebb-nagyobb csoportokra szóródva beszélgettek a munkáról, sőt még a családi problémák is napirendre kerültek, lellettük a Közúti Üzemi Vállalt dolgozói ünnepelték az Építők Napját, öt tagú tánczenekaruk szórakoztatta a dolgozókat. Meglátogatták az építőipari dolgozókat a megye vezetői is. Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság titkára és Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, a megyei pártbizottság és tanács, a szakszervezet munkatársai sokáig elbeszélgettek a dolgozókkal. A Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat is felkészülten várta a pihenni vágyó építőket az ünnepre. Nyolcvan hektoliter sör, 5 hektoliter bor, 6000 gömbfagylalt fogyott el. Nagy volt a kereslet a léggömbökből, ebből mintegy kétezer darabot adtak el. Cukrászsüteményekből 25—30 000 forint érték fogyott el. A nyitott fürdőnek mintegy 1200 látogatója volt és majdnem ennyien fordultak meg a fedett fürdőben. Az Üdülő Vállalat vezetősége nagyobb forgalomra számított és ezért nem is volt semmi fennakadás az igények kielégítésében. Kijavítják és átfestik a városi szeméttárolókat A Nyíregyháza tisztaságáért in- iított mozgalom elsőrendű kellőiéi a járdaszéleken elhelyezett tis és nagyméretű szeméttárolók. \ városi tanács építési és köz- ekedési osztályának megrendelésére tavaly 20 darab kisméretű szeméttároló szelencét helyezett el a város különböző pontjain a Városgazdálkodási Vállalat. Az idén az időközben megrongálódott szeméttárolók javítására és újrafestésére is megtette a szükséges intézkedést az építési és közlekedési osztály. Ezt a munkát egy-két héten belül befejezik. Kijavítják és újrafestik ezenkívül a város területén lévő közlekedésjelző, figyelmeztető és tiltó táblákat, valamint a járdák szegélyén lévő lánckorlátokat is. Nagy előkészületek az új termés fogadására a Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat nagykállói üzemében A szakszervezeti munka irányításával megbízott Vágó István asztalos kalauzolt végig az üzemen. Láttuk a félig lebontott, de már újra égbeszökő gyárkéményt, az állványokon dolgozó kőműveseket, a radiátorszerelő munkásokat, az újjáépülő gőzkazánt és az ablakok, ajtók szépítésén dolgozó festőket. A munka lázában égett az egész gyárudvar, de benn a hatalmas épület minden zege-zugában folyt kell készülni, mint máskor. Tavaly 147 hold termésére kötöttek szerződést a termelőkkel, az idén már 190 holdról szállítanak hevesi zöld dohányt. S habár ebből a mennyiségből jut még más beváltóknak is, mert az üzem csak 110 hold termésére van hitelesítve, szeretnék a tavalyihoz hasonlóan most is túlteljesiteni a szárítási tervet. S mindehhez korszerűbb vagy Ilyen állványokon dolgoztak az építőipari munkások, hogy széppé varázsolják az épületek külsejét is. Az idén ugyanis minden épületet kívül-belül rend behoztak, új köntösbe öltöztettek. Ezen kívül kézmosóval és ivóvízzel látták el az. ebédlőt, a műhelyt és a portát: A képen: befejez- ; <*k a külső tatarozást, bontják az állványt az építőipari vállalat dolgozói. „terepet”. Lent Fekete Imre és Sípos László kazánszerelő lakato sok fent pedig Béke István és idős Szabó Kálmán kazánfalazóta dolgoztak. Kezük nyomán teljesen újjászületett a régi, BW-rend- szerű gőzkazán. Nem kell már a tűztérbe lapátolni a szenet Vágó József és Radó István fűtőknek. A síkrostélyos kazánt láncrostélyosra szerelték át és így a szénadagolás folyamatosan, vil- lanymotormeghajtással történik. No, persze nemcsak ebben van a haszon. Az átszerelés amellett* hogy biztosítja a folyamatos gőztermelést — jelentős szénmegtakarítást is eredményez mert, az olcsóbb szenet is gazdaságosabban tudják eltüzelni. Előzetes számítások szerint évente két, két és fél vagon szenet lehet vele majd megtakarítani. a nagy előkészület az újtermésű dohány fogadására. Július 20-ig -— a szezon kezdetéig — ugyan még van idő felkészülni, de addig még a próbaüzemelést is el kell végezni. S akkor még mindig kiderülhet valami rejtett hiba, amit ki kell még javítani. A feladatok is nőttek, jobban fel työi'trí cqij, „DCiiml tanító“-fiól A napközi otthon most csendes. A gyermekek az erdőben, kiránduláson. Báthory Zsófia, a napközi egyik nevelője kertjében tesz-vesz a májusvégi napsütésben. Onnan siet föl, s invitál a hús lakásba. Tiszta, gondos rend fogadja az embert, tevékeny kéz jeleként, öszes hajú, ragyogó mosolyú tanítónő beszél arról, hogy mit hozott Nyirmada község életébe a napközi otthon. — Hat éve dolgozom az otthonban, de az még előbb, Ács László kezdeményezésére alakult. 