Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-30 / 151. szám
Fiatal traktoros XVIII. ÉVFOLYAM 151. SZÁM Ara 50 fillér 1961. JÚNIUS 30, PÉNTEK As a bixonyos kulturális alap Lapunk tartalmából: Közölj ük a Békekölcsönsorsolás gyorslistáját Asztronauták (Hammel József felv.) A na ni én vi járásban is befejeződött az őszi árpa aratása Már folyik a nyári mélyszántás és a másodvetés Mert van ilyen, a termelőszövetkezeteknél. S azért kell hozzátenni a bizonyost, mert sajnos, sok helyütt alig-alig ismerik az alapnak a kulturális részét, ugyanis közös számlán van a szociális alappal. És amint a gyakorlat igazolja, inkább szociális, mint kulturális jelleggel használják fel a termelőszövetkezetek. Igaz, hogy a szociális alap igen szükséges és fontos, hiszen erről a számláról segélyezik az öregeket, innen kapnak segélyt azok, akiknek hozzátartozója meghalt, és más, indokolt esetekben is innen történik kifizetés. Azonban a meghatározás az: szociális és kulturális alap. Mégis, a kulturális célok általában háttérbe szorulnak. És ez nincs rendjén. Ököritófülpösön megértőén gazdálkodtak és gazdálkodnak ezzel az alappal, illetve lehetőséggel. Az elmúlt évben például rádiót, lemezjátszót vettek, azzal a Célkitűzéssel, hogyha „a KISZ-fiatalok jól mozognak, az övék lesz, addig is a téeszé”. Hallgatják, hasznát látják. Könyveket vásároltak belőle, nem is akármilyet! Például állategészségügyi szakkönyvet, és más szakkönyveket, amelyeket a brigádvezetők is forgatnak, tanulnak belőlük. behozzák a téesz kultúrtermét, televíziót vásárolnak, keskeny- filmvetitőgépet, a sportpályát is gondozzák, és a futball mellett meghonosítják jobban a tömegsportokat. Kevés ez a húsz százalék is, a szociális, kulturális alapból, kulturális részre. De mégis, jelentős a község életében. Mert itt csupán egyetlen mozihelyiség van, ahol igen régen nem járt hivatásos színházi társulat, (lévén kis színpada) és a mozielőadások nagyon zsúfoltak. A művelődési ház mindig csak „épülget”, azazhogy anyagot és pénzt szerezgetnek be, illetve tartalékolnak, . de úgy készül, mint a Luca széke. A gazdasági alap gondosabb, mér- legeltebb felhasználásával a termelőszövetkezet lehetőséget teremthetne kulturáltabb szórakozásokra, klubéletre, egyszóval a téesz a nagy község kultúrközpontjává válhatna,- — csak akarat kellene hozzá. És most már — a jelek arra mutatnak, — ez az akarat sem hiányzik. Nem ritka ma már, hogy termelőszövetkezetek televíziót s más kulturális eszközöket vásárolnak. A kulturális alap lelkiismeretesebb felhasználásával azonban ugrásszerűen megnőhetne egy-egy község művelt szórakozási lehetősége, A Tiszaszalkai Gépállomás körzetében — vagyis az egész járásban — nagy ütemben indult meg néhány nappal ezelőtt az őszi árpa aratása. Igaz, volt egykét szövetkezet, mint például a lónyai is, ahol vonakodtak a gépek igénybevételétől. Amikor aztán mégis munkába állt két kombájn és egy rendrevágó, a tagok belátták — a vezetőség is! —, hogy szükség van a jó gépi munkára, s az így felszabaduló erőket a növényápolásnál hasznosíthatták. Az idei aratásra azonban a gépi munka a jellemző. A tar- pai Győzelem Tsz-ben nemhogy soknak tartanák, még keveslik is az ott dolgozó négy kombájnt. Ugyanez a helyzet Tiszaszalkán, Csarodán és még több helyen. A gépállomás is felkészült az aratásra. Külön, önálló szerelőkocsi járja a gabonaföldeket, s ha valahol valami nehézség adódik, ott, helyben, azonnal megjavítják a gépeket. Nagy érdeme van Szakács János szerkocsi-vezetőnek, Lakatos János és Gaál Gyula szerelőknek abban, hogy a gépállomás valamennyi aratógépe üzemképes. Az aratásban szép eredményeket értek el traktorosaink, kom- bájnosaink. Ilyen például Tóth Lajos a tiszaszalkai, Simon Kálmán és Mándi Lajos a tarpai és Barna Béla a gulácsi tsz földjein. Ezek a kombájnosok már 35 százalékát végezték el aratási tervüknek. Az aratógépek vezetői közül Gálfi Domonkos az ilki, Kovács György a beregdaróci, Ács Szabó János a gemzsei, Kiss Sándor a kisvarsányi és Hamar Béla a vámosatyai tsz- ben jeleskednek eredményeikkel. | A gépállomás gazdasági-, párt- és szakszervezeti vezetősége aratási céljutalmakat tűzött ki a legjobbaknak. 'Aki például a kombájnosok közül 150 holdat learat, illetve 1400 mázsa terményt betakarít 1500 forint jutalomban részesül. Az , aratógépeknél 160 hold, rendreara- tóknál 200 hold a céljutalopi elérésének a szintje. A jutalom itt 1200 forint. Ugyancsak jutalmazva lesznek a legjobb műhelymunkások is. A gépi munka szervezése és a tsz-ek által nyújtott segítség eredményeként — egy-két elenyésző terület kivételével — a vásárosc.aményi járásban is befejezést nyert az őszi árpa aratása. Az aratással egyidőben megkezdődött több helyen a nyári mélyszántás, és a másodvetés. Halász Zoltán, a gépállomás párttitkára. A megye egészségügyi helyzetéről és a gyors homok Ja vitásról tárgyalt tegnapi ülésén az országgyűlési képviselők Szabolcs megyei csoportja Az már kevésbé volt helyes, hogy irodai bútort is ebből az összegből szereztek be, de ez sem veszett kárba. S az idén 10 ezer forint van beállítva, televízió-vásárlásra, s más kulturális célokra. Harmincezer forint — természetben, — a szociális célokat szolgálja. Helyes és belátó a termelőszövetkezet ilyen gondolkodása. Nagyecseden már nem ez a helyzet. Pedig jóval nagyobb község, illetve jóval több az évi szociális, kulturális keret. Ebben az évben eddig 112 ezer forintot költöttek el az alapból. A több mint százezer forintból azonban csak hétezer forint a sport és kilencezer a kulturális kiadás. (Ez sem egészen „kimondottan” kulturális, például többezer forint belőle a dekoráció.) S emellett ilyen tételeket találunk: Háromezer forint prémium, ötszáz forint, majd 1500 forint jutalom. És aztán végtelen sorban: segély; temetési segély, szociális segély. .. Az elköltött kulturális keret megfogható eredményei a folyóiratok, képek és az ösztöndíj. A bálijegyek már kevésbé. A termelőszövetkezet vezetősége maga is belátta már, hogy ez így nem a leghelyesebb. Az idén már érvényesíteni kívánják a téesz határozatát, hogy az egész alap húsz százalékát fordítják kulturális célokra, s ez összegből rendbővülhetne a téesz-könyvtár, több újság, folyóirat állana az olvasók rendelkezésére, s ezek nem mellékes dolgok. S most különösen nagy fontosságot kap a termelőszövetkezet kulturális alapja, hogy egy-egy község közös feladatokat, gondokat vállalt. Ezek a tartalékolt összegek persze nem egyformák. Nyírparasznyán például mindössze kétezer forint az idei elkölthető kulturális kereti De ha csupán könyveket vásárolnak belőle, mégis pluszt jelent, azzal szemben, hogy tavaly semmit sem fordítottak kulturális