Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-04 / 129. szám

A megy©/ pártbizottság és a megyei tanács vb. köszöntője az épitőmunkásokhoz a pedagógusokhoz Kedves eivtarsak! Kedves barátaink! Az Építők Napja alkalmával szeretettel kö- Szontjük Szabolcs-Szatmár megye valamennyi epitómunkását, az építőiparban dolgozó műszaki értelmiségieket, tervezőket, technikusokat, mér­nököket. Tudjuk, hogy az építőipar dolgozói nem saj­nálják a fáradságot ahhoz, hogy teljesítsék, túl­teljesítsék terveiket, valóraváltsák azokat a cél­kitűzéseket, amelyek fokozottan hárulnak rájuk a szocialista építés során. Büszkék vagyunk eddigi eredményeikre, a második ötéves terv első esztendeiében eddig elért sikerekre, s azt várjuk: a lelkesedés — amellyel megélénkült a munkaverseny, fellendült az újítómozgalom — a jövőben se lankadjon. Nagy feladatok hárulnak a megye építőipa­rára a második ötéves tervben. Üj, nagy létesít­ményeket kell megépíteni. Az iparosításnak, a lakásépítési program végrehajtásának pedig ép­pen az építők céltudatos, lelkes munkája az alapja. Kívánunk ehhez a munkához az építő­iparban dolgozóknak jó erőt, egészséget és sok sikert! Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága A Szabolcs-Szatmár megyei tanács V. B. Kedves elvtársak! Kedves barátaink! Szeretettel köszöntjük megyénk valamennyi pedagógusát, nevelőjét a mai nap alkalmából. A X. Pedagógusnap jelentőségében felülmúlja az eddigieket, hiszen egy évtized eredményeit teszi mérlegre. Igen sokat köszönhet megyénk dolgozó népe a pedagógusoknak. Az eredményeket nem lehet pontosan, számokkal lemérni, hiszen ha azt ven­nénk alapul, hogy mennyi gyermek végezte el az általános iskolát, mennyi fiatal a középisko­lát, és felnőttek a dolgozók iskoláit, csak egy ré­szét látnánk az elvégzett munkának. Pedagógu­saink elsősorban részesei annak, hogy iskoláink­ban az oktatás, nevelés mindinkább közelebb kerül az élethez, és munkájukkal elősegítették új, szocialista kultúránk kibontakoztatását. Mind az iskolareform, mind a kulturális for­radalom újabb és nagyobb erőfeszítéseket, még odaadóbb munkát vár a kultúra minden munká­sától. Nevelőink hivatástudata a biztosíték, hogy a kitűzött célok megvalósulnak. Ezzel a meg­győződéssel köszöntjük az oktatásügy minden dolgozóját! Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága A Szabolcs-Szatmár megyei tanács V. B. Nőnek a falak az új nyíregyházi gimnázium építkezésénél. (Foto: Hammel.) iiislakásépítést is vállal a Nyírbátori Vegyesipari Vállalat Ismét közöljük a MÁV új menetrendjét Közel IS ezer tagja van' megyénkben a tsz-biztosítási csoportnak A termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyezési cso­portjának megyénkben közel ti­zenötezer tagja van. A csoport tagjai rendszeres üdülésben ré- . szesülhetnek, bel- és külföldi utazásban vehetnek részt, s adó­dó alkalommal szociális segélye­ket kapnak. 3524 forint értékű társadalmi munka az AFTH megyei felügyelőségénél Nyíregyházán, a Báthori utcá­ban nemrégiben avatták az Ál­lami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelőségének új irodaépületét. A hivatal dol­gozói elhatározták, hogy az új, a korszerű követelményeknek minden tekintetben megfelelő vállalás teljesítésében. Legutóbb egy felvonulási épületet bontot­tak le, melynek anyagából egy melléképületet építenek majd. Az eddig végzett társadalmi­munka értéke 3524 forint. Az elmúlt két évben rohamo­san fejlődött a Nyírbátori Ve­gyesipari Vállalat. Különösen so­kát tettek a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítéséért. Az idén a lakásfestésen, villanysze­relésen és vízvezetékszerelésen kívül családi házak építésére is vállalkoztak. Az építőipari rész­leg kapacitásának megfelelően ebben az évben már 10—15 kis­lakás építésére kötnek szerződést. A családi házakban a kulcs át­adásáig minden munkát elvégez a vállalat. Számos olvasó kívánságának tesz eleget a Keletmagyarország szerkesztősége, amikor ismét közreadja a MÁV már életbelé­pett és a következő esztendő ta­vaszig érvényben lévő új menet­rendjét. A menetrendet lapunk június 6-ikai, keddi számában közöljük. Lapunk ezen á napon — a menetrend iránt érdeklődő olvasóink kívánsága szerint — nagyobb példányszámban jelenik meg. /Ujifeoei fii.b-LLe.iLm. író olvasó találkozó \sl jjy e<* se «len Jól sikerült az író-olvasó talál­kozó csütörtökön Nagyecseden, ahol a szúfolásig megtelt mozi­helyiségben Sárái Béla tanár j tartott előadást irodalmunk kér- : dóséiról, majd két megyei költő! olvasott fel verseiből a közönség- I nek. A meghitt estet az ecsedi is- kolások kultúrműsora egészítette | ki. munkahelyet úgy teszik még kel­lemesebbé, hogy társadalmi mun­kával eltüntetik az építkezés ma­radványait, tovább csinosítják és rendbehozzák az épület környé­két is. A KISZ fiataljaiból és az idő­sebb dolgozókból alakult 35 tagú brigád munka után már több esetben részt vett a kollektív A tehenek derekukat meggörbítve nagyokat szusszantva tápászkodtak fel, amikor meglátták a csűrbe lé­pő Szarka Károlyt, a gondozó­jukat. — Megéheztetek mi? — kér­dezte félhangon és nehéz te­nyerével odaveregetett egy-egy tehén rengöhúsú hátuljára. — Várjatok még egy kicsit. Előbb rendet teszek alattatok, Háro­mig még van idő. A munka végeztével, meg sem pihenve, nekigyűrkőzött a ta- karmányos keccben a tengeri- liszt, répaszelet, szecska és a heredara keveréséhez. Ahogy villázta, forgatta a takarmányt, enyhe illattal szállta körű a könnyű liszt po­ra. Megszokta, nagyon meg­szokta már ezt a munkát. Szin­te gépiesen mozgott kezében a villa. „Ügy, mint otthon” — villant át fején a gondolat. Hir­telen megállt, felegyenesedett. Lekonyuló kalapja alatt, a homlokán hirtelen elmélyültek a barázdák. Egy pillanatig állt így, erősen töprengve. Aztán a villa ismét munkába lendült. — Igen, így van — diinnyög­te. — Igen, pontosan ma egy éve... Nahát, how ehtxalud az idő, ezt te sem hitted volna, Károly — állapította meg ki­csit gúnyoros-tréfásán magáról. Egy éve került össze a jó­szág. nagy csűrökbe Matolcson. | A tehenek két helyre, szomszé- | dós udvarba. Májusig neki is í volt ideje tépelődni, rágódni azon, az Üj Élet-be való belé­pése óta, hogy ugyan hol is ta­lálja meg ő a helyét ötvenhat esztendős fejjel, mint régi gaz­da, Nyolc hold földje volt a zsíros matolcsi határban, de évente sokszor húsz holddal is bíbelődött, bérben, többnyire mások segítségével. Jószág is állt mindig az óljában 4—6 da­rab. Ejh, gondolta akkor, legjobb lesz a marha körül tenni-ven- ni. Ott nem háborgatják majd, nem ugráltatják „ezek a köly­kök” ide is, meg oda is... És Iá mesa ti elszaladt az első esztendő. Hajnaltól früstö- kig, ebédutántól estig. Nap-nap után, hétköznap, meg ünnepen. Furton-furt. Erről eszébf jut a segítőtársa, a Pethö Pali. Elmo­solyodik. Hogy micsoda mak­rancoskodást kivágott a fiú a legutolsó szombaton?! Olyat már nem, hogy neki ne legyen egy szabad vasárnapja, berzen­kedett akkor a fiatalember. De megmondta neki. Meg. „Nézd, öcsém, amikor hozzám kérted magad, elmondtam, itt mi a kö­vetelés. Vállaltad? Na, ugye! Hát akkor, ha bérbe adtad a derekadat...” Amúgy szereti ezt a Pali fiút. Gazdalegény volt. Csatan­golt egy ideig az iparban. Ép­pen nem hívta senki, csak egy­szer beállított, ö itthon akar dolgozni; meg a családalapí­tás. .. Nincs is neki vele sem­mi baja. Csakhát hogy nős már, meg fiatal... Meg is érti, hogy nap-nap után a tehén fa­ránál. ..? Most éppen őmiatta jött korábban. Egyedül csinál­ja az etetést, Palit elküldte egy állattenyésztési tanácskozásra a járáshoz. Annak való az már. nem neki... Mikor elteregette a jászolban a takarmányt, egy percre ki­állt a rögtönzött istálló ajtajá­ba. A szomszéd csűrben — hal­lotta a beszédjükről — Pethö Károly, meg a felesége takarit- gatták az ólplaccot. A druszája csendeskésebb, vékony ember, de magaszőrű jó gazda. Nem is vallottak ők szégyent még a nép előtt. Áprilisban is kifej­ték a tizenkettes átlagot. Meg a borjúk. Azok is most potyog­nak. .. A munkaegység is, azt meg kell adni, ■ összefolydogál lassacskán; gondozásért, feje­sért, borjútejért, éltetésért, elvá­lasztásért május végéig megüti a kétszázat. Meg külön a tej­prémium. Négy százalék. Furcsa, de Szarka Ka­roly elégedett volt a tavalyi huszonnyolc forintos zárással. „Bárcsak az idén is meglenne annyi” — sóhajtja, ö ritkán jut ki a mezőre, de a többiek nevetnek az aggodalmán. Azt mondják; ugyan, huszonnyolc forint? Doha nem volt a hatá­runk olyan szép, mint most. Ha az állattenyésztők kitesznek magukért, mondogatják neki nevetve, akkor majd meglát­ja. .. Mi majd megmutatjuk, gon­dolja, ahogy eszébe jutnak ezek a heccelődések. Emiatt ne fáj­jon a fejetek. Benn az ólban az egyik tehén megrángatja a jászlat. Szarka Károly abbahagyja a tűnődést, fordul be az ajtón, hogy kiosz- sza az újabb porciókat. Mert a jószág nem várhat. Samu András. Munkában a kőfaragógép Ezt az érdekes szerkezetet Tiszalökön, a József Attila utcá­ban Tomka Lászlónál láttuk. Munkatársai kérésére készí­tette a kőfaragó gépet, amelyelső az országban. Házilag ál­lította össze a szerkezetet és mint az utólagos számítások és a próbafaragás kimutatta, a termelést amellett, hogy jó­val megkönnyíti, — 350 százalékkal emeli is. Tehát amit egy kőműves három és fél óra alatt készít el, a gépnek eb­hez csak egy órára van szüksége. Az első változatát még márciusban elkészítette, a másikkal a múlt hónapban lett kész. Amennyiben tervét az illetékes szervek is elfogadják, a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat tervezi gyártani. J (Kovácsi feiv.) 3

Next

/
Thumbnails
Contents