1954-ben lett kéttagozatú nyolcvan gyermekkel. Akkor kezdtem én is a mindig nagyon érdekes, fontos nevelői munkát. Mert az otthon nemcsak oktat, előkészít, hanem nevel is, sőt elsősorban nevel. Harminc éve tanít, ebből hat év a napközi otthoné. És ezt szereti jobban. Miért? Ez összefügg a napközi és a község kapcsolatával. — Itt nemcsak az iskolai anyagra kell megtanítani a gyermeket, hanem úgyszólván az egész életre. Attól kezdve, hogy hozzászokik a helyes étkezési módhoz a viselkedés kultúráltságához. megismeri a közösségi hozzátartozás nagy erejét. S ezért számottevő a község életében ez a napközi. Amelyben Báthory Zsófiának igen nagy rétté van. Szerényen elhárítja magától: —■ Acs kartársé az érdem, neki rendkívül Sok ötlete van. tjj nevelési tervet készített, amelyben én is segítettem s ennek alapján dolgoztunk. Egyébként semmi ördöngösség nincs a napközis munkában. Kézikönyv segíti a nevelőket. Tavaly számoltam be egy napközi otthonos tanfolyamon eredményeinkről. Többen is érdeklődtek, hogyan érjük el ezeket? Nekik is csak ezt tudtam mondani. Ha nem vetném fel az önkormányzat-jellegű ftevelési módszert amely a napköziben honos hyirmadán. talán nem is beszélne róla. De így kénytelen. Elmondja, hogy a kollégiumok mintájára önkormányzatszerűen vezetik a felsőtagozatosok otthonukat. Tanulócsoportok működnek, amelyek nagyon kényesek tanulmányi eredményeikre. Némelyik ilyen csoport aztán egészen kiváló eredménnyel dicsekedhet. Nevelési módszerükhöz tartozik például hogyha valaki egyest hoz, rontja a tanulmányi átlagot, kizárják egy hétre a közös foglalkozásból, játékból. S a gyér mekek önneveléssel elérik, hogy 0,5—1 osztályzati jeggyel a napközi átlaga jobb az iskolai átlagnál. Pedig napköziben éppen azok a gyermekek vannak, akiknek hazai környezete nem kedvez a tanuláshoz, szociáHs helyzetük, sok testvérük szülőik nagyfokú e'fon’al'rá.-ri révén. Így tehát méginkább jelentős ez a tanulmányi javulás. Volt rá példa, hogy fé'évkor öt tárgyból bukott a gyermek s azután a napközibe kerülve, év végére átlagos kör^p^s eredménnyel végzett. Megjátszik a gyermekeken hn a nyírmadai napköziben töltötték éveiket. Aki innen középiskolába kerül, felfigyelnek rá mint Aranyos Jancsira, aki1 öl megkérőtanulta meg ezt a szép közösségi viselkedést? S ha felel rá: Nyírmaőnn. a napköziben, Báthory tanító néni*ől — ez a 1egnagyobb kitüntetés. így vélekedik Bá*ho y Zsófia, a nevelője. Mit nyer tehát a közséo a napközivel? Olyan iskolát, ahol az oktatás kiegészül a teljes neveléssel, az önneveléssel is. Nagyobbrészt termelőszövetkezeti dolgozó parasztok gyermekei, állami gazdasági dolgozók fiai, leányai tanulnak itt nemcsak földrajzi ,matematikát hanem egymás becsülését, a munka szeretetét. s mindazt, aminek birtokában biztosan indulhatnak neki az éle' útjainak. Nehéz, küzdelmes élete volt Báthory Zsófiának. Sokszor megtorpanhatott volna, de ezt soha nem tette. Osztályok sora rá a bizonyíték. Kiváló pedagógus a maga szakterületén — hallottam róla. S a Pcdagóusnapra élete munkásságának mintegy dokumentálásaként, az Országházban átvette a „Kiváló tanító” kitüntetés. S. legalábbis lelkiismeretesen kijavított gépek és felszerelések kelle- nek. Hogy melyik a legnagyobb mun- ka, azt nehéz lenne hirtelen eldönteni. A radiátoroknál kezdtük: — Tavaly húszat cseréltünk ki — magyarázta Vágó elvtárs. Az idén újabb húszat. Mostmár teljesen új garnitúrával rendelkezünk. Sokat jelent ez majd a minőségi munka szempontjából, mert kevesebb lesz az üzemzavar. Ha például egy fűtőtest kilyukad, akkor azonnal le kell állni azzal a szárítópajtával. Olyankor ki kell szellőztetni, le kell hűteni a helyiséget és ez rontja a dohánylevelek minőségét. A legkülönbözőbb foglalkozású dohánygyári munkásokból alakulta szerelő brigád. A négy mázsás fűtőtesteket 3—4 méter magasban, egy szűk helyiségben kell elhelyezni, meglehetősen nehéz körülmények között. A képen balról jobbra Varga Károly csoport- vezető és Radó István fűtő segédmunkások, és Torma Tibor szerelő az utolsó szereié munkát végzik radiátorokon. Igen, a minőség tekintetében is nagyobbak az idén a követelmények. Tavaly a világos kihozatal a tervezett 64 százalék helyett 70 százalék lett. Az idén hetven a követelmény, de ahogy kísérőm elárulja, hetvenkettőre akarják teljesíteni. A kazán házban a Debreceni Vasipari és Kazánszerelő Vállalat dolgozói vették birtokukba a A kazánfalazók is befejezték azóta a munkát. A képen id. Szabó Kálmán csoportvezető az utolsó téglákat illeszti helyére az újjáépített, megfiatalított kazán tetején. A karbantartási munka gyors elvégzését elősegíti a kisvárdaf beváltó karbantartóival kötött versenyvállalás is. A radiátorok beszerelésénél ugyan a nagykál- lóiak vezetnek de a verseny csak a szezonban dől el végérvényesen, mert az lesz a győztes brigád, amelyiknek az üzemében legkevesebb időt rabol majd el az üzemzavar. (Hammel—Tóth) 3