célra. S ezzel szemben jó példát mutatnak más szövetkezetek, mint Nyírmeggyesen, vagy Ököritófülpösön a Szabad Föld, amelyeknek jó gondolkodásáról például Nagyecseden is tudnak, és dicsérik, helyeslik. Ezeken a helyeken már nem lehet a kulturális alapról úgy beszélni, mint mellékes dologról, mert szorosan hozzátartoznak a termelőszövetkezetek mindennapi életéhez. S ez így van rendjén, nemcsak itt, hanem mindenütt. Mert nincs olyan termelőszövetkezet, ahol a dolgozó emberek igénye ne lenne meg az alap helyes fel- használására. Miért ne lehetne tehát mindenütt arra törekedni a lehetőségeken belül, hogy az igények szerint cselekedjenek? Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja tegnap Barczi Gyula elnökletével ülést tartott Nyíregy- házán. Az ülésen először dr. Mos- kovits Károlynak, a megyei tanács egészségügyi osztálya vezetőjének előterjesztése alapján a megye egészségügyi helyzetét vizsgálták meg. A jelentés részletesen ismertette azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a megye egészségügyi hálózatának fejlesztésében elértek a felszabadulás óta. íme néhány adat: a kórházi ágyak száma 1262-ről 2190-re emelkedett: 1948-ban létesítették az első szülőotthont Nyírbátorban, ma már öt működik 127 ággyal, rövidesen átadják rendeltetésének a baktaló- rántházit és újfehértóit összesen 40 ággyal; jelenleg öt tbc kórház, illetve szanatórium és 12 gondozó intézet működik a megyében, évenként többszázezer dolgozó átvilágítását végzik el. Az igen jelentős fejlődés ellenére az elmaradás olyan nagy mértékű volt, hogy mind a mai napig nem sikerült behozni. A megye még most is csaknem minden vonatkozásban az országos szint alatt van. A jelenleg meglévő 161 körzeti orvosi állás közül 22 nincs betöltve, ennek legfőbb akadálya az orvoshiány. Az idén azonban körülbelül 40 új orvost kap a megye, így az üres körzeti állásokat betöltik sőt még újakat is hoznak létre, örvendetes, hogy a tanácsok mind több gondot fordítanak az orvosi lakások biztosítására. Különösen sok a tennivaló az általános kórházi ágyak fejlesztése terén, ezért a megyei szervek is ezt szorgalmazzák leginkább. A fehérgyarmati 360 ágyas kórház felépítésén kívül Nyíregyházán, Vásárosnamény- ban, továbbá Kisvárdán terveznek nagyobb arányú bővítést az elkövetkező években. A képviselők ezután ellátogattak a nyíregyházi Homokkísérleti, valamint az újfehértói Gyümölcs- kísérleti Gazdaságba, s az ott elért eredmények megtekintése után a gyors homokjavításrol tárgyaltak. A homoktalajok javítására vonatkozó kísérletezéseket a megyében már 30 évvel ezelőtt megkezdték és négy évvel ezelőtt rátértek a gyors homokjavítási módszerek alkalmazására is. Kezdetben csak kis területen, ez évben már 4300 holdon alkalmazták ezt a módszert, amely máris nagy eredményeket hozott. Holdanként átlagban 4-5 mázsával több rozs termett, ami azt jelenti, hogy a 4300 holdról szerény számítások szerint is 17 ezer 200 mázsa kenyérgabonával többet aratnak le. Ezáltal az érintett termeM>nö> vetkezetek mintegy hárommillió forinttal növelik bevételüket. Jövőre már 25 ezer holdra kívánják kiterjeszteni a gyors homokjavítási módszert. Ha ehhez * szükséges műtrágya-mennyiséget megkapják a termelőszövetkezetek, kenyérgabonából körülbelül 17 millió forint értékűvel többet aratnak erről a területről. Hódi László S.B.